Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

Válaszfás “löt! és után 842 javaslat A választási visszásságokkal a múltban nem egy haladó szellemű író, publicista foglal­kozott — többek között, s ta­lán leghatékonyabban Mik­száth Kálmán. Lakhelyét, sa­ját megyénket sem kímélte; kíméletlen-gúnyosán tárta fel a „nép nevében” a közélet színterére lépő képviselők mesterkedéseit, akik a válasz­tások előtt mindent megígér­tek hasznos javaslatokkal elő­álló választóiknak, hogy aztán később semmit se valósítsa­nak meg ezekből. Választások ma is vannak, észrevételek, javaslatok most is elhangzanak, a tanácstagok, képviselők, a köz érdekeinek védelmével megbízott embe­rek ma is segítséget ígérnek. Cikkünkben arra próbálunk választ adni: mi valósult meg a legutóbbi, az 1967-es válasz­tásokat megelőző jelölőgyű­léseken felvetettekből — a balassagyarmati járásban. Számok ✓ 1 Kezdjük a számokkal. A gyűléseken összesen 884 ja­vaslat hangzott el, ezek közül csak negyvenkettőt, alig hu­szadrészüket kellett elvetni mint eleve indokolatlan, vagy időközben aktualitását vesz­tette felvetést. A megmaradó 842 észrevétel megvalósításá­hoz mintegy 225 000 000 fo­rintra lenne szükség — ennek az összegnek azonban csak egy része áll a községi taná­csok, s a lakosság ellátásában szerepet játszó, nem tanácsi szervek rendelkezésére. így a javaslatok közül ed­dig „csak” 572 valósult meg; a tanácsciklus hátralevő ré­Egy nappal a határidő még lehet közgazdasági A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Nógrád me­gyei, városi Bizottságával a közgazdasági’ munkakörben dolgozó szakembere^: tovább­képzéséről. Az MSZMP me­gyei, városi Bizottságával egyetértésben az 1970/71-es művelődési évben közgazda- sági, iparközgazdasági tago­zatokat szerveznek. Az erről szóló értesítésit a vállalati igazgatók nevére küldték, de a levél eljutott-e az üzem­vezetőkhöz, a tervezésben, számviteli, munkaügyi, pénz­ügyi és egyéb közgazdasági munkakörben dolgozókhoz? Aligha kell bizonyítani, hogy a gyors fejlődés, az egyre nö­vekvő igények következtében a „tegnapi” tudás ma már korszerűsítésre szorul, „hol­nap” pedig kevés és elavult lenne. Aki lépést akar tarta­ni a követelményekkel, aki eleget akar tenni beosztásá­val járó kötelezettségének, az folyamatosan képezi magát. A TIT a legjobb szakembe­reket kérte fel. hogy a salgó­tarjáni klubban havonta egy­szer, hétfő délután 13 órakor konzultációs előadást tartsa­nak a korszerű vállalati ve­zetés, a munkahelyi irányítás szóben további félszáz elinté­zése várható. Végeredmény­ben tehát — a tanácsciklus végére — az összes javaslat háromnegyed részét elinté- zettnek lehet tekinteni. A teljesítés jobb, mint arra három évvel ezelőtt számítani lehetett. Abban, hogy a köz­ségi tanácsok az eredetileg tervezett összegnél 130 száza­lékkal többet, összesen 18 000 000 forintot tudtak saját eszközeikből fordítani a la­kossági észrevételek, javasla­tok elintézésére, jelentős sze­repet játszottak az új gazda­ságirányítási rendszer által adott nagyobb lehetőségek, s a komoly társadalmi munka túlteljesítése. Az is kedvező helyzetet teremtett, hogy — járási átlagot tekintve — 201- ről 250 forintra emelkedett az egy főre jutó községfejleszté- si hozzájárulás összege. Tények Az adatok mögött tények rejlenek. Ezek — többek kö­zött — azt mutatják, hogy a tanácsciklusban eddig össze­sen 20—20 kilométer hosszú­ságú út építése, portalanítása, s járdával való ellátása való­sult meg, és jelentősen bővült a csatorna- és villanyhálózat is. Jelenleg az igényektől va­ló elmaradás a vezetékes ivó­vízzel történő ellátás terén je­lentős — a gondokat a dej- tár—pataki, érsekvadkerti és berceli törpe vízmű létesítése fogja némileg csökkenteni. A kulturális ellátásban je­lentős előrelépésnek számít hat új művelődé® ház felépí­tése, s öt felújítása. A szocdá­előff jelentkezni továbbképzésre és munkafélekSani Kérdések­ről. Minden bizonnyal az elő­adást vita és baráti eszmecse­re követi, tehát a meghívott előadók és a szabadegyetem résztvevőinek együttes mun­kája alkalmas lesz arra, hogy a figyelmet a legfontosabb közgazdasági kérdésekre irá­nyítsa. Szó esik majd a leg­újabb szakkönyvekről, tehát a tapasztalatokat, az újabb is­mereteket bőven kamatoztatni lehet a gyakorlati munka so­rán. A szabadegyetemi előadások rendszeres látogatása pártok­tatásnak számít, s azok, akik legalább hat előadást meg­hallgatták, oklevelet kapnak Egy-egy tagozaton a részvéte­li díj személyenként 200 fo­rint. Az érdeklődő' hallgatók kérjék vállalatuk (intézmé­nyük) vezetőjét, hogy a gya­korlati munkáihoz szükséges szabadegyetem díját a válla­lat oktatási költségéből fe­dezze. A közgazdasági szakmai to­vábbképzésre október 1-ig le­het jelentkezni a TIT-nél. Egy nappal a határidő előtt még érdemes meggondolni. Ne sza. 1 asszuk el az alkalmat, ami­kor az előadók közvetítésé­vel a tudás szinte házhoz jön. Huszonnégyezer tisztségviselő 1970. december 1. és 1971. március 31. iközött tartják a kisipari szövetkezetek a so­ron következő vezetőségválasz, tást. Az elmúlt négy év alatt a dolgozok száma 240 ezer­ről 307 ezerre emelkedett, a termelés 35 százalékkal nőtt. A szövetkezetek vagyona 3 milliárd forintról hat és fél milliárd forintra gyarapodott, míg a tagság személyi jöve­delme — a munkadiíj és a ré­szesedés egy dolgozóra jutó együttes összege — 12 száza­lékkal növekedett. A demokratizmus jegyében, titkosan választják meg a ve­zetőséget. s ugyancsak titko­san, külön választják a szö­vetkezeti elnököt. A tagság felkészítése a nagy esemény­re már megkezdődött. Mivel hazánkban 1100 kis­ipari szövetkezet tevékenyke­dik, s átlagban szövetkezeten­ként a vezetőségnek 7, az el­lenőrző bizottságnak 5, a szö­vetkezeti bizottságnak 7, a szövetkezeti munkaügyi bi­zottságnak pedig 5 tagja van, hozzávetőlegesen mintegy 24 ezer tisztségviselő megválasz­tásával számolnak. (MTI) sorsa gaolifiikciB érettséggel Iis és egészségügyi ellátottság, valamint a kereskedelmi, ipa­ri fejlesztés érdekében Pata­kon, Szandán, Nógrádköves- den, Szügyiben, Őrhalomban, Magyarnándorban és Dejtá- ron tettek sokat. A munkale­hetőségek javítását sürgető felszólalások megvalósítására siket-ült a járásban több új — főként női — munkahelyet létrehozni. Továbbiak létesí­tése érdekében jelenleg is folynak a tárgyalások Tervek Nem volna teljes az ossz-, kép, ha nem szólnánk a telje­sítetlen javaslatokról. Az út­építési igény 64, a csatorna- építési kívánságok 59 száza­lékát eddig még nem sikerült a községi tanácsoknak kielé­gíteni, s a megvalósításra vá­ró, a kulturális fejlesztéssel összefüggő javaslatok elinté­zésére is mintegy kilencmillió forintot kellene fordítani. Nem anyagi, hanem munka­erkölcsi oldaláról szemlélve a kérdést, megállapítható, hogy az észrevételek egy jelentős részét — 311-et — már koráb­ban, meglehetősen alacsony ráfordítással meg lehetett vol­na valósítani. Ez azt jelenti, hogy a lakosság a jelölőgyű­lés fórumát sokszor jelenték­telen ügyekben vette igénybe — az ellátásban közreműködő szervek korábban nem álltak a helyzet magaslatán. összegezve megállapítható, hogy bár az észrevételek, ja­vaslatok egy jelentős részét sikerült elintézni, jelentős ré­szük még megoldásra vár. A végzett munka, s az, hogy ezeket a negyedik ötéves ta­nácsi tervek elkészítésénél fi­gyelembe veszik, a garancia rá: nemcsak a választások előtt, hanem utána is törőd­nek a lakosság észrevételei­vel a balassagyarmati járás­ban, s szerte az országban, és a lehetőségekhez képest sor­ban kd is elégítik ezeket. B. E>. * Világszerte megfigyelhető volt az utóbbi húsz évben az energi aszerkezet gyors átala­kulása, amelynek során a kő­olaj és földgáz háttérbe szo­rította az addig „ipar kenye­reként” számon tartott szenet. A változás, melynek során a szénhidrogének felhasználása megsokszorozódott az 1950. évi 34 százalékról 1966-ig 54 százalékra emelte részarányu­kat a többi energiahordozó rovására. A szénnel szemben olcsóbban termelhetők ki és szállíthatók, felhasználásuk egyszerűbb és gazdaságosabb, a nagyobb hatásfokuk ugyan­csak előnyt biztosít. Ipartele­pítéskor pedig esetenként 20— 25 százalékkal is csökkentheti a beruházási költségeket a széntüzeléssel kapcsolatos já­rulékos beruházások felesle­gessé válása. Az energiafogyasztás az elmúlt negyedszázadban az iparfejlesztés következtében hazánkban is nagymértékben megnövekedett. Az igényeket hazai erőforrásokból gazdasá­gosan nem tudjuk kielégíteni, ezért szükségessé vált az energiaimport fokozása. En­nek legcélravezetőbb módja a kőolaj és földgáz, vezetéken keresztül történő behozatala. A KGST-együttműködés kere­tében létesült Barátság I. és az 1972-re felépülő Barátság II. kőolajvezetéken keresztül érkező szovjet kőolaj hosszabb időszakra biztosítja a kőolaj­ellátást. A korábban jelentős részarányt képviselő romániai (kissármásá) földgáz az alföldi földgázkincs felfedezése óta vesztett jelentőségéből. Az, egyre növekvő igényeket a távlati tervek szerint évi 1 milliárd köbméter szibériai gáz behozatalával elégítik majd ki. . A felhasználásra kerülő szánhidrogén-mennyiség gyors szállítása és elosztása eéljá­k nárt kongresszusára való 'készü­li pai l jgg jegyében a pártalapszerve- zetek legtöbbjében véget ért a kongresszusi irányelvek, a Szervezeti Szabályzat feletti vita, javaslattétel, megtörténtek az ajánlások. Ugyanakkor megyénkben is megválasztották a pártalapszervezetek új vezetőségeit, a párt­értekezletek küldötteit. Nem egy helyen már az összevont taggyűléseken választják újjá a csúcsvezetőségeket. Megkezdődött a kül­döttértekezletek előkészítése is. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a szeptemberi taggyűlések elérték cél­jukat. A párttagság nagy többsége felelősség­gel tanulmányozta és alapjaiban megértette a dokumentumokat. A vita sarán — amely­ben a párttagok 10—35 százaléka vett részt — megfelelő politikai érettségről tettek tanú­bizonyságot, s az országos eredmények, prob­lémák feletti állásfoglalás mellett a helyi jellegű tennivalókról sem feledkeztek el. Fe­lelősséggel választották meg az alapszerveze­tek titkárait, vezetőségét és a felsőbb párt­szerv értekezletére a küldötteket. A szeptemberi taggyűlések, hasonlóan az augusztusihoz, elsősorban munkajellegűek voltak. A pártvezetőségek — a pártcsoport- üléseken felmerült véleményeket, módosító javaslatokat összegyűjtötték, s azokat a tag­gyűlési vitaindítók tartalmazták, amelyeknek a többségében állást foglaltak az irányelvek­kel, a Szervezeti Szabályzat módosításával kapcsolatban. Az elhangzott véleményeket sa­ját tapasztalataikkal egészítették ki, így a beszámolók tartalmazták az alapszervezet vezetőségének és tagságának állásfoglalását a párt eddig követett politikájáról és a doku­mentumokban megjelölt fő célkitűzésekkel kapcsolatban. Több helyütt arra is javaslato­kat tettek, hogy milyen kérdésekkel, milyen vonatkozásban és súllyal kellene foglalkozni még a kongresszuson. Az elhangzottak alapján megállapíthatjuk, hogy a párttagság helyesléssel fogadta, fe­lelőséggel és pozitívan foglalt állást a két fontos dokumentum mellett. A Központi Bi­zottság értékelésével, a jövőre vonatkozó célkitűzésekkel, a Szervezeti Szabályzat mó­dosításával alapvetően egyetértenek. A párt­tagság egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy helyesli a párt politikai irányvonalát, egyetértésről és cselekvő részvételről bizto­sította a Központi Bizottságot. A hozzászólá­sokban megfogalmazást nyert: helyeslik, hogy a Központi Bizottság minden fontos kérdés megtárgyalása és a határozathozatal előtt, kéri a kommunisták, valamint a dolgozó tö­megek véleményét, javaslatát. Kérik és ja­vasolják, hogy a párt e gyakorlatot munkájá­ban továbbra is alkalmazza, és hasznosítsa a tapasztalatokat. Elismeréssel szóltak a párt IX. kongresszusén, elfogadott határosatok megvalósításáról* A korábbi évektől eltérően párttagságunk most nem kívánságlistát nyújtott be a fel­sőbb pártértekezletekhez, a kongresszushoz. Nagyon reális észrevételekkel kívánták gaz­dagítani a felsőbb pártszerv munkáját, tevé­kenységét. Megítélésük, véleményük szerint többet kellene szólni a kongresszusi referá­tumban pséldául a munkásosztály helyzetéről, életszínvonalának alakulásáról, az azt befo­lyásoló tényezőkről. Ezzel szemben párttag­ságunk hiányolja, hogy nem szerepel az irányelvekben megfelelően: hogyan ítéli meg a Központi Bizottság a szövetkezeti paraszt­ság eszmei-politikai arculatát, fejlődését. Gazdaságpolitikai eredményeink értékelé­sét reálisnak, jónak tartják a kommunisták, de hatékonyabb intézkedéseket kémek a munkaszervezés, a munkafegyelem megszi­lárdítására, a munkaerő-vándorlás csökken­tésére.* Erőteljesebb fellépést sürgetnek a munkaerő-csábítók ellen. Szorgalmazzák a munkafegyelem megsértőivel szemben alkal­mazott „humánus’’ elbírálás megszüntetését, a törzsgárda fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülését. A társadalmunk ideológiai, kulturális áí: lapotáról elhangzott megjegyzések közül ta­lán nem érdektelen megemlíteni a párttagság azon véleményét, mely szerint nem elég gyors a változás a munkás- és paraszt- származású gyermekek felsőbb fokú intéz­ménybe való beiskolázásánál. Hátrányos hely­zetük megszüntetésére, tudásbeli versenyké- pjességük fokozására több intézkedést kémek. A felvételeknél — javasolják — a KISZ, az üzem, a hivatal ajánlását vegyék még komo­lyabban. A dolgozók ügyeinek intézésében helyenként tapasztalható érdektelenséget, passzivitást szüntessék meg. Számos hasznos észrevétel hangzott el az életszínvonalra, szociálpolitikánkra vonatko­zóan. Közülük is érdemes megjegyezni, hogy a lakáshelyzet további javítását kérik, első­sorban a fizikai munkások, valamint a csa­ládját egyedül eltartó nők és fiatal házasok gondjai megoldásának segítését szorgalmaz­zák a párttagok. A párt helyzetéről, a pártmunka feladatai­ról elhangzott vélemények összesítése alapi­ján a tapasztalatokat így summázhatnánk: helyes volna, ha a kongresszusi beszámoló­ban többet szólnának a pártalapszervezetek helyéről, szerepéről. Tegyék még differen­ciáltabbá a pártoktatást, jobban vegyék fi­gyelembe a pártmunka sajátos területeit. A párthatározatok végrehajtásáért a felelőssé­get minden területen még következetesebben követeljék meg. Felelősségei, ffSÄ ezekről párttagjaink, akik felkészültek a párt előtt álló, az irányelvekben megfogal­mazott feladatok maradéktalan teljesítéséhez. S. I*. A szénhidrogének szerepe bál épül Rí az országos veze­tékhálózat, amely lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az ország szinte bármelyik pontján energiaigényes iparágak tele- p>edh essenek meg. Ugyanak­kor számos iparág: petroké- mia, műanyag-előállítás, mű­trágyagyártás stb. fellendülé­sét is elősegíti. Az importve­zetékek körül Százhalombatta és Leminváros körzetében új vegyipari központ is kialaku­lóban van. A kormány szénhidrogén- programja gondoskodik a la­kosság fűtőanyag-ellátásáról lse 1975—80 között az összes la­kásállomány 70—75 százaléka részesül részleges vagy teljes szénhidrogén-ellátásban. A korszerű energiaszerkezet ki­alakításával (körülbelül 1975- ben érjük el) kisebbek lesz­nek a felhasznált energia költségei, és az egységnyi nemzeti jövedelemre jutó energiafogyasztás pedig mint­egy 10 százalékkal csökken. •r* TERRA — 1 leninváros 2 Százhalombatta 3 Székesfehérvár A BELFÖLDI TÜZELŐANYAG -SZÜKSÉGLETEK ÉS SZERKEZETÜK ALAKULÁSA 1950 <D 91 Hl’ •pari létesítmények 1960 ;ÖT 72 12i ír 1965 . co 66 I 28" 1* 1970 ás CD 49 1 _ * 1975 & 37 55 |H|8 Működő Tervezett Egyéb 1950 1960 1965 1970 1980 Kőolaj-földgáz .. . ............................. “ Gázvezeték^ (mportvezeték ^ Kíolaj-finomfté * SzivattyuáUomásj

Next

/
Oldalképek
Tartalom