Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-20 / 221. szám

\x alapoknál kezdte Húsz esztendeje májusban Amikor az alacsony, töré­keny termetű, tízéves kislány kitűnő bizonyítványával be­állított a paphoz, hogy to­vább szeretne tanulni, az cso­dálkozva húzta, fel a szemöl­dökét: — Mi az! Már mindenki ta­nulni akar? Még te Is?? Akkor már javában dúlt a háború. De így is furcsa volt, hogy egy urasági kovács lá­nya tanulni akarjon. Dr. Szabó Sándorné, szüle­tett Lantos Erzsébet ma már mosolyogva meséli el a ré­gi emlékeket. Hozzáteszi még azt iá, hogy az apjának any- nyit kellett vándorolnia mun­ka után, hogy mindem gye­rek más községben született. A továbbtanulásból persze akkor semmi sem lett. Négy évvel később sem, mert ak­kor Erzsiké szüleinek ha­vonta egy mázsa lisztet, két kiló zsírt, öt kiló cukrot kel­lett volna fizetniük, hogy lá­nyuk az esztergomi tanítókép. ző kollégiumába kerülhessen. A kislánynak az volt az ál­ma. hogy valamikor tanítónő lesz és gyerekeket ismertet meg a tudományokkal. Sok álomnak sorsa az, hogy nem valósul meg- Erzsiké sem lett tanítónő, hanem húsz év­vel ezelőtt a tanácson kezdett dolgozni. Illetve amikor oda­került, akkor még körjegyző­ség volt Litkém. Májust mu­tatott a naptár. Néhány hónappal később, .szeptemberben, amikor a ta­nácsok megalakultak, közellá­tási előadó lett. ö osztotta el a jegyeket, amelyekre a leg­fontosabb élelmiszereket lehe­tett vásárolni. — Azt hiszem, akkor még több volt bennünk a lelkese­dés. A közigazgatási munkát nekünk, tarácsi dolgozóknak 1... ....... is tanulni kellett. A tanuló­pénzt' persze megfizettük. Sok­szor még este nyolc órakor is az irodában ültünk, számol­tunk, jelentéseket készítet­tünk. Emlékszem, egyszer va­lamilyen előadó jött le hoz­zánk Budapestről. Megkérdez­te, mi az, maga még nincs férjnél? Kicsit tréfásan, kicsit elkeseredetten mondtam ak­koriban: — Hát ráér az ember a tar- nácson férjet keresni? Lantos Erzsébet azóta dr. Szabó Sándorné lett, és im­már két gyerek mamája. Köz­ben, ha kisebb megszakítások­kal is, de elvégezte a közgaz­dasági technikumot és meg­szerezte az érettségi bi­zonyítványt. A megszakításra is oká volt, akkor született a nagyobbik fia. Munkaköre úgy alakult, hogy mindig élelmezéaüggyel foglalkozott — Nagyon szeretem, amit csinálok, ma már a tanácsi munkát semmiképp nem cse­rélném fel a katedrával. Örü­lök, ha azt látom, sikerült megvalósítani valamit, vagy tovább jutottunk egy lépéssel. Ilyenkor mindig1 arra gondo­tok, hogy az eredményekben az én munkám is benne van. Szabómé a társadalmi mun­kából is bőven kivette részét, szakszervezeti bizalmi, majd nőfelelős volt. Öt választották meg a háztartási bizottság el­nökének is. Sokszor állt fel és mondta él véleményét, ha va­lami visszásságot látott, ta­pasztalt Erzsiké Kiváló dolgozó jel­vényt, és tavaly tanácselnöki dicséretet kapott A dicséret mellé pénzjutalmat és hét nap pótszabadságot. Talán ennek örült a legjobban, mert a gyerekeivel tölthette el Lil­lafüreden. Csatai Erzsébet Másfélszer több gépkocsialkatrész Mint ismeretes, hazánkban a Hetven előadó^ Az Állami Déryné Színház társulata az 1970/71-es színhá­zi- évadban is rendszeresen meglátogatja Nógrád megyét. Az új évadban hetven előadást tartanak helységeinkben. Az ifjúsági előadások száma nyolc. 42 prózai, valamint 28 zenés előadás szerepéi a prog­ramiban. A színházkedvelők Madách, Jókai, Móricz, Szako- nyi, Soós György, Végh Antal, Majoros István, Schiller, Oszt- rovszkij, Donizetti, Jakobi, Du- majevszkij, Barillet-Gxédy Bé- keffy—Lajtai, Dávid—Dénes darabjai között válogathatnak. következő öt óv alatt 340 000 új személygépkocsi kerül for­galomba. A hazánkban közlekