Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-13 / 215. szám
Közoktatásunk és a társadalom növekvő szükségletei I. Biztató eredmények — aggasztó tünetek „A kővetkező években o célul tűztük ki —, akkor dig feltételezi, hogy megbízha- közoktatás jelentős fejleszté- egyéb tényezők mellett a köz- tó megyei munkaerőmérleiggel sere kell törekednünk” — oktatásnak is le kell vonni rendelkezzünk. Megkívánja ezt hangsúlyozzák a kongresszus» ebből a szükséges következte- a tervszerű pályairányítás Irányelvek. téseket. szempontja is. Megbízható A közoktatás fejlesztése Az iparfejlesztés jelene és munikaerőmérleg és az öt-tíz rendkívül összetett és szaka- jövője Nógrád megyében kü- év múlva jelentkező sziakem- datlan folyamat, nem egyszeri lönösen fontos iskolapolitikai borszükséglet ismeretében le- aktus, nem is nemzeti luxus, következtetéseket és feladató- hét csak jó megyei iskolakon- hanem — amint az Irányelvek kát kínál. Nyíltan szembe kell cepciót alkotni, leszögezik —: ez szociális" néznünk szakképzésünk máris j^a még nem vagyunk képein továbbfejlődésünk egyik jelentkező gondjaival. „Foly- sek jövőnket minden részleté- alapkérdése”. A közoktatás tatni kell a szakképzés kor- mérnöki pontossággal rendszerének, az oktatás tar- szerűsítését" — mondja az megtervezni. Az iparfejlesztés- talmának, az oktatás módsze- Irányelvek. Számunkra a szak- ke is, szakképzésünkbe is bérelnék és eszközeinek, nevelést képzés korszerűsítése sajáto- szűrődnek spontán elemek vá- céljainknák összhangban kel) san jelentkező, és különösen ratiiam tényezők Ez azonban fejlődniük a gazdaság és társa- időszerű feladatokat jelent. A nem mentesít bennünket dalom fejlődésével, a tudomá- szakemberképzés általánosan felelősség alól, hogy fejlődá- nyo-s és műszaki haladással. is meglevő minőségi-tartalmi sünlk fő vonalait megismerjük A. közoktatás folytonos meg— gondjai mellet nekünk a srz élet minden területén' és újítására való törekvésünk mennyiségi mutatókkal is meg iskolapolitikánkat ehhez’ kénem eddigi tévedéseink beis- kell küzdenünk. Ez utóbbi pesf alakítsuk mérését, vagy eddigi mulass- szempont is indokolja, hogy . kötnváhhfeiW tásaink pótlását jelenti. Köz- szakközépiskoláink profilját té~h* a Jó elgondolások mel- oktatasunk fejlesztasenekute- az iparfejlesztés távlataihoz Ieft mindJenekyelőtt pénz kell me es jelenieg! színvonala igazítsuk. Ipán jel egu szak- KultÚTmurfcások pedagógusok mindenfele nemzetközi össze- középiskolai hálózatunk terv- kö éh elésaé elteriedt tév hasonlítással szemben kiáUjaa szerű kiépítése elodázhatatlan h ° Nórádban a kultu- probat. Az e térén meglevő feladatunk. ralis ágazat, benne a közokgondjainik részint a maig Tudjuk, egy megye nemren- tatás> anyagilag mostohán kehat° , kedvezőtlen történeti dezkedhet be önellátásra a ^ terület. Számok állnak oroksegbol részint termelő- szakemberképzés terén sem. De előttem, amelyek ennek épp az erőink fejlődéséből, a tarsaaa- saj,át iskolahálózatunk tovább- ellenkezőiét hizonvítiák A iom egyre növekvő szukségle- fejlesztésében nem függetlenít- művelődésügy tanácsi tárno- teából eredne . hetjük magunkat a megyei gatásának mértékét tekintve a A közoktatás továbbfejlesz- iparfejlesztés és gazdaságpoli- megyék között a negyedik hetese szorosan összefügg gaz- tika távlati terveitől. lyen vagyunk. A múlt évben daságpolitikai céljainkkal. Ennek az egyetlen szem- művelődésügyi célra a megye Nem szorul bizonyításra, hogy pontnak mélyére ásva egész minden lakosára átlagosan. 723 a közoktatás közvetetten részt sor részproblémával találjuk forintot költöttünk a tanácsi vesz a nemzeti jövedelem lét- magunkat szémben. Olyano-k- költségvetésből. Alsó és közép- rehozásában, hiszen a szak- kai, hogy például mihez ke- fokű oktatási intézményeink képzett munkaerő ujrátenne- pest kell szakképzésünkét to- egy mutatóra eső forintfel- lése ebben a szférában fo- vább fejleszteni? A ma iskolá- használása tekintetében min- lyik. Ha „az ipán termelés ja a jövő számára képez denütt az országos átlag felett 32—34 százalékos növekedése- szakembereket, ez nyilvánvaló, vagyunk, ge a megyei tanács, nek 75—80 százalékát a műn- IMind a tartalmi, mind a sem az alsóbb tanácsi szervek ka termelékenységének javu- mennyiségi szempontok meg- nem fukarkodtak, amikor a lásával kell elérni — amint közelítő pontosságú jövöbela- közoktatás anyagi alapjait azt a negyedik ötéves tervben tást kívánnak tőlünk. Ez pe- megtervezték és jóváhagyták. Művelődésügyi szakmai felszerelésre és köny vekre 12 milliót fordítottunk. A művelődésügyre összesen 174 milliót költöttünk, azaz a tanácsi költségvetési kiadásaink 30,5 százalékát. Űj tantermek, pe- dagóguslakások épültek, új óvodák kezdték meg működésüket, javultak művelődésügyi, intézményeink működési feltételei, ha nem is kielégítő mértékben, de javultak művelődésügyi intézményeink dolgozóinak életkörülményei. Részint ennék tudható be, hogy egyre több szaktanár telepszik le megyénkben, aminek ered menyeképpen szaktanári ellá totteágunk lényegesen kedvezőbb, mint a korábbi években. Kiss István (Folytatjuk) Megadóztatják a kritikusokat Különös meglepetéssel szolgált a kritikusoknak ezen a nyáron az amerikai adóhivatal. Kimondta, hogy azok a könyvek, amelyeket a kiadók küldenek az újságok könyvrecenzenseinek, végeredményben azok jövedelmét gyarapítják, tehát adókötelesek. így állt elő aztán az a furcsa helyzet, hogy egy különösen sokat foglalkoztatott kritikus kimutatta, ha valamennyi recenziós példány után adót fizetne, ez az összeg még 2<MW> dollárral meg is haladná évi jövedelmét. Hogy került hát sor erre az intézkedésre? Az Egyesült Államokban évente kereken 30 000 könyvet jelentetnek meg. A legtöbb recenziós példányt a lapok közül a New York Times kapja; kiadói számítások szerint ugyanis a New York Times Book Rewiev elismerő kritikája azt jelenti, hogy a •könyv további — legkevesebb — 5000 példányban fogy el. a könyv fontossága és ára szerint az amerikai kiadók általában 125—1000 recenziós példányt küldenek a sajtónak, a televíziónak és a rádiónak. így aztán elkerülhetetlen, természetes, hogy e temérdek könyv jó- néhány darabja az antikváriumokban végzi. S ez a tény indította arra az amerikai adóhivatalt, hogy a „kritikusi” könyveket megadóztassa. Egyelőre még csak könyvekről van szó. De ugyanilyen alapon sorra következhetnének a hanglemezek, a színházi kritikusok ingyenes színházjegyei, sőt azok az ebédek is, amelyeket a „vendéglő-kritikusok” fogyasztottak el. S zsebtolvaj világosszürke nadrágot viselt és elegáns kávébarna inget. Kissé idegesen pislogott, amikor rákiáltottam; — Eressze el a pénztárcámat, és vegye ki a kezét a zsebemből! — Rendben van, uram, de ne csináljon feltűnést. Már mindenki figyel az autóbuszmegállónál — nézett rám kissé szemrehányóan. — Most azonnal velem jön! — szóltam erélyesen, és alaposan megragadtam a gallérját. — Hová megyünk? — érdeklődött udvariasain. — Átadom a legközelebbi Humanizmus A/túlóban a nyár, Salgó- tarjámban idén nem volt eseménytelen a képzőművészetet kedvelők számára. A megyei József Attila művelődési központ előterében szabadtéri tárlatok hívtak bennünket, szobrokkal, képekkel találkozhattunk, amelyek egy ideig épülő városunkban „vakációztak”. Szívesen látott vendégek voltak, jövőre is várjuk őket. De most közeleg az ősz. Időszerű az új évad, s a köfy-asárnapf jegyzet Képek, szobrok, tárlatok tok. A stúdió már ötéves múltra tekint vissza, tagjai — bár autodidakta módon művelik a képzőművészetet — tudatosabbá váltak a képalkotásban, a festői vetkező esztendő kiállítási problémák megoldásában, programjáról váltani néhány És mit hoz 1971? Az szót. Mire számíthatunk? 'északmagyarországi képző- Iványi Ödönnel beszélgetünk művészek területi tárlata az a tervekről és lehetőségek- évek során érezhetően verői. Kiderül, hogy sok örö- szítéit erejéből, valamiféle műnk lesz, de gondokkal is fáradtság-jeleket tükrözött, találkozunk. Jövő áprilisban — részben A teljesség igénye nélkül, helyette — rendezik meg a ugyancsak teljesebbé kívánják tenni, a műfaj művelői- neje a lehetőségekhez mérten teljes szemléjévé. Balassagyarmaton élő léépzőművé. szeink, Farkas András és Réti Zoltán salgótarjáni bemutatkozását is tervezik. S a Nógrádban élő fafaragók munkáiból, s más népművészeti munkákból egy megyei népművészeti kiállítás rendezésének gondolata merült ram ismeretében felmerül a kérdés, milyen eredménynyel zárulnak e tárlatok, mennyiben járulnak hozzá Nógrád lakossága képzőművészeti kultúrájának fejlesztéséhez? Egyáltalán, hogyan áll megyénkben a képzőművészeti ismeretterjesztés, a vizuális kulturálódás? A tárlatlátogatók számával meg lehetünk elégedve. Énnek ellenére szükségesnek látszik egy művészetbarátkor alakítása, ahol lehetőség nyílna a lakosság különböző rétegeiből kikerülő hallgatóság előtt színvonalas ismeretterjesztésre, akár a TIT, akár a megyei művelődési központ keretén belül. A képzőművészeti stúdió, s a fel. Elsősorban Pásztón, Hol- szakkörök ta jai hivatälokinírmi 1-e n Irt a o/» n/t mvvn ne* rt néhány kiállításról szólunk. Az elkövetkezendő hónapokban egy-kpt tárlatot hoz a városba a Műcsarnok, decemberben pedig a képző- művészeti stúdió tagjainak közös tárlatát rendezik meg a művelődési központ üveg- csarnokában. Körülbelül 35 alkotb 100 munkáját láthatjuk majd. A tárlat hagyományosnak számít, az idei szemle azonban minden bizonnyal tematikailag is változatosabb lesz. mint az előző években, hiszen idén Hányáson rendezték meg a nyári művésztelepet, így a résztvevők a munkásábrázolással is megpróbálkozhattárlatot. lókőn, Balassagyarmat és a Karaites vidékién, a rétsági meghívják a területen járás falvaiban élő népmű- képzőművészeket, de vészeket hívják meg a tárlatra. A program természesalgótarjáni tavaszi Erre élő számítanak majd a Nógrád megyéből elszármazottak munkáira, s azokra is, akiknek alkotásaik Nógrádba kerültek az utóbbi években. Kissé tehát országos íze is lesz a kiállításnak. Szabó Vladimir, Basilides Sándor, Bojtor Károly, ifjú Szabó István, Jakuba János, Somogyi József, Kalló Viktor, Kcmfár Gyula, Szurcsik János, Fábián Gyöngyvér, Gádor Emil, Gsőhány Kálmán, Varga Imre \és mások jelentkezését várják. Az országos zománckiállitást jövőre program tesen nem teljes, csupán ízelítőként soroltunk fel néhány várható kiállítást. Milyen gondokkal találkozunk? Többször emlegettük már a galéria hiányát, s ennek hatását Nógrád képző- művészeti életére. A stúdiótagok számára egy közös műterem (építése is szükségessé vált. Ügy tűnik, e gondok az elkövetkezendő években megoldódnak, s néhány új műtermes lakás építésére, is sor kerül majd. A gazdag kiállítási progból, iskolákból, üzemekből kerülnek ki, a maguk munkahelyén tevékenyen járulnak hozzá a látáskultúra alakításához. Különösen a falvakban azonban, jórészt még megoldatlan e munka. A klubokban, klubkönyvtárakban a jövőben elsősorban a televízió képzőművészeti adásainak, a TV Galériája című műsornak az eddiginél tudatosabb felhasználására lenne szükslég. A kis falvakban elsősorban a televízió segíthetné, megfelelő szervezéssel, a képzőművészeti alkotások iránti érdeklődés felkeltését. Tóth Elemér rendőrnek. Tolvaj, gazember! — hörögtem dühösen, és előre lódítottam. — Van önnek szíve egyáltalán? — kérdezte szomorúan, és rám nézett nagy, ártatlan, tiszta pillamtósú, kökénykék szemeivel. — Nem sül le a bőr a képéről? Aránylag fiatal ember létére tolvaj Iáéból tartja fenn magát. Majd a börtönben megtanítják móresre! De már jön is a rendőr — mutattam a felém közeledő hatósági közegre. — Tudja, hogy könnyű diétához szokott gyomromnak mit tesz a Markó utcai koszt? Az elmúlt tíz hónap alatt is negyven dekát fogytam odabenn — mondta panaszosan. — Előbb gondolta volna meg, hogy mit cselekszik! — Engedjen el, uram! Ha most futni enged, soha többé nem nyúlok idegen emberek zsebébe. Ez nagyon- csúnya dolog tőlem, magam* is belátom. Ha most elenged, felemelt fővel járhatok én is, mint a többi testvérem, majd' virágot szedek az őszi alko- nyatban, és alázatosan meghajolok, hogy magához öleljen az emberiség. Ugye, elenged? Nem szeretnék csalódni önben — emelte fel az ujját nyomatokkal. — Beszéljük meg ezt egy fekete mellett — szóltam, és beinvitáltam a szomszédos eszpresszóba. A negyedik dupla után beláttam, hogy bűn lett volna a törvény kezére adnom ezt az alapjában véve csupaszív zsebtolvajt. Fél órai meghitt beszélgetés után elbúcsúztunk. — Add át üdvözletemet a kedves feleségednek — mondtam szeretettel. — Kézcsókom a nagyságos asszonynak, — tolmácsolta barátiam — De ugye, soha többé... — Soha. E perctől kezdve új életet kezdek. De most bocsáss meg, rohannom kell, mert négyre mozijegyem van — szólt, és barátságosan integetve elsietett. Egy kicsit elszorult a torkom, és meghatottan néztem utána. Egy embertársamnak visszaadtam a hitét, egy embertársam nem csalódott bennem. Aztán a József kőrútról négy és fél óra alatt hazagyalogoltam Cinkotára. Ugyanis nem volt útiköltségem. Barátom magával vitte a pénztárcámat. Galambos Szilveszter Kinek fütyül? A viszály főszereplője egy mindössze 7 schilling értékű dugasz. Egy amerikai cég peri indított egy ausztráliai válla lat ellen, amely elmulasztotta e dugaszok előállítását. Az el járás csaknem négy évig tartott és a még mindig' nem Az összesen 3l>0 ülésnapon p> ügyvéd, 4 ügybédbojtár, ?. igazságügyi segédszemélyzet, valamint ezek két helyettese, továbbá 6 titkár és írnok működött közre. A védőügyvéd maratoni védőbeszédének meghallgatására 62 napra volt végleges perköltségek 49 és szüksége a törvényszéknek, 77 millió schilling között mozognak. A peres f^lek részéről felsorakoztatott bdzonyítá - si anyag megközelítően 4 millió szót tartalmaz. A 317 oldalas ítéletindoklást egyéb ként a vádlott elutasította. vád képviselője azonban ezt is felülmúlta 75 napos szónoki teljesítményével. Az ülésnapokon teherautón kellett a bő-óság épületébe szállítani a7 aktákat. NÓGRÁD - 1970. szeptember 13., vasárnap 3
