Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-13 / 215. szám
Hat év a brigád élén Villámlik, serceg a hegesz- — így van -ez mindig. Ezek ja, maija rövid szünet irtán tő, szikrákat szór a köszörű. A az emberek szeretik a mun- így folytatja-: végszerelésnél a csaipszeget kát. Egyéni teljesítmény sze-' próbálják, azután egymásra ránt kapják a bért. A mun- — Itt meg nem a rajzolvakerül a termék, az acél sü- ka megszervezése meg nem- sgs> hanem a szervezés köti veggerenda. Folyamatos a csak a művezető, hanem in- ie az ember figyelmét jobban, munitoa. Az alkatrészek, elő- kább a brigádvezebő dolga. Sok Hat év alatt sokat változott a készített idomok várnak, amíg múlik ezen, de mondhatom, az technológia is. A védőgázas sorra kerülnek. itt töltött hat év alatt még automata hegesztés bevezetése TT ... , soha nem fordult elő, hogy ez Lényegesen meggyorsította a . ~ havonta “í05* eaercrt^£t2 a brigád ne teljesítette volna munkát. Előtte volt 16 hegesz- darabot gyártunk, ennyi a ba- tervét. Legutóbb is 130 szá- tő, ma van hat. Csak a gép nyák igényé. Volt mar több zaléktól felfelé teljesítették az is, és biztois lesz is meg. Olyan egyéni normát, de volt, aki biztosító anyag ez a bányák- 150 aTá-Tsd&k felett — mond- nál, amit széles körben hasz- ja a brigádvezető, nálniak és egyszer az acél is kifárad vagy elkopik, másik 4. kell helyette. Nagy terhet kell ennek kibírnia és a meósok Taimásfalvi László 34 éves. kifogástalan jó anyaggal dől- is ehhez mérten próbálják. §s 19 éve dolgozik a gépgyár- gozunk és ennék csak örül az Tegnap’ mértek. Harminckét bgn. jtt tanulta a szakmát is. ember. Volt, amikor hiányzott ne romoljon el, mert akkor gondban vagyunk. A villamos targonca magkönnyítette az anyagmozgatást és ez is igen fontos a mi szempontunkból. Most igazán tonnával nyomatták meg a süveggerendát. — Bírta — újsá— Vasszerkezeti lakatos lenaz anyag és más munkát osztottak hozzánk. Nem zúgolódgolja Tamásfalvi László szó- nék, de ha egyszer itt volt tunk, hanem igyekeztünk micialista brigádvezető a Zagy- vapálfalvi Bányagépgyár sü- veggerenda-üzemében. rám szükség, a süveggerenda- ^ hasznosabban „várni” alapanyagra — másfalvi László. mondja az TaSerény munka folyik Saját magáról nem sokat üzemben. Pedig nagyon szerettem azt a munkát. Ott érdekesebb, változatosabb volta tennivaló, és mindig is szerettem rajzról dolgozni. Megtaitt. nultaim a hegesztést, vágást, ____ _______ N em látni ácsorgó embert, de mindegy, hogy villannyal, vagy árul “ el. Tarjámban lakik és kapkodást sem. Mindenki gázzal kell dolgoznom, ha mióta dolgozik, a gépgyárnál végzi a maga dolgát és bár szükség van rá. teszem. van A brigád 14 tagú. Gondsorozatgyártás folyik, megle- Higgye el, hegesztő mégsem j,ukj hogy amilyen jól együtt poén példás a rend. akartam lenni soha — mond- vannak hat éve a termelésben, olyan nehezen tudnák összehozni közös brigádrendezvényt. Várhatták a pénzt... A férfi, a tárgyalóterembe kapta, s pár órán belül elitta. bicegett, legalább 12 tanú ki- No, a megyeszékhelyen is *- séretében. Ö lenne a -bűnös? merik őt, mert Salgótarjánban Kinek ártott, kit bánthatott ez is akadt hiszékeny ember, a rokkant férfi? Nem bántott Igaz, a bányász művelődési Fodor Sándor 27 éves karancs- házban csak 50 forint ütötte herényi lakos senkit, csak ép- a markát februárban, de még pan boldog-boldogtalant átej- ugyanebben a hónapban a Kitt- tett akkor, amikor éppen ked- ktcsban kölcsönöztek 400 lőve szottyant, helyesebben amte rintot a szomorú embernek, kor pénzre volt szüksége- A lejtőn nincs megállás-! — írtuk. S Fodor folytatta lsa- landjait. Újra a főváros következett, a Mátyás Pince. Fodor Sándor furcsa mód- Iszogatott, s megpillantott ját választotta a nyugdíjki- egy katonatisztet. Szó szót egészítésnek. A fiatalembert követett, s az egyenruhás fér- még 1967-ben baleset érte, s fi megsajnálta 200 forint ere- emiatt nyugdíjazták. Nem ér- jéig Fodor Sándort. Ö a hitel dekelte, hogy havi nyugdíja kedvéért a katonakönyvét is majdnem ezer forintot tett ki, átadta, s ott is hagyta. Gyön- eleogedte magát, s ivásmak gyöspatára vendégségbe hív- adta fejét. Önök jól ismerik az ták. Itt két patai atyafi buk- iszákos férfiak ama típusát* szájából összesen 450 forintot amelyik kezéből azonnal el- kért kölcsön, ök persze nem folyik a pénz, aki ha pénzt gondolták, hogy „örökbe ad- kaip, azon nyomban italra köl- ják” a pénzt. Mátraszelén is ti. így tett Fodor is, és egy- beadta a „szerelmes szöveget”, ne lejjebb csúszott a lejtőn. Azt mondta, egy székvö-lgyi Nem tudott megálljt párán- lánynak udvarol, s kellene a csol-ni, pedig kát „figyelmez- látogatáshoz 250 forint. Ka- tetés” miár a feje felett _ ló- pott, de ha utána néznek, nem gott. Először még csak pénz- Széfcvölgyön, hanem a helyi büntetést kapott csalásért, ké- kocsmában találják meg a- sőbb már a pesti központi ke- csalót. A következő áldozatok rületi bíróságtól hat hónap isimét salgótarjániak. Katonafelfüggesztett szabadságvesz- társ, főorvos, tanárnő. A csatáét. ló egyre gátlástalanabb lett. A figyelmeztetés nem hasz- Vadidegen emberek lakására nált, mert Fodor hiszékeny áHított be, s ként kölcsön, emberek tucatjától csalt ki mígnem valaki „utána nézett”, pénzt. „Elkeseredésében” a s meglátogatta Kiarancsiberény- karancsbenényi nyugdíjas utaz- ben. A gátlástalanság teteje gatott, hogy teljen az idő. Vá- volt az is, amikor a Kul-acs- ros, vagy község, mindegy vpjt ban vacsorát, italt rendelt, s neki. Vonatra ült, és ismer- jóízűen elköltötte. Csak ami- kedett. Ismeretlenektől, isme- kor fizetésre került a sor, ve- rősöktől 50-től 500 forintig tér- tette oda a pincérnek: „Nincs jedő összeget kért kölcsön kü- egy fillérem sem”. Az emlí- lönböző ürügyekkel, s a köl- tett nagyvonalú dolgok mel- csönzők várhatták a pénzt, lett eltörpül, hogy tárjáni Nézzük, hol „dolgozott” Fo- őgyelgései során a Vadiaskert- dor, s milyen módszerekkel? nél levő munkásszállásról — ahol éjszakai menedéket ad- + tak Fodornak — leakasztott egy orkánkabátot, eladta, az Ez év januárjában például árát megitta. Budapestre utazott. Felkeresett egy nyugdíjas mérnököt, s 4miközben apjára hivatkozott, elmondta, hogy 500 forintra A rendőrség őrizetbe vette lenné szüksége, s a pénzen a csalót, majd amikor kien- művégtagot szeretne vásárol- gedte, Fodor első útja a Nem- ni. Az idős mérnök kölcsön zeti-étterembe vezetett. Cim- adta az 500 forintot. Fodor bórák vették körül, pálinkát, még a fővárosban cseppfolyó- sönt rendeltek, s iszogatás sította a pénzt. A következő közben megemlítették, hogy történetünk Orosháza, ahová olvasták nevét lapunkban. Ek- országjáró útja során látoga- kor úgy döntött Fodor Sándor, tett. Járta az italboltokat, s hogy elhagyja az országot, közben ivócimborák is akad- Felült a Somoiskőújfalura intek. Olyanok is, akik elhitték, dúló vonatra, leszállt, s elin- hogy egy kislány miatt tölti dúlt a határ felé. Nem jutott itt napjait, és szívesen köl- messzire... A Salgótarjáni csönöztek száz forintot. Nem Járásbíróság a csalót halmaza- is egy ilyen orosházi ember ti büntetésül egy év hat hóna- akadt. A pénzt azóta is vár- pi börtönre ítélte, s két évre ják. „Ide udvarolok Balassa- a közügyek gyakorlásától is gyarmatra az egyik kislány- eltiltotta. A bíróság, elrendelte nák, 300 forintra lenne szűk- a korábban hozott 6 hónap ségem. Postafordultával meg- felfüggesztett szabadságvesztés küldöm” — mondta a mesét, a végrehajtását is. Az ítélet balassagyarmati kórházban, jogerős. betegtársának. A pénzt meg- Szokács László NÓGRÁD — 1970. szeptember 13., vasárnap — Három műszakban dolgozunk, és ráadásul a brigád- tagok több mint fele vidékről jár be. Ezért nehéz velük a közös rendezvény. Egyébként mindenki részt vesz oktatáson és nincs olyan, akivel a munkája, vagy emberi magatartása miatt külön is foglalkozni kellene. A munkában nagyon egységes ez a brigád, és úgy vélem, ez a legfontosabb mérce a Szocialista címhez. Amikor gyárkapun kívül együtt vagyunk, aíkkor is jól érezzük magunkat egymás társaságában — fejezte be a brigád-vezető. Hat éve van együtt Ta- máisfalvi László brigádja, amely várományosa az ezüst- plakettnek. Termelési eredményeik, példás munkájuk dicséri őket. Vezetőik elismerését is ezzel vívták ki már korábban. Az eredményekben nagy része van a fiatal brigádvezetőnek, aki nemcsak a szakma szeretetéből, hozzáértésből, de vezető, irányító készségből is eredményes vizsgáit tett az-elmúlt hat év alatt. B. *. Bujáki ef forduzds Állunk a téren 0 csillagok Ilonka néni hangját alatt, s a lámpák fényénél jöm: — Lányok pendíteni, gyönyörködünk a lányok hahadd teljék az orsói A legények köziben vizsla rangyirágként ringatózó szók- szenükkel figyelik a padlót, nyáiban; abban a díszes szín- hol esik le egy orsó. Ha fel- orgiában, amely a városból kapják, csak csókért adják kiszakadt idegent a bujáki vissza. Telik az este, nem vesszük észre az idő múlását. Csak azt látjuk: szinte mindenki a maga szerepét játssza. Tizenöt-tizenhét éves lányok, de a guzsaly mellett büszkélkednek az anyák is, meg a hetven éves Ilonka néni, aki fáradhatatlan: viccel, mókázik, ontja a jókedvet, hogy átra- akad egy-ketto. Faragott gu- gadjon a fáradt asszonyokra, zsalyok mintái vonzzák asze- akik a mindennapi kapálás, kultúnház lépcsői előtt finomabb elmélkedésre ösztönzi Bent a kultúrházban gyülekeznék a népviseletes asz- szonyok, lányok; legény is főzés, mosás után jöttek el a „kultúr ba.” met, de nincs idő a botok tanulmányozására: kezdődik a járták. Valamikor régen, de még húsz évvel ezelőtt is, több fo- Hogy milyen a siker, s a nó működött Bujákon. Ahol fai*, mit vár ezektől az asz- kevesen laktak és nagy volt szonyoktól, lányoktól, azt úgy a ház, oda tömörültek heten- hiszem, csak az a hatalmas ként akár háromszor is az if- virágözön tudja kifejezni, jabbak. A lányok várták a le- amivel a nyár eleji bemuta- gényeket, s velük együtt a tón jutalmazták a helybéliek viccet, a csintalan és gyakran az együttes munkáját. Sokan komoly érzelmekre hangolódó féltek az idejárástól. — Egyejátékot. Régebben a lányok petróleumra fizettek be és fát is vittek, ha fehérre forduló téli estéken összegyűltek egy-egy háznál. Érdemes volt elmensek kinéztek bennünket mondta egyikük. De ha volt is ilyen, a falu egységesen megvédte őket: büszke volt népművészetére, büszke volt arra a gyöngyösbokréta-foly■aznai. tatásra, amely száműzte előni, mert így -tudtak — látták: ’ J ki, kihez jár. A maiak, a já- adásukból a nepieskedo mu- ték újjáteremtői azt mond- magyarost, az utólag beírt jak, hogy a legények beszél- szöveget. Meghagyták eredekéz belefáradt a sodrásba, a tvben, amiért Vmcze Andras- száj a sok tréfába, a házdasz- né még a krumplixöldre is szonnyal az a lány kísérte ki kiment, hogy magnóra felvéve a vendégeket, aki érezte: megmentse és megőrizze, miatta jött az az egy. A többiek csendesen