Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-23 / 223. szám

Kedvezőtlenül érintené a vállalatot Megfesz-e a múlt évi nyereség? Korábban a Nograd megyei Fémipari Vállalat vezetői úgy vélekedtek, hogy az átmeneti nehézségek ellenére is, az el­ső félévre tervezett hétmillió forint nyereséget elérik. Sajnos ebből nem lett semmi! Csupán 5 500 000 forintot tel­jesítettek. Az okok között első helyen a csehszlovák export kiesését, illetve elhúzódását említik. Akaratlanul is kikí­vánkozik a kérdés: az év vé­géig mennyiben tudják pótol­ni a kiesést, edérdk-e az el­múlt évi nyereséget? Borúlátó a főkönyvelő Az előbbihez a főkönyvelő még hozzáfűzd, hogy központi döntőbizottsági határozat alap­ján a nyereség 40 százalékát biztosító, és a termelés jelen­tős részét képviselő kábeldo­bokat az idén a tavalyinál ol­csóbban kell adni a belföldi megrendelőnek. Az ebből származó bevételi kiesést — amely mintegy másfél millió forintot tesz ki — csak úgy tudják ellensúlyozni, ha nö­velik az exportot, vagyis az eredeti terven felül még tíz­millió forint értékű export­dobra kapnának megrendelést, kiviteli engedéllyel együtt, a szocialista országokba. Ez esetiben még túl is tudnák teljesítem a nyereségre vo­natkozó idei elképzeléseiket. A vállalat igazgatója ez ügy­ben üzletkötő útra indul a szomszédos szocialista orszá­gokba és megpróbál olyan egyezségeket kötni, amely előnyös a népgazdaságnak és a vállalatnak. Miért éppen ő, és miért nem a lebonyolító, a TRANSZ- ELEKTRO Külkereskedelmi Vállalat üzletkötője, hisz a gyár évenként két és fél mil­lió forint bizományosi díjat biztosít számára. A főkönyve­lő nosztalgiával mondja: — A mi áruink értéke nem kép­visel jelentős összeget az álta­luk lebonyolított több száz­milliós, vagy milliárdos ex­portprogramban. Ennek meg­felelően kezelnek bennünket... — Kerestek más partnert és elszámolási formát? — Igen, csak még nem ta­láltuk meg. Pedig, ha a ká­beldobnál bármilyen értékesí­tési gond volna, azt nagyon megérezné a vállalat. Remél­jük, erre nem kerül sor — így a főkönyvelő. Ha jobb leone a propaganda... Nemcsak bizakodnak, ha­nem cselekszenek is. Nem vár­ják meg, amíg meggyullad fejük fölött a ház. Nemcsak a szocialista országokiban akar­ják növelni a megrendelők számát, hanem új piacokat is keresnek a tőkés országokban. Eddig a Német Szövetségi Köztársaságba és Ausztriába szállítottak kisebb mennyiség­ben kábeldobokat. A vevők elé­gedettek a kivitellel és a mi­nőséggel. A küldött áruk csak mintaszállítmánynak tekint­hetők, mert egy százalékát te­szik ki az exportnak, szem­ben a 40 százalékos lengyel, és 30 százalékos csehszlovák­kal. Újabban a Német Szövet­4500-as átmérőjű — ilyet még nem gyártottak — kábeldobo­kat gyártanak. Ha megtetszik a vevőnek, nagyobb üzletkö­téssel számolnak. A gyár ve­zetőinek az a törekvése, hogy a nyugati országokba is na­gyobb szériás megrendelése­ket szerezzenek. Határozottan állítják: hamarabb tudnának az előbb említett országokban is jó üzletet kötni, ha jobb lenne a külkereskedelmi vál­lalat propagandája. Mi várható? Mivel biztat a harmadik ne­gyedév? Valószínű, hogy a harmadik negyedévben nagyon keveset tudnak csak pótolni az első félévi nyereségterv-el­maradásból, a tavalyi eszten­dőiben elért tizenkétmillió fo­rint nyereséget azonban nem tudják előteremteni. Júliusban nyolc és fél mil­liós árbevétel mellett csak egymillió-hétszázezer forint nyereséget produkáltak, pedig kétmillió-kétszázezer kellett volna ahhoz, hogy valamit törlesszenék a korábbi adós­ságból. Augusztusban másfél millió volt a nyereségük, szeptemberben fjedig kilenc- milliós árbevétel mellett két­millió forint nyereséget sze­retnének elérni. Ha már a harmadik negyedév