Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

■HB| Á kirándulás elmaradt •■$«rr 'T ' • Két évfordnlé ürilg-yéi» Gondolatok az iskola­egészségügyről Bakos Anna harmadéves ipari tanuló tortát díszít A dobostorta készítése szaktudást kíván és ügyes kezeket. László Mária harmadéves ipari tanuló már kiválóan műveli ezt a „finom” mesterséget Világoskék, rácsos ablakai­val mesebeli mézeskalácsház­ra emlékeztet az épület. Talán azért, mert már a kapunál fi­nom illatok árulkodnak a^ itt folyó munkáról. A Nógrád megyei Vendég­látóipari Vállalat 75. számú cukrászüzeme ez, Kisterenye- bányatelepen. Dolgozóit a leg­nagyobb munka közben talá­lom. — Ebben az évszakban van a legtöbb lakodalom — mond­ja Húsz József üzemvezető — szinte éjjel-nappal dolgozunk, hogy ki tudjuk elégíteni a megrendelők igényeit. Valóban, mint a vendége­ket váró háziasszony, olyan lá­zas igyekezettel sürög-forog itt a sok fehér köpenyes nő. Tálakkal, tepsikkel, megra­kott tálcákkal futkosnak, nem kell nekik utasítás; mint egy jól működő gépezet, olyan az egész üzem. Az már szinte természetes, hogy a dolgozók nagy többsé­ge nő, hiszen ha valami, ez igazán női munka. Meglátszik rajtuk az is, hogy valóban kedvvel és rátermettséggel végzik. Egy külön helyiség a tojástörő; százszámra törik itt fel a tojásokat. A sütőknél ál­landóan résen kell lenni: meg ne égjen a tészta. Egy- egy csoport bevonja, díszíti a süteményeket, mások a tortá­kat készítik. Azután viszik a hűtőbe: ideiglenesen itt tá­rolják. Nem sokáig, mert frissen kell elszállítani. A szállításra van legtöbb pa­nasz; ez sokszor hátráltatja mun Icájukat, és az is, hogy a megrendelések későn érkez­nek. S még egy panasz; az üzem állandóan szakmunkás­hiánnyal küzd. Negyvenhárom dolgozója közül csupán nyolc a szakmunkás. Az üzemvezető három kislányt mutat, akik elmélyülten, s ^átható szakér­telemmel díszítik a tortákat: — Harmadéves ipari tanulók mondja, s egy kis büszkeség csendül ki a hangjából. — Ez évtől már tíz tanulónk van. Lesz tehát szakmunkás. Azonban ehhez a nagyon női­esnek látszó munkához férfi­szakember is kell; a száz— százhúsz kiló vajas tészta meg. gyúrása, férfierőt kíván. A kereset felől érdeklődöm, nem az okozza-e a szakmun­káshiányt? — Szakmunkások a fő sze­zonban 2000—2300-ig tudnak keresni, segédmunkások 1300— 1500-ig. Csökkenti a kereseti lehetőséget, hogy a megrende­lők főleg olcsó süteményeket kémek, és azok is munkaigé­nyesek. Keresni a drágább tésztákkal lehetne, dehát a megrendelők igénye szerint kell dolgozni. — Kik a megrendelőik? — Az egész járás vendéglá­tóipari egységeit mi látjuk el süteménnyel, tortával, dobo­zos teasüteményt pedig a Pest—Komárom—Nógrád me­gyei FÜSZÉRT Vállalatoknak szállítunk. A dolgozók valamennyien részt vesznek a szocialista brigádmozgalomban, és szép eredményeket érnek el. Eddig már huszonöt újdonságot (új fajta süteményt) készítettek; vállalták tizenkét árubemuta­tó megrendezését, s a duplá­ját teljesítették. Kétezer fo­rint célprémiumot kaptak. Tervbe vettek egy mátrai ki­rándulást, arra gyűjtötték a pénzt. Mikor azonban az or­szág figyelme az árvíz súly- totta vidékekre irányult, ők is szép példáját adták a segítő- készségnek: lemondtak a ki­rándulásról, és az összegyűj­tött pénzt odaadták az árvíz- károsultaknak. Felajánlották egy-egy napi keresetüket is, de négy nap lett belőle... Brigádnaplójukban a köz­ponti kiküldött bejegyzéséből olvasható: .. Az üzemben élénk bri­gádélet folyik, a technológiai folyamatok szervezettek, a tisztaság kifogástalan.” Bár minden vendéglátóipa­ri üzemről ezt lehetne írni! Kép és szöveg: Céhmester Erzsébet A VÖRÖSKERESZT szerve­zetek nagyon fontos felada­tuknak tartják, hogy az álta­lános és középiskolás gyere­keket az egészséges életmód­ra neveljék, a helyes egész­ségügyi szokások kialakítására serkentsék. Céljuk mögött nagyon is valóságos tartalom rejtőzik. Ennek illusztrálására ezúttal csak néhány példa. A mezőgazdasági vásáron az italkimérések előtt 10—12 éves gyerekek álltak sorba, nagy hangon és felnőttes ön­tudattal deci borokat rendel­tek. Igaz, nem nógrádiak vol­tak, de a gyerekek pálinkával való „erősítése” sajnos, ná­lunk sem ritka. Presszókban, kocsmákban gyakorta előfordul, hogy ti­zenéves srácok csikkeket sze­degetnek a földről, az ajtón kívül rágyújtanak és elfüstö­lik. S miközben affektálva tartják Ujjuk között a cigaret­tát, büszkén néznek körül: íme én már felnőtt vagyok, ennek egyik bizonyítéka, hogy már dohányzom is. Az iskolások között talán nincs is olyan, aki ne tudná, hogy elsősorban este, de reg­gel is fogat kell mosni. A nyári táborokban tett látoga­tások alkalmával azonban ki­derült, hogy a gyerekek túl­nyomó többségének még tá­borozáskor is érintetlen volta fogpasztás tubusa, száraz a fogkeféje. Hiába ismeri a legtöbb is­kolás az egészséges életmód alapvető követelményeit, ha a Másodszor virágzik a meggyfa A Szabolcs megyei Nyírszől- lősön a Kossuth utca egyik udvarában teljes tavaszi vi- rágdíszibe öltözött egy terebé­lyes meggyfa. A csonthéjas gyümölcsfa másodvirágzása meglehetősen ritka jelenség. A talajmenti dér és fagy el­lenére a szirmok tartósak. Dr. Westsdk Vilmos, Kos­suth-díjas, nyugalmazott ku­tató, aki hetven éve jegyzi rendszeresen az időjárás ala­kulását, az őszi virágnyílásból meteorológiai következtetést vont le. Statisztikája szerint: csapadékos lesz és minden bi­zonnyal november végéig tart az idei ősz. (MTI) 38 őrá a víz alatt Az ukrajnai Donyecki Ál­lami Egyetem víz alatti kuta­tásokra szolgáló laboratóriu­mában, amely az Ihtiandr ne­vet viseli, az intézmény tu­dományos munkatársai és hi­vatásos könnyűbúvárok nem­régiben kipróbáltak egy olyan elmés szerkezetet, amely hu­zamos víz alatti tartózkodás esetén, vagyis az úgynevezett hidrosúlytalansági állapotban biztosítja az életfunkciókat. Valentyin Szjomin, a do­nyecki Bányamechanikai és Kibernetikai Intézet tudomá­nyos főmunkatársa eg1' „Szad- ko” elnevezésű búváröltözéket készített. Ebben az öltözékben Igor Mocebeker úszómester 26 óra 15 percet tartózkodott a víz alatt. Néhány nappal később ugyanebben az öltözékben, amely mindennel el van látva az életfunkciók biztosításához, Szergej Hacet tapasztalt könnyűbúvár ereszkedett a víz alá. A búvárnak sikerült 38 órán át a víz alatt tar­tózkodnia. Az Ihtiandr—70 elnevezésű kísérletet Jurij Barac vezeti. Mint a sajtó képviselőinek elmondta, a kísérletek bebizo­nyították, hogy az ember egy olyan egyéni védőszerkezet­ben, vagy védőöltözékben, amely tökéletesen biztosítja az életfunkciókat, műszakilag és fiziológiailag akár napokig is tartózkodhat a hidrosúly- talanság állapotában. gyakorlatban nem érvényesí­ti sokoldalú ismereteit. Attól, hogy valaki betéve tudja az egészséges életmód ismérveit, még nem lesz kiegyensúlyo­zott, helyes életmódot folyta­tó ember. A FOGÁSZATI hetek alkal­mával minden iskolában ak­ciókat szerveznek. A tapasz­talatok azonban azt mutatják, hogy az akciók több esetbefa felkészületlenül érik a diáko­kat, akik ezt komolytalanul, csupán valamiféle jó „hecc­nek” tekintik. Az elmúlt év­ben például előfordult, hogy a fogászati hetek alkalmával kibocsátott kérdőív minden kérdésére ezt a választ írták: Zorro... Zorro... Zorro... Mások különféle „jó tréfákat” űztek a kérdőívek ürügyén. Pl. a napirendre vonatkozó kérdéshez beírták: reggel nyolctól szentmisére megyek... A kampányszerű nevelés talán többet árt, mint hasz­nál. Ott azonban, ahol állan­dóan napirenden szerepel áz egészséges életmód — ahol fi­gyelmeztetik a gyereket, ha görbén ül, elküldik kezet mos­ni, ha feketéllik , a körme al­ja stb. — ott nem maradhat el az eredmény. Ehhez vi­szont a pedagógusok szemé­lyes példamutatása kell. Hiá­ba szajkózzák a gyerekeknek, tisztán kell tartani holmijain­kat, ha akár csak egyszer is több napos sárral a cipőjén jön be órát tartani a tanár. Az iskolai vöröskeresztes csoportok lelkesen látnak hoz­zá feladataik teljesítéséhez. Több helyen azonban nem Egy év alatt 18 kiállítást rendeztek a balassagyarmati Palóc Múzeumban — legutóbb az 1 Orosz—Gonda szerzőpár festménykiállítását —. a láto­gatók száma mintegy tízezer volt. A gyűjtemények fejlesz­tésére 30 ezer forintot fordí­tottak. Bár az intézmény anya­kapnak elég lehetőséget önál­ló kezdeményezéseik kibonta­koztatásához. Előfordul, hogy még a vörö6keresztes naplót is a pedagógus vezeti helyet­tük. Pedig ezeken a szívvel- lélekkel dolgozó gyermek- csoportokon nagyon sok mú­lik. Sokat tehetnek például a gyermekbalesetek megelőzésé­ért, az egészségügyi kiadvá­nyok elterjesztéséért és nép­szerűsítéséért. S ha már a témánál tar­tunk, megkockáztatunk egy igen kézenfekvő javaslatot: miért ne lehetnének alsó tago­zatos vöröskeresztes gyermek- csoportok is? Az egészséges életmód iránti igény felkelté­sét nem lehet elég korán kezdeni, és szinte felmérhetet­len segítséget nyújthatnának. Az egészséges iskolák tár­gyi feltételeinek megteremté­se céljából bevált módszer a helyi, községi tanácsokkal va­ló szoros együttműködés ki­alakítása. Több esetben bebi­zonyosodott már, hogy a köz­ségi tanácsok szívesen hozzá­járulnak az egészségügyi kö­vetelmények teljesítéséhez szükséges anyagi feltételek előteremtéséhez. KÖZELEDIK az úttörő- mozgalom fennállásának 25. és az ifjúsági vöröskeresztes mozgalom 50. évfordulója. E két évforduló összekapcsolá­sa jó alkalom lesz arra, hogy kiemelt helyen szerepeljen az iskola-egészségügy, és sokré­tű, átfogó programot állítsa­nak össze annak tökéletesítése céljából. — szendi — gi lehetőségei az elmúlt idő­szakban nem javultak számot­tevően, a költségvetés szaba­dabb felhasználásával na­gyobb összegeket lelhetett for­dítani a múzeális gyűjtemé­nyek fejlesztésére és technikai eszközök beszerzésére. Kaszás Istvánná üzemvezető-helyettes hűtőbe rakja a tortákat HOGYAN KELL A TÖREDÉKSZABADSAGOT KISZÁMÍTANI? Nyugdíjas vagyok, szabadságot ebben az évben nem ka­pok. A vállalat munkaügyi osztályán azt közölték, hogy nem illet meg, ezenkívül azt is közölték, hogy töredéknapokra egyébként sem jár szabadság. Helyes-e a vállalat intézke­dése? — kérdezi Sz. B. olvasónk. A vállalatnak nincs igaza. A munkaviszonyban álló nyugdíjas dolgozó jogosult mindazokra a járandóságokra, — munkaszüneti nap díjazására, szabadság, felmondási illet­mény, jubileumi jutalom stb. —, amelyek az egyéb vele együtt munkaviszonyban levő és azonos körülmények, munkaidő-beosztás stb. mellett munkát végző, nem nyugdí­jas dolgozókat megillet. A szabadsággal kapcsolatban az volt az álláspont, ha a nyugdíjas a hónapnak csupán egy részében áll munkavi­szonyban, és havonta munkakönyvében ejt igazolják, sza­badságra nem jogosult. Korábban ugyanis a dolgozót min-1 den teljes naptári hónap után 1 munfianap alapszabadság illette meg, most azonban a Munka Törvénykönyve kimond­ja, hogy a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött nap­tári évben 12 munkanap alapszabadság, és a munkaviszony­ban töltött idejéhez igazodóan pótszabadság jár. A legújabb állásfoglalás szerint pedig a szabadság eldöntésénél a töre­dékhónapokat is figyelembe kell venni. A töredékszabadság M. B. olvasónkat az alábbiak szerint illeti meg: Április 16-ig dolgozott, és ekkor szűnt meg munkavi­szonya. A vállalatnál 106 napon át volt alkalmazásban. Ez az összes naptári napnak 29 százaléka, tehát rendes szabad­ságként olvasónknak 3,5 munkanap alapszabadság, és ennek megfelelően a szolgálati évekhez igazodó pótszabadság jár. Nyugdíjas olvasónkat is hasonló elvek szerint illeti meg a szabadság, mégpedig a szabadság idejét a munkában töl­tött napok, órák figyelembevételével kell megállapítani. Ha­vonta — amint írja — hat alkalommal 8—8 órát tölt mun­kában. Tehát a hónap háromnegyed részében nem dolgo­zik. Ezt az időt úgy kell tekinteni, mintha fizetés nélküli szabadságon lenne. A fizetés nélküli szabadságon töltött idő után pedig szabadság nem jár. Eszerint olvasónkat a mun­kaviszonyban töltött hónapok után negyedrész — havon­ként 2 óra szabadság illeti meg. Természetesen kiveheti négyhavonként, amikor is egy 8 órás szabadságidőre jogo­sult. A szabadságidőre járó munkabér beszámít az 500 forint megengedett kereset összegébe, s a Munka Törvénykönyvé­nek a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezését ilyen esetben is alkalmazni kell. NÓGRÁD — 1970. szeptember 30., szerda 5 Gyarapodott a gyűjtemény

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom