Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-20 / 221. szám

T Indexet a R é&sadorn bon Bud&n. a Rózsadombon. i csendes villák között épült fe. a hazai kémiai kutatás' fel­legvára, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Központi Ké­miai Kutató Intézete. Meg­kértük dr. Nagy Ferencet, az MTA levelező tagját, az In­tézet Igazgatóját, hogy ismer­tesse azokat a fontosabb tu­dományos célkitűzéseket, amelyeken az Intézet munka­társai dolgoznak: — * Az Intézet 1954-ben ala­kult, néhány kutatóval, ön­álló székház nélkül. A jelen­leg is bővítés alatt álló szék­ház első két laboratóriumi pavilonja a Pusztaszeri úton 1962-ben készült el, és most folyik mintegy 200 millió fo­rintos beruházási (költséggel az építkezés utolsó fázisa, melynek befejezése után mintegy 600 fő és ezen belül 200 kutató dolgozhat az inté­zetben. . Az alapító oklevélnek, és az MTA Kémia i Tudományok Osztálya határozaténak meg­felelően, a jelenlegi mintegy 100 főnyi kutatógárda négy tudományterületen dolgozik a kémiai alapkutatáson belül. Ezek a következők: anyag- és molekulaszerkezeti kutatá­sok, kata 1 í zieku tatás, poli- merízációs és gyökkinetikai kutatások és szerves kémiai kutatások. Az anyag, és molekulaszer­kezeti kutatások részben szo­rosan csatlakoznak a többi tudományterület munkájá­hoz, részben önálló célkitű­zésként optikai spektroszkó­piai, rádióspektroszkópiai, röntgendiffrakciós és kvan­tumkémiai módszereken ala­puló szerkezetvizsgálatokat irányoznak elő. A katalízis­kutatás a szénhidrogének megnövekedett ipari jelentő­ségének megfelelően a külön­böző szénhidrogének kataliti­kus átalakulásainak törvény­szerűségeivel foglalkozik, szi­getelő oxid. és fémkontakt katalizátorokon. A polimerl- zációs és gyökkinetikai kuta­tások a folyadékfázisú elemi gyökreakciókkal, folyadék­fázisú oxidációval, oldatok sugárhötáskémiájával, a fo­lyadék és oldatfázisú polime- rizáció kinetikájával, vala­mint a legfontosabb műanya­gok, makromolekulák lebom­lásának a vizsgálatával fog­lalkoznak. A szeryeö kémiai kutatások — mivel az MTA Elnöksége által a szerves kémia kiemelt * tudományterület — alkotják az intézeti kutatások zömét. A korábbi magkémiai kuta­tások eredményeként széles­körű vizsgálat fblyik a leg­fontosabb szerves kémiai alap­reakció mechanizmusának felderítésére, nyomjelzős módszerek felhasználásával, önálló, súlyponti tematikát képez a sztereokémiái és ezen belül egyes enzim-katalizálta reakciók sztereokémiái vizs­gálata. — Milyen fontosabb ered­ményeket értek el eddig az Intézetben? — Az anyag, és molekula­szerkezeti kutatások vonalán eddigi eredményeinkhez tar­tozik á különböző műszeres szerkezetvizsgálati módszerek mint pl. infravörös spektrosz­kópia, röntgendiffrakciós szer­kezetvizsgálat, magmágneses rezonancia , hazai bevezetése, mely vegyiparunknak is je­lentős segítséget jelentett. Ha­zánkban elsőként foglalkoz­tunk' szerves Vegyületek szer­kezetifelderítésével röntgen- diffrakcióval széles körű nem­zetközi kooperáción belül. Ugyancsak jelentős eredmé­nyeket értünk el a különbö­ző bönyolult molekulák, mint pí: az öröklődés szempontjá­ból alapvető DNS-molekula elektronszerkezetének kvan­tumkémiai számítása során. Igen jelenítő® és iparilag széles körben élterjedt eljá­rás a katalízis, mely lehető­vé tieszi számos, egyébként gazdaságtalan vegyipari eljá­rások elvégzését Az intézeti katalízis-kutatás eredménye­ként számos alapfolyamatot sikerült tisztázná és törvény­szerűségét felderíteni. A poli- merizációs és gyökkinetikai kutatások terén a legjelentő­sebb eredményeink a gyökös polimerizácáós elemi lépései­vel kapcsolatosak. A szerves kémiai kutatáso­kon belül kezdetben kapcso­lódva a hazai atomenergiai programhoz radioaktív ato­mokkal jelzett szerves ve­gyületek szintézismódszerei­nek a kidolgozása volt a köz­ponti célkitűzésünk. Számos, gyógyászatilag is jelentős jel­zett vegyület szintézismódsze­rét dolgoztuk ki és adtuk át az orvosi és biológiai kuta­tás céljaira. \ % A magyar fizika fel légvára A Szabadság-hegy távolabbi részén. Csillebércen, a úttö­rőtábor mellett épült még az Akadémia másik nagy kuta­tóbázisa, az 1950-ben létesült Központi Fizikai Kutató Inté­zet és az első hazai kisérleti atomreaktor. Megkértük Pál liénáird igazgatót, az MTA le­velező tagját: Ismertesse az intézet tudományos munkás­ságának fontosabb célkitűzé­seit. — A Központi Fizikai Ku­tató Intézet komplex kutató­központ. Jellegét és szerveze­tét meghatározza a hét — vi­szonylag önállóan művelt — kutatási terület. Ezetk a nagy energiájú, fizikai, fizikai-opti­kai, magfizikai, szilárdtestfizi- kai, reaktorfizikai és tech­nikai, magkémiai és elektro­nikai kutatással foglalkoznak. A kutatási területeken alap-, alkalmazott- és fejlesz­tő kutatás egyaránt megtalál­ható, sőt az elektronikus ku­tatások területén kísérleti gyártási tevékenység is folyik. Az intézet célkitűzéseiben alkalmazkodik a különböző tudományágak aktív együtt­működéséből származó lehe­tőségekhez, hiszen jelentősebb tudományos • vállalkozások csak akkor vezetnek siker­hez, ha felhasználják a fizi­kai, kémiai, matematikai stb. kutatások együttes eredmé­nyeit. A hazai viszonyok gon­dos mérlegelése alapján, a tudománypolitikai irányel­vek szellemében megfogalma­zott feladatai között szerepel az atomenergia békés felhasz­nálásának széles körű prog­ramjához szükséges tudomá­nyos háttér megteremtése. A valóság mélyebb megismeré­se, új természeti törvények feltárása — ezáltal a társa­dalmi haladás elősegítése, az ország tudományos színvona­lának növelése az intézet cél­ja. ruBO TECHNIKA Sssalbsscl hazában virágzó tudomány A felszabadulásunk óta eltelt negyedszá­zad megváltoztatta országunk egész életét, igy korábban soha nem látott lendületet Vett a tu­dományos kutatás Is. Kibővültek a kutatási té­mák, új kutatóhelyek ezrei jöttek Jetre, sok­szorosára emelkedett a kutatási ráfdfidítás összege. Üj kutatóintézetek nőttek ki a sem­miből, ahol milliárdokat érő műszerek állnak a tudósok szolgálatába. És ma már ott tar­tunk, hogy a 15—20 éve elültetett csemeték óriássá fejlődtek. Kiválasztottunk a sok közül három kutatóintézetet, amelyek a felszaba­dulás után létesültek és ma már méltón rep­rezentálják egész tudományos életünk fejlő­dését. Megkértük az intézetek vezetőit, sszá­moljanak be TÖviden az intézet kutatási irá­nyáról és az eléírt fontosabb eredményekről. a legkiemelkedőbb eredményekről ? eddigi Az intézet ezen bel® ko- el, melynek tudományost érté- , . „ . runk egyik legfontosabb ku- ke jelentős, tatás! területének — a szá- A kutatómunka eredménye- mítógépek fejlesztésének, a ft a kutatók tudományos köz­korszerű számítástechnikai leményekben publikálják. A módszerek kidolgozásának KFKI munkatársai évente tfcb. programjában aktív szerépet 250 publikációt jelentetnek , vállal. Szerves része a ma- meg magyar és külföldi szak- i- gyár tudományos életnek, szé- folyóiratokban. nemzetköz: .■;-'iVi':,;r les kürti kapcsolatokat teremt kongresszusok, konferenciák, egyetemi tanszékekkel, kuta- szimpóziumok kiadványai kö- tócsoportokkal, kutatódntéze- zött. tekkel, sőt iparvállalatok és A puiblikáaiókfban közre- más tudományt igénylő intézi adott eredmények mellett 1 menyek felé is kitárja kapuit, olyan berendezésiek, műszerek Támogatja a konkrét gazda- és módszerek kifejlesztése jel- I : sági célkitűzésre irányuló ku- zi tevékenységüket, amelyek) a ; tatásokat, amelyek hozzájá- tudományos 'kutatásban, a rulhatnak egy-egy iparág táv- gyógyításban, a népgazdaság lati céljának megvalóso'tásá- különböző ágaiban hasznosát- I hoz. Tartalmas és eredményes hatók. Ilyen eredmények Itóto- | ; nemzetközi kapcsolatok ki- bek között az aktivációs ama- építésére és fejlesztésére tó- litika berendezései, módúé- ‘ s\ «£, jrV fekszik. rel. a radioaktiv izotópok és I i- H«“* •*** =6, sa^^g^sss : hegesztőbe rendezés, laserépí- tés és lasertechnika megbo- ||l|llíii;iÍ|{iÍii:!Á — Az intézet eredményei nosítása Magyarországon, a. ___ k özött világra szóló csúcstel- hazai nukleáris műszergySr-f .... __ . j esítmémy, amely a tudomá- tás eBndftása és towáibbfej- i8 maguk sajátos modszer«- nyok fejlődésében jelentős leszfeése, számítástechnikai. vel tanulmányozza az eio fordulatot okozott volna, nem eszközök és módszerek kifej-»szervezet . szabályozó mecha- volt. de számos olyan világ- lesztése — fejezte be nyitót- nnanusait, Hl. e medhanizmu- szerte elismert eredményt ért feozatát Pál Eénárd. korossá válásának okait. — Megkérjük, hogy röviden . foglalja össze az osztályok fontosabb kutatási irányvona­lait. és a kiemelkedőtbb ered­ményeket — A Kórélettani Osztályon két kérdéssel foglalkozunk: a belső elválasztása mirigyek termékeinek, a hormonoknak a hatásával és e mirigyek mö- Az Üllői út — Szigony ut- tező orvos oéJkfEGzése, feogy a kodásét szabályozó központi ca sarkán, a klinikák szóm- szervezet működését biztosit- idegrendszeri folyamatokkal, szédságában már messziről tó alapvető törvényszerűsége- Vizsgáljuk továbbá a nyirok- felhívja magára a figyelmet feet felkutassa azzal a céllal; keringés szerepét különböző egy égbe törő toronyépület hogy azokat az emiber egész- kóros állapotokban. Az elért Csupa üveg, csupa alumínium ségének megóvása vagy an- eredményeket még nagyvona- falai mögött érdekes és fon- nak 1 helyreállítása érdekében lakban sóm lehet ismertetni tos kutatások folynak. Felke- felhasználja. csupán példaként hadd említ­restük dr. Stank Ervin igaz- Az élő szervezet működését sunk egy-két, nemzetközileg Is gatáhelyettest, az orvostudo- szabályozó folyamatokat a ki- figyelmet keltő eredményt, mányok doktorát, hogy még- eérletező orvos állatokon ta- így pl. megállapítottuk, hogy érdeklődjük, milyen célból nulamányozza és kísérleteiből az emberi magzat agyalapi hozták létre 1952-ben az MTA olyan alapvető következtető- mirigye és mellékveséje a tér. Kísérleti Orvostudományi Ku. seket igyekszik levonni, me- hességneijc már korai szaká- tató Intézetét? lyek az emberre is érvénye- ban működik, ami mind a Az orvostudomány 25 év sek és a gyógyító orvos mun- magzat fejlődése, mind a ter- alattá fejlődésének jelentős káját segítik. hesség élettana szempontjá­áliomását képezi a Kísérleti Az intézet három osztálya ból fontos kérdés. Az is ki- Orvostudományi Kutató Inté- a Kórélettani, a Morfológiai derült vizsgálatainkban, hogy zet megteremtése. A kísérle- és • Gyógyszerkutatási Osztály az agyalapi mirigynek az a Kísérletező orvosok az, Üllői úti toronyházbun hormonja fftCTH). melyről eddig úgy tudtuk, hogy csak a mellékvese működését fo­kozza. bizonyos körülmények között a petefészek vétellátá­sát és feltehetően működését is befolyásolni képes. A Morfológiai Osztályon a sejtek szaporodását és fajla­gos működését (pl. hormon- termelés, fagocHÓzis, fehérje­szintézis stb.) szabályozó té­nyezők kutatásával foglalko­zunk. A kutatásokban labora­tóriumi állatok csecsemőmiri­gyének, csontvelőjének, kerin­gő vérének és mellékveséjé­nek sejtjeit kezeletlen (nor­mális), vagy mesterségesen előállított kóros állapotukban vizsgáljuk sejttani módszerek, kel. Megállapítottuk, hogy a sejtekben áltálában jelenlevő szervecskék (lizoszómák) nem­csak a szervezetet támadó ágensek megemésztésében, hanem egyes szervekben azok speciális anyagának (hormo­nok) termelésében is részt vesznek. A Gyógyszerkutatási Osz­tály munkája a központi ideg. rendszer két megbetegedésé­hez (epilepszia és parkinso- n izmus) vezető kóros folya­matok, valamint az ezen fo­lyamatokat befolyásoló ve­gyületek hatásmechanizmusá­nak tisztázására Irányul. E célt állatkísérleti modellek se­gítségével közelítjük meg. Az epilepszia kezelésénél nehéz­séget okoz, hogy a görcsgát­lók idegrendszert tompító ha­tásuk folytán csökkentik a be­teg munkaképességét. Előál­lítottunk olyan . vegyületet, amely állatkísérletekben ilyen tompító hatással nem rendel­kezik. ugyanakkor görcsgátló hatása igen. tartós. Ezt a ve- gyületet más mellékhatásai még nem teszik alkalmassá klinikai használatra, de jelen­leg biztató kísérletek foly­nak hatékonyabb és kedve­zőbb tulajdonságú görcsgát­lókkal is. A vegyületek egy másik csoportja enyhíti a parkinson- betegséig tüneteit, de kelle­metlen mellékhatásokat (pl- szájszárazság, pupillatágulás) okoz. Előállítottunk Olyan új vegyületeket, melyek az eddi­gieknél hatékonyabbak, a fenti mellékhatásokkal nem rendelkeznek és elősegítik a parfcinsotn-betegséghez veze­tő folyamat megértését. Ko­rábban az osztály kutatói ál­lítatták elő a nemrégiben forgalomba hozott gyomor­fekély ellenes Gastrixon ké­szítményt. Az orvostudományok fejlő­dése ma inkább mint bármi­kor a kémtó, a fizika, sőt a matematikai tudományok fej­lődésének függvénye. Sok duá- ga és .bonyolult műszert kell igénybe venni, ami különfé­le szakképesítésű orvoskuta­tók, mérnökök, technikusok együttműködését igénylik. Intézetünk e korszerű köve­telmények felismerése nyomán jött létre annak az áldoza­tos gondoskodásnak eredmé­nyeként, melyet kormányunk részéről a tudomány hazánk­ban élvez. Hort! József Értékes a komposzttrágya A mezőgazdasági üzemek, elsősorban a nagyvárosok kö­rüli kertészetek trágyáién áfá­sában, és a kiskertek trágya­szükségletének kielégítésében már ma is fontosak a kom- poszttrágyák, de a. jövőben még nagyobb szerep vár rá­juk. Az istállótrágyák hatását ugyanis leginkább a kom- poszttrágyák közelítik meg Jelentős a tápanyagtartalmuk, különösen nitrogénben és. ese­tenként foszforban gazdagok. A növények számára csak kis mennyiségben, de feltétlen szükséges anyagokból, a nit- roelemekből is elegendő meny- nyiséget tartalmaznak, még­hozzá könnyen felszívható formában. Mivel magas az elégethető, azaz szerves- anya.g-tartalmuk, a tápanyag- szolgáltatáson kívül, a talaj­ban lassan elégve — oxidá­lódva —, a hasznos és nél­külözhetetlen apró talajélőlé­nyek számára energiaforrásul is szolgálnak. Az oxidálódás során a szerves anyag hu­musszá alakul, ami a kedve­ző talajszerkezet kialakulását segíti elő. Mindez lehetővé, te­szi, hogy a kornposzttrágyá­zással és a műtrágyák adago­lásával kielégíthessük a nö­vények teljes tápanyagigé­nyét A komposizttrágyák tulaj­donságai azonban azzal vál­nak valóban értékessé, hogy minden olyan anyagból ké­szíthető komposzttrágya, amely elbomlik, elkorhad. Így igen jó komposzttrágyát állíthatnak elő maguk a kom­poszttrágya Igénylők, a kerté­szek, a • kiskerttulajdonosok különböző zöld levél- és szár- darabokból, elsősorban zöld­ségfélék maradványaiból, ezenkívül lehullott falevélből, elboruló konyhai hulladékból, gyümölcs, és szőlőtötkölyből, valamint a kisállattartásiból származó trágyából. Ezek ár­nyékos helyen összegyűjtve és a szükséges időközökben át­forgatva. öntözéssel levegő­sen, nyirkosán tartva, egy— másfél év alatt értékes, fel­használható komposzttrágyá- vá válnak. A tápanyagtarta­lom fokozására a komposz­tált anyagok minden köbmé­terébe el kell keverni három­négy kilogramm nitrogén, foszfor és kálium tartalmú műtrágyái Érdemes foglalkozni a gyapjú-, len-, kender- és ke- f egy árak hulladékanyagainak komposztáláséval is. Ezenkí­vül a vizsgálatok bebizonyí­tották azt is, hogy előnyös, ha az istállótrágyát körülbe­lül a negyed részének meg­felelő mennyiségű, jó földdel elkeverve komposztálják priz­mákban, Úgy amis így jobban megőrzi nitrogéntartalmát, nagyobb lesz a talajjavító ha­tása, valamint a felvehető mikroelem-tartalma, mint a szokásos kezeléssel kapott is­tállótrágyáé. A tőzeges trágyák is a kom- poszttrágyák csoportjába tar­toznak. Az 'emésztőgödrökből kiemelt fekáltőzeggel, láp­földdel keverve, érlelés után kiváló és keresett trágya lesz. Mind nagyobb mennyiségben komposztálják — tőzeggel ke­verve — a különböző élelmi- szeripari üzemek hulladékát, így elsősorban gyümölcs-, sző­lő zúza lékot. zöldségmaradvá­nyokat. Mindezek mellett rendkívül jelentős a városi szemét és hulladék hasznosításával ka­pott komposzttrágya is. Ha­zánk az első országok közé tartozik, ahol megindult a városi szemét iparszerű kom­posztálása. A XIX. század eleje óta folyó városi hulla­dékhasznosítás évente több ezer vagon értékes komposzt­trágyát eredményez. Az utób­bi évtizedekben csak a fővá­rosban egy-egy évben több, mint egymillió köbméter volt a városi szemét, és ennek kö­rülbelül .a fele nyári szemét, amiből jó komposzttrágya,' ál-, lí tható elő. Az egyik legelterjedtebb el­járás szerint nagy gyűjtőtér­be szállítják a szemetet, ahon­nan kaparószerkezet szállító- szalagra adagolja, ami egy hatalmas' hengerrostába viszi. A durva, nagy és fémes da­rabokat még a szalagon ki­válogatják, a rostálás előtt. A rostált ányagot prizmákba •rakják és. megöntözik csator­naiszappal, majd a rosta ele­jén áthullott finomabb sze­métrésszel takarják le ezeket az érlelő prizmáikat. Néhány hónapi érlelés — bomlás — után felhasználható az így kezeli városi szemét. Komisszár Lajos NÓGRÁD - 1970. szeptembe 20., vasárnap 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom