Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-09 / 211. szám
Á kommunisták kongresszusa — a dolgozó nép kongresszusa A páti kongresszusait hazánkban már régen nem tekintik az emberek a párttagok belügyének. A szocializmus építésének programja — nemzeti program, meghatározó jelentőségű egész népünk életére, az ország fejlődésére. Ez a lény önmagában is elegendő lenne ahhoz, hogy párttagok és pártonkívüliek egyaránt megkülönböztetett figyelemmel forduljanak belpolitikai életünk legnagyobb eseményének előkészületei felé. j Ám ennél többről van szó. A Magyar Szocialista Munkáspárt, amely a munkásosztály pártjaként, a munkásosztály szocialista céljait valósítja meg, s ezzel szolgája az egész társadalom érdekeit, magaséra tekinti kongresszusát a párt belügyének. Elvi szilárdságából, politikai hajlékonyságából és demokratikus módszereiből fakadóan igényli az egész dolgozó nép véleményét a párt politikájáról, s közreműködését e politika kialakításában, megvalósításában. Pártunknak ezt a szándékát világosan tükrözik a közelgő kongresszus Irányelvei is. Az Irányelvek úgy rajzolják fel társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőit, hogy abból mindenki számára világos: a szövetségi politika lehetőséget nyújt minden dolgozó osztálynak & rétegnek, munkásnak, parasztnak, értelmiséginek és kispolgárnak egyaránt, hogy nemzeti egységbe tömörülve fáradozzon népe és önmaga javára. E politika egyetlen feltételét jelöli meg az együttes boldogulásnak: vállalni a közös célt, a szocialista Magyarország felépítését. Az MSZMP X. kongresszusán megtárgyalandó kérdések jelentős része természetesen magára a pártra, a szervezetre, a pártmunkára és az ideológiára vonatkozik. Ám e kérdések iránt is teljes figyelem nyilvánul meg országszerte. Ezekben a hetekben kommunisták ezreinek volt közös élménye, hogy a taggyűléseket követő napon pártorikívüli munkatársaik, barátaik melegen érdeklődtek: jól sikerült-e a taggyűlés? És ez nem a szenzációra éhes emberek kíváncsiskodása volt, hanem olyan őszinte érdeklődés, amelyet ma már természetesnek, érthetőnek tartunk. Természetesnek és érthetőnek, mert ma már a közvélemény úgy tartja, ha a párton belül jól mennek a dolgok, az az egész országnak jó, ha viszont a párton belül baj van, az az egész országnak nagy baj. S a kommunisták számára is természetes ma már ez az érdeklődés. Nincs titkolódzás, s a nyilvánvaló pártbelügyek kivételével, minden kérdésről őszintén beszélnek, beszélgetnek (ez utóbbi jelenti a párbeszédet!) dolgozótársaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel. A párt következetes politikája, bizalomra épülő demokratikus gyakorlata a párttagság százezreit tette alkalmassá kommunista hivatása gyakorlására. Népi, nemzeti méretű eszmecsere folyik minden lényeges kérdésről napjainkban épp a párt kongresszusi irányelvei alapján. S ennek az egyre inkább kibontakozó véleménycserének tartalma és hangja egyaránt bizonyítja, hogy az osztályharcban megedződött párt bírja népünk bizalmát. Közvéleményünk megnyugvással veszi tudomásul, hogy a párt politikája nem változik, s a kongresszus várhatóan ennek, az egész népünk által helyeselt, a nemzeti egységen alapuló politikának a megvalósulásához egyengeti a további utat. Mi ennek a nemzeti egységnek a lényege? A párt minden pártonkívülit megbecsül, aki a maga helyén derekasan dolgozik, mert ez a haza javát, a szocializmus céljait szolgálja. A pártonkívüliek azt is látják: a magunk által alakított, körülményeinket figyelembe vevő, állandóan fejlődő társadalmi viszonyok között dolgozunk, s ennek következtében az államélet, a szocialista demokrácia kibontakoztatása milliók számára teszi lehetővé a közállapotok aktív befolyásolását, a dolgainkról történő szabad vitát. Mindezt a párt vívta ki. A most folyó eszmecsere gondolatokat érlel és gondolatokat segít megérteni. Sokan vagyunk még elégedetlenek a mindennapi életben jelentkező egy sor visszásság miatt. De megértjük, hogy átmeneti társadalomban élünk és, hogy ez az átmenet nem olyan gyors, mint ahogyan szeretnénk. Termelőerőink adott állapota a fejlődésnek ezt, vagy nem sokkal gyorsabb ütemét teszi lehetővé. Érzékeljük az ellentmondásokat: azokat is amelyek törvényszerűk, azokat is, amelyeknek gyorsabb-lassúbb feloldása rajtunk múlik. Elítéljük a gyakran lábrakapó egészségtelen és erkölcstelen anyagiasságot, de elgondolkodva önmagunkban is tetten érjük a fejlődést ugyancsak gátló egyenlősdire való törekvést. Felemlegetjük, hogy a „fent hozott” jó határozatok, hogyan torzulnak el „idelent”, de kritikusan nézzük a határozatokat is, hogy csakugyan jók-e. S egyre gyakrabban kéressük saját felelősségünket a torzulásokban, vagy megalkuvásunkban, mely teret nyithat a torzítókmak. A jóra, a sző legátfogóbb értelmében jóra mozgósító Irányelvek talajából buzognak fel a gondolatok. S a gondolatokat érlelő eszmecserék forrásából buzog fel egyre bővebben a tettekre serkentő szándék. A Magyar Szocialista Munkáspárt készül a kongresszusára. Meggyőződésünk, hogy az Irányelvek keltette érdeklődés és figyelem jó alapot ad a X. pártkongresszusnak ahhoz, hogy a szocializmus további építése érdekébem végzett munkát számbavéve, a feladatokat megjelölve, megfeleljen a magyar társadalom várakozásának. Juhász Róbert rwtmmstemm, tevBüOErer» G„R. Á D M fc G Y F ! BÍZOTT XXV». EVF., 211. SZÁM ARA: 80 FltLER 1970. SZEPTEMBER 9., SZERDA A. megyei tanács vb-ülés© Napirenden: nemzetiségi politikánk Vetőmagvizsgálati gondok Megkezdték az őszi vetést Nógrád megye Ülést tartott tegnap Salgótarjánban a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Jelen volt. s a vitába bekapcsolódott Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának, első titkára, és Géczi János, a Nógrád megyei Tanács VB elnöke is. Első napirendi pontként megvitatták a 79/1969. vb számú határozat végrehajtásának tapasztalatairól készült beszámolót, mely Ha.nkó János megyei vb-elnöfchelyettes előterjesztésében hangzott el, s nemzetiségi politikánk időszerű kérdéseivel, s a további tennivalókkal kapcsolatos. Részt vett a napirend tárgyalásán Kővágó László, a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője, Such János, a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára is. A végrehajtó bizottság a szóban forgó határozatot az MSZMP megyei végrehajtó bizottságával múlt évi júliusi együttes ülésén hozta, megerősítve a nemzetiségiek közötti munkával kapcsolatos korábbi határozatokat, min* denekelőtt a Politikai Bizottság 1968. évi határozatának szellemében. örvendetes tényként állapíthatjuk meg, hogy az intézkedések végrehajtásának eredményeként az elmúlt időszakban a nemzetiségiek által lakott községek dolgozóinak többsége megismerte a párt nemzetiségi politikájának lényegét, a munka következetesebbé, összehangol ta bbá vált. Az érintett községekben mindenütt tanácsülésen tárgyalták a nemzetiségiek közötti tevékenységgel összefüggő tennivalókat, s az érintett négy járási tanács vb intézkedési tervei is elkészültek. A megyeileg kiválasztott 16 községen kívül az intézkedési tervnek megfelelően a járások újabb nyolc községet a nemzetiségi politika szempontjából kiemelt községként jelöltek meg. így Nógrád megyében jelenleg 24 faluban folyik elsősorban a nemzetiségiek közötti munka. Mint a beszámoló is hangoztatta, a nemzetiségi községek fejlesztése lépést tart a megye általános fejlődésével. s üteme az elmúlt évben megkösművetődeai könyvtár hálózata gyorsult. Ennek ellenére a községek többségében az alapellátást megfelelő szinten tartó intézmények létesítésére, illetve korszerűsítésére továbbra is nagy energiát kell fordítani. Az elkövetkezendő időszakban — egyében kívül — továbbra is ügyelni kell, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a nemzetiségi kisközségekben sem csökkenjen az alapellátást szolgáló létesítmények színvonala, megfelelően alakuljon a közigazgatási átszervezést követően is a nemzetiségiek aránya a végrehajtó bizottságokban és apparátusokban. Figyelemmel kell kísérnünk a nemzetiségi nyelvoktatást, az ösztöndíj- rendszer hatását és eredményességét a nemzetiségi lakosság körében. Segíteni kell a nemzetiségi öntevékeny művészeti mozgalmat, egyáltalán a nemzetiségi hagyományok ápolását. Második napirendi pontként a vb Nógrád megye közművelődési könyvtár hálózatának fejlesztési feladatait vitatta meg a negyedik ötéves terv időszakára vonatkozóan. Bekapcsolódott a vitába Verseghy György, a Művelődésügyi Minisztérium könyvtári osztályának főelőadója is. Mint tudjuk, a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatását. a gazdasági és társadalmi élet fejlődése szükségszerűen növeli a közművelődési tevékenység, ezen belül a köz- művelődési könyvtárak iránt támasztott követelményeket. Ezért a megyei tanács Vb megyénk közművelődési könyvtárainak fejlesztési feladatait az általános társadalmi és gaz. dasági célkitűzések, a megyét jellemző körülmények és lehetőségek alapján határozza meg. A vb — többi között — állást foglalt abban, hogy a továbbiakban a társadalmi, gazdasági szervek anyagi hozzájárulását fokozni kell, ki kell építeni a gazdasági szervekkel való közvetlen kapcsolat tartásához szükséges hálózatot, megyei szinten fokozottan orientálni kell a könyvbeszerzést, fokozni a szolgáltatást, a gépesítést, módosítani könyvtáraink nyitvatartási idejét az igényeknek megfelelően, s elsősorban a körzeti központok anyagi lehetőségeire kell gondot fordítanunk. A vb ezután egyéb napirendeket tárgyalt Igaz, még egynéhány tsz- ben az aratás és cséplés gondjaival birkóznak, mert az időjárás késleltette a munkát, ennek ellenére mégis a jövő évi termésre kell már gondolnunk. Itt az ősz, meg kell kezdeni az őszi vetéseket. Erre a sorsdöntő munkára mindig nagy gondot fordítottunk, de az idén még- jobbam kell vele törődnünk. Jól tudjuk: amilyen magot vetünk, olyan termést, takarítunk be. Nagy körültekintéssel, szakszerűséggel kell eljárni a vetőmag megválasztásánál, előkészítésénél, mert a sok károsító tényező alaposan lecsökkentette minden fajta vetőmagnak termesztett gabona értékét. Az állami vetőmagellátásban részesülők a pontos használati érték megjelölésével kapják a vetőmagot. Azokban az üzemekben, ahol a saját termésből használnak vetőmagot, addig ne vessenek, amíg nem győződnék meg használati értékéről. Sajnos, a megyében néhány termelőszövetkezet kivételével nem közölték az üzemek vetőmagigényüket a vetőmagtermeltető vállalattal. Hetvenhét tsz kö(Folytatás a 2. oldalon) A pásztói kisgépek sikere Mit tud az Apollo—19 és a 0,4 tonnás pótkocsi Hasznos kisgépeket, fontos gépalkatrészek egész sorát gyártják a Pásztói Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat üzemei. Közülük néhányat bemutatnak az idei Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron is. Áz átáramlásos gyógyszerszárító, az Apollo—19, jól állta a versenyt nemzetközi porondon is. Ernában, Póznámban is nagy tetszést aratott a szakemberek körében. A Vegyipari INVEST Vállalat az NDK-ba, Csehszlovákiába, Bulgáriába és Romániába exportálja a pásztói gyógyszerszárító szekrényt. A hazai piacon, s így a mostani kiállításon is a pásztói termékek közül a legnagyobb sikere a 0,4 tonnás pótkocsinak van. A nyugatnémet kis kerti traktorhoz kapcsolva, hasznos szolgálatot tesz a kertészkedő gazdaságokban. így érthető, hogy az érdeklődők népes táborát vonzza a kiállításon is. A traktorokat a Hódmezővásárhelyi Gépjavító Vállalat hozza forgalomba. A pótkocsikat a Csongrádi AGROKER-nek szállítják a pásztóiak. A megrendelés szerint november 1- ig félszáz pótkocsit gyártanak Pásztón. Szó van azonban arról is — amennyiben ezt a növekvő igények indokolják —, hogy a jövő évben már 300 pótkocsi kerül ki a pásztói műhelyből. A parajkaszáló adapterek munkabírását már a gyakorlat igazolta. Az idén gyártott valamennyi gép részt vett a betakarításban, s kiállták a próbát. A pásztóiak felkészültek a mostanitól nagyobb igények kielégítésére is. Sajnos, nem ez a helyzet a málnaszedő géppel, amelynél a nógrádi termelőszövetkezetek is érdekeltek. A gép kísérleti példánya ott látható a Mezőgazda- sági Kiállításon. Sorozatgyártásáig azonban, minden valószínűség szerint eltelik még egy-két esztendő. A kombájnalkatrészeket a vállalat kisterenyei üzeme gyártja. A nyáron végig dolgoztak, hogy legyen elegendő alkatrész a kombájnokhoz, s a MEGÉV már megrendelte a pásztói vállalatnál a jövő évi várható alkatrészszükségletet is. A hazai ellátás mellett jelentős a kisterenyei üzeni kombájnalkatrész-exportja is. A nyár legkeresettebb alkatrészei közül a kombájnok szalmarázó ládája is szerepel a mezőgazdasági kiállításon. % Most a Mezőgazdasági Kiállításon és Vát ,iron láthatjuk a Pásztói Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat átáramlásos gyógyszerszárító berendezését Az SZK-kombájtiok szalmaráz» ládája Kisterenyén készült. A hazai üzemek ellátása mellett Csehszlovákiába is exportálják 1