ennyire egyértelmű, mit várnak az utolsótól? — Kapacitása teljesen le van kötve az öntödének, amely havonta 500 000 forint árbevé­telt biztosít. Az ÉSZT villa­mos szekrényekből havi másfél millió forint bevételre számí­tunk. Új termékünkből, a lift- aknaajtóból _ nem győzzük kielégíteni á Felvonó- és Haj- tőműgyár igényeit. Ebből a termékből havonta egymillió forint árbevételre számítunk. Hárommillió forintot kapunk egy hónapban a traktarfül- kéként Ez az üzlet azért elő­nyös, mert az anyagot a meg­rendelő, a Vörös Csillag Trak­torgyár biztosítja. Régi koope­rációs kapcsolatunknak te­szünk eleget. Bár ez a termék nem hoz nagy nyereséget, de eddig még mindig biztos pénz volt, valószínűleg ebben az évben is az marad. Egyéb üzemrészünk kapacitása nincs teljesen lekötve. Nyitott kér­dés a kábeldob exportjának nagysága — magyarázza a főkönyvelő. Az igazgató bizakodik Amikor nagy vonalakban megismétlem a főkönyvelő vé­leményét, aggályait, az igaz­gató mosolyogva mondja: a számok az elmondottakat bi­zonyítják, a folyamatban lé­vő tárgyalásokat viszont nem lehet készpénznek tekinteni. Ennek ellenére az a vélemé­nyem, hogy az év végéig elér­jük azt a nyereséget, amit az elmúlt évben. Ehhez azonban az szükséges, hogy ne csak tíz vagy húsz ember, hanem min­denki akarja ezt a célt, s a maga posztján a legjobb tu- 1 dásának megfelelően és nagy szorgalommal dolgozzon. Az eső és a vihar az Atlan­ti-óceán vizére kényszerítette azt a tíz emelet magasságú hélium töltésű léggömböt, melynek három utasa — az amerikai Anderson házaspár és egy angol fiatalember ‘Malcolm Brighton — Francia- országba akart átrepülni, hogy megdöntse a léggömbtávrepü- lés rekordját. Az utasok sor­sáról egyelőre nem tudni semmit. Az amerikai parti őrség szó­vivője közölte, hogy három na­szád tart a balesetet szenve­dett léggömbösök felé. A bal­lon, amelyet „Szabad élet”­tatnak — tervbe vették a női művezető kinevezését. Az ad­minisztrációs munkaterülete­gének növelésére női ipari fő­nek kereszteltek el, legutoljá­ra 644 kilométernyire Űj- Fundlandtől délkeletre hányó­dott. A léggömb kosara a víznél könnyebb anyagból készült, megtarthatja tehát őket a víz színén. Vittek magukkal tarta­lékban jelzőrakétákat, gyógy­szereket, élelmiszert, konyakot is. A léggömbbel való óceán­repülésre sok sikertelen kísér­letet tettek már, először 1873- bam. A léggömbtávrepülés vi­lágrekordja különben 2041 ki­lométer és egy nyolc főnyi né­met csoport 1914-ben állította fel. (MTI) dúl. Tanfolyamán vesznek részt a gyár készáruszerelő A munkamódszer-átadás ed­dig is jó módszernek bizo­nyult a ZIM-ben. Az újon­nan felvett női dolgozók ré­szére ezután is rendszeresen megszervezik a sajtoló, a for­gácsoló, a zománcozó üze­mekben o munkamódszer- átadó céltanfolyamokat. A szakszervezeti oktatásban 960, a TIT-oktatásban 830 nő vesz részt jövőre. Még az idén vizsgálatot in­dítanak a szakmunkásvizs­gát tett nők személyi besoro­lását, illetve annak — szak­mai gyakorlattól, szorgalom­tól függően — esetleges mó­dosítását illetően. A gyárban végzett felméré­sek során megállapították, hogy a nők személyi besoro­lása esetenként — pl. a saj­tóiéban, a csiszolóban, a sze­reidében, a minőségi átvevők­nél. a raktárakban — alacso­nyabb, mint a férfiaknál. Nem minden esetben külön­böztetnek helyesen a végzett munka menyisége és. minősé­ge alapján. Nem érvényesül teljes mértékben az egyenlő elbírálás elve azokon a munkaterületeken sem, ahol órabéres vagy havibéres bé­rezési rendszer alapján fizet­nek. Ezt tapasztalták példá­ul a minőségi átvevőknél. Olyan szemlélettel is talál­kozni, hogy a bérfejlesztések alkalmával. nem veszik kel­lőképpen figyelembe a nőknél a közösségért végzett társa­dalmi többletmunkát. Az idei év végéig a gyár összes műhelyében felülvizs­gálják a személyi bérbesoro­lásokat, s ahol indokolt, ott módosítják. Ugyanez megtör­ténik az időbéreseknél és a havibéreseknél is. A családos anyák munkájá­nak megkönnyítésére több in­tézkedést hozott a gyár veze­tősége. Az egyik, hogy a bér­elszámolási és könyvelési munkakörökben megkeresik a túlórák csökkentésének mód­ját. A kisgyermekes asszo­nyok pedig — ha igénylik és kérésük teljesítésére lehetőség nyílik — későbbi időpontban kezdhetik a munkát s ha na­gyon indokolt, egy műszak­ra osztják be őket. A gyár több munkahelyén egy vagy két műszakban dol­goznak olyan nők. akiknek csak egy gyermékük van, vagy egyáltalán nem nevel­nek gyermeket. Ugyanakkor többgyermekes családanyák háromműszakos beosztásban dolgoznak. Október végéig felmérést készítenek a gyár­ban: hol van arra lehetőség, hogy az egyedülálló nők he­lyére többgyermekes család­anyáikat osszanak be egy- vagy kétenűszakos munka­rendre. A gyárban fontosságához mérten komolyan veszik a nők helyzetének megkönnyí­tését, s áldozatokat is vállal­va teszik lehetővé a női egyenjogúság kiteljesedését. — szendi — ségi Köztársaságba 25 darab A SZOT új székháza A fővárosban, az Arpád-híd pesti hídfőjénél befejezéséhez közeledik Budapest legmagasabb házának építése A húsz- emeletes 77 méter magas épület a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának új székhaza lesz. A kivitelezést az ÉVM «2. számú Építőipari Vállalata végzi. MTI fotó: Kulcsár József felvétele V. K. Tengerbe zuhant a léggömb Az utasokat nem találják NOGRÄD — 1970. szeptember 23., szerda 3 Feloldható kettősségek A kétszínűség olyan emberi tulajdonság, ami egy ideig ugyan elősegítheti a törtető gyorsabb előmenetelét, de végső soron a tár­sadalom minden rétegében visszatetszést kelt. Ezzel szemben a kettősség nem más, mint ugyanazon dolog két oldala, különböző megvi­lágításban és megközelítésben. Többnyire egyik és másik is részágazsóg, ami nem ad teljes és általánosítható képet a vizsgált je­lenségről, legfeljebb jól, vagy kevésbé jól jellemzi. A kettősség szintén visszatetszést kelt. Aki­nek személyes tapasztalatai nem egyeznek meg mindenben a leírt, vagy kimondott sza­vakkal, gyakran nyomban úgy érzi, hogy be akarják csapni, félre akarják vezetni. Sokan ezt á látszólagos kettősséget tapasztalva meg sem kísérlik felülvizsgálni elképzeléseiket, alaposan szemügyre venni az összefüggése­ket, hanem nyomban levonjak az elsietett kö­vetkeztetést: móri: mondunk és mást csiná­lunk. Itt már magánügyből közüggyé lép elő a kettősség. Politikai és társadalmi töltést kap, hiszen a lemondó legyintéssel kísért helytelen következtetés rontja a kisebb és nagyobb kö­zösségek, embercsoportok közérzetét, politikai hangulatát, és nehezíti a tisztánlátást. Kedvező körülményeket teremt a hiedel­mek és hamis általánosítások kialakulásához, hogy valóban akadnak összebékíthetetlen ket­tősségek; tehetne sorolni, amik mind-mind visszatetszést keltenek, táplálják a közömbös­séget és a visszahúzódást. Bizonyára sokan hallottak arról, aki évekig szolgálta a szocia­lista építést, majd nyugati turistaútjáról — munkahelye és környezete legnagyobb meg­döbbenésére — nem tért haza. Vajon helyes lenne-e az egyedi esetből általános érvényű következtetést levonni? Gyakran írunk és beszélünk róla, hogy a magasabb életszínvonal elérésének legfonto­sabb feltétele a nagyobb termelés, a több be­vétel, amelyet korszerű termelési módszerek­kel, versenyképes, jó minőségű áruval és na­gyobb termelékenységgel érhetünk el. Ez olyan igazság, amit senki sem vitat. Ennek el­lenére számos üzemben tapasztalhatják még a munkások, hogy elavult gépeken, az anyag- ellátás és a munkaszervezés zökkenőivel bir­kózva kell dolgozni. Ha ez az üzem mégis eredményeket és elismerésre méltó munkasi­kereket tud felmutatni, amiről hírt adni az újságíró egyik fontos feladata, miért lenne ez feloldhatatlan, kettősség? Nem éppen ezzel teremtődik meg a fokozatos és következetes fejlesztés és korszerűsítés lehetősége? Hallani időnként a túlzó megjegyzést, hogy manapság mindenki a maga „maszek” szo­cializmusát építi. Lépten-nyomon halljuk, hogy szocialista társadalmunk vezérelve: mindenki az elvégzett munka aranyában ré­szesüljön a megtermelt javakból. Mégis ta­pasztalhatjuk, hogy akadnak ügyeskedők, hoz­zá nem értésüket töltetessel és „nyüzsgéssel” leplező konjunktúralovagok, akik nem építői, hanem vámszedői társadalmunknak. Kefti-e bizonyítani, hogy nemcsak • elitéljük, hanem gyomlálni igyekszünk ezt a magatar­tást és az élősködő emberfajtát? Éppen a be­csületesen élő és dolgozó többség érdekében, hogy a közösen megtermelt javaknak senki ne lehessen jogtalan haszonélvezője. Sokakat foglalkoztat az árak és a keresetek viszonya. Ezen a területen is kettősséget vél­nek felfedezni. Míg minden erőfeszítésünk az életszínvonal állandó emelésére irányul, el-el hangzik az észrevétel, hogy némely árucikk ára fölfelé kúszik, amivel mintha nem tarta­na lépést a keresetek növekedése. Azt akar­juk, hogy az árak a tényleges ráfordítást tük­rözzék és az ármozgás általában ennek meg­felelően alakuljon. Nagy gondot fordítunk azonban arra, hogy a fogyasztói árszínvonal és a bérek emelkedése ne csak kiegyenlítse egymást, hanem a mérleg nyelve az utóbbi javéra billenjen. Ez életszínvonal-politikánk sarkalatos tétele, ha ennek közvetlen hatá­sára egy-egy vásárlásnál nem is mindig ér­zékelhető. Az is kiettősiség forrása, hogy néha összeté­vesztjük elért eredményeinket az előttünk ál­ló feladatokkal. Már ma dolgoznunk kell azért, hogy terveinket megvalósítsuk és mun­kánk gyümölcsét „holnap” élvezhessük. K. S. Tanulnak a nők a ZIM-ben Intézkedések a nők helysetének megkönnyítésére Intézkedfei tervet állított össze a Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregysége a vállalatnál dolgozó 1200 nő helyzetének javítására. A nők túlnyomó többsége betanított munkát végez. Kö­zülük mindössze 18-an sze­rezték meg a szakmunkás-bi­zonyítványt, ezek közül hár­man csoportvezetői beosztás­ban dolgoznak. Az adatok azt bizonyítják, hogy nem kielé­gítő a fizikai állományban dol­gozó asszonyok szakmai és politikai képzése, nem vesznek részt kellő számban az álla­mi oktatásban sem. A gyár vezetősége elhatá­rozta, hogy bővíti a női cso­portvezetők körét. Jó lehető­ség kínálkozik erre a zomán- cozóban, a taulcsműhelyben és a „kis ZIM”-ben. A zomán­cozó üzemben. — mivel ott többségben nőket foglalkoz­rmlókat iskoláznak be a gal­vanizáló szakmában. Az el­következő négy esztendőben pedig a fizikai állományban levő nők iskolázási arányát a jelenlegi 1,41 százalékról 2 százalékra emelik. Gondos­kodnak arról is, hogy a je­lentkező dolgozók ne veszít­sék el kedvüket a tanulás­tól. Az állami oktatásban résztvevők szármára például váltóműszak esetében is le­hetővé teszi a gyár, hogy műszakcsere alkalmazásával a dolgozók megjelenhessenek az iskolában a tanítási napo­kon. A város többi üzemével közösen, a jövő esztendőben művezetőképp iskolát szer­vez a ZIM — elsősorban a nők részére, a női csoportve­zetők pedig továbbképző tan­folyamon vesznek részt. A női targoncavezetői tanfolyam az öblösüveggyárral közösen in­ken még az idén női osztály- üzemében a zománcozó és a vezetőt neveznek ki. zománcszóró üzemben dolgo­A nők szakmai képzetesé- zó nők is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom