Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-03 / 232. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., ?32. SZÁM ARA: 80 FILLER 1970. OKTÓBER 3., SZOMBAT A Parlamentből jelentjük El etszinyonal-politikánk következetes Az új ötéves terv parlamenti vitájának harmadik napján minden bizonnyal az életszínvonalról, a bér- és árpolitika alakulásáról elhangzottak keltették a legnagyobb figyelmet. Ez állt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára felszólalásának középpontjában is. A szónok hangsúlyozta, hogy az üzemekben és az intézményekben nyugodt, bizakodó a légkör, javult a dolgozók kezdeményező készsége is, ami rendkívül fontos nagy terveink megvalósítása szempontjából. Mindamellett vannak olyan tényezők, — tette hozzá —, mint a lelkiismeretesség', a becsületesség, a felelősségérzet, az emberekben, amelyeket ugyan nem lehet számszerűen papírrá vetni, mégis nélkülözhetetlenek. Gáspár Sándor a továbbiakban kijelentette, hogy noha a terv megvalósítása még nem teszi lehetővé az összes igények kielégítését, milliók aktivitásával jelentősen gyara- pí thatjuk eredményeinket. Ami a növekvő reálbéreket illeti, arra törekszünk, hogy a teljesítményeket a munka társadalmi hasznossága alapján mérjük, ez pedig a keresetek nagyobb differenciálását vonja maga után. Ezzel párhuzamosan a szociális ellátottságot is társadalmi méretekben igyekszünk javítaná. Jó árat a kisebb jövedelműeknek A jövedelempolitika, mondotta, csak akkor lehet eredményes, ha a munkásosztálynak, a parasztságnak, a lakosság valamennyi rétegének és csoportjának rendszeresen emelkedik az életszínvonala. Helyes, tette hozzá, ha a vállalatok közötti hatékonysági különbségek kifejeződnek a prémiumok- és a nyereségrészesedés különbözőségében, arra azonban vigyázni kell, hogy nagyfokú béraránytalanságok ne keletkezzenek. A keresetek és jövedelmek különbözősége természetesen megköveteli az árukínálat fokozott differenciálását is. Miközben fokozottan törekszünk az átlagjövedelmű rétegek igényeinek kielégítésére, különös gondot kell fordítanunk a kisebb jövedelmű családok jogos szükségleteire, hogy nekik is lehetőségük legyen sokféle, jó minőségű árucikk megvásárlására. Kitért Gáspár Sándor az árpolitikára is, s hangsúlyozta, hogy bár közgazdaságilag indokolt, hogy hosz- szabb távlatban általában az értéke szerint fizesse meg a fogyasztó, amit megvásárolt, az ár mégsem csupán közgazda- sági kategória, hanem társa; dalmi, politikai tényező is. Ezért fenn kell tartanunk mindazokat az árkedvezményeket, amelyek államunk szociális, kulturális és egészségügyi feladataihoz kapcsolódnak. Voltaképpen Szurdi István belkereskedelmi miniszter péntek délután elhangzott felszólalása is Gáspár Sándor nagy érdeklődéssel fogadott gondolataihoz kapcsolódott. Véleménye szerint figyelmet érdemel a tervezett áruforgalmi növekedés, amely szerint 1975-ben 40 százalékkal vásárolhat majd a lakosság többet, ami keréken 50 milliárd forinttal több az ez évi forgalomnál. De még ennél is fontosabb, hogy szinte minden rétegnél előtérbe kerülnek a magasabb életszínvonalat képviselő cikkek, és ugyanakkor hozzájuthat a lakosság olcsó cikkekhez is. Száz közül 70 családban hűtőgép Körvonalazta a miniszter a fogyasztás összetételében várható változásokat, amelyek mind az élelmiszer-forgalomban, mind az iparcikkek vásárlásában nagymértékben kifejeződnek majd. Csupán egyetlen példát említünk ,az általa felsoroltak közül. 1975- ben 100 közül 70 család rendelkezik majd hűtőszekrénynyel, azaz a jelenleginek több mint kétszerese. A fogyasztás változását jelzi, hogy miután a mezőgazdasági dolgozók jövedelme átlagosan elérte a munkásokét, a fogyasztásuk is egyre inkább azokéhoz válik hasonlóvá. A nagyszabású lakásépítési program erőteljesen növeli a bútorok és más lakásfelszerelési cikkek iránti igényt. Az elkövetkezendő években sókan fogják korszerűsíteni otthonukat. Mindez nagy feladatot ró a kereskedelemre. Ráadásul nagyobb lesz az egészen fiatal, de már keresettel rendelkező vevők aránya is. akik jobban követik a divatot, s általában igényesebbek. Nem kevésbé fontos, hogy a 3 millió munkaképes korú nők számára, akiknek 70 százaléka ugyancsak kereső lesz, kellő meny- nyiségű felkész ételt, könnyén kezelhető ruházati cikket, korszerű háztartási gépet kínáljon a kereskedelem, az úgynevezett második műszak megkönnyítésére. Ellátási problémáink Több felszólaló érintette még az életszínvonal és az ellátás szóban forgó kérdéseit, összefüggéseit. Kovács Antal, Vas megyei képviselő, megyei pártbizottsági első titkár a textilruházati ipar szempontjából; Gál Andrásné, debreceni képviselő, vállalati igazgató a háztartási munkát megkönnyítő gépek gyártói- nák, közelebbről a mosógépgyártó Hajdúsági Iparműveknek a szempontjából elemezte a feladatokat és a lehetőségeket. Gálné a vidéki, főleg a falusi dolgozó asszonyok gondjait enyhítendő javaslatot is tett, hogy a gépjavító állomások szabad kapacitásukat ne a gyáraktól vállalt termelőmunkával, hanem lakossági javító-szolgáltatással töltsék ki, hasonlóképpen a ktsz-ek is ségletek kielégítésével, ehhez viszont kapjanak, ha kell, adókedvezményt. A pénteki tanácskozás másik, minduntalan visszatérő fontos témájára mezőgazdaság volt. Dr. Baskay Tóth Bertalan Pest megyei képviselő, gödöllői egyetemi tanár, szintén a növénytermesztés, s ezen túlmenően a mezőgazdasági kutatás megváltozott körülményeiről szólt a parlamenti Szurdi István belkereskedelmi miniszter tanácskoz ásón, miközben élénk színekkel ecsetelte a gödöllői agráregyetem európai jelentőségét. Schullmann István, Fe_ jér megyei képviselő, ugyancsak tsz-elnök, viszont a hústermelés régen vajúdó, különben világszerte gondot okozó problémáit fejtegette, s olyan külföldi példákat idézett. amelyeknek szélesebb körű megismerése lehetőséget nyújtana, hogy a mi mezőgazdaságunkban is lényegesen olcsóbbá váljék a szarvasmarha-tenyésztés, mert jelenleg bizony rendkívül költséges. Lakatos András, Somogy megyei képviselő, főkertész, szintén a mezőgazdaságról szólván, reálisan ítélte a terv fejlesztési irányzatát, viszont kévéséi te a tervezett gépbeszerzést, valamint a mezőgazdasági szakemberképzésre szánt összegeket. Ötesztendős népgazdasági tervről lévén szó. természetesen ezúttan is többen foglalkoztak a beruházások gyakorlati • és közgazdasági kérdéseivel. A már említett Kovács Antal, Vas megyei képviselő az állattenyésztéssel kapcsolatos építkezések megfontoltabb tervezését és szervezését sürgette, Gál Andrásné a feldolgozó üzemek és az alap- anyaggyártók terveinek jobb összehangoláséit, dr. Udvardi Károlyné budapesti képviselő, üzemi párttitkár pedig — tekintettel a gépkocsi-közlekedés várható gyors növekedésére — a hazai gumiabroncsgyártás szükséges bővítésének megnyugtató megalapozását tartotta kívánatosnak. Dr. Bodogán János, Veszprém megyei képviselő, megyei tanácsi vb elnök az építőipar és az építőipari árak, valamint a te- rületilég eléggé különböző építési lehetőségek oldaláról szólt a beruházási tevékenységről. Voltaképpen szintén az építési, beruházási, feszültségeket elemezte dr. Petri Gábor, szegedi képviselő, egyetemi sebész-tanár is, az egészségügy szemszögéből. Hat-hét milliárd forint értékű fejlesztést tesz lehetővé a terv, amelynek feltétlenül meg kell valósulnia. Az egészségügyi építkezések azonban, hangsúlyozta a proíesz- szor, hátrányos helyzetben vannak, hiszen korántsincs e téren olyan érdekeltsége az építőiparnak, mint más munkahelyeken. Meg kellene találni tehát a módját annak, hogy a kórház- és klinikaépítés mégse szenvedjen hátrányt. Említést tett a tárca beruházási gondjairól Szurdi István, belkereskedelmi miniszter is, hangoztatva, hogy még a jelentékenyen megemelt kereskedelmi fejlesztési összegek sincsenek arányban a forgalom várható növekedésével. Miután azonban — 17 milliárd forintról lévén szó — a számítások szerint többre most nincs lehetőség, elsőrendű fontosságú, hogy e hatalmas összeget a lehető leghatékonyabban használják fel. A hatékonyság' vezérelv Mert a hatékonyság, minta negyedik ötéves terv megvalósításának egyik vezérelve, szinte minden képviselő mondanivalójában szerepelt. Dr. Szabó Kálmán, budapesti képviselő, közgazdász-professzor, felszólalásában szélesebb ösz- szefüggésben is megvilágította a kérdést, hangoztatva, hogy bármennyire nehéz is, mégis a kiemelt feladatok gyors megoldására kell összpontosítani az erőket, és elegendő erőforrás híján, vissza kell utasítani az egyébként fontos szükségletek kielégítését célzó számos jogos beruházási igényt. Azért kell visz- szautasítani, hogy a kiemelt feladatok gyors, gazdaságos megvalósításával, s az ezáltal elért nagyobb nemzeti jövedelemmel később a pillanatnyilag elutasított feladatok is megoldhatók legyenek. Tökéletesíteni kell a beruházások szervezését, hiszen ha csak némileg is kevesebb lenne a befejezetlen építkezésünk, máris jóval kevesebb jogos igényt kellene elutasítani, egyszersmind fejleszteni és korszerűsíteni kell az építési kapacitást is. Mindenképpen kulcskérdés ez, amit a tervjavaslat jól tükröz. A negyedik ötéves tervről folytatott tanácskozás az esti órákban fejeződött be, a vita szombat reggel folytatódik. Sümegi János tsz-elnök. megyénk képviselőjének felszólalását a 3. oldalon közöljük. többet foglalkozzanak e szükKádár János, Kállai Gyula és Nyers Rezső a Parlament üléstermében Losonczi Pál hazaérkezett Csütörtökön, a késő esti órákban Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével hazaérkezett Kairóból, a Nasszer elnök temetésén részt vett párt- és állami küldöttség. A magyar delegációval együtt érkezett Budapestre dr. Lubomir Strougal, a CSSZK kormányának elnöke, valamint Sz. Luvszan, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének első helyettese. A csehszlovák és mongol küldöttség rövid budapesti tartózkodás után továbbutazott Kongresszusra készülünk As utolsó negyedév sikeréért Háromezer társadalmi munkaóra Ráadásként száz traktorfülke Ezekben a hetekben me- gyeszerte élénkül a szocialista munkaverseny. Az MSZMP közelgő X. kongresszusa az az esemény, ami a termelőmunka egyre hatékonyabbá tételére, a még kihasználatlan belső tartalékok feltárására készteti a vezetőket és dolgozókat, a kisebb és nagyobb munkahelyi kollektívákat. A legtöbb helyen ismét felülvizsgálják terveiket és vállalásaikat, hogy azokat mindenképpen teljesíteni tudják és amennyire a lehetőségek engedik, újabbakkal tetézzék meg. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében dolgoznak a Nógrád megyei Fémipari Vállalat dolgozói is, akik elsőrangú feladatuknak az éves termelési tervek teljesítését és az exporthatáridők betartását tartják. Olyan körülmények között törekszenek erre, amikor számos akadályozó tényező nehezíti munkájukat, amelyekkel éppen a kongresszusi munkaverseny lendületével képesek megbirkózni. Hat szocialista brigád versenyez a gyárban a cím ismételt elnyeréséért. A csaknem százhetven szocialista brigádtag, köztük egy huszonhárom tagú ifjúsági szocialista brigád a felajánlások egész sorának eredményes teljesítésével kívánja köszönteni a kongresszust. Csak néhányat említsünk meg: a Lenin-bri- gád, amely a centenáriumi ünnepségek alkalmával vette fel a nagy forradalmár, az első szocialista állam megteremtőjének nevét, a napi teljesítmények növelését vállalta. A kollektíva a Hajtómű- és Felvonógyár részére készít liftaknaajtókat. Vállalták, hogy ebből a termékből napi tizenöt helyett húszat állítanak elő. A Kilián-brigád sem éri be csupán a termelési tervek százszázalékos teljesítésével A brigád tagjai felajánlották, hogy a kongresszus tiszteletére átlagosan húsz százalékkal növelik teljesítményüket. Hogy mennyit jelent ez termékbe átszámolva? Együttesen mintegy száz traktorfül- kével gyártanak többet, amellyel nagy mértékben hozzájárulnak az üzemi eredmények javulásához. Nem kis feladat hárul a Mező Imre szocialista brigádra sem. Az üzemet érzékenyen érintő bevételi forrás: az export. A brigád éppen ezért az exportfeladatok határidőben történő teljesítésével és az exporttermékek kifogástalan minőségével kíván jeleskedni. Ez magában olyan célkitűzés, amely — ha becsülettel eleget akarnak tenni vállalásuknak — valamennyi brigádtag erőfeszítéseit és tevékenységét kitölti. A többi brigád sem közömbös szemlélője a versengésnek. A dolgozók nemcsak a termelésben igyekeznek helytállni, hanem az üzem fejlesztéséből, gyarapításából is részt vállalnak. Az üzem húsz munkabrigádja csaknem háromezer társadalmi munkaórát ajánlott fel. Az új festőüzem építésénél már eddig többszáz társadalmi munkaórát dolgoztak, hogy az új létesítményt lehetőleg még ebben az évben átadhassák rendeltetésének. A vállalások között szerepel a gondos és körültekintő anyagfelhasználás, amelytől ebben az évben nyolcvan- ezer forint megtakarítást várnak. De a legfontosabb: a negyedik negyedévi árbevételi tervüket 12,5 százalékkal, a termelést pedig 7,2 százalékkal kívánják túlteljesíteni.