eloldalogtak, s A bemutatón, július 12-én, csak az egymásra találtak mert erre a dátumra mánd- maradtak együtt a csillagok alatt. egyikük emlékezik — több virágot kaptak, mint a hivatásosak. Míg a múltat idézgetjük, a színpadnyílás deszkái között folyik az „efforduzás”, azaz a nép nyelvéről lefordítva a SSrSJiS- JSSi “• ««• -varázsolni, hogy megteljék ra belejöttek és nemcsak a vígsággal, ne csak nyelvelés- vendégek kérdéseire válás zolfgy volt: a fiatalok először húzódoztak a játéktól. De egysei a fonó. Mialatt elővarázsolják a legényeket, Vtncze András, ® játék mai betanítója és a hagyományok egyik tak vidáman — feledve a kezdeti nehézségeket —, hanem büszkélkedve mutatták „rityösszegyűjtője magyaráz mel- tyerrtős” szoknyáikat, az egyletiem a székem: — Régebben más fölött feszülőket, hogy az itt nem szerepelt tánc. Az ef- ember önfcéTít „tmust látott forduzas ismétlődő forma, , azért ? alkalmaztak^ nehogy el- a szoknya i-de-oda libbenő ím- ata^raak. zatáten. az ajtó Olyan finomak, hogy alig akartak beöltözni! — hallom a szolid és mosolygós vádaskodást, amely azonban ma már inkább babusgatást takar. Milyen igazságot mondanák: — Ha nem lenne lányom, én sem lennék itt — fogalmazza az egyik mama. S, hogy mennyire szíwel-lélek- kel mondják — elárulja a mosoly. A hetvenéves Ilonka néni jelenti ki a beteg Margit néni helyett az igazságot: — A mosoly és az ének fiatalít. Gyönyörködünk a ruhákban. Ezek a ruhák öröklődnek. Még a csepp lányoknak is van kasmírból — büszkélkednek vele, mert az az igazi anyag, akkor lebben szépen a harang széle. Bódi Jánosné még abban a ruhában lányoskodott, amiben most tulajdon lánya feszít. Piroska a Pásztói Állami Gazdaságban dolgozik, de szívesen jön, nem vitte el a „beat- nyavalya”, ahogy viccesen mondják, szereti az itteni vígasságot. Mit érnének a bujaki hagyományok, mit érnének a fehér kivarrott szakácskák, pruszlikok, a nyakba akasztott húszméteres felcsavart gyöngyök, h-a nem lenne ápoló ja ennek a kultúrának? Csak üres forma maradna a Mar- git-díszes zsebkendő, s a nagy búkor. A művelődés „közkatonái”- nélkül elvesznének, elszánnának a faluvégi füsttel. Hazamentek már az asszonyok, csak az éneklés jó ízét és jókedvüket, no meg a fonó játékát hagyták ott emlékként nekünk. Állunk a téren a csillagok alatt, a kocsi mellett éjfélkor, s a tervekről beszélgetünk a Vincze -házaspárral, Patkós Pistával és Hasznos! Istvánnal. Őszintén mondják a falura szakadt hirtelen csöndben: — Összeková- csoló-dva kell megtartani a régi ízt. Ha nem segítünk rajta, kivész. S ba majd a lakodalmassal folytatják a fonót, mert az is jellegzetes bujáki hagyomány, együtt mondhatjuk: — volt értelme az éjszakai -próbáknak. Molnár Zsolt AMtímtí- >'»YÉLETRE-] * 61. zása egybe esett. Amikor vili söjátős tulajdonsága: az Goebbels előadta problémáját agya amolyan irattárféle volt: barátjának, a tábornok fiá- nemcsak felfogta, osztályozta Hogy egészen pontosan mi nak, s ez elmondta apjának, és értékelte a látott, hallott történt Ruth Könh esetében, Háushoffer közölte, hogy nem- dolgokat, hanem a legapróbb az később sem derült ki — csak Ru-thot, hanem az egész mozzanatokat is el tudta rak- bár Ruth ma is él Németor- családot tudná használni. És szágban. Tény, hogy Goebbels semmi se jöhetett volna job- hirtelen eldobta magától a ban a kis gnómnak, mint, gata-rtásával lányt és úgy határozott, hogy hogy egy ilyen akcióval az azokat, akik hagyja el Németországot. útjában álló lányt a sző szó- "—1'1~ ros értelmében a világ másik tároznd. Látszólag teljesen a családjának élt, s ezzel a má- megtévesztette bizonyára nagyobb figyelmet fordítanak rá. h-á tudják, mi a valódi A berlini egyetem geopoli- oldalára küldje. így történt, szerepe. Pedig Külhoné több- tikai intézetének vezetője, bi- hogy a Kühn család megér- szőr is ellátogatott Japánba, zonyos Háushoffer tábornok kezett a Csendes-óceánhoz — mint futár, és ilyenkor a Hafia, Goebbels legbensőbb ba- Leopold kivételével, aki to- waii-szlgetek tengerészeti és rátái közé tartozott. A tá- vábbra is Goebbels magán tit- katonai védelmi berendezéseibornok legtöbb diákja, Rib- kára maradt, s akit később nek titkait vitte magával, bentrop külügyi kémszolgála- valamilyen fegyelmi vétség tának lett a tagja. Háushoffer rniatt a szovjet frontra vezémár 1914 óta szoros kaipcso- nyeltek, ahol el is esett... latot tartott fenn a japán kémszervezettel és a sors úgy (üggyel költözött a Hawaii- eseményre. Az ilyen alkalmak 0g^f°vli0,.san szigetekire, -hogy dr. K-ühn ér- persze gyakran összehozták deklődíik a japán nyelv és a szigetcsoport története iránt. Ruth még szebb lett, mint valaha’, s feltűnően vonzó egyénisége meghívást szerzett az számára minden társadalmi amikor Goebbels szakított Ruthtal, a japánok arra kérték, legyen segítségükre abban, hogy kémszervezetük számára európaiakat állíthasamerikai tengerésztisztekkel, akiket az otthontól való táSemmivel sem keltetitek gyá- vollét túlságosan fogékonnyá nút azok között, akiknek felsanak szolgálatba Uavanis az tetleilül gyanút kellett volna sanak szolgaiatoa ugyanis az fogniuk! hogy 3gy német csa_ e^yuk legnagyobb nehezseg, ennyire táv-ol telepedik le máciőkat jelentettek... amellyel a japan kemeknek „ n/r^„ «-«.í _ t ett a női társaság iránt. Ezek a kapcsolatok Ruth Kühn számára nagyon hasznos iníormindig meg kellett küzdeniük, a hazájától. Még azzal sem .... . hívták fel magukra a figyelszmuk es faji jellegzetesseguk , . R tg . volt, amely mindenütt feltű- meT’ nogy - UTn es apfc reM nővé tette őket ha kiléntek kívül ^akran utazgattak a ^ P K környező szigetekre. Kühnné, arra következtettek, hogy Kühnék igen jól el voltak látva pénzzel isi. Jólétük forrása’ állítólag egy rotterdami bank volt, és ebből többen a doktor felesége, tel-tka-rcsú országuk területéről. Tokió kérése és a német német asszony, nagyon tisztel, befektetése propagandaminiszter elhatáro- te férjét, és volt egy rendkí- ban. doktornak valami igen ügyes lehet HollandiáUtóbb derült ki, hogy 1935- től 1941-ig, a Kühn család több mint háromszázezer dollárt vett fel a japánoktól, de nem ez volt áz egyetlen jövedelmi forrásuk. Ktühniék nemcsak a japánok szolgálatában álltak, hanem minden adatot, amit továbbítottak, távol-keleti megbízóiknak, egyben eljuttatták Ribbenitrop külügyminisztériumához is. A japánok persze nem tudtak Kühn-éknek a nácikkal fenntartott kapcsolatáról. 1937-ben Ruth Kühn két kozmetikai szalont is nyitott, egyet Honoluluban, a másikat Pearl Harborbain, e két fontos hadászati helyen. A kozmetikai szalonok sikere várakozáson felüli volt. Az amerikai tengerészfelesége-k órákon át fecsegtek, s ilyenkor Ruth vagy néhány megbízható alkalmazottja úgy szívta magába a híreket, mint szivacs a vizet. Ruthnak az volt a fő feladata1, hogy rendszeresen figyelje az Egyesült Államok csendes-óceáni tengeri erőit, a hajók földrajzi helyzetét, indulásuk és- érkezésük pontos időpontját bármely helyen, de különös tekintettel Pearl Har- borra. És’ lassan nemcsak a' papa, a mama és Ruth tevékenykedett, mint kém, hanem a tizedik évébe lépő Hans is. A kisfiút ugyanis apja arra ösztönözte, hogy fejlessze természetes kíváncsiságát és érdeklődését a hajók, különösen az amerikai hadihajók iránt. (Folytatjuk)
