Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-22 / 222. szám
A képernyő előtt A közönség szavazata Nehéz dolga lenne az „elszánt” kritikusnak, ha a televízió múlt heti műsorától a műfaji változatosságot akarná számon kérni. Egysíkúsággal. vagy inkább így: egy- egy műfaj túlburjánzásával igazán nem lehet vádolni a televíziót. hiszen örökzöld filmtől — szépre formált portréfilmig, s a hovatovább mindenkit érintő társadalmi problémát feszegető riportig, jól sikerült szatíráig, a jellegzetes Hitchcock-i grimaszt mutató krimiig minden előfordult” a műsorban. A közönség szavazatát — ha lenne ilyen tévéműsorügyben. is! — kétségtelenül az Örökös című magyar film kapta volna. A meglehetősen abszurd alapötlet —, hogy tudniillik egy hazánkfia százmillió dollár értékű szalámigyárat örököd — megkövetelte az abszurd helyzeteket, amelyekben igazán nem szűkölködött a két évvel ezelőtt készült magyar film. A sok humorral szolgáló felemás helyzetben, a kommunista tőkés (?) megoldhatatlannak tűnő gondjában — megtartsa vagy eladja a százmillió dolláros gyárat — közreműködő társak szemmel láthatóan jól érezték magukat szerepükben, különösen az örököst játszó Sinkovits Imre és az abszurdumot az állam érdekével egyeztetni akaró párttitkár (Pécsi Sándor) játéka okozott örömet a nézőknek. szolgálatot,-tett a televízió a művészi filmek népszerűsítésének azzal, hogy bemutatta a Hamu és gyémánt című lengyel alkotást, amelyet nálunk sokáig — a film éppen 12 esztendővel ezelőtt készült — csak a Filmmúzeumban láthatott a közönség. Ha. másért nem, hát a fiatalon elhunyt világhírű színész Cybulski kedvéért is érdemes volt megnézni, vagy aki már látta — újra megnézni a Jer- zi Andrzejewski regénye alapján készült Andrzej Wajda rendezte örökzöld alkotást. A film időszerű maradt több mint tíz év elteltével is és ez a művészi megformálás, a nagyszerű és felejthetfetlen színészi alakításon túl a mondanivaló aktualitásának is köszönhető. A lengyel felszabadulást követő véres-zavaros idők „ellenállóinak” hely- és céltévesztése, a nép valódi érdekeit szolgáló építőimunka vállalása helyetti értelmetlen és éppen ezért népellenes fegyveres harc tanulsága, a „jobb sorsra érdemes” hős törvényszerű bukása ma is választ adhat — ad is — az igazi forradalmiságra. A műsorból kiemelkedett a Csortos Gyuláról — csak az idősebbek ismerhetik, hiszen nem sokkal a felszabadulás után, szinte a színpadon halt meg — készült portréfilm, amelyet Radó Gyula rendezett. A nagy színészegyéniséget elsősorban — s majdnem kizárólagosan, az eredeti dokumentumok hiánya miatt — a pályatársak vallomásain keresztül elevenítette meg. Mit jelentett a többieknek: Mar- kay Margitnak, Mezei Máriának — együtt játszani Csor- tossal? Különösen Mezei Mária visszaemlékezése nyomán rajzolódott ki a portré. S nem „csak” a huszonöt éve halott Csortosról, hanem Mezei Máriáról is sok érdekeset- szépet tudtunk meg. Az egykori felvételek hiánya így vált erényévé a portréfilm- nek — bemutatásával nem egy, hanem több ma is élő, alkotó, magyar művészt ismertünk meg teljesebben. A szórakoztatást több tévé- film és film, néhány gyengén sikerült „látványosság” (Táncoljunk!) szolgálta. A bemutatott tévéváltozatok közül — világos, tiszta rendezésével, jó levegőjével és a szerencsésnek mondható szereplőválasztással — a Sommerset Maugham-mű'ből készült magyar tévéfilmváltozat a Talpig úriasszony tetszett a legjobban. Maugham művének nem ez az első filmváltozata, s éppen ezért a végső fordulat felfogásában is többféle elképzelés ismert. Mrs. Culver szerepében Bulla Elma színészi játéka az igazán nagyszerű alkotás a magyar változatban. Nem szokás kritikában a díszletekről, kosztümökről külön szólni, most mégis ezt tesszük: Kemenes Fanny szecessziót idéző díszletei nagyban hozzájárultak a produkció már említett „tiszta levegőjéhez.” (pataki) Quanto Sicossímo Beneventnro mester, az erstecento kiváló költője felkeresett a minap szerkesztőségi szobámban, ahol az elmúlt években már olyannyion és oly jelesek fordultak meg, hogy megjelenése egyáltalán nem okozott feltűnésit sem nekem, sem az eljárónőnek. — Signore, olvassa ezt eh — tett elém egy papírlapot, rajta néhány soros versikével, majd zavartan hozzáfűzte: — Elnézést, signore, hogy nem is üdvözöltem... Szia! De nagyon fel vagyok indulva... — Szia! — válaszoltam én is. Ismerve egyrészt az orstecen- lo itáliai nyelvjárást, másrészt azokat a szokásokat, amelyek oly közvetlenek és jellemzőek voltak azokra a hajdani szép időkre. Érdeklődve vettem hát kezembe a papírlapot, a versikével. miközben helyfoglalásra buzdítottam Quanto Si- cossimo Beneventuro mestert A vers a következő volt... „Ö nappalra jövő éj és éjre jövő te nappal Köszöntlek téged én a költő. levetett kalappal... Én a költő, te az éj Aludj velem hát. szenvedély ...” A vers sajátos szerkezete, stílusának csiszoltsaga, gondolatának érdekes vonalvezetése szinte csalhatatlan biztonsággal árulkodott, hogy a négy sor nem is lehet másé, mint a mesteré. — Kedves, hangulatos. De mi a baj? — kérdeztem felin- dultságában ülve is ziháló Quanto Sicossimo Beneventuro mestert. — Hogy mi, signore? Olvassa csak el Petymeg Ödön esztéta értékelését erről a versről — nyomott egy kis füze- tecskét a kezembe, amit érthető érdeklődéssel olvasni kezdtem. Egyrészt nagyra tartom Quanto Sicossirno Beneventuro mester erstecentóbeli költészetét, másrészt mindig nagy tisztélője voltam Petymeg Ödönnek, aki oly sok költő művét magyarázta meg a kései utókornak. késén tárgyalta az erstecento Itáliájának feudáümperialísta- avamtgarde berendezkedését, amelyből lágy linaiságának forradaJmiságával akart és tudott is kitömi Quanto Sdcossi- mo Beneventuro. Az idézett verset, mint e tétel Igazolását említi, hiszen a nappalra jövő éj, nem más, mini az egykori jó korra jöw rossz kor, amelyet azonban „éjre jövő nappal”-ként vált fel egy oly kor, amelyet a költő levetett kalappal köszöni, de addig is passzív rezistancba megy a szenvedéllyel együtt. Csiszolt tisztaság, forradalmi pátosz, merész allegória, — ez jellemzi az erstecento nagy költőjét. Quanto Sicossimo Beneventuro mestert, hangsúlyozta befejezésül, kis tanulmányában Petymeg Ödön... — Igazán érdekes és igényes Gyurkó Géza: Az utókor megmagyarázza Igazán élvezetesen és érdeAkik a zenét fiatalon megkedvelik. Cél: túlteljesítés Három brigád versenyez a Szocialista cím elnyeréséért a Gránit-csiszolókorong- és Kőedénygyár toimáesi gyáregységénél. A kongresszus tiszteletére a brigádok célul tűzték ki a termelési feladatok túlteljesítését. értékelés... Mi a baj? — kérdeztem az ősz mestert, aki idegességében már a szakállát tépdeste. — Hogy mi a baj? A hülyeség, signore. Már unom, hogy engem mindig megmagyaráznak. Mi vagyok éh? Huszadik századi költő, hogy magyarázni kelljen? De legalább jól magyaráznának ... — Miért, talán nem igaz, amit Petymeg Ödön írt önről? — Egy betű sem, signore, egyetlen betű sem ... — Az allegória sem!? — Azt se tudom, hogy mi az... A kalapos céh kért egy rigmust, s ígért érte két aranyat ... Nem kellett dicsérnem a kalapot, mint olyat, mely jobb, mint a sisak, csak benne kellett lennie egyetlen szóval a versben... Hát ez az a vers... — Érdekes... De mi az a szenvedély, amely magával aludt? — Mit tudom én? Azt hiszem egy üveg pálinka. Akkor még nem találták ki az altatót, kérem... — mondta Quanto Sicossimo Benevent.u- ro, és a műit homályába távozott. Tarjáni mozaik A vajda odafigyel Ha csak cimbalmos volna, Hiába, prímás mellette a az ember azt mondaná, igen, mint a többi. Bár e sörök írójának emlékezetében élénken él egy cimbalmos alakja a valaha volt budai Seifert kávé- házban, mindjárt a Margit- híd hídfőjénél. Szírikopasz ember volt, s valaha római katolikus pap. De ha elhallgatott a prímás és ráintett, ö meg rákezdte szólóját, megszűnt a kávéház halk zsongása és a tisztelendő urat — mert így nevezte egész Buda — hallgatta kicsi és nagy, fiatal és öreg, A fiatalok a csókolózást is abbahagyják, ha akkor divatban lett volna a kávéházban csókolózni, mint ma. De nem volt, helyette a két szék egymáshoz közeli szegélyén akkoriban még csak egymás kézét szorongatták. De mondom, abbahagyták még ezt is, amikor a tisztelendő ár végigsorjázott a húrokon. Így vagyunk itt Tarjánban,a Vajdával. Ha meg-megszólal hangszerén, érdemes elhallgatni, mert amit ebből a fura és nehéz kis ládából ki lehet csalni, hang, az benne vibrál két könnyű kezében. Kár, hogy olyan ritkán vállalkozik szólózásra. iui n i m prímás! O ügyel rá, pedig neki kellene prímására figyelnie, ö „játszik alája”, pedig neki csak kísérni kellene a prímás minden rezdülését. Ha hangolnak, ő adja meg a va- rázsos ^t”-L Ű, a vajda, a tarjám Vajda. Senki se nevezte ki vajdává, sehol semmiféle rubrikában nem szerepel a neve. Nem lett belőle ,/ikta”, akit Kosztolányi szerint minden módon számon tartanak. Nem. Senki más nem tartja számon, csak aki hallgatja. Csak aki élvezi muzsikáját, aki látja a cimbalom mögött kedves, zömök alakját, mindig barátságos, mindig készséges mosolyát arra, hogy szórakoztasson. A részeget nem szereti. Sűrű ráncsor ugrik markáns, cd- gányos orrára, ha holmi részeg akadékoskodik. De ha azt látja, hogy a vendég tisztességesen, kellemesen szórakozva akarja tölteni estéjét, belesoroz a húrok közé, s áradnak a hangok, mert az ö hangszere a zengő érc, a pengő cimbalom. ö, a vajda, a Karancsbeli Vajda. — kussinszky — Nógrád szórakoztató zenei helyzete Az Országos Szórakoztató- zenei Központ időszaki Lapja, a Szórakoztató Zenészek idei harmadik száma „A megyékből jelentjük ...” rovatában Nógrád megyei szórakoztatózenei gondokkal foglalkozik, !• emezve e vonatkozásban a megye helyzetét, ellátottságát. Mint megtudjuk, a megyei Vendéglátó Vállalat, a szövetkezeti vendéglátóipari álózat és a Hungária, ami- : ez a salgótarjáni Karancs í -álló két zenekara, tartozik, 9 ‘ zenésszel kötött szerződést, k jzülük 60 népzenésszel. A v tndéglátóiparban dolgozó ze- I ászeken kívül körülbelül 50 1 jategyüttest tartanak nyil- ván, alkalmi jelleggel, Közü- J ik három kapott eddig oklevelet a Salgótarjánban rendezett amatőr fesztiválon. 6 NÓGRÁD - 1970. Az asztal má Örömmel olvastam a „Jubiláló síküveggyár” című cikküket. Mint,a gyár egyik legnagyobb vevőjének vezetője, szeretnék az asztal másik oldaláról hozzászólni a témához. Szövetkezetünket 22 évvel ezelőtt alapítottuk. Az elmúlt negyedszázad bőségesen elég volt ahhoz, hogy tapasztalatokat szerezzünk a gyár fejlődéséről. Az eltelt időt tekintve két szakaszról beszélnék. A második volt az egész-- ségesebb. a jobb. Ezt az jellemzi, hogy a gyár fiatal vezető garnitúrájával szilárd ve. zetést biztosítottak. Nemcsak a személyes kapcsolatok javultak azóta, hanem ugrásszerűen emelkedett a gyár termékeinek minősége és mennyisége is. Ma már a hazai igények jelentős részét fedezik. A kétségtelen szép eredmények nem jelentik a hibamentességet. A nagyobb eredmény szeptember 22., kedd ik oldaláról elérése érdekében néha becsomagolják a .,bor,tni”-t is — az üveg hullámos részét —, amely különösen feszültsége«. A csomagolás is gyakran hagy kívánnivalóit. E fekete pöttyök a tiszta lapon szerencsére ma már csak elszórtan jelentkeznek. Jellemző a többre és jobbra való törekvés, a megfontoltság, a feladatok becsületes végrehajtása. Azt tapasztalom, hogy a gyár egyre nagyobb elismerést és megbecsülést vív ki magának. Több száz fős szövetkezetünk nevében kívánok a gyár minden dolgozójának erőt, egészséget és sikereket, azt, hogy a századik születésnapon ügy beszéljenek az elmúlt 25 évről, mint amely nagyobb fejlődést jelentett a gyár életében, mint az első háromnegyed évszázad. Gergely György az Üvegesek Kisipari Termelőszövetkezetének elnöke Felveszünk kőműveseket, tetőfedőket, ácsokat, vízvezeték-szerelőket. központifűtés-szerelőket, villanyszerelőket, bádogosokat, szobafestőket, ma/o lókat, épület- és bútorasztalosokat, autószerelőket, lakatosokat, betanított ■ és segédmunkásokat, gépkocsivezetőket tv rakodómunkásokat. FŐVÁROSI KÖZTISZTASÁGI HIVATAL Budapest, VIII., Kun u. tf. KOSSUTH RADIO. 8.30: Kedvelt régi melódiák. — 9.08: Hars an a kürtszó! — 9.39: Éneklő világ. Itália földjén. 10.05: A harmadik évezred felé. — 10.15: Mignon. Részletek Thomas operájából. — 11.00: Musiea Rinata. Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat sorozatát, n. rész. — 11.45: Népdalok. — 12.20: Ki nyer ma? — i3.43: Üj Georgikon. Látogatás a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben. — 13.53: A tizenöt éves kapitány. — 1*5.10: A munkásőrség központi férfikara énekel, vezényel Révész László. — 15.19: Lucia Popp és Anton Dermota énekel. — 15.40: Sáncalja. Nagy István önéletrajzi regénye folytatásokban. VHL rész. — 10.05: Fúvós kamarazene. — 16.30: Képviselők feljegyzésedből. Holakovszky István műsora. — 16.50: Hófehérke és a hét törpe. Részletek Churchill filmzenéjéből. — 17.05: Két évtized határán. Gazdasági körkép a „harmadik világból”. — 17.20: Daniéi Berenboim zongorázik. — L7.52: Marz: „A brit uralom Indiában**. Kalmár György írása. — 1*8.07: Könnyűzenei Híradó. — 18.37: Termőre fordulóban. Dr. Garam József írása. IV. rész. — 18.47: OperettdaJok. — 13.25: A Szabó család. — 19.55*: Zentaí Anna és Reményi Sándor nótákat énekel. — 20.27: Esti beszélgetés. A modem kor társadalomtudománya. — 21.00: Házimuzsüka. — 22.15: Közvetítés a vívó-világba j- riokságróL — 22.25: Vico Torriani cs Lisa Della Casa énekel. — 22.50: Mit ér a munka, ha magyar? Zentai Lea műsora. — 23.10: Zenekari muzsika. — 0.10—0.25: stelz; Szép ősz. PETŐFI RADIO: 8.55: Zenekari muzsika. — ío.OO: A zene hullámhosszán. — H.44: Himnusz az időkhöz. Mai finn költők versei. — 12.00: Oláh Kálmán népi zenekara játszik. — 12.30: Andi;é Chénier. Részletek GtLorda.no operájából. — 13.30: Kórusok, hangszer- szólók. — 14.00: Kettőtől hatig... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.10: Liszt-művek. — U8.35: AZ emberi társadalom biológiája. A megváltozott környezet és a társadalom. — 19.00: Hangverseny a stúdióban. Antal Lívia énekei, Éliás Réka zongorázik. — 19.35: Kisegyüttesek műsorából. — 20.28: Muzsikáról — fiataloknak. Juhász Előd összeállítása. — 21.01: Eddig- ből. . . Váradi Hédi műsora. — 31.57: Lassus: v. bűnbánati zsoltár. — 32.21: Az V. nevelésügyi kongresszus előtt. G. Tímár György műsora. — 22.36: Monológok Wagner-operákból. — 23. H5: Verbunkosok, népdalok. — 24.00- 0.10: Hírek. Időjárás. TELEVÍZIÓ: 11.05—12.15: iskolatévé. — 15.50—17.00: Iskolatévé. — 17.58: Műsorismertetés. — 1*8.00: Híreik. — 18.05: Beszéljek magamról?. . . — 18.30: Hogyan készítik? A műsor arról tájékoztatja a nézőket, hogyan készítik a vállalatok rv. ötéves tervüket. — i9.00: Esti mese. — 19.15: Stendhal— Illés Endre: Vörös és fekete. Kb. 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 9.35: A fák állva halinak meg. A bratislavai színház előadása. — 19.oo és 21.35: Tv-hiradó. — 20.15: Dalmüsor az NDK-ból. — 30.55: A fáraók titka. 5. rész.
