Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-30 / 229. szám
Válaszfás “löt! és után 842 javaslat A választási visszásságokkal a múltban nem egy haladó szellemű író, publicista foglalkozott — többek között, s talán leghatékonyabban Mikszáth Kálmán. Lakhelyét, saját megyénket sem kímélte; kíméletlen-gúnyosán tárta fel a „nép nevében” a közélet színterére lépő képviselők mesterkedéseit, akik a választások előtt mindent megígértek hasznos javaslatokkal előálló választóiknak, hogy aztán később semmit se valósítsanak meg ezekből. Választások ma is vannak, észrevételek, javaslatok most is elhangzanak, a tanácstagok, képviselők, a köz érdekeinek védelmével megbízott emberek ma is segítséget ígérnek. Cikkünkben arra próbálunk választ adni: mi valósult meg a legutóbbi, az 1967-es választásokat megelőző jelölőgyűléseken felvetettekből — a balassagyarmati járásban. Számok ✓ 1 Kezdjük a számokkal. A gyűléseken összesen 884 javaslat hangzott el, ezek közül csak negyvenkettőt, alig huszadrészüket kellett elvetni mint eleve indokolatlan, vagy időközben aktualitását vesztette felvetést. A megmaradó 842 észrevétel megvalósításához mintegy 225 000 000 forintra lenne szükség — ennek az összegnek azonban csak egy része áll a községi tanácsok, s a lakosság ellátásában szerepet játszó, nem tanácsi szervek rendelkezésére. így a javaslatok közül eddig „csak” 572 valósult meg; a tanácsciklus hátralevő réEgy nappal a határidő még lehet közgazdasági A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei, városi Bizottságával a közgazdasági’ munkakörben dolgozó szakembere^: továbbképzéséről. Az MSZMP megyei, városi Bizottságával egyetértésben az 1970/71-es művelődési évben közgazda- sági, iparközgazdasági tagozatokat szerveznek. Az erről szóló értesítésit a vállalati igazgatók nevére küldték, de a levél eljutott-e az üzemvezetőkhöz, a tervezésben, számviteli, munkaügyi, pénzügyi és egyéb közgazdasági munkakörben dolgozókhoz? Aligha kell bizonyítani, hogy a gyors fejlődés, az egyre növekvő igények következtében a „tegnapi” tudás ma már korszerűsítésre szorul, „holnap” pedig kevés és elavult lenne. Aki lépést akar tartani a követelményekkel, aki eleget akar tenni beosztásával járó kötelezettségének, az folyamatosan képezi magát. A TIT a legjobb szakembereket kérte fel. hogy a salgótarjáni klubban havonta egyszer, hétfő délután 13 órakor konzultációs előadást tartsanak a korszerű vállalati vezetés, a munkahelyi irányítás szóben további félszáz elintézése várható. Végeredményben tehát — a tanácsciklus végére — az összes javaslat háromnegyed részét elinté- zettnek lehet tekinteni. A teljesítés jobb, mint arra három évvel ezelőtt számítani lehetett. Abban, hogy a községi tanácsok az eredetileg tervezett összegnél 130 százalékkal többet, összesen 18 000 000 forintot tudtak saját eszközeikből fordítani a lakossági észrevételek, javaslatok elintézésére, jelentős szerepet játszottak az új gazdaságirányítási rendszer által adott nagyobb lehetőségek, s a komoly társadalmi munka túlteljesítése. Az is kedvező helyzetet teremtett, hogy — járási átlagot tekintve — 201- ről 250 forintra emelkedett az egy főre jutó községfejleszté- si hozzájárulás összege. Tények Az adatok mögött tények rejlenek. Ezek — többek között — azt mutatják, hogy a tanácsciklusban eddig összesen 20—20 kilométer hosszúságú út építése, portalanítása, s járdával való ellátása valósult meg, és jelentősen bővült a csatorna- és villanyhálózat is. Jelenleg az igényektől való elmaradás a vezetékes ivóvízzel történő ellátás terén jelentős — a gondokat a dej- tár—pataki, érsekvadkerti és berceli törpe vízmű létesítése fogja némileg csökkenteni. A kulturális ellátásban jelentős előrelépésnek számít hat új művelődé® ház felépítése, s öt felújítása. A szocdáelőff jelentkezni továbbképzésre és munkafélekSani Kérdésekről. Minden bizonnyal az előadást vita és baráti eszmecsere követi, tehát a meghívott előadók és a szabadegyetem résztvevőinek együttes munkája alkalmas lesz arra, hogy a figyelmet a legfontosabb közgazdasági kérdésekre irányítsa. Szó esik majd a legújabb szakkönyvekről, tehát a tapasztalatokat, az újabb ismereteket bőven kamatoztatni lehet a gyakorlati munka során. A szabadegyetemi előadások rendszeres látogatása pártoktatásnak számít, s azok, akik legalább hat előadást meghallgatták, oklevelet kapnak Egy-egy tagozaton a részvételi díj személyenként 200 forint. Az érdeklődő' hallgatók kérjék vállalatuk (intézményük) vezetőjét, hogy a gyakorlati munkáihoz szükséges szabadegyetem díját a vállalat oktatási költségéből fedezze. A közgazdasági szakmai továbbképzésre október 1-ig lehet jelentkezni a TIT-nél. Egy nappal a határidő előtt még érdemes meggondolni. Ne sza. 1 asszuk el az alkalmat, amikor az előadók közvetítésével a tudás szinte házhoz jön. Huszonnégyezer tisztségviselő 1970. december 1. és 1971. március 31. iközött tartják a kisipari szövetkezetek a soron következő vezetőségválasz, tást. Az elmúlt négy év alatt a dolgozok száma 240 ezerről 307 ezerre emelkedett, a termelés 35 százalékkal nőtt. A szövetkezetek vagyona 3 milliárd forintról hat és fél milliárd forintra gyarapodott, míg a tagság személyi jövedelme — a munkadiíj és a részesedés egy dolgozóra jutó együttes összege — 12 százalékkal növekedett. A demokratizmus jegyében, titkosan választják meg a vezetőséget. s ugyancsak titkosan, külön választják a szövetkezeti elnököt. A tagság felkészítése a nagy eseményre már megkezdődött. Mivel hazánkban 1100 kisipari szövetkezet tevékenykedik, s átlagban szövetkezetenként a vezetőségnek 7, az ellenőrző bizottságnak 5, a szövetkezeti bizottságnak 7, a szövetkezeti munkaügyi bizottságnak pedig 5 tagja van, hozzávetőlegesen mintegy 24 ezer tisztségviselő megválasztásával számolnak. (MTI) sorsa gaolifiikciB érettséggel Iis és egészségügyi ellátottság, valamint a kereskedelmi, ipari fejlesztés érdekében Patakon, Szandán, Nógrádköves- den, Szügyiben, Őrhalomban, Magyarnándorban és Dejtá- ron tettek sokat. A munkalehetőségek javítását sürgető felszólalások megvalósítására siket-ült a járásban több új — főként női — munkahelyet létrehozni. Továbbiak létesítése érdekében jelenleg is folynak a tárgyalások Tervek Nem volna teljes az ossz-, kép, ha nem szólnánk a teljesítetlen javaslatokról. Az útépítési igény 64, a csatorna- építési kívánságok 59 százalékát eddig még nem sikerült a községi tanácsoknak kielégíteni, s a megvalósításra váró, a kulturális fejlesztéssel összefüggő javaslatok elintézésére is mintegy kilencmillió forintot kellene fordítani. Nem anyagi, hanem munkaerkölcsi oldaláról szemlélve a kérdést, megállapítható, hogy az észrevételek egy jelentős részét — 311-et — már korábban, meglehetősen alacsony ráfordítással meg lehetett volna valósítani. Ez azt jelenti, hogy a lakosság a jelölőgyűlés fórumát sokszor jelentéktelen ügyekben vette igénybe — az ellátásban közreműködő szervek korábban nem álltak a helyzet magaslatán. összegezve megállapítható, hogy bár az észrevételek, javaslatok egy jelentős részét sikerült elintézni, jelentős részük még megoldásra vár. A végzett munka, s az, hogy ezeket a negyedik ötéves tanácsi tervek elkészítésénél figyelembe veszik, a garancia rá: nemcsak a választások előtt, hanem utána is törődnek a lakosság észrevételeivel a balassagyarmati járásban, s szerte az országban, és a lehetőségekhez képest sorban kd is elégítik ezeket. B. E>. * Világszerte megfigyelhető volt az utóbbi húsz évben az energi aszerkezet gyors átalakulása, amelynek során a kőolaj és földgáz háttérbe szorította az addig „ipar kenyereként” számon tartott szenet. A változás, melynek során a szénhidrogének felhasználása megsokszorozódott az 1950. évi 34 százalékról 1966-ig 54 százalékra emelte részarányukat a többi energiahordozó rovására. A szénnel szemben olcsóbban termelhetők ki és szállíthatók, felhasználásuk egyszerűbb és gazdaságosabb, a nagyobb hatásfokuk ugyancsak előnyt biztosít. Ipartelepítéskor pedig esetenként 20— 25 százalékkal is csökkentheti a beruházási költségeket a széntüzeléssel kapcsolatos járulékos beruházások feleslegessé válása. Az energiafogyasztás az elmúlt negyedszázadban az iparfejlesztés következtében hazánkban is nagymértékben megnövekedett. Az igényeket hazai erőforrásokból gazdaságosan nem tudjuk kielégíteni, ezért szükségessé vált az energiaimport fokozása. Ennek legcélravezetőbb módja a kőolaj és földgáz, vezetéken keresztül történő behozatala. A KGST-együttműködés keretében létesült Barátság I. és az 1972-re felépülő Barátság II. kőolajvezetéken keresztül érkező szovjet kőolaj hosszabb időszakra biztosítja a kőolajellátást. A korábban jelentős részarányt képviselő romániai (kissármásá) földgáz az alföldi földgázkincs felfedezése óta vesztett jelentőségéből. Az, egyre növekvő igényeket a távlati tervek szerint évi 1 milliárd köbméter szibériai gáz behozatalával elégítik majd ki. . A felhasználásra kerülő szánhidrogén-mennyiség gyors szállítása és elosztása eélják nárt kongresszusára való 'készüli pai l jgg jegyében a pártalapszerve- zetek legtöbbjében véget ért a kongresszusi irányelvek, a Szervezeti Szabályzat feletti vita, javaslattétel, megtörténtek az ajánlások. Ugyanakkor megyénkben is megválasztották a pártalapszervezetek új vezetőségeit, a pártértekezletek küldötteit. Nem egy helyen már az összevont taggyűléseken választják újjá a csúcsvezetőségeket. Megkezdődött a küldöttértekezletek előkészítése is. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a szeptemberi taggyűlések elérték céljukat. A párttagság nagy többsége felelősséggel tanulmányozta és alapjaiban megértette a dokumentumokat. A vita sarán — amelyben a párttagok 10—35 százaléka vett részt — megfelelő politikai érettségről tettek tanúbizonyságot, s az országos eredmények, problémák feletti állásfoglalás mellett a helyi jellegű tennivalókról sem feledkeztek el. Felelősséggel választották meg az alapszervezetek titkárait, vezetőségét és a felsőbb pártszerv értekezletére a küldötteket. A szeptemberi taggyűlések, hasonlóan az augusztusihoz, elsősorban munkajellegűek voltak. A pártvezetőségek — a pártcsoport- üléseken felmerült véleményeket, módosító javaslatokat összegyűjtötték, s azokat a taggyűlési vitaindítók tartalmazták, amelyeknek a többségében állást foglaltak az irányelvekkel, a Szervezeti Szabályzat módosításával kapcsolatban. Az elhangzott véleményeket saját tapasztalataikkal egészítették ki, így a beszámolók tartalmazták az alapszervezet vezetőségének és tagságának állásfoglalását a párt eddig követett politikájáról és a dokumentumokban megjelölt fő célkitűzésekkel kapcsolatban. Több helyütt arra is javaslatokat tettek, hogy milyen kérdésekkel, milyen vonatkozásban és súllyal kellene foglalkozni még a kongresszuson. Az elhangzottak alapján megállapíthatjuk, hogy a párttagság helyesléssel fogadta, felelőséggel és pozitívan foglalt állást a két fontos dokumentum mellett. A Központi Bizottság értékelésével, a jövőre vonatkozó célkitűzésekkel, a Szervezeti Szabályzat módosításával alapvetően egyetértenek. A párttagság egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy helyesli a párt politikai irányvonalát, egyetértésről és cselekvő részvételről biztosította a Központi Bizottságot. A hozzászólásokban megfogalmazást nyert: helyeslik, hogy a Központi Bizottság minden fontos kérdés megtárgyalása és a határozathozatal előtt, kéri a kommunisták, valamint a dolgozó tömegek véleményét, javaslatát. Kérik és javasolják, hogy a párt e gyakorlatot munkájában továbbra is alkalmazza, és hasznosítsa a tapasztalatokat. Elismeréssel szóltak a párt IX. kongresszusén, elfogadott határosatok megvalósításáról* A korábbi évektől eltérően párttagságunk most nem kívánságlistát nyújtott be a felsőbb pártértekezletekhez, a kongresszushoz. Nagyon reális észrevételekkel kívánták gazdagítani a felsőbb pártszerv munkáját, tevékenységét. Megítélésük, véleményük szerint többet kellene szólni a kongresszusi referátumban pséldául a munkásosztály helyzetéről, életszínvonalának alakulásáról, az azt befolyásoló tényezőkről. Ezzel szemben párttagságunk hiányolja, hogy nem szerepel az irányelvekben megfelelően: hogyan ítéli meg a Központi Bizottság a szövetkezeti parasztság eszmei-politikai arculatát, fejlődését. Gazdaságpolitikai eredményeink értékelését reálisnak, jónak tartják a kommunisták, de hatékonyabb intézkedéseket kémek a munkaszervezés, a munkafegyelem megszilárdítására, a munkaerő-vándorlás csökkentésére.* Erőteljesebb fellépést sürgetnek a munkaerő-csábítók ellen. Szorgalmazzák a munkafegyelem megsértőivel szemben alkalmazott „humánus’’ elbírálás megszüntetését, a törzsgárda fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülését. A társadalmunk ideológiai, kulturális áí: lapotáról elhangzott megjegyzések közül talán nem érdektelen megemlíteni a párttagság azon véleményét, mely szerint nem elég gyors a változás a munkás- és paraszt- származású gyermekek felsőbb fokú intézménybe való beiskolázásánál. Hátrányos helyzetük megszüntetésére, tudásbeli versenyké- pjességük fokozására több intézkedést kémek. A felvételeknél — javasolják — a KISZ, az üzem, a hivatal ajánlását vegyék még komolyabban. A dolgozók ügyeinek intézésében helyenként tapasztalható érdektelenséget, passzivitást szüntessék meg. Számos hasznos észrevétel hangzott el az életszínvonalra, szociálpolitikánkra vonatkozóan. Közülük is érdemes megjegyezni, hogy a lakáshelyzet további javítását kérik, elsősorban a fizikai munkások, valamint a családját egyedül eltartó nők és fiatal házasok gondjai megoldásának segítését szorgalmazzák a párttagok. A párt helyzetéről, a pártmunka feladatairól elhangzott vélemények összesítése alapiján a tapasztalatokat így summázhatnánk: helyes volna, ha a kongresszusi beszámolóban többet szólnának a pártalapszervezetek helyéről, szerepéről. Tegyék még differenciáltabbá a pártoktatást, jobban vegyék figyelembe a pártmunka sajátos területeit. A párthatározatok végrehajtásáért a felelősséget minden területen még következetesebben követeljék meg. Felelősségei, ffSÄ ezekről párttagjaink, akik felkészültek a párt előtt álló, az irányelvekben megfogalmazott feladatok maradéktalan teljesítéséhez. S. I*. A szénhidrogének szerepe bál épül Rí az országos vezetékhálózat, amely lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az ország szinte bármelyik pontján energiaigényes iparágak tele- p>edh essenek meg. Ugyanakkor számos iparág: petroké- mia, műanyag-előállítás, műtrágyagyártás stb. fellendülését is elősegíti. Az importvezetékek körül Százhalombatta és Leminváros körzetében új vegyipari központ is kialakulóban van. A kormány szénhidrogén- programja gondoskodik a lakosság fűtőanyag-ellátásáról lse 1975—80 között az összes lakásállomány 70—75 százaléka részesül részleges vagy teljes szénhidrogén-ellátásban. A korszerű energiaszerkezet kialakításával (körülbelül 1975- ben érjük el) kisebbek lesznek a felhasznált energia költségei, és az egységnyi nemzeti jövedelemre jutó energiafogyasztás pedig mintegy 10 százalékkal csökken. •r* TERRA — 1 leninváros 2 Százhalombatta 3 Székesfehérvár A BELFÖLDI TÜZELŐANYAG -SZÜKSÉGLETEK ÉS SZERKEZETÜK ALAKULÁSA 1950 <D 91 Hl’ •pari létesítmények 1960 ;ÖT 72 12i ír 1965 . co 66 I 28" 1* 1970 ás CD 49 1 _ * 1975 & 37 55 |H|8 Működő Tervezett Egyéb 1950 1960 1965 1970 1980 Kőolaj-földgáz .. . ............................. “ Gázvezeték^ (mportvezeték ^ Kíolaj-finomfté * SzivattyuáUomásj
