Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-15 / 242. szám
A szabad szombat és a tanácsok MEGDÖBBENTŐ adatokat összegeztek néhány évvel ezelőtt, amikor megvizsgálták: a szabad szombatokkal — n?m változott a helyzet. A hány órát töltenek távol munkahelyüktől a dolgozók — munkaidő alatt —, különböző ürügyekkel. Például: Csak egy órára ki ugranak a tanácshoz, lakásügyben. Csupán igazolást kémek a gyámügyi hivataltól. Fél órára átszaladnak az építési osztályra, mert telket szeretnének vásárolni. Mind olyan ürügy, amit első hallásra elfogad a főnök és különben is „csak” egy óláról, órácskáról van szó. Amikor egyenként vizsgálták a munkahelyről eltávozok indokait, emberileg megmagya- rázhatónak találták. Később — az összegezés után —, kiderült: egyetlen városban évente annyi órát vesznek így igénybe, mint amennyi egy közepes létszámú vállalat éves termelésre fordított munkaideje. Pedig ez csupán a felderített, hivatalosan is nyilvántartott, munkahelyen kívül töltött idő. A szabad szombatok bevezetésével joggal várták, hogy a „osak egy órára” szóló eltávozások, a magánügyek intézése munkaidő alatt csökken, és a dolgozók a hétvégi szünnapot használják fel erre a célra. Az újabb vizsgálatok bizonyítják, hogy ma — amikor több mint félmillió ember dolgozik csökkentett munkaidőben, és rendelkezik A salgótarjáni bányagépgyár az idén mintegy 22 millió forint értéket exportál. Ennek több mint felét, 12 millió forint értékű árut a Szovjetunióba szállítanak. Folyamatos szállítóberendezések, elevátorok, csigák és rédlerek készülnek a bányagépgyárban szovjet megrendelésre. Hétfőn Jervusin elvtárs, a szovjet műszaki iroda egyik vezetője látogatott el a salgótarjáni gyárba, ahol elismeréssel nyilatkozott az itt készült berendezésekről. A szállító- szalagokat már elküldték. Most készülnek az elevátorok Közalkalmazottak Szakszervezete négy megyére kiterjedő megfigyelése szerint a heti ügyfélforgalomnak mindössze a 9—11 százaléka jut szombatra. Külön vizsgálták az ipari településeket és a környékükön működő tanácsokat. A korábbi évekhez viszonyítva semmi változás nem történt a szabad szombat bevezetése után a hétvégi ügyfélforgalomban. Több tanácsnál megpróbálkoztak a szombati ügyfélfogadás bevezetésével. Igyekeztek mindenben a dolgozók rendelkezésére állni, a teljes apparátus felkészülten várta azokat, akik a szabad szombatot kívánták felhasználni ügyes-bajos dolgaik elintézésére. Sajnos, nem sok eredménye volt az előkészületeknek. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a szombaton jelentkező ügyfeleknek mindössze 0,5 százaléka dolgozik csökkentett munkaidőben. A többi mindennapos muiikáját hagyja ott „csak egy órára” saját ügye érdekében. A szabad szombatok biztosítása csupán egy lehetőség arra, hogy a dolgozók ilyenkor forduljanak a különböző hatóságokhoz, hivatalokhoz igazolásért, engedélyért. A lehetőségeket ki is kell használ- niok, hogy a hétvégi szabad és csigák, ezután kerül sor a rédlerek sziállítására. A bányagépgyárban eddig mintegy 11 millió forint értékű árut szállítottak ki a külföldi megrendelők számára. Csaknem ötmillió forint értékű az a késztermék, ami csomagolásra, illetve szállításra vár, a többit pedig még az év végéig pótolni akarják. Korábban kooperációs gondok miatt elmaradtak az export- termeléssel, de a harmadik negyedévben ennek nagy részét már sikerült pótolniok, és minden remény megvan arra, hogy az év végéig maradéktalanul teljesítsék a terveket. idő valóban megfeleljen azoknak a céloknak, amiknek érdekében bevezették. A megszokottság még erősen tartja magát. Legtöbben úgy vélik, hogy a szabad szombat csak a házkörüli munkára, horgászásra, kirándulásra és pihenésre vaíló. Megfeledkeznek a rövidített munkaidő bevezetésekor hangoztatott elvekről: Rö- videbb idő alatt intenzívebb munkával, többet termelni! A már csökkentett munkaidőből még elvenni magáncélokra — egyszerűen erkölcstelen dolog! A MÁSIK OK: a különböző szintű vezetők a vállalatoknál, az intézményeknél, továbbra is — első szóra — elengedik a dolgozókat munkaidő alatt, ahelyett, hogy éppen a szabad szombatokra hivatkoznának. Ahelyett, hogy elfogadható, de határozott célú magyarázatokkal ránevelnék beosztottjaikat az újra, a helyesre. Inkább a könnyebb, a népszerűbb megoldást választják — nem akarnak „rossz fiúk” lenni! Az is akadálya a szabad szombatok közérdekű kihasználásának, hogy a legtöbb'he- lyen — még nem vezették be egységesen és teljes apparátussal a hétvégi ügyfélfogadást. Számos ajtón inég mindig kint a tábla: szombaton nincs félfogadás! Éppen szabad szombaton Helytelen lenne arra gondolnunk, hogy csupán ezek a hagyományok, évtizedek alatt megcsontosodott hivatali szokások akadályozzák szabad szombatokon az ügyintézés fellendülését. Egyes szervek, intézmények éppen munkaidő alatt rendelik magukhoz, idézik be a dolgozóikat. Hja, ha a hivatalnak szabad, akkor a hivatalnok és a vállalati munkás sem akar saját idejében szaladgálni a különböző igazolások, végzések, határozatok után. A legtöbb intézmény, hivatal — példamutatás helyett — inkább arra szoktatja az embereket, hogy ügyintézés ürügyén minél több időt töltsenek távol a munkahelyüktől Nem elég tehát egyetlen határozat a szabad szombatok bevezetéséről, vagy döntés a tanácsok ügyfélfogadásának megváltoztatásáról. Sokkal összetettebb ez a feladat. Egy régi, megrögzött szokást kell szétzúzni, nevezetesen azt, hogy a magánügyek intézéséből szármázd időkiesést magára vállalja a vállalat, a gyár, az intézet — egyszóval a közösség. Fokozatosan, nagy-nagy tü-. relemmel, de célratörően kell rászoktatni a dolgozókat az új, az egyénnek és a közösségnek is megfelelőbb ügyintézési rendszerre, a szabad szombatok délelőttiéinek felhasználására, amikor dolgaik után néznek. ÉS AZ SEM lenne teljesen haszontalan, ha a munkahelyeken — feltűnő helyen —, és rendszeresen propagálnák: melyik hivatal, tanács, mikor fogadja, várja a dolgozókat. S a hirdetőtáblákon minél többször szerepeljen a szabad szombat... G. B. Értékelték Kedden délután ülésezett a KIOSZ megyei vezetősége. Értékelték a megyék, járások, illetve helyi csoportok között folyó versenyt, ami a tag- díjfizetésre, a kisiparos újság előfizetésére és a lakossági ellátás színvonalának fejlődésére terjed ki. A vezetőség megállapította, hogy az utóbbi hat hónapban igen sokat javultak az eredmények. Fotózzon a NÓGRÁD-nalc! Szerkesztőségünk pályázatot hirdetett. Az I- díj: 2000 forintos, a II. díj 1500 forintos, a III. díj: 500 forintos vásárlási utalvány. A fotópályázat október 1-től 1971, március 31-ig tart. Szőllös Árpád (Salgótarján): Kis hegymászók című fényképét a zsűri 6 pontra értékelte Sok milliós export Elégedett a vevő 'Csah a lioVehtívával Űsszefogással a tervek walőra wältäsäärt A salgótarjáni bányagép- nőnk. ami nemcsak a veze- lük. végső soron megszervez- gyárban a vezetőségválasztá- tőség részéről támasztott na- ték a szakmunkás-beiskolá- sok. után hamarosan összeül- gyobb követelményeket je- zást. Mégis más ez, mintha tek az alapszervi és csúcsve- lenti, hanem a fokozott se- csak hirdetmény útján vártuk zetőség tagjai, hogy megbe- gítséget is igényli. volna a jelentkezőket, széljék a tennivalókat- Első- — Legközelebb az üzem — Többen azt kérték, hogy sorban az új vezetőségi tagok háromnegyedévi munkáját a párttagok Kérdéseit ne tennivalóiról volt szó kér- tárgyaljuk meg. Adósságunk hagyjuk soha válasz nélkül, dezz — felelek formában, te- van, kooperációs, anyagellátá- Ügy érzem, ez az igény egy hát kötetlen beszélgetés köz- si gondjaink vannak, de nem- kicsit a vezetőség bírálata is ben tisztázták a vitás kérdé- csak ezek befolyásolják az volt. A jövőben erre nem seket. Elhatározták, hogy ha- eredményt. A szervezetlenség, szeretnénk módot adni. in- sonló megbeszélést tartanak kapkodás a munkafegyelem- kább törekszünk a minél a jövőben minden negyedév- re is kihat, tehát van olyan jobb tájékoztatásra. Sok köbén. ha