Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-13 / 215. szám

Közoktatásunk és a társadalom növekvő szükségletei I. Biztató eredmények — aggasztó tünetek „A kővetkező években o célul tűztük ki —, akkor dig feltételezi, hogy megbízha- közoktatás jelentős fejleszté- egyéb tényezők mellett a köz- tó megyei munkaerőmérleiggel sere kell törekednünk” — oktatásnak is le kell vonni rendelkezzünk. Megkívánja ezt hangsúlyozzák a kongresszus» ebből a szükséges következte- a tervszerű pályairányítás Irányelvek. téseket. szempontja is. Megbízható A közoktatás fejlesztése Az iparfejlesztés jelene és munikaerőmérleg és az öt-tíz rendkívül összetett és szaka- jövője Nógrád megyében kü- év múlva jelentkező sziakem- datlan folyamat, nem egyszeri lönösen fontos iskolapolitikai borszükséglet ismeretében le- aktus, nem is nemzeti luxus, következtetéseket és feladató- hét csak jó megyei iskolakon- hanem — amint az Irányelvek kát kínál. Nyíltan szembe kell cepciót alkotni, leszögezik —: ez szociális" néznünk szakképzésünk máris j^a még nem vagyunk képe­in továbbfejlődésünk egyik jelentkező gondjaival. „Foly- sek jövőnket minden részleté- alapkérdése”. A közoktatás tatni kell a szakképzés kor- mérnöki pontossággal rendszerének, az oktatás tar- szerűsítését" — mondja az megtervezni. Az iparfejlesztés- talmának, az oktatás módsze- Irányelvek. Számunkra a szak- ke is, szakképzésünkbe is bé­relnék és eszközeinek, nevelést képzés korszerűsítése sajáto- szűrődnek spontán elemek vá- céljainknák összhangban kel) san jelentkező, és különösen ratiiam tényezők Ez azonban fejlődniük a gazdaság és társa- időszerű feladatokat jelent. A nem mentesít bennünket dalom fejlődésével, a tudomá- szakemberképzés általánosan felelősség alól, hogy fejlődá- nyo-s és műszaki haladással. is meglevő minőségi-tartalmi sünlk fő vonalait megismerjük A. közoktatás folytonos meg— gondjai mellet nekünk a srz élet minden területén' és újítására való törekvésünk mennyiségi mutatókkal is meg iskolapolitikánkat ehhez’ ké­nem eddigi tévedéseink beis- kell küzdenünk. Ez utóbbi pesf alakítsuk mérését, vagy eddigi mulass- szempont is indokolja, hogy . kötnváhhfeiW tásaink pótlását jelenti. Köz- szakközépiskoláink profilját té~h* a Jó elgondolások mel- oktatasunk fejlesztasenekute- az iparfejlesztés távlataihoz Ieft mindJenekyelőtt pénz kell me es jelenieg! színvonala igazítsuk. Ipán jel egu szak- KultÚTmurfcások pedagógusok mindenfele nemzetközi össze- középiskolai hálózatunk terv- kö éh elésaé elteriedt tév hasonlítással szemben kiáUjaa szerű kiépítése elodázhatatlan h ° Nórádban a kultu- probat. Az e térén meglevő feladatunk. ralis ágazat, benne a közok­gondjainik részint a maig Tudjuk, egy megye nemren- tatás> anyagilag mostohán ke­hat° , kedvezőtlen történeti dezkedhet be önellátásra a ^ terület. Számok állnak oroksegbol részint termelő- szakemberképzés terén sem. De előttem, amelyek ennek épp az erőink fejlődéséből, a tarsaaa- saj,át iskolahálózatunk tovább- ellenkezőiét hizonvítiák A iom egyre növekvő szukségle- fejlesztésében nem függetlenít- művelődésügy tanácsi tárno- teából eredne . hetjük magunkat a megyei gatásának mértékét tekintve a A közoktatás továbbfejlesz- iparfejlesztés és gazdaságpoli- megyék között a negyedik he­tese szorosan összefügg gaz- tika távlati terveitől. lyen vagyunk. A múlt évben daságpolitikai céljainkkal. Ennek az egyetlen szem- művelődésügyi célra a megye Nem szorul bizonyításra, hogy pontnak mélyére ásva egész minden lakosára átlagosan. 723 a közoktatás közvetetten részt sor részproblémával találjuk forintot költöttünk a tanácsi vesz a nemzeti jövedelem lét- magunkat szémben. Olyano-k- költségvetésből. Alsó és közép- rehozásában, hiszen a szak- kai, hogy például mihez ke- fokű oktatási intézményeink képzett munkaerő ujrátenne- pest kell szakképzésünkét to- egy mutatóra eső forintfel- lése ebben a szférában fo- vább fejleszteni? A ma iskolá- használása tekintetében min- lyik. Ha „az ipán termelés ja a jövő számára képez denütt az országos átlag felett 32—34 százalékos növekedése- szakembereket, ez nyilvánvaló, vagyunk, ge a megyei tanács, nek 75—80 százalékát a műn- IMind a tartalmi, mind a sem az alsóbb tanácsi szervek ka termelékenységének javu- mennyiségi szempontok meg- nem fukarkodtak, amikor a lásával kell elérni — amint közelítő pontosságú jövöbela- közoktatás anyagi alapjait azt a negyedik ötéves tervben tást kívánnak tőlünk. Ez pe- megtervezték és jóváhagyták. Művelődésügyi szakmai fel­szerelésre és köny vekre 12 mil­liót fordítottunk. A művelő­désügyre összesen 174 milliót költöttünk, azaz a tanácsi költségvetési kiadásaink 30,5 százalékát. Űj tantermek, pe- dagóguslakások épültek, új óvodák kezdték meg működé­süket, javultak művelődésügyi, intézményeink működési felté­telei, ha nem is kielégítő mér­tékben, de javultak művelő­désügyi intézményeink dolgo­zóinak életkörülményei. Ré­szint ennék tudható be, hogy egyre több szaktanár telepszik le megyénkben, aminek ered menyeképpen szaktanári ellá totteágunk lényegesen ked­vezőbb, mint a korábbi évek­ben. Kiss István (Folytatjuk) Megadóztatják a kritikusokat Különös meglepetéssel szolgált a kritikusoknak ezen a nyáron az amerikai adóhivatal. Kimondta, hogy azok a könyvek, amelyeket a kiadók küldenek az újságok könyvrecenzenseinek, végered­ményben azok jövedelmét gyara­pítják, tehát adókötelesek. így állt elő aztán az a furcsa helyzet, hogy egy különösen sokat foglalkoztatott kritikus kimutatta, ha valamennyi recenziós példány után adót fizetne, ez az összeg még 2<MW> dollárral meg is halad­ná évi jövedelmét. Hogy került hát sor erre az in­tézkedésre? Az Egyesült Államok­ban évente kereken 30 000 köny­vet jelentetnek meg. A legtöbb recenziós példányt a lapok közül a New York Times kapja; kiadói számítások szerint ugyanis a New York Times Book Rewiev elisme­rő kritikája azt jelenti, hogy a •könyv további — legkevesebb — 5000 példányban fogy el. a könyv fontossága és ára szerint az ame­rikai kiadók általában 125—1000 recenziós példányt küldenek a sajtónak, a televíziónak és a rá­diónak. így aztán elkerülhetetlen, termé­szetes, hogy e temérdek könyv jó- néhány darabja az antikváriumok­ban végzi. S ez a tény indította arra az amerikai adóhivatalt, hogy a „kri­tikusi” könyveket megadóztassa. Egyelőre még csak könyvekről van szó. De ugyanilyen alapon sorra következhetnének a hang­lemezek, a színházi kritikusok in­gyenes színházjegyei, sőt azok az ebédek is, amelyeket a „vendég­lő-kritikusok” fogyasztottak el. S zsebtolvaj világosszürke nadrágot viselt és elegáns ká­vébarna inget. Kissé idegesen pislogott, amikor rákiáltot­tam; — Eressze el a pénztárcá­mat, és vegye ki a kezét a zsebemből! — Rendben van, uram, de ne csináljon feltűnést. Már mindenki figyel az autóbusz­megállónál — nézett rám kissé szemrehányóan. — Most azonnal velem jön! — szóltam erélyesen, és ala­posan megragadtam a gallér­ját. — Hová megyünk? — ér­deklődött udvariasain. — Átadom a legközelebbi Humanizmus A/túlóban a nyár, Salgó- tarjámban idén nem volt eseménytelen a képző­művészetet kedvelők számá­ra. A megyei József Attila művelődési központ előteré­ben szabadtéri tárlatok hív­tak bennünket, szobrokkal, képekkel találkozhattunk, amelyek egy ideig épülő vá­rosunkban „vakációztak”. Szívesen látott vendégek vol­tak, jövőre is várjuk őket. De most közeleg az ősz. Időszerű az új évad, s a kö­fy-asárnapf jegyzet Képek, szobrok, tárlatok tok. A stúdió már ötéves múltra tekint vissza, tagjai — bár autodidakta módon művelik a képzőművészetet — tudatosabbá váltak a képalkotásban, a festői vetkező esztendő kiállítási problémák megoldásában, programjáról váltani néhány És mit hoz 1971? Az szót. Mire számíthatunk? 'északmagyarországi képző- Iványi Ödönnel beszélgetünk művészek területi tárlata az a tervekről és lehetőségek- évek során érezhetően ve­rői. Kiderül, hogy sok örö- szítéit erejéből, valamiféle műnk lesz, de gondokkal is fáradtság-jeleket tükrözött, találkozunk. Jövő áprilisban — részben A teljesség igénye nélkül, helyette — rendezik meg a ugyancsak teljesebbé kíván­ják tenni, a műfaj művelői- neje a lehetőségekhez mér­ten teljes szemléjévé. Balas­sagyarmaton élő léépzőművé. szeink, Farkas András és Réti Zoltán salgótarjáni be­mutatkozását is tervezik. S a Nógrádban élő fafaragók munkáiból, s más népművé­szeti munkákból egy megyei népművészeti kiállítás ren­dezésének gondolata merült ram ismeretében felmerül a kérdés, milyen eredmény­nyel zárulnak e tárlatok, mennyiben járulnak hozzá Nógrád lakossága képzőmű­vészeti kultúrájának fejlesz­téséhez? Egyáltalán, hogyan áll megyénkben a képzőmű­vészeti ismeretterjesztés, a vizuális kulturálódás? A tárlatlátogatók számával meg lehetünk elégedve. Én­nek ellenére szükségesnek látszik egy művészetbarát­kor alakítása, ahol lehető­ség nyílna a lakosság kü­lönböző rétegeiből kikerülő hallgatóság előtt színvonalas ismeretterjesztésre, akár a TIT, akár a megyei művelő­dési központ keretén belül. A képzőművészeti stúdió, s a fel. Elsősorban Pásztón, Hol- szakkörök ta jai hivatälok­inírmi 1-e n Irt a o/» n/t mvvn ne* rt néhány kiállításról szólunk. Az elkövetkezendő hónapok­ban egy-kpt tárlatot hoz a városba a Műcsarnok, de­cemberben pedig a képző- művészeti stúdió tagjainak közös tárlatát rendezik meg a művelődési központ üveg- csarnokában. Körülbelül 35 alkotb 100 munkáját láthat­juk majd. A tárlat hagyo­mányosnak számít, az idei szemle azonban minden bi­zonnyal tematikailag is vál­tozatosabb lesz. mint az elő­ző években, hiszen idén Há­nyáson rendezték meg a nyári művésztelepet, így a résztvevők a munkásábrázo­lással is megpróbálkozhat­tárlatot. lókőn, Balassagyarmat és a Karaites vidékién, a rétsági meghívják a területen járás falvaiban élő népmű- képzőművészeket, de vészeket hívják meg a tár­latra. A program természe­salgótarjáni tavaszi Erre élő számítanak majd a Nógrád megyéből elszármazottak munkáira, s azokra is, akik­nek alkotásaik Nógrádba kerültek az utóbbi években. Kissé tehát országos íze is lesz a kiállításnak. Szabó Vladimir, Basilides Sándor, Bojtor Károly, ifjú Szabó István, Jakuba János, Somo­gyi József, Kalló Viktor, Kcmfár Gyula, Szurcsik Já­nos, Fábián Gyöngyvér, Gá­dor Emil, Gsőhány Kálmán, Varga Imre \és mások jelent­kezését várják. Az országos zománckiállitást jövőre program tesen nem teljes, csupán íze­lítőként soroltunk fel né­hány várható kiállítást. Milyen gondokkal találko­zunk? Többször emlegettük már a galéria hiányát, s en­nek hatását Nógrád képző- művészeti életére. A stúdió­tagok számára egy közös műterem (építése is szüksé­gessé vált. Ügy tűnik, e gon­dok az elkövetkezendő évek­ben megoldódnak, s néhány új műtermes lakás építésére, is sor kerül majd. A gazdag kiállítási prog­ból, iskolákból, üzemekből kerülnek ki, a maguk mun­kahelyén tevékenyen járul­nak hozzá a látáskultúra alakításához. Különösen a falvakban azonban, jórészt még megoldatlan e munka. A klubokban, klubkönyvtá­rakban a jövőben elsősorban a televízió képzőművészeti adásainak, a TV Galériája című műsornak az eddigi­nél tudatosabb felhasználá­sára lenne szükslég. A kis falvakban elsősorban a tele­vízió segíthetné, megfelelő szervezéssel, a képzőművé­szeti alkotások iránti érdek­lődés felkeltését. Tóth Elemér rendőrnek. Tolvaj, gazember! — hörögtem dühösen, és elő­re lódítottam. — Van önnek szíve egyál­talán? — kérdezte szomorú­an, és rám nézett nagy, ár­tatlan, tiszta pillamtósú, kö­kénykék szemeivel. — Nem sül le a bőr a ké­péről? Aránylag fiatal ember létére tolvaj Iáéból tartja fenn magát. Majd a börtönben megtanítják móresre! De már jön is a rendőr — mutattam a felém közeledő hatósági kö­zegre. — Tudja, hogy könnyű dié­tához szokott gyomromnak mit tesz a Markó utcai koszt? Az elmúlt tíz hónap alatt is negyven dekát fogytam oda­benn — mondta panaszosan. — Előbb gondolta volna meg, hogy mit cselekszik! — Engedjen el, uram! Ha most futni enged, soha többé nem nyúlok idegen emberek zsebébe. Ez nagyon- csúnya dolog tőlem, magam* is belá­tom. Ha most elenged, fel­emelt fővel járhatok én is, mint a többi testvérem, majd' virágot szedek az őszi alko- nyatban, és alázatosan meg­hajolok, hogy magához ölel­jen az emberiség. Ugye, el­enged? Nem szeretnék csa­lódni önben — emelte fel az ujját nyomatokkal. — Beszéljük meg ezt egy fekete mellett — szóltam, és beinvitáltam a szomszédos eszpresszóba. A negyedik dup­la után beláttam, hogy bűn lett volna a törvény kezére adnom ezt az alapjában véve csupaszív zsebtolvajt. Fél órai meghitt beszélgetés után el­búcsúztunk. — Add át üdvözletemet a kedves feleségednek — mond­tam szeretettel. — Kézcsókom a nagyságos asszonynak, — tolmácsolta ba­rátiam — De ugye, soha többé... — Soha. E perctől kezdve új életet kezdek. De most bo­csáss meg, rohannom kell, mert négyre mozijegyem van — szólt, és barátságosan inte­getve elsietett. Egy kicsit elszorult a tor­kom, és meghatottan néztem utána. Egy embertársamnak visszaadtam a hitét, egy em­bertársam nem csalódott ben­nem. Aztán a József kőrútról négy és fél óra alatt haza­gyalogoltam Cinkotára. Ugyanis nem volt útiköltsé­gem. Barátom magával vitte a pénztárcámat. Galambos Szilveszter Kinek fütyül? A viszály főszereplője egy mindössze 7 schilling értékű dugasz. Egy amerikai cég peri indított egy ausztráliai válla ­lat ellen, amely elmulasztotta e dugaszok előállítását. Az el járás csaknem négy évig tar­tott és a még mindig' nem Az összesen 3l>0 ülésnapon p> ügyvéd, 4 ügybédbojtár, ?. igazságügyi segédszemélyzet, valamint ezek két helyettese, továbbá 6 titkár és írnok mű­ködött közre. A védőügyvéd maratoni védőbeszédének meg­hallgatására 62 napra volt végleges perköltségek 49 és szüksége a törvényszéknek, 77 millió schilling között mo­zognak. A peres f^lek részé­ről felsorakoztatott bdzonyítá - si anyag megközelítően 4 millió szót tartalmaz. A 317 oldalas ítéletindoklást egyéb ként a vádlott elutasította. vád képviselője azonban ezt is felülmúlta 75 napos szónoki teljesítményével. Az ülésnapo­kon teherautón kellett a bő-ó­ság épületébe szállítani a7 ak­tákat. NÓGRÁD - 1970. szeptember 13., vasárnap 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom