Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
/ Winden! együttes erővel Xen? okoznak gondot... Növelik a tanácsok pénzügyi önállóságát létrád megye sajátosságát figyelembe veszik Végh László, az Ipoly Bútorgyár szecsényi telepének művezetője mondta a címbeli szavakat, amikor a négyszeres Szocialista címmel kitüntetett II. Rákóczi Ferenc brigád munkájáról kérdeztem. majd hozzáfűzte: a legjobb brigád, sokat segítenek nekem. .. Nem volt reklamáció Huszonhármán vannak, s a kongresszusi versenyben a bronzkoszorús jelvény megszerzésén fáradoznak. Vezetőjük Bogi István, aki 15 éves korában tanulóként itt kezdte. Azóta 13 év telt el, s az akkori éles eszű tanítványból mester lett. A korábbi tanítómester is a brigádban dolgozik, de nem volt féltékeny tanítványára. A helycserét az elet természetes velejárójának tartja. Egyébként a brigád jórészt fiatalokból áll. — Egész évben iskolabútorokat gyártunk. Sok változtatás nincs rajtuk, visszatérő munkák. Az IFÉRT-nek és a TANÉRT Vállalatnak szállítjuk. Júliusban 128 százalékot értünk el — kezdi a beszélgetést a brigádvezető. — Es ,a minőség? — Eddig még nem volt reklamáció — avatkozik a beszélgetésbe Burda Sándor üzemvezető. Azt hittem, hogy ezután az eredmények eredőjét kutatjuk, helyette azonban a brigád egyik idősebb tagjáról, Bertalan bácsiról kezdtünk beszélni. Két évvel ezelőtt jött át a fiatalokhoz az idősebbek brigádjából, mondván: szeret a fiatalok között lenni. Ezzel az érzéssel együtt hozta magával szorgalmát, ügyességét, gazdag élet. és szakmai tapasztalatát. Reggelenként nem szólt senkihez, hanem ahogy fiatal korában megszokta, a munkakezdés előtt rendbetet- te szerszámait, s reggeli után azonnal nekikezdett dolgozni. Félszemimel pedig gyakran figyelte a brigád legügyesebb fiataljait. Azért tette, mert rosszul érezte volna magát, ha netán lemarad. — Példamutatása jó hatással volt a kollektívára — jegyzi meg a brigádvezető. — Nálunk senkit sem kell noszogatni a munkára — kér szót Bárány István. — Talán azért, mert régóta együtt vagyunk, « többség korábban tanulóként itt dolgozott. Az eltelt idő alatt megismerték az itteni szellemet, felfogást, gyakorlatot — vélekedik a brigádvezető, majd hozzáfűzi: — Ügy ismerjük egymást, mint saját tenyerünket.. Oravecz László két évvel ezelőtt kapta meg a segédlevelet, egy éve dolgozik a kollektívában. Így vélekedik: — Szeretek itt dolgozni, mert sok a fiatal, s jól megértjük egymást. Jakab Gábor, az országos ifjúsági gerelyvető válogatott, aki nemrég jött haza Lengyelországból, azt mondja: jó szakemberek vannak itt, sokat lehet tanulni tőlük. Ki tanul? Nahát akkor beszéljünk a tanulásról. Ki, milyen iskolába jár — kérdem. Egy kis kényszerszünet következik, amit a brigádvezető szava old fel: — Korábban én is gondoltam arra, hogy elvégzem a faipari technikumot. Nem tudtam megtenni, mert gyorsan jöttek a gyerekek, ugyanakkor a ház építése is sok időt vett el. Hátra van még a berendezés beszerzése. Ha minden jól megy, néhány év múlva szó lehet a továbbtanulásról. Jíakab Gábor egy évet pihen, aztán beiratkozik a faipari technikumba. Csupán egy megjegyzése van: jó lenne, ha Salgótarjánba egy kihelyezett tagozat működne. — Sokan azért tartózkodnak a technikum elvégzésétől, mert Budapestre kell járni. Ez nemcsak fárasztó, hanem költséges is. Máshonnan jönnének ide, azoknak azonban lakás kellene, azt pedig nem tudunk adni. Egyébként is a helyi munkásgárdából kívánjuk megoldani a középvezetői utánpótlást. HaEraberi kéz helyett »épekkel Egyre keresettebb a hazai piacon az automata gépeken gyártott, tetszetős külsejű, kiváló minőségű présáru. A salgótarjáni öblösüveggyár az elkövetkező időben ezeknek a gyártását igyekszik növelni. Kazinczi Gyula, a gyár főmérnöke Olaszországba utazik, hogy a présáruk gyártásához szükséges automata gépek beszerzését előkészítse. Néhány hónapon belül megszűnnek a manufakturális módszerek a sörö6kancsók. a különböző kompótos és süteményes készletek gyártásánál. Automatizálják a csillárüveg készítését, a díszítést és a poharakat több színű szitanyomó automata dekorálja. Japán statisztika Egy nemrégiben Tokióban vetségi Köztársaságban 2,43 közreadott statisztika szerint százalék, Ausztráliában pedig Japánban egy asszonyra 2,09 2,96 százalék. Ha a születések gyermek jut, ugyanakkor, ami- száma nem növekszik, úgy 30 kor az Egyesült Államokban éven belül a „virágzó cseresz- az ennek megfelelő mutató nyefa” hazájából az öregek 2,74 százalék, a Német Sző- országa lesz. ) plomóco Az első női követ Bonnban Bonnban első alkalommal került sor női követ akkreditálására. Gaositwe Kea- gakwa Chiepe. Botsuana afrikai köztársaságot képviseli marjában tíz faipari technikumot végzett, a szakmában jártas fiatalt tudnának középvezetőnek beállítani, iletve ennek megfelelő munkával ellátni — hangsúlyozza Burda Sándor. Igaza van. amikor a fiatalokra számít, s arra ösztökéli őket, hogy tanuljanak, mert maguk látják hasznát. S bizony jövőre, amikor a bronzkoszorús jelvény után az ezüstért küzdenek, feltételként kellene szabni egy-két jóképességű fiatal brigádtagnak a technikum elvégzését. Jó a szellem Biztos lesz rá vállalkozó, mert e tekintetben nincs hiány a brigádban. Ha valamelyikük házat épít, ott az egész kollektíva. Ha társadalmi munkáról van szó, elsőnek jelentkeznek. Ha járdát kell építeni vagy a - vizet bevezetni az üzembe, megcsinálni a falikútat, rájuk mindig lehet számítani. A brigád nőtagjainak kezemunkáját dicséri az üzem előtt látható szép virágoskert. Ha netán valamelyiküknek dolga van, amikor társadalmi munkát végeznek, az később pótolja az elmulasztottakat. Nemcsak ilyenkor vannak együtt. Egy-egy ünnepi brigádgyűlés után a fehér asztal mellett beszélgetnek a jövőről, elképzeléseikről, máskor meg egy jól sikerült kiránduláson kerülnek közelebb egymáshoz a családtagok. Ez utóbbiakra csak ritkán kerül sor, mert a kollektíva tagjainak 75 százaléka vidékről jár be dolgozni, összefogásuk nehézségekbe ütközik, a műszak után mindannyian sietnek haza, ahol újabb elfoglaltság vár rájuk. SOKAN EMLÉKEZNEK még rá, hogy év végén a tanácsok és a költségvetési szervek valóságos pénzköltési hajrát rendeztek, noha korábban a legszükségesebb kiadásokra is nehezen telt. A gazdaság- irányítási reform lehetővé tette, hogy a tanácsi szervek hosszabb időre előre tekinthessenek. Ma már lehetséges, hogy bevételeiket alapszerűen kezeljék, így a központi kötöttségek csökkentésével nőtt a helyi szervek önállósága. A következő ötéves terv időszakában tovább növekszik a tanácsok pénzügyi önállósága. A gazdasági szabályozók módosításával és újabb rendelkezésekkel gondoskodnak arról, hogy a tanácsoknál egységes gazdaságpolitika érvényesüljön. Hogyan erősödhet a tanácsok önkormányzati jellege, miként fokozható az egységes érdekeltség, a fokozódó igényeknek megfelelően növelhetők-e a helyi bevételek és hogyan korszerűsítik a pénzügyi szervezetet? Ezekre a kérdésekre sajtótájékoztatón adott választ Vályi Péter pénzügyminiszter. Az új rendelkezés az igazgatás területén levő összes vállalat munkájában érdekeltté teszi a tanácsokat. A vállalatok — minisztériumi, tanácsi vállalatok, valamint ÁFÉSZ-ek adózatlan nyereségük hat százalékát, a mező- gazdasági termelőszövetkezetek bruttó nyereségük egy százalékát fizetik be városi, községi hozzájárulás formájában a tanácsoknak. Ezzel egyidejűleg a kommunális adó megszűnik és a tanácsi, valamint a minisztériumi vállalatok adózása azonos lesz. Az országos vállalatok telephelyükön fizetik a hozzájárulást. Az új szabályozás lényege, hogy a tanácsok ezután többletbevételeikből részesülnek, illetve az állami hozzájárulás hányada csökken, a saját és az átengedett bevételek aránya növekszik. LAPUNK munkatársa megkérdezte a pénzügyminisztert, hogy ismesrik-e Nógrád megye sajátos helyzetét? Az általános, az egész országra vonatkozó rendelkezés során figyelembe vették-e, hogy Nógrád megyében jelentősen visszafejlesztik a szénibányászatot, a telepített új ipari üzemek többsége az első években nem tud gazdaságosan működni, viszont az ipartelepítés során jelentős költségekkel járó egészségügyi, szociális és kulturális létesítményeket kell megvalósítani. A pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy az országos átlagból eltérő sajátos helyzetet a megye vezetői már jelezték Ha igazolható, hogy Nógrád megye bevételei a pénzügyminisztérium előzetes számításaihoz képest csökkennek, akkor ezt a negyedik ötéves tervben figyelembe veszik, az állami hozzájárulást, a központi iparfejlesztési alapjuttatást növelik. A vállalatok adózásából nem egyforma mértékben részesednek a tanácsok, nagyobb részt kapnak az iparilag fejletlenebbek, s kisebbet az anyagilag erősebb, fejlettebb megyék. Nógrád megye — sajátos helyzete miatt — a vállalati adókból és egyéb juttatásokból nagyobb arányban részesedik. A tanácsok nagyobb önállóságát. egyre szélesedő ön- rendelkezését szolgálja, hogy a központi előírások köre lényegesen csökken. A tanácsi fejlesztési alap felhasználásét csupán annyira kötik meg. hogy a lakásépítkezések, a megyei kórházak, szakközép- iskolák és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó intézmények fejlesztési előirányzatát szabják meg a fenntartási költségek közül pedig csupán a béralapot, az út- és a hídfenntartásra fordított összeget írják elő. minden egyéb összeggel a tanácsok szabadon gazd ál kodhatnaik. AZ ŰJ követelményeknek megfelelően korszerűsítik, egységessé teszik az adóztató, ellenőrző pénzügyi apparátus szervezetét. A tanácsok jobb feltételek mellett, már az új szabályzók alapelveinek ismeretében készítik új ötéves tervüket. Hazánkban a tanácsok jövő évi költségvetése előreláthatólag 1,8 milliárd forinttal lesz több az ideinél. F. L. A ZERO DEFECTS system és a minőségtané Bepillantva életükbe, tevékenységükbe, azt látjuk: nem ok nélkül vívták ki maguknak a legjobb brigád címet. Ha a munkán kívül egyéb területeken is nagyobbat lépnek előre, várományosai lehetnek a bronzkoszorús jelvénynek. Venesz Károly Csatornáznak Még ebben az évben megoldódik Balassagyarmaton. a Felszabadulás út végén levő új AKÖV-telep szennyvizének elvezetése. Már építik a csatornát; a Felszabadulás—Vörösmarty — Kölcsey — Klapka — Damjanich utca vonalán. A már meglevő csatorna- hálózathoz a csatlakozási pont a Damjanich utca—Baross utca kereszteződésénél lesz. A negyedik ötéves tervre elkészülő szennyvízcsatorna építése mintegy 1,6 millió forintba kerül. Űj mozgalom kezdte meg hódító útját hazánkban, a ZERO DEFECTS system, amely 1955-ben született a szaratovi gépgyárban, s amit magyarországi felkarolni, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kollektívája „Dolgozz hibátlanul” — rövidítve „DH” — módszernek neveztek el. A Minőség és Megbízhatóság című folyóirat áprilisi száma ismerteti a kezdeményezést. A vállalat — mint sok más ipari üzemünk — válaszút elé került: „Vagy belenyugszik bizonyos mennyiségű selejt és egyéb veszteségek keletkezésébe, amely a gépek, szerszámok pontatlanságából, a technológiai fegyelem megsértéséből, dolgozóink szakképzetlenségéből (vagy érdektelenségből, a hiányos ellenőrzésből, valamint más tényezőkből) erednek és a piac szűküléséhez vezetnek, vagy az igények kielégítésére a piackutatással, a termelés jó előkészítésével, megszervezésével, a műszaki feltételek biztosításával, a dolgozók érdeklődésének felkeltésével, tuTöfofo mint bossxiisäg\ Mintha csak a „Nők Lapja” Élünk magunknak? vitájához lennének hivatva adalékkal szolgálni, hogy milyen sokan vannak, akiknek nem a legféltettebb kincsük a gyermek. Még az iparban és a kereskedelemben is... Egy köteg számolópálcikát vásároltam első osztályos lányomnak. Megdöbbenve tapasztattam, hogy a pálcikák durva felületűek, telisteli éles szálkákkal, némelyik pedig már érintésre is csaknem pozdorjává hullik szét. Azoknak, akik gyártották, talán nincsenek gyermekeik? Legalább arra gondolnának, hogyan fognak ezekkel az ujjaikat felsebző, majd szétmálló pálcikákkal számolni a kisiskolások? Este a feleségem mutatja, lányom szandáljának sarkában belülről két szeg fényes gombafeje ágaskodik. Az „ügyeskezű’’ munkások így erősítették fel a sarkat és a szegfejeket a betéttel takarták el. A minőségi ellenőr átvette, a kereskedő jó pénzen eladta. Mindenki jól járt. Azzal már ki is törődne, hogy a kislány sarkát feltörte az alattomosan elbújtatott szeg? Vajon hogyan is lehetne a felelőtleneket, a hanyagokat, a maguknak élőket jobb belátásra bírni? Egyáltalán: eljut- nak-e az illetékesekhez ezek a számonkérő és figyelmeztető dásuk gyarapításával létre-meglepő. ha egy-egy üzem hozza a jó minőséget.. A „DH” alkalmazására azóta több gyár, köztük a Salgótarjáni Kohászati Üzemek is megtette a kezdő lépéseket, ami igazolni látszik, hogy a módszerben olyan lehetőségek rejlenek, amelyeket kár lenne kiaknázatlanul hagyni. Megyénkben azonban már két évvel ezelőtt elindult egy hasonló kezdeményezés: a „Minőséglánc”. A mozgalom fejlődése, egyes állomásai nem ismeretlenek az újságolvasók előtt. A mozgalom szemléletesen egymásba kulcsolódó karikákhoz hasonlítható, amelyek gyáron belül az első láncszembe visszatérő lánccá állnak össze. S ez a lánc a kooperáló vállalatok belső láncrendszeréhez kapcsolódik. Vegyünk egy példát: egy üzem fém vonalzókat gyárt. Az alapanyag, a nyers fémlap a dolgozóhoz kerül. Elvégzi rajta az első műveletet. Ha önmeózás van az üzemben, két eset lehetséges: a dolgozó kifogástalan munkát végez és úgy adja át a munkadarabot további megmunkálásra munkatársának. A másik: alig észrevehető kisebb hibákkal küldi tovább. Munkatársa, aki nem híve a pontos munkának, szemet huny, számára is az a legfontosabb, hogy minél hamarabb megszabaduljon a félkész terméktől, amelyről csak akkor derül kd a hiba, amikor már nem lehet kijavítani. Mi a minőséglánc lényege? Senki ne vegyen át és ne adjon tovább kifogásolható munkadarabot. Ha a lánc nem szakad meg, a gyárat elvileg csak jó minőségű áru hagyhatja el, ami mindig verseny- képes lesz a piacon. De a jő minőség nemcsak a dolgozón múlik. Fontos tényező a munka szervezettsége, a munkahelyi légkör, az a műszaki és technikai színvonal, ahogyan a gyár termel. Ez már az üzem vezetőinek „asztala”, az irányítás, a vezetés és a gondolkodás minőséglánca. Egyáltalán nem lenne igazgatója ezeknek a kérdéseknek a tanulmányozására , állandó tanácsadói bizottságot hozna létre, amely feltárná az időről időre megismétlődő szervezetlenség okait, a kedvező munkahelyi légkört veszélyeztető emberi és munkatársi kapcsolatok zátonyait, kidolgozná ezek felszámolásának módját és a műszaki, a technikai előrehaladás járható útját, sőt figyelemmel kísérné a megtett intézkedések megvalósulásának folyamatát. Van egy pont, ahol mindenképpen több a „Minőséglánc”, mint a „DH”. Az utóbbi — legalábbis az idézett cikkből erre lehet következtetni — megakad a gyárkerítésnél. Mi van akkor, ha a gyár nem kap megfelelő alapanyagot? Vagy, ha a szállítmány nem érkezik meg időben? Nyomban tehetetlenné válik a dolgozó, aki minőségi munkára törekszik. A szervezettség léket kap, a munkahelyi légkör megromlik, a korszerű gépeket üresjáratra kényszerülnek fogni. A kooperáló, az alapanyagot — vagy egyes alkatrészeket — szállító vállalat megfelelő közreműködése nélkül elképzelhetetlen, hogy a kérdéses gyár a számára kívánatos eredményt elérhesse. A tanácsadói bizottság feladata lehetne tehát az is, hogy a társadalmi szervezetek támogatásával zavartalan együttműködési kapcsolatokat alakítson k> mindazokkal a vállalatokkal, amelyek tevékenységükkel hátrányos helyzetbe hozhatják a gyárat. Nem lenne helyes feltenni úgy a kérdést, hogy „DH” vagy „Minőséglánc”? Nem az a fontos, hogy milyen cim- kéf visel a módszer. A lényeg, a tartalom ugyanaz- gyorsabb műszaki. technikai előrehaladás, nagyobb termelékenység, jó munka, korszerű, versenyképes áru. Az ehhez vezető utat járva azonban nem mindig kell hasznosítható ötletekért és tapasztalatokért a szomszédba menni. Kiss Sándor sorok? —is NÓGRÁD — 1970. szeptember 1.» kedd 3