szükséges, gyakrab- emberi oldala a dolognak, zös gondunk van, amit csak ban’ is. Az őszinte légkör, a ahol elsősorban a párttagok, az egész kollektíva összefogákölcsöiiös és széles körű in- a kommunisták segíthetnek, sával oldhatunk meg- A formálódás megkönnyíti a ha összefognak. kongresszusra készülődünk, politikai munkát. Tennivaló — Pártcsoportok eddig is ugyanakkor pótolnunk kell ugyanis sok van. Erről be- voltak, sőt pártmegbizatások az elmaradást. Gyorsítani sze- szélgettünk Megyés Miklóssal, is- Vajon milyen új módsze- retnénk gyárunk rekonstruk- a csúcsvezetőség titkárával, rekre gondol, amelyekkel erő- dóját. Programszerűbbé ten_ A taggyűlések bőséges síteni tudnák munkájukat? ni a termelést, hogy a munka ú travalót adtak a pártveze- — Kétségtelen így van. Ha hatékonysága javuljon. Az tőségnek. A politikai munka ezeket jobban informáljuk és új ötéves terv legfőbb köve- tartalmi színvonalának álta- konkrét feladatok meg valósi- telménye ez és ennek a tu- lános javítását határoztuk tására szólítjuk fel őket, a datát nekünk kell erősíteni meg a legfőbb feladatként, de siker biztosabb, mint amikor gyárunk valamennyi dolgozó- ennek igen sok oldala van — csak esetenként számolnak jában. mondta a csúcstitkár, majd be a végzett munkáról. A — Most kezdődik a pártok- a következőkkel folytatta: pártmegbizatások rendszerét tatás. Szeretnénk ennek szín— Elsősorban az informá- is megvizsgáljuk és igyek- vonalát növelni azzal is, hogy dónkat szeretnénk megjaví- szünk olyan megbízatásokat itt az üzem gondjaihoz, ter- tani- A pártvezetőség ilyen adni. amelyekben a párttagok veihez, lehetőségeihez kap- követelményeket támaszt a a leghatékonyabban tevékeny- csoljuk az anyagot, gazdasági vezetés, de a tö- kedhetnek. Ilyen igénnyel — Tennivalónk tellát bőven megszervezetekben tevékeny- egyébként több párttag is je- van_ a részkérdések szorosan kedő kommunistákkal szem- lentkezett, és munkát is kért. kapcsolódnak egymáshoz- A ben is. Mégis csak más do- Csak egy példát erre: a kollektíva érdeke azonos log, ha a munkásokat köz- KISZ-fiatalok kérték, hogy a kommunistákéval, csak ne- vetlenül is érintő kérdések- gyakrabban adjunk számukra fcjjj kell a megvalósulás élben döntés előtt van egy bi- megbízatást. Segítettek is. Az harcosainak lenni, — mondta zonyos információcsere- A utánpótlás biztosítása érdé- befejezésül Megyes Miklós, pártcsoportok és a bizalmi- kében például felkeresték az a csúcstitkár, hálózat munkáját kell éppen általános iskolákban végzett ezért erősítenünk. fejleszte- fiatalokat- Elbeszélgettek ve- * Megjelent Nógrádi Vajon, hány propagandista dolgozik megyénkben? Attól függ, hogy kiket sorolunk ide. Az biztps, hogy ma már nemcsak á „ függetlenített pártmunkások, nemcsak az oktatási igazgatóság tanári kara és meghívott előadód, hanem a pártszervezetek vezetősége, sőt a pártcso port -bizalmi ak feltétlenül propagandistáknak tekintendők. De lezárul-e itt a kör? A gazdasági vezető megoldhatja-e feladatát, ha csak gazdasági kérdésekkel foglalkozik, ha kizárólag a szakkérdéseket ismerd és elhanyagolja a propagandamunkát? GAZDASÁG ÉS POLITIKA, ezt a címet olvashatjuk a most megjelent Nógrádi Szemle első Cilikének címeként. Batta István ezzel hangsúlyozottan jelzi propagandamunkánk lényegiét és egyben a Nógrádi Szemle alapvető célját és tartalmát. „Az utóbbi években propagandamunkánk jelentős változáson ment át, új formákkal gazdagodott, tartalmát a társadalmi, gazdasági összefüggések feltárása, az országos és helyi viszonyok-, a változások okainak. irányának bemutatása jellemezte. Középpontjában dinamikusan fejlődő gazdasági, társadalmi viszonyaink, szocializmust építő munkánk időszerű elméleti kérdései állottak” — olvasom a bevezető sorokat, de még inkább figyelmeit érdemel az a megállapítás, hogy „a bevezetett intézkedések részletes magyarázata mellett nem kaptak, kellő hangsúlyt az új irányi-' tási rendszer működésével összefüggő politikai, közgazdasági, elméleti kérdések. a versenyt Október végén tartják a KIOSZ országos választmányi ülését, ahol Urbán Ottó balassagyarmati asztalos képviseli majd Nógrád megyét. A KIOSZ vezetősége most azt is megtárgyalta, milyen problémákról kellene tájékoztatni az országos választmányi ülést, amelyek Nógrád megyében megoldásra várnak. Gyakran a gazdasági kérdésieket társadalmi, politikai vonatkozásaiktól. ösfszefüggése- iktól elszakítva tárgyalták.” A Nógrádi Szemle 2. számában megjelent cikkeknek és tanulmányoknak az a célja, hogy a gazdaság és politika szoros összefüggéseit megértessék, a politizáló gazdasági vezetésnek elvi és gyakorlati segítséget nyújtsanak. Ezt a célt szolgálja Uj- laky István „Jelentkezők” és „Beiskolázottak” című írása, amely az esti egyetemi képzés tervszerűségének követelményeiről, a káderképzé- sd tervek megvalósítsáról szól. Éhhez a gondolatkörhöz kapcsolódik dr. Horváth Istvánná cikke, amely a magyar munkásmozgalom-történet alapfokú szemináriumok kétéves tapasztalatait és soron következő i feladatait foglalja össze. Propagandisták és gaz- daságvezetók, oktatók és hallgatók többsége egyetért azzal a megállapítással, hogy a „tömegpoiitikai tanfolyamokon nem folyhat pártiskolát pótló, vagy kiegészítő munkás- mozgalom történet-oktatás. A tanfolyamokon arra kell törekedni, hogy a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből a legfőbb tanulságokat adó politikai összefüggéseket tárják fel »ágitatív« módion. IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK között találjuk ár. Kovács József: „Állami életünk, tanács- rendszerünk fejlesztésének időszerű kérdésed”-! Ez a cikk, illetve tanulmány a tanácsok helyét és szerepét határozza meg az államélet és a demokrácia fejlesztésében, a proletárdiktatúra mechanizmusában. Megfogalmazza, hogy „a tanácsok és szerveik továbbra is a párt. az állam egyik fő kapcsolatát teremtik meg a tömegekkel — azonban nem mint tömegszervezetek”. Felhívja a figyelmet a tanácsok sajátságos önkormányzati elemeire, utal arra, hogy a helyi tanácsok a jövőben szélesítsék kapcsolataikat a lakossággal. Betekintést nyerünk a helyi tanácsok önkormányzati jogairól és rendszerező összefoglalást ad a tanácsi gazdálkodás új vonásairól, valamint választási rendszerünk továbbfejlesztéséről. A NŐK TELJES EGYENJOGÚSÁGÁÉRT áll id Róth József né cikke. Elvi síkon és gyakorlati példákkal bizonyítja annak szükségességét, hogy „olyan szemléletet kell erősítenünk, amelyben világossá válik mindenki számára, hogy nem egyéni megítélés kérdése a női egyenjogúság, hanem társadalmi rendünk lényeges vonása. S éppen az egyenjogúság és a rátermettség alapján kell nagyobb arányban bevonni a nőket a közélet minden területére.” FÓRUM a régi rómaiaknál a politika és a közélet nyilvánosságát jelentette és aligha lehet kétségünk, hogy a „Fórum”-ot így értelmezi a Nógrádi Szemle szerkesztőslége. Ugyanis itt közli Bandur Károly tanulmányát, amelynek címe: „A Magyar Szocialista Munkáspárt politikai irányvonala a szocializmus alapjjti lerakásának befejezésére (1956—1962)”. A mai felnőtt nemzedék személyes tapasztalataiból tudja, hogy 1956. után hazánkban sok tekintetben új helyzet alakult ki. De az emlékek lassanként elmosódhatnak, vagy inkább hiányzik még a kellő történelmi háttér, s ezért szükséges, hogy nyílt fórumon vitassuk meg legújabb korunk történelmét, a párt politikáját. Tisztáznunk kell, hogy „politikai rugalmasság bizonyos nem alapvető kérdésekben, határozottság és hajtha- tatlanság az elvi kérdésekben nem zárják ki egymást”. Az MSZMP szövetségi politikájában dialektikus egységként érvényesül az osztályszövet- ség és az osztályharc kapcsolata. A legfontosabb és a széles rétegeket érintő párthatározatok közlése, valamint a külföldi _ folyóirat ég lapszemle szüksége^ és hasznos ismereteket nyújt propagandistáknak és gazdasági vezetőknek, párttagoknak és pártonkívüli- eknek. a propagandisták széles rétegének. — fazekas — NÓGRÁD — 1970. október 15-, csütörtök 5
