Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-13 / 215. szám
AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXVI. EyF., 215. SZÁM ARA: 1 FORINT 1970. SZEPTEMBER 13., VASÁRNAP A jubileumi év nyitányán: UtCésröBc ÍSlCttlAlcArt A Tisza és mellékfolyóinak emberemlékezet óta nem tapasztalt mérvű áradása, a felső-tiszai árvíz különösen súlyosan érintette Szabolcs- Szatmár megye területét. Az árvíz sújtotta területen azóta nagy erővel folyik a helyre- állítási fnunka. Államunk gondoskodik az árvíz következtében tönkrement, vagy megsérült iskolák helyreállításáról, berendezéseik pótlásáról. Azonban ahhoz, hogy az eredményes tanítás és tanulás, az úttörőélet ismét teljessé és zavartalanná váljék, társadalmi segítségre is szükség van. A fenti bevezető jegyében kezdődött el tegnap Salgótarjánban az a sajtóértekezlet, amelyet a Nógrád megyei Üt törőelnökség rendezett a megyei Vöröskereszt, valamint a Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat közreműködésével. Szilasi András megyei úttörőtitikár elmondotta, hogy az árvíz okozta károk helyre- állításában a legfiatalabbak, az úttörők és kisdobosok — pedagógusaik irányításával — eddig is igyekeztek a maguk vonalán mindent megtenni a bajba jutottak megsegítésére. Az esetek többségében hasznos hulladékanyagokat gyűjtöttek és ezek vételárát fizették be az árvízkárosultak megsegítésére nyitott számlára. Az utóbbi időben számos levél érkezett a Vöröskereszthez és az úttörőszövetség hez az úttörőcsapatoktól, az úttörőktől, kisdobosoktól, hogyan tudnának további közvetlen segítséget nyújtani az árvízkárosult iskoláknak, úttörőcsapatoknak, és pajtásaiknak. A dolgozók annak érdekében, hogy a népgazdaságot ért károkat pótolják, munkájukkal a nemzeti jövedelem 1 százalékos emelésére tesznek erőfeszítéseket. Az úttörőknek azonban erre nincs lehetőségük. A hasznos anyagok gyűjtésével növelhetik a népgazdaság nyersanyagbázisát és egyben megteremthetik a további segítségnyújtás anyagi alapját. Ennek elősegítésére határozta el a Magyar Vöröskereszt Országos Központja, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége _ és a MÉH Tröszt, hogy „Úttörője az árvízkárosult iskolákért’’ néven országos akciót indít. Az akció oélja: az árvízkárosult iskolák felszereléseinek pótlása és kiegészítése, az árvíz sújtotta területen működő úttörőcsapatok felszerelésének pótlása, a rászoruló pajtások egyéni segítése. Mint az értekezleten megjelent állami és társadalmi szervek, szervezetek, üzemek, vállalatok képviselőd elmondták, támogatják a Magyar Úttörők Szövetsége, a MÉH Tröszt és a Magyar Vöröskereszt közös akcióját, amelyet az úttörők részvételével bonyolítanak le, Az akció anyagi fedezetét a lakosság által térítésmentesen átadott, az úttörők és a kisdobosok által összegyűjtött és a MÉH - vállalatoknál értékesített hulladékanyagok ellenértéke jelenti. Az „Úttörők az árvízkárosult iskolákért!” elnevezésű akció szeptember 15-től november 15-ig tart. Nógrád megyében is megalakult már a szervező bizottság, amely irányítja az országos mozgalom megyénkre eső feladatainak teljesítését. A sajtóértekezlet résztvevői hozzászólásaikban elmondották: azon túl, hogy a szeptember 15-én kezdődő akció elsősorban az úttörő- és kisdobos-korosztályra támaszkodik, mégis társadalmi akcióról van szó. Az üzemek, gyárak, vállalatok, szülők bekapcsolása nélkül nem érhetné el azt az eredményt, amit várhatunk tőle. Nógrád megye eddig is kivette részét az árvízkárosultak megsegítéséből. Közel 32 millió forint értékű segélyt juttattunk el az árvízkárosult területekre. A sajtóértekezlet résztvevői elmondották: úgy kell bekapcsolni a gyerekeltet, hogy az anyagi értékek mellett erkölcsi-nevelési értékek is kialakuljanak bennük. Elsősorban a szolidaritás, az önzetlenség érzésére gondoltak. Megbeszélték a kéthónapos akció lebonyolításának módját is. Az úttörőcsapatok őrsönként szervezik meg a gyűjtést. Előre értesítik a lakosságot, hogy melyik őrs veszd át a hulladékanyagot — a megbízólevél bemutatása mellett. A MÉH-vállalafok a gyűjtésben résztvevő őrsök részére készpénzvásárlási bizonylatot állítanak ki. A Vöröskereszt külön csekkszámlát nyit, amelyre az úttörőcsapatok a gyűjtés eredményét befizethetik. A megyed akciőbizottsóg munkájába az úttörőszövetség és a Vöröskereszt mellett bekapcsolódik a pedagógus- szakszervezet, a megye és a járások művelődésügyi osztályai, az állami és társadalmi szervek és szervezetek, valamint a megyei tűzrendészet! parancsnokság. Nemcsak a Szabolcs-Szat- már megyei pedagógusoknak és gyermekeknek érdeke, hogy az árvíz sújtotta területeken újból elkezdődhessék a zavartalan oktató-nevelő munka, hanem az ország érdeke is. Ezért kérik az érdekeltek a lakosság, a szülök támogatását. Reméljük, hogy a Nógrád megyeiek mint eddig is, a továbbiakban is kiveszik részüket a nemes cél eléréséből. Mai számunkban: , .Asszonybeszéd " (3. oldal) Várhatták a pénzt... (4. oldal) Nők a pártvezetésben (3, oldal) Otthon — család (11. oldal) Bolgár—román tárgyalások Szombat reggel román földön, Giurgiu-ban folytatódott a Nicolae Ceausescu vezette román és a Todor Zsivkpv vezette bolgár párt- és kormányküldöttség kétnapos találkozója. A régi dunai kikötőváros lakosai meleg fogadtatásban részesítették a két küldöttet. Az ünnepélyes fogadtatás után a küldöttségek a Román Kommunista Párt llfov megyei Bizottságának épületéhez hajtattak, ahol folytatódták a pénteken bolgár területen, Ruszeban megkezdődött hivatalos tárgyalások. Minit a pénteken kiadott közleményből kitűnt, a tárgyalásokon — a kétoldalú kapcsolatok megvitatása mellett — központi helyet foglalt el a Dunán, Islaz-Somovit között Létesítendő hidroenergetikai komplexum építésében való együttműködés kérdése. A tárgyalások után a küldöttség tagjai a déli órákban ellátogattak a Giurgiu közelében fekvő nagy állami mező- gazdasági vállalat sertéstenyésztő; telepére. A szombati program délután dunai hajókirándulással zárult. A román és bolgár párt- és kormányküldöttség látogatásáról közös közleményt hoznak nyilvánosságra. (MTI) A világ legnagyobb lebergépkocsigyára a liáioa partján A Nógrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat magyarnándori telepén készítik a keveréklápot a szé- csényi pulykatelep részére. Erre a célra külön gépkocsit vásárolt a vállalat, több mint félmillió forint értékben. A felvásárló telepen igen nagy a forgalom, mert a környező termelőszövetkezetek részére a nedves gabonát is itt szárítják. Az angol licenc. alapján gyártott szárítógép, amelyet a szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat készített, óránként 10 tonna gabonát szárít meg Koppány György felvétele tanácsok húss éréről Dobsa János, az MTI tudósítója jelenti: A szombati francia lapok részletesen beszámolnak a szovjet—francia vegyesbizottság Párizsban tartott ötödik ülésszakának eredményeiről, s kiemelik, hogy a mostani ülésszak még jobban elmélyítette a tudományos, technikai, gazdasági és kereskedelmi téren évről évre szorosabbá váló együttműködést Franciaország és a Szovjetunió között. A L’Humanité első oldalas főcímében kiemeli, hogy a Renault Művek a Szovjetunió első számú partnerévé vált a világ legnagyobb tehergépBöcz Sándor, az MTI kairói tudósítója jelenti: Baljós előjelek vezetik be Golda Meir izraeli miniszter- elnök küszöbön álló washingtoni látogatását — állapítják meg Kairóban. — A Nixon- kormányzat magáévá tette azt az alaptalan vádat, hogy az ÉAK megsérti az ideiglenes is elsősorban a Renault Művekkel kötött szerződés nagy távlati jelentőségét emelik ki. A szibériai Káma folyó partján létesítendő tehergépkocsigyár évi kapacitását 150 000 tehergépkocsira tervezik. A Renault Művekkel kötött 700 millió frankos szerződés keretében a tervek szerint körülbelül 350 millió frankot fordítanának az új üzem felépítésére és berendezésére, a fennmaradó 350 millió frankot pedig meglevő szovjet gépkocságyárak modernizálására fordítanák. Gazdasági körökben hangsúlyozzák, hogy a Renault Művek e szerződéssel a Szovjetunió első számú külföldi partnerévé vált. (MTI) tűzszüneti megállapodást, majd ellentmondás nélkül tudomásul vette a Jarring-misszió izraeli bojkottját, s végül hozzájárult egy újabb Phantom- kontingens azonnali szállításához. Ezek után nem meglepő az az értesülés, hogy Golda Meir (Folytatás a 2. oldalon.) Mérleg a A tanácsok megalakulásának közelgő 20. évfordulója alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal felmérte a tanácsok, a hozzájuk tartozó intézmények, vállalatok eredményeit, az apparátus szervezetének kétévtizedes változásait. Az első választáson, 1950- ben 3217 tanácsba összesen 146 000 tanácstagot választott a lakosság. Azóta a tanácsapparátus munkája, s maga a közigazgatás is nagyot fejlődött, az élet követelményeinek megfelelően formálódott, egyszerűsödött. Időközben nagyobb választókörzetek alakultak ki, azokban a megyékben pedig, ahol sok a gyéren lakott község, összevontak tanácsokat. Különböző szinteken jelenleg 2101 tanács működik a kezdeti 3217 helyett, a tanácstagok száma 146 000-ről 85 Ö00-re csökkent, s összetételük is változott. Kezdetben a községi tanácstagok fele a mezőgazdasági dolgozók közül került ki. A vidék iparosodásával arányuk azóta 40 százalék alá csökkent, s a tanácstagok sorába több üzemi munkás, értelmiségi és alkalmazotti dolgozó került. A tanácstagok jó része képezi magát: ma háromszor annyian rendelkeznek érettségivel, egyetemi, főiskolai végzettséggel, mint az első választások utáni időszakban, s felére csökkent azoknak a száma, akik nem végezték el a 8. általánost. A nagyobb tudást különösen a fővárosi és a megyei tanácsok tagjaitól követelik meg választóik, s e követelménynek nagyrészt már meg is felelnek. A fővárosi tanácstagoknak 84, a megyei és a megyei jogú városi tanácstagoknak 70 százaléka érettségizett, sőt jó részük az egyetemet, vagy főiskolát is elvégezte. A községi tanácstagoknak eddig csak egynegyede végezte el a középiskolát, a tendencia azonban itt is a magasabb fokú ismeretek minél szélesebb • körű elsajátítása. A tanácsok különböző bizottságaiban 1969-ben csaknem 26 000 témát vizsgáltak meg és mintegy 30 000 javaslatot terjesztettek a feladatok jobb megoldására a tanács, illetve a végrehajtó bizottság elé. Az 1967-es választás óta eltelt időszakban évente átlagosan összesen 22 000 ülést tartottak az ország különböző szintű tanácsai. Költségvetésük a húsz év alatt elérte a 260 milliárd forintot, ebből beruházásokra összesen 95 milliárd forintot költöttek. Mindenekelőtt a kommunális, kulturális és' egészségügyi hálózatot fejlesztették. Automaták kiállítása A Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ vezetői dr. Sághy Vilmosnak, a miniszter első helyettesének és Bartolák Mihálynak, a SZÖVOSZ elnökhelyettesének vezetésével szombaton megtekintették a BNV-n a „VOSZK” szövetkezeti vállalat árusítóautomata-kiállítását és ví- kendház-bemutatóját. Dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese az MTI munkatársának elmondotta, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak a különféle automaták bemutatójának. hiszen a következő években százával állítják fel őket. A közelmúltban a baráti országok kereskedelmi automatáinak bemutatója és most a nyugati cégek kiállítása alkalmat adtak a vállalatoknak arra, hogy válasszák a legszükségesebb, a legmegfelelőbb gépeket. Ezekkel — elsősorban az italt, szörpöt, kávét, valamint hideg és meleg ételeket árusító gépekkel — már el lehet kezdeni a tömeges automatizálást kocsigyárának felépítésében. Francia gazdasági körökben Kairó Golda Meir útjáról
