Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-24 / 224. szám

„Futószalag-** stilus helyett Helybiztosítás a rendelő- intézetben behívásos betegellátást, aaaza Gyakran olyan nagy a zsú­foltság a salgótarjáni rendelő­intézetben, hogy az amúgy is szűk folyosókon jóformán közlekedni sem lehet. A hosszú várakozási idő miatt a betegek zúgolódnak, egymás sarkát tapossák, hogy hama­rabb bejuthassanak a rende­lőbe. A sok bosszúságot okozó helyzet megszüntetéséire, vagy legalábbis a körülmények ja­vítására érdekes terv készült a salgótarjáni rendelőintézet­ben. Az elképzelések szerint a hatórás szakrendelést 3—3 órás részekre feleznék meg. Az első három órában a hagyo­mányos ..rutin”-rendelésekre kerülne sor, míg a második betegeket a helybiztosítás el­ve alapján fogadnák. Ez utóbbi szolgáltatás azok­nak kedvez, akiknek betegsé­ge nem igényel sürgős ellá­tást, illetve beavatkozást. Ilyen esetben a beteg kitölti a kórházi helybiztosítási nyomtatványt, melyet meg­küld a szakrendelésnek. A rendelőintézetből legalább egy héten bélül küldik a vá­laszt; melyik napon, hány órára várják a beteget. A jelzett időben várakoztatás nélkül szólítják. A tervezett módszer orvos és beteg számára egyaránt előnyös. A betegnek nem kell esetleg órákat ácsorognia az va. Á szakorvos nyugodtan, alaposan vizsgálhat, hiszen az általa előre megállapított szá­mú beteget kell ellátnia. A körzeti orvosok részletes szak­orvosi véleményt kapnak a , .futószalag”-stílusnak titulált vizsgálat helyett. Könnyebb lesz a munkájuk a diagnosz­tikai rendeléseknek is, előre csoportosíthatják feladataikat emelhetik az ellátási formák számát, a röntgen felkészülhet újabb szolgáltatásokra. A szakrendelések ilyen for­májú igénybevételét kizáró­lag csak a körzeti orvos kez­deményezheti , a körzeti orvos megkerülését mindenképpen meg kell akadályozni. A be­hívásos rendszer elsősorban akkor lenne eredményes, ha a körzeti orvosok, főleg a még tisztázatlan eseteknél vennék igénybe a helybiztosítást. A tervek ismertetése céljá­ból körlevelet kapott vala­mennyi érdekelt szakember. A rendszer bevezetése tárgyi fel­tételeket nem kíván, ezért előreláthatóan már december elejétől alkalmazhatják a helybiztosításos betegfogadást. A módosítás alkalmazására., először Salgótarjánban, a belgyógyászati, nőgyó­gyászati, a szemészeti és a rheumatológiai szakrendelé­seken kerül sor. Amennyiben beválik, s a betegek körében 3 óra alatt megvalósítanák a ajtó előtt bejutására várakoz­Egy mai Casanova A Hotel Lisboa kis családi szálló Velencében, tíz perc­nyire a Szent Márk tértől. Amikor odaérkeztem, egy har­minc év körüli, jóképű, mosolygós arcú fiatalember ragadta meg a bőröndömet. A szobában borravalót adtam neki: Luigi lelkes szavakkal köszönte meg. Másnap meg akartam kérni: intézzen el nekem valamit, de nem találtam a szo- fcotí helyén, a szálloda halijában A portás felvilágosított, hogy a fiú nem jött munkába. — Beteg? — kérdeztem. — Nem, uram. Ma nem volt kedve dolgozni. A kancsalságról Kancsalságról beszélünk, ha az előretekintő szem mellett a másik szem befelé vagy ki­felé fordul. A kancsalság nem csak szépséghiba, hanem a két-szemes látás zavara is. Az egyik szem gyengébb mint a másik. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a kancsalság népbeteg­ség. Hazánkban a kancsalok száma jóval több mint Salgó­tarján egész lakossága. Világszerte egyre nagyabb figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. Az iparosodás, a fejlődő technika minden té­ren megnehezíti a kancsal ember helyzetét. Csak korlá­tozott körülmények között dolgozhat, kiesik a minőségi szakmákból, nem vezethet motoros járműveket. Hiányos látása miatt több sérülés ér­heti mint egészséges társait. Mit kell tennünk a gyógyu­lás érdekében? Ha észrevesszük, hogy gyermekünk kancsal, vigyük szemorvoshoz, ahonnan gyanú esetén speciális rendelésre utalják. A gyermek szemüveget kap, s a jobb látás érdeké­ben kezelésbe veszik. A ke­zelés csak akkor eredményes, ha orvos, szülő és gyermek is együtt mindent megtesz a gyógyulás érdekében. Ha az utasításokat nem tartják be pontosan, az orvos helyes ke­zelése mit sem ér. Idejében elkezdett kezelés mellett (szemüveg, takarás, gyakorlások, esetleg műtét), ha az utasításokat pontosan megtartják, a kancsalság nagy százaléka gyógyítható. A gyógyulásban döntő sze­repe van a szemüveg viselé­sének. Kancsaloknak állan­dóan, reggeltől-estig kell szemüveget viselniük, — gye­rekeknek tornaórán is. Ha szemüveges .vagy záró- kötéses gyermekekkel találko­zunk, ne vessünk rá szánako­zó pillantást, ne kérdezősköd­jünk fölöslegesen, tapintatla­nul és főleg ne csúfoljuk, (mert sajnos ez is előfordul), hanem barátságos szeretettel­jes mosolyunkkal segítsük a kancsal gyerekeket a gyógyu­lás hosszú útján. Dr. Vén Rezsöné szemész-szakfőorvos Természetvédelem 'Msj’ssArsyrss/vjysMvsssysssjrssssssMtwssssssMmssMrssssssssssssísssjw'ssssj tsfrssssssssssssssssssssssssssss/ssss/s/ys. Látva csodálkozásomat, elmondotta, hogy Luigi nem hajlandó rendszeres munkát vállalni, és csak akkor jár be a szállóba — napidíjért —, ha akar. Harmadnap megint dolgozott a szállóban és én elbe­szélgettem vele. Elmondotta, hogy mindössze tíz—tizenkét napot dolgozik egy hónapban, többet nem. — Na és az elég a megélhetésre? — kérdeztem. — Még marad is belőle. Én ugyanis a szállásért nem fizetek. Egy özvegyasszonynál lakom, nem fogad el tőlem pénzt, mert nagyon hasonlítok a megboldogult férjére és jól esik neki látni engem, beszélgetni velem. — Szerencsés ember. És a leoszt? Hol étkezik? — Egy kifőzésben. És képzelje el, a tulajdonosúé sem fogad el tőlem pénzt. — Talán az elhalt férjére is hasonlít? — Nem a férjére, hanem az becsére: tavaly motorsze­rencsétlenség érte szegényt. Kiköpött az öccse vagyok, mon­dogatja a tulajdonosnö, megtévesztően hasonlítok rá. Elmosolyodtam, és ettől kezdve Luigit modern Casano­vának tartottam. Kedves csirkefogónak, akit a véletlen so­dort az ingyenélők közé. Életformáját az határozta meg, hogy véletlen másokhoz hasonlít. Nem kereste a nők pártfo­gását, azok kényszerítették furcsa életére. — Tudom, mit gondol — mondta —, de item tehetek arról, hogy ilyen tucatarcom van. Ennek köszönhetem, hogy az italboltban is ingyen kapok pálinkát. — Persze, mert hasonlít a tulajdonosnő fivérére. — A fiára, aki Amerikába vándorolt ki. Pár nappal később megkérdeztem: mit csinál a meg­takarított pénzével? — Sajnos, egyetlen Krám sem marad belőle. — Az lehetetlen — csodálkoztam —, hiszen kosztra, szállásra, italra nem fizet semmit. — De a keresetem legnagyobb részed Júliának adom. Tudja, ő nagyon hasonlít Carmelitára. is népszerűségre tesz szert, megkeresik a lehetőségét a szélesebb körű érvényesítésre is. Befejezés előtt A salgótarjáni megyei kór­ház intenzív terápiás osztályá­nak messze eljutott a híre. Az osztályon átlagosan tíz beteget látnak eL Legutóbb elkészült a köz­ponti oxigénellátó és vákuum, és kialakították az osztály el- különítőjét. Az Astrup-(készü­léket, az osztály egyik legfon­tosabb „kellékét” ugyancsak a közelmúltban állították be. A következő esztendőben még egy eikülönítőt alakíta­nak ki, s ezzel a teljes befe­jezés állapotába jut a korsze­rű intenzív terápiás osztály. Készülődés a télre A tél még messze van, de a Ígérjük, hogy Szombathy Viktor — a Ma­gyar Nemzet hasábjain — szemrehányást tett a Nógrád megyeieknek, mert nem őriz­zük meg természeti értékein­ket. Mohorán, a híres két Mik- száth-fa egyikét ki akarták vágni. Ugyanebben a község­ben kivágták a ToLnay-kuria ötholdas parkjának fáit, a Zichy-Vay műemlékkastélyt széthordták, parkját tönkretet­ték. Romihányban a Prónay- kastély ősparkját tarolták le, de a Laszkári-íkert terjedel­mes hársfája is veszélyben van. Szóvá teszi a sziráki ős­parkot, mint szántén puszta­iéban levő természeti értéket, valamint a vanyarci Veres Pálné kúriának a fáit, ame­lyekhez Madách és Mikszáth neve is fűződik. Végül a hor- pácsi Mikiszáth-kastély elha­nyagolt állapotára hívja fel a figyelmünket. Csak köszönettel tartozunk a cikkírónak, amiért aggódik természeti értékeinkért. Őszin­tén megválthatjuk: az általa említettek többségéről nem — Ki az a Carmelita — A feleségem. Szicíliában maradt, amikor én Velen­cébe jöttem dolgozni. Palásti László ftl I KOSSUTH RÁDIÓ: 8.2«: „Zengj, zengj kantele. . .” — 8.40: Mediter- ranée. — 9.00: Az emberi társada­lom biológiája. — 9.35: Barokk muzsika. — 10.05: Életem, emlé­keim. — U.05: Zenekari muzsika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Me­lódiákoktól. — 13.40: Sáncalja. — — 14.00: Poibeat. — 14.07: A Tát­rai-vonósnégyes felvételeiből. — 14.49: Az élő népdal. — 15.10: Zengjen dalunk! — 15.40: Dubar- ry. — ,16.00: A világgazdaság hí­rei. — 16.05: Hollós Lajos: A to­ronyból. — 16.13: Dániel Baren­boim zongorázik. — 16.58: Hallga­tóink figyelmébe! — 17.05: Idő­szerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Operacsillagok — operaslá­gerek. — 17.45: Nyitott stúdió. — 18.10: Palló Imre nótákat éne­kel. s= 18.28: Holnap közvetít­jük. . . — 18(58: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 19.25: Kritikusok. — 19.35: Tiszán innen — Dunán túl. Kb.; 21.40: Szórakoztató zene. — 22.15* Közvetítés a vívó-világbaj- nokságról. — 22.30: Beszélges­sünk zenéről! — 22.50: 'Egy faluku­tató jegyzetfüzetéből. — 23.00: Tánczene. — 23.30: Mozart: D-dúr divertimento K. 251. — 0.10—0.25: Bach: Szólószonáta fuvolára. PETŐFI RADIO: 8.05: zenekari muzsika. — 8.45: Külpolitikai fi­gyelő. (Ism.) — 9.00: Verbunko­sok, népdalok. — 9.40; Község a főváros árnyékában. — 10.00: A zene hullámhosszán, »— 12.00: Könnyűzenei Híradó, — 12.30: Ránki György: Pomádé király új ruhája. I. szvit. — 13.03: Miskol­ci stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Beethoven: c-moll hegedű-zongo­ra szonáta. — i4.öö: ifjúsági ran­devú — kettőtől hatig. . . — 18.10: Életutam. — 19.00: Könnyűzene Gyulai Gál János szerzeményeiből. — 19.30: A Magyar Rádió és Te­levízió népi zenekara játszik. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.2«: Bach: IX. (D-dúr) szvit. — 20.49: Ven­dégségben. — 21.09: Rimszkij-Kor- szakov: Az aranykakas. — Köz­ben: 22.01—22.11: A növényvilág bédekere. — 23.43: Könnyű hang­szerszólók. *=5 24.00—0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 9.00—10.15: iskola­tévé. — 14.00—15.15: iskolatévé. — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: A vadászat. Ro­mán kisfilm. — 18.30: A Tv Galé­riája. — 19.10: Reklámműsor. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Rizi-bi- zi. — 19.55: (Szünet. — 20.00: Tv­híradó. — 20.20: Fórum. — Kb.: 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 11.00: Da­lok. — 17.20: Kisfilm a sporttor­náról. — 19.00: Tv-híradó. — 30.05: A hivatal. (Lengyel tv-film.) — 21.30: Dalok. -- 21.40: Hírek jégkorongozásról. NÓGRÁD — 1970. szeptember 24., csütörtök Budapesti Harisnyagyár nagy- batonyi telepén már készül­nek a hűvös napokra. Az üzem központi gyáregységétől új ka­zánt kapott, amely — üzem­be helyezése után — a megle­vő hasonló teljesítményű ka­zán tehermentesítésére és tar­talékul szolgál. Az üzemben központi fűtést alakítanak lei ezekben a hetekben, amellyel valamennyi üzemrész téli fű­tése megoldódik. A szerelési munkáikat — napi teendőik mellett — az üzem karbantar­tó részlegének dolgozói vég­zik. Védett terület Kercseglapost ideiglenes vé­dettség alá helyezték. Szükség volt rá, mert a kirándulásra alkalmas, kellemes és szép környezet mellett, a munkás- mozgalom emlékeit is őrzi. A védettség ellenére még előfor­dul, hogy állatok legelnék a kirándulóhelyen. Remélhető, azonban, hogy az illetékes tsz végül is belátja; a terület vé­dettségét biztosítani kell. He­lyes lenne, ha természetjáró szakosztályok kerítéssel is kö­rülvonnák a területet vagy legalább az emléktáblát. Nem találják a léggömb utasait Teljes erővel folyik a ku­tatás a három kalandvágyó fiatal után, aki — miközben megkísérelte, hogy a világon először léggömbbel repülje át az Atlanti-óceánt — a tíz­emeletes héliumballonnal kénytelen volt leereszkedni a háborgó vízre. A kanadai és az amerikai parti őrség hajói, helikopte­rei mindeddig nem találták meg az óriási, narancssárga gombot es az életmentő esz­közökkel is felszerelt könnyű gondolát, amelyben egy ame­rikai házaspár, Rodney An­derson és felesége, valamint az angol Halcolm Bright in­dult útjára. A bajba jutottta- kat, legutóbbi rádióüzenetük alapján, Üj-FundJandtól 800 kilométernyire délnyugatra keresik. A látási viszonyok most már jók, de az esélye­ket csökkenti, hogy a baleset színhelyével kapcsolatos je­lentések ellentmondóak. (MTI) megszívleljük tudtunk. Nem szerepelnek ter­mészetvédelmi nyilvántartá­sainkban. Gondoskodnunk kell arról, hogy megőrizzük ezeket a kincseinket. A sziráki őspar­kot illetően azonban tévedett a cikkíró: a megyei illetéke­sek foglalkoztak vele. Százöt- vetezer forintra becsülték a rendbetételéhez szükséges pénzösszeget. Jelenleg nem rendelkezünk ezzel az összeg­gel. A természetvédelmi terü­leteinken levő értékek rend­betételére 5 500 OOO forintra lenne szükség. Jelenleg ezt az összeget nem tudjuk biztosíta­ni. Addig is, amíg a szükséges pénzösszeget előteremtjük, tár­sadalmi összefogással védjük meg természeti értékeinket a pusztulástól. Sokat tehetnek ennek érdekében a községi ta­nácsok és a társadalmi szer­vek. Mert nem arról van sző, hogy mi nem számolunk a számunkra is megbecsülendő nagy értékkel. Sok mindent tettünk már a természetvéde­lem érdekében, de úgy látszik nem eleget. ígérhetjük, hogy pótoljuk a mulasztást. Gondoskodjunk róluk Visszavonhatatlanul itt az ősz, amelyet követ majd a hideg tél. Hazai madaraink is­mét nehéz napok előtt állnak. Az embernek segíteni kell őket, hiszen a nyár folyamán ők nyújtanak segítséget az embernek. Csekély dolgokról van szó. Fel kell javítani a téli etetőket, vagy újakat épí­teni. Már most gondoskod­junk arról, hogy megfelelő ta­karmány álljon a rendelkezé­sükre a szűkös időben. A gon­doskodást a jövő nyáron meghálálják a szorgalmas kis szárnyasok. Búcsúznak a madarak Dr. Ruzsik Mihály, madár­szakértő írja, hogy elsősor­ban azok a madarak kényte­lenek vándorútra kelni, ame­lyeknek fő tápláléka hernyók­ból, rovarokból vagy friss növényi részekből áll. Ezek kezdik meg a vonulást mesz- sze földre, több ezer kilomé­teres utat megiéve. A sárgarigó már augusztus végén útra kelt. Szeptember 10-e után indult a füzike, a nyaktekercs, a partifecske, a fülemüle, a tövisszúró gébics, a szürke légykapó és a poszá­ta. Szeptember 20-a után az erdei pacsirta, és a vörösbegy, október elején az örvösga­lamb, október végén a házi és kerti rozsdafarkú, a sere­gély, november elején pedig a barázdabillegető kel útra. Legtávolabb a gólya vándorol, Afrika legdélibb csücskébe, tőlünk tízezer kilométer tá­volságra. Az énekes madarak naponta csak 60 kilométert re­pülnek szinte bokorról bokor­ra. A gólya napi teljesítmé­nye átlagosan, 200 kilométer, míg a szalonkaféléké 500 ki­lométer. Vannak madarak, amelyek csendesen, hang nél­kül vonulnak, ilyen a kakukk, a seregély és a ragadozók. Mások hangos kiáltást adnak vonulás közben, mint például a daru és a lúdfélék. A ma­darak egy része egyedül vo­nul, mint például a búbos­banka, a ragadozók, a nyakte­kercs. Fecskék, gólyák, daruk kisebb, míg a seregélyek, ga­lambok és récék nagyobb tö­megekben vonulnak. A fáradságos nagy út alkal­mával baleset érheti madara­inkat. Az ilyen sérült mada­rat vegyük ápolásba. Az alu­mínium gyűrűvel ellátott pél­dányok kézre kerülését azon­nal jelentsük a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának, a természet- védelmi albizottságnak vagy közvetlenül a Madártani In­tézetnek (Budapest, XII., Köl­tő u. 21.). Több segítséget várnak Néhány lelkes Somoskőújfa­lui természetjáró a Karancson, a Kápolna-hegyen fáradságos társadalmi munkával egy véd- kunyhót épít. A terv szerint éjszakai menedéket is talál­nak madj benne a természet- járók. Sokat fáradnak, úgy­szólván hátizsákban hordják a hétszáz méter magas csúcs­ra az építőanyagot. Csak a természetet igazán szerető em­berek képesek erre. Segítséget kérnek, társadalmi összefo­gást, hogy a tél beállta előtt legalább tető alá helyezhes­sék az épületet. Jó volna, ha természetjárók egy-egy vasár­napjukat arra áldoznák, hogy részt vállalnak a kunyhó épí­tésében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom