Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-23 / 249. szám

Böbe elpusztult A Veszprémi Állatkert és a látogatók kedvence; Böbe, a csimpánzmajom, súlyos beteg­ség után elpusztult. Ügy halt meg, ahogyan mi emberek is meghalunk. És majdnem úgy élt, mint mi, emberek, hiszen attól a perctől fogva, hogy 1963 őszén megérkezett, tár­sul szegődött az emberhez, okossága, egyedüli értelmisé­gi szintje az állatvilágban rit­kaság volt. Nagyon beteg volt Böbe, csodálatos türelemmel visel­te a rettenetes fájdalmat, minden gyógyszert bevett. Utolsó órájában halk nyö­szörgéssel, de köszöntötte gon­dozóját, Keresztes Irénke né­nit. Betegsége most már nyil­vánvaló, nem csak feltételezés. A kórbonctani vizsgálat sze­rint Böbe mája szinte a négy­szeresére nagyobbodott, fakó­sárga színűre változott, felü­letén úgynevezett echinococ­cus hólyagok voltak nagy számban, s ugyancsak így, metszés után láthattuk, hogy a máj egész állományában is vannak. A lépben hasonlókép­pen. Ezek az echinococcus hó­lyagok arra engednek követ­keztetni, hogy Böbe valami­kor, 'évekkel ezelőtt, kutya- galandféreggel fertőződött. Ez a betegség több év alatt fej­lődött ki, amely ellen már semmiféle gyógyszer nem se­gített volna. Böbe halálát oko­zó betegsége is indokolja, és figyelmeztet, hogy tilos ku­tyát bevinni az állatkertbe! Mert ilyen veszélyes bajokat rejt és hordoz a kutya. Böbe viszonylag tovább élt, mint más csimpánzok éltek eddig — fogságbani! Az alatt a hét év alatt, amit a Vesz­prémi Allastkertben töltött, hasznos segítséggel volt az ember kutató, kísérletező munkájában. Dr. Kasza Lász­lónak még sok terve volt Bö­bével lés ha a majom még életben marad, biztosan el­végezte volna mindazt, amit várt volna tőle a kísérletező ember. Eddigi közös munká­júkkal is egy kicsit segítettek a tudománynak, hogy köze­lebb juthasson az élet titkai­nak megfejtéséhez. ■- Október 23-án, dr- Kasza László, a Veszprémi Állatkert igazgatója Salgótarjánban filmvetítéssel egybekötött elő­adást tart Böbéről, Illetve a híressé vált majommal vég­zett állatpszichológiai kísérle­tekről. Erről lapunkban már hírt adtunk, de közben Böbe elpusztult. Tv-jegyiet Ami van« és ami lehetne A STÚDIÓ 11 dzsessz-hang­versenyét közvetítették a na­pokban egy igen hangulatosan berendezett ceglédi vendéglő­ből. Számomra csodálatos él­mény volt. Részben, mert ze­nélésüket élveztem, részben pedig azért, mert nem kis meglepetéssel láttam, hogy a zenészek haja normális hosz- szúságban simult fejükre. Ügy lehet, otthon, a sifonér aljá­ban sem lapult paróka. Vi­szont igaz, játszani azt tud­tak. Mindegyikük mestere hangszerének, hosszú haj nél­kül is... VETTÉK ÉSZRE? Ha vala­mi filmrendező meglát egy fát és öt bokrot, azonnal beleren­dez egy zenekarra való ma­dárcsicsergést. Bezzeg nem volt szükség madárdalra Ud- v,ardy Tibor hangja mellett. Egyedül, „konkiurrencia” nél­kül énekelt melegen, szárnya­ién. Az az érzésem, sokan maradtak fenn kedvéért a ké­sei adás időpontjáig. mert mindhárom megtanul­ható ás jól hasznosítható. MŰVÉSZFILM, szóra­koztató FILM. Már ez I a megkülönböztetés se szeren­csés, de ez van, így tömik fe­jünkbe nap nap után. Sike­rült elérni, hogy a szórakozta­tó film, ami újabban külön­ben is csak a hátsó ajtón me­részel beóvakodni a műsorba, saját magát is kigúnyolja. Mint a tragikomikus tréfa a háború idején. A zsidók hall­gatták, hallgatták Hitler üvöl­tését a kitelepítésükről, mire „föllelkesülve”, maguk is ki­áltozni kezdtek: — Hinaus, mit uns! Ki ve­lünk!. .. A humor is lelkesen kezdi szajkózni: — Le velem, le velem! Igen, ez a humor keserű humora... PÉCS egyedülállóan külön­leges hangulatú város, szé­pek voltak a róla bemutatott részletek. Ám Salgótarján sem alábbvaló, persze más vonat­kozásban. Szívesen látnánk erről az előretörő városról — akár csak amilyen a pécsi film volt — ha másképpen nem megy, űrkitöltőnek néha egy pár perces felvételsoroza­tot. Miről? Kérdezz, felelek. JÓ KEZDEMÉNYEZÉS a Hét című műsor. Jó riporter Szepesi György. Érdeklődéssel várjuk a még megragadőbb folytatást. V NEM LEHET FELDÖNTENI az angol futballistákat — ezt láttuk a szerdai közvetítésen — míg a mieinket a rebbenő szellő is tővasodorja. Megta­nulni jól esni, megtanulni szilárdan megállni a lábon és a testó erőt (ha van), szabá­lyosan felhasználni — három kicsi titok. Ezért kell tanul­ni, tanulni és ismét tanulni, KARINTHY FRIGYES egyik bűbájos történetének főszerep­lője rovarirtó port talált fel. Barátja kérdezi, hogyan kell használni. — Megfogod a poloskát, a szájába töltőd a szert, és megdöglik tőle. — De ha már megfogtam — válaszolja a másik —, akkor agyon is üthetem. — Igaz, igaz... agyonütni? Az is jó! Áttéve e kedves tréfát a te­levízió nyelvére: ha már vég­képpen nem bírod a műsort, ha már annyira viszolyogsz tőle, hogy nem nézheted to­vább, kapcsold ki a készülé­ket. Kikapcsolni, az is jó! — kussinszky — Sok Aj gép érkezik Mi valósul meg; a küldöttértekezleten elmondottakból Klsterenyén? Kisterenyén, a vegyesüzem­nél a korábbi csúcsvezetőség helyett pártbizottságot válasz­tottak. A küldöttértekezlet hosszabb időre megszabta a kommunisták teendőit. A fel­szólalások sok olyan kérdéssel foglalkoztak, amelyekre még forgórakodó többször vissza kell térni a pártvezetőségnek. Mi lesz a pártértekezleten felvetett ja­vaslatok sorsa? Erről a kér­désről beszélgettünk Kovács Miklóssal, a pártbizottság tit­kárával. Pál Lajos például a pártépí­téssel foglalkozott, és lemon­dotta, hogy vannak olyan munkások, akik alkalmasak lennének a párttagságra, de más okból egyelőre nem ke­rült sor a felvételükre. Jobban kellene velük foglalkozni a jövőben — javasolta. — Valóban van ilyen ta­pasztalatunk, készítünk is fel­mérést és figyelembe vesszük, hogy a korhatárt 18 évre csökkentik. Segítjük ezeket a fiatal munkásokat még úgy is, hogy fokozottam megbízzuk sül meg a rönktéri láncpálya. Két vagonirakó és máglyá- zó transzportőr már megérke­zett. Az egyik üzemel, a másik is hamarosan megkezdi a munkát és még egy harma­dik is érkezik az idén. Üj a Dutra-gép is. Most kapunk Szajolból egy Dobos féle kérgezőgépet. Hat kanadai kézi fűrészgép is érkezik még az idén. Javítják, utána a rönktéren dolgozik majd a lengyel Star-daru. Két oldalvillás targoncát is meg­rendeltek, de ezek csak a jö­vő évben várhatók. Salgótar­jánban, a ládaüzemnél eddig karon hordták ki az asszonyok a kész ládákat. Ide négy ön- beállós targoncát biztosított az üzemvezetőség. Csak néhány példa arra, hogy a dolgozó munkakörülményeinek javítá­sa állandóan napirenden van. A pártvezetőség véleménye, hogy a munka házilag is to­vább javítható a műszakiak jobb összefogásával — és hoz­záteszem: az újítók segítségé­vel. Erre számítunk és a párt­őket pártmumkával. Figyelem- vezetőség állandóan szorgal­miéi kísérjük fejlődésüket; a szakszervezetben és a KÍSZ- nél végzett munkát jó aljánló- levélnek vesszük, ha a felvé­telre sor kerül — mondja a titkár. Gordos Nándor a nehéz fizi­kai munka gépesítését sürget­te és a társadalmi tulajdon fo­kozott védelmére hívta fel a figyelmet. Történt-e már vál­tozás, illetve mit szándékoz­nak tenni a közeljövőben? — Az első kérdésre kedve­ző a válaszom. Csak néhányat közülük. Nemrég gépesítették a fűrészpor kiszállítását, va­gonba rakását. Igen jó elkép­zelések vannak a rönktér gé­pesítésére. A bányáktól fel­szabadult SKR—30-as típusú kaparok átalakításával való­ni MŰSOR KOSSUTH RADIO; «.17: Purcell: rthur király, ötfelvonáeos opera. ■ 10.40: Édes anyanyelvűnk. US­incze Lajos műsora. — 10.45: Mo- irt: Esz-dúr kürtkvintett. — 11.09: . szív és a tanulás. Beszélgetés r. Szende! Adáramal. — 11.10: enekarl muzsika. — 12.20: KI yer ma? Játék és muzsika tíz ercben. — 12.30: Tánczenei kok­_ 13.15: Nóták. — 13.40: Sánc- Ija. Nagy István ttnéletrajzi re- énye folytatásokban, XX. rész. ;.10: Kóruspódium. — A Kanizsai orottya Gimnázium és Egész- Sgüs 'i Szakközépiskola énekka- % énekel. — 15.1*: A magyar ka- tarazenekar Bach-felvételeiböl.- 15.43: A magyar népdal hete. odály: Dalok a magyar népze­e sorozatból. — 16.05: Így élünk- egvütt és külön-külön. .. — r 30- Kónya Sándor operaáriákat nekel. — 17.55: Mikrofórum. „Va- imiröl mindent, mindenről va. unit. . — 18.10: Az HJüsági Rá­iószínpad bemutatója. Premier, levényi Róbert rádiójátéka. — 1.35: A magyar népdal hete. Dalt edikál: Kovács Apollónia. —- 19.45: Lemezek közt válogatva. ■ 30.20: Hilde Güden énekel. — ).30: Termőre fordulóban, dr. tárám József Írása, VI. rész. — 1.43: A Rádiószlnház bemutatója, ámsón. John Milton tragédiájá- ;tk rádióváltozata. — 22.15: Eu- r-r»a és a világ Belgráditól. So­zyl Nóra írása, in. rész. — 2.25: Szereti ön Bartókot? Hó- olat és közöny a lelkiismeret térlegén. — 23.45—0.25: Veronika, lészletek Messager operettjéből.- Közben; 24.00—0.10: Hírek, idö­PETÖFI RADIO: 8.05: Könnyű­zene Bukarestből. — 8.26: A ma­gyar népdal hete. .Népdalaink nyomában. — 9.00: Ezeregy dél­előtt. A Gyermekrádió órája. — 10.00: A zene hullámhosszán. — A Petőfi rádió délelőtti műsora. — 11.46: Gevork Emin örmény köl­tő versei. — 12.80; Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik. — 12.20: Elektra. Részletek Richard Strauss operájából. — 13.03: Ba­lettzene. — 14.00: Mindenki ked­vére kettőtől hatig... — 18.10: A magyar népdal hete. A Tiszántúl falvainak dalaiból. — 18.30: Hang­verseny a stúdióban. — 19.15: Já­tékok. Antonije Isakovic elbeszé­léseit fordította és rádióra alkal­mazta Szimin Magda és Vári Ger­da — 20.53: Nótacsokor. — 21.10: Láttuk, hallottuk. . . Film-, szín­ház- és múvészetkritika. — 21.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 23.40: Suchon: örvény. Jelenet a in. képből. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 8.25—12.20: Iskolaté- vé. — 17.28: Műsorismertetés. — 17.30: Hírek. — 17.35: Vidám ver­seny. Szovjet pionírok ügyességi vetélkedője. — 18.00: „Cukor és fahéj.” Az Olasz Televízió zenés filmje. — 18.30: Üdvözöljük. .. Ju­goszláv kisfilm. — 18.50: Az élel­miszer-gazdaság fejlesztése 1971— 75. — 19.15: Esti mese. — 19,25: Szünet. — 19.30: Tv-hlradó. — 20.00: Budapesti művészeti hetek. Babits Mihály: Hatholdas rózsá­kért. Tévéfilm, — 21.20: Légikis­asszonyok a földön. A MALÉV nemzetközi stewardess-vetélke- dője, II. versenyszakasz. — 21.40: ölagyar tudósok. Portréfilm dr. Gerevich László régészről. — 22.10: Tv-hlradó — 2. kiadás. SZÍNES MŰSZAKI KI8ERI.PTI ADAS: 20.00—21.00: Budapesti mű­vészeti hetek. Babits Mihály; Hat­holdas rózsakert. Tévéfilm. BESZTERCEBÁNYA: 9.30: Férfi, akiről semmit sem tudok. Ameri­kai film. — 11,10: Népdalok. — 16.45: Kincses sziget. 8. rész. — 19.00 és 21.50: Tv-hiradó. — 20.00: Tákolmány. Lengyel tv-film. — 20.30: Korok. Szórakoztató soro­zat, 2. — 21.30: A Prudy-egyilttes műsorából, Fotókiállítás, ünnepi filmvetítések A Salgótarjáni Kohászati Üzemek MSZBT-szervezete idei tevékenységének legjelen­tősebb eseményére készül ezekben a napokban. Az őszi időszak mozgalmi rendezvény- sorozatának keretében, a szov­jet kultúra napjai alkalmából fotókiállítás nyűik a „Szov­jetunióban jártunk” címmel november 3-án a Kohász mű­velődési központban. A szovjet kultúra napjai al­kalmából megrendezik a me­gyében a szovjet filmek nap­jait is, amelynek a megyei megnyitójára a Kohászati Üze­mek művelődési központjában kerül sor, november 3-án. A megnyitót követő napskban mintegy ötven régi és újabb kimagasló szovjet filmalkotást vetítenek le városaink és köz­ségeink filmszínházaiban. Az ünnepi alkalomból két napig, november 5-én és 6-ári a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság hivatalos delegációja is a me­gyénkben tartózkodik. Nag^ érdeklődés előzi meg a Belo­rusz Állami Népi Együttes be­mutatkozását is, amelynek előadására október 27-én este kerül sor Salgótarjánban, a megyei művelődési központ­ban. mázzá is az elképzelések, ter­vek valóra váltását. — A társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében a felvilágosító, nevelőmunka erősítése mellett az aktívahá­lózat gyarapítására is gondo­lunk. Telephelyeinken sajnos, a kerítés is hiányzik. Ezt pó­tolni kell, és a KISZ-fiatalak már vállaltak is ilyen értelmű társadalmi munkát. Ezt a ter­vet is csak napirenden kell majd tartanunk. Az üzem dolgozóinak csak­nem 20 százaléka nő. A párt­értekezleten Nagy Sándorné és Kovács Józsefné is foglalko­zott ezzel a ténnyel. Nincs minden rendben az egyenjo­gúsággal. Fiatal fiúkat vesz­nek fel nagyobb bérért, mint amennyit az ott dolgozó nők­nek fizetnek... Az üzemveze­tőség vegye figyelembe azo­kat a munkahelyeket, amelyek nem nőknek valók. A nők ne csak az erkölcsi, hanem az anyagi megbecsülést is kap­ják meg. Ezek a vélemények hangzottak el! Hogyan reagál erre a pártvezetőség? — A dolgozó nőkről való párthatározat után részletes és hosszabb időre szóló intéz­kedési tervet készítettünk, ami meghatározzza a tennivalón­kat. Itt elsősorban szemlélet- változásra van szükség, ami hosszabb folyamat. Addig is törekszünk, hogy férfiak, nők egyforma elbírálásban része­süljenek a végzett munkájuk alapján. Ezeket a felvetett kérdéseket mindenesetre kü­lön is megvizsgáljuk és ahol hiba van, orvosoljuk. A női dolgozók személyi besorolását is megnézzük, mert lehet, hogy egy-két esetben tényleg jogos a panasz. Egyébként sze­retnénk az intézkedési tervben foglaltak megvalósítását is gyorsítani — hangzik a vá­lasz. — A bérezésről is többen beszéltek. Az üzem hiányos szociális és kommunális ellá­tottságát is panaszolták. Több és jobb információt kértek. A régebbi és új dolgozók kap­csolatának javítását is igényel­ték. Vajon a pártvezetőség mi­lyen formában reagál ezekre a kérdésekre? — Bérkérdések valóban vannak még nálunk csakúgy, mint másutt. Mi arra törek­szünk, hogy a végzett munka hatékonyságának megfelelő bérrendszer alakuljon ki üze­münkéi. Kétségtelen, ez nem megy egyik napról a másikra, mert felméréseket, elemzése­ket kell végezni és kidolgozni a megfelelő módszert. Ez a munka folyamatban van. — A szociális és kommuná­lis ellátottság valóban sok gondot okoz. Igaz, a hidroglo- busz szerelése már megkezdő­dött, ami a vízellátást lénye­gesen javítja. Sok lesz még a tennivaló, de az nemcsak akarat, hanem anyagi erő kér­dése is. Ennek a szorgalmazá­sáról sem feledkezünk meg. Könnyebben megvalósítható az információ javítása, és erre nagy gondot szeretnénk for­dítani a jövőben. Elsősorban a pártcsoportok munkáját akar­juk hatékonyabbá tenni. Véle­ményem szerint a kölcsönös információ egyben azt is elő­segíti, hogy a régebbi és az újabb dolgozók közötti össz­hang minél előbb megterem­tődjön — mondta befejezésül Kovács Miklós, a pártbizott­ság titkára. Kisterenyén tehát nincs fontos és kevésbé fontos kér­dés, amit a pártértekezleten felvetettek. Valamennyit fi­gyelembe vették és foglalkoz­nak is a javaslatok megvaló­sításával. Bodó János Vizsga még a tavasz előtt A fejlődő mezőgazdasági nagyüzemek növekvő gép­parkja egyre több és képzet­tebb vontatóvezetőt igényel. A mezőgazdasági üzemekben azonban viszonylag kevés a traktoros, s ez különösen ilyenkor, a nagy munkatorló­dások idején gond. Az Autó- közlekedési Tanintézet kez­deményezése. hogy mezőgaz­dasági vonatóvezetői tanfo­lyamokat szervez, bizonyára enyhíti majd a szövetkezeti vezetők ilyen gondjait. Ha egy-egy faluban legalább har­mincán jelentkeznek a tanfo­lyamra. akkor helyben tartják a foglalkozásokat. A tanfolya­mot a téli hónapokban kezdik, s a tavaszi munkák megkez­dése előtt még a vizsgát is letehetik a traktorosok. Feio Kiól tárlata «Az életből nyeri erő Feró Kral festő- és grafi­kusművész néhány fametsze­tével a prágai vár gyűjtemé­nyeiben is találkoztam né­hány évvel ezelőtt. A nem­rég megnyílt salgótarjáni egyéni tárlata most teljeseb­bé — ha nem is teljessé — teszi a munkásságáról alkotott képet. A kiállítás a megyei művelődési központ üvegcsar­nokában egy sajátosan fogal­mazó és gondolkodó alkotót mutat. A szomszédos Közép-Szlová- Icia művésze Feró Král. Ma Zilinán alkot, szinte „test­közelben" hozzánk. Bmoban ás Pozsonyban végezte tanul­mányait, a festészeten és a grafikán kívül architektonikái képzőművészettel is foglalko­zik. Többi között az Állami Érdemrend („Za zásluhy o vystavbu") tulajdonosa. Nem­zetközi hírét az NDK-ban, Lengyelországban, Franciaor­szágban, az NSZK-ban és az USÁ-ban rendezett egyéni ki­állításai, s a Kínától Dél- Amerikáig az utóbbi években megnyílt kiállításokon való részvétele alapozta meg. De alkotásai megtalálhatók a csehszlovákiai gyűjteménye­ken kívül Budapesten. Lenin- grádban, Varsóban, München­ben és másutt. Salgótarjánban több mint félszáz műve vall eddigi mű­vészi útjáról. Alkotói jelrend­szerében számos központi mo­tívumot fedezhetünk fel, ame­lyek az egyestől az általános felé haladva fejezik ki tá- gabb értelemben is érvényes mondanivalóját. E mondaniva­ló úgy véljük, esetenként túl­ságosan is tág körben érvé­nyes. Szaggatott, lüktető vonalai az emberi életből nyerik az erőt. A közelmúlt történelme ürügyén mai életünk érzel­mi problémáira keresik a ma­gas szintű válaszadás lehető­ségét. Színes fametszetei (Az emberiség felkiáltójele, Sok irgálmatlanság, Dühöngő ma­gány, és így tovább) a „sok irgálmatlanság” fényéből kiin. dúlva igyekszik összegezni a tanulságot, s keresni az irgál- matianságok nélküli élet le­hetőségét. Külön kell szólnunk a tör­ténelmi emblémák immár örök érvényűvé vált pecsétjei­ről. A Morvái szabadalom-ről és más alkotásokról van itt szó. E lapokon a művész a mű szerkezeti elemeit igyekszik egyensúlyba hozni, mintha csak a régmúlt és nyugtalan­ságokkal telített jelen szinté­zisét fogalmazná meg. A for­mai feszültség Feró Král lap­jain rendkívüli képzelőeröről, ugyanakkor szigorúan rend­szerbe fogott mély gondolati­ságról is tanúbizonyságot tesz. így semmiképpen sem igaz az a vélemény, miszerint Král művei a passzív dekorativitás jegyében készültek volna. El­lenkezőleg, rendkívül dinami­kus, a ma emberének, száza­dunknak zaklatott, gyakran nehezen rendszerbe fogható — éppen ezért nem Is mindig egyértelműen hasznos — ak­tivitásának kifejezői. Természetesen, számos más elemről is szólnunk kell mű­vészetével kapcsolatban. Pél­dául a színek, vagy a betű- elemek felhasználásáról az al­kotás során. A kompozíció központi gondolata, vagy ha úgy tetszik, cselekménye köré, gyakran mellékmotívumokat is felhasznál kiegészítésül, amelyek szervesen illeszked­nek, illetve erősítik is a lénye­get. Rendkívül jellemző Feró Král expresszivitása is. Ez tevékenységének lényegére utal. A besztercebányai kerület és Észak-Magyar or szag képző­művészei között évek óta tar­tóis alkotói kapcsolat kibon­takozásának és erősödésének vagyunk tanúi. Az úgyneve­zett cseretárlatok is e mun­kakapcsolatot, illetve egymás megismerését segítik, erősítik. A szomszédos Szlovákia egyik jelentős alkotóját üdvözöljük e tárlat kapcsán is. T. E. NÖGRÁD — 1970. október 23., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom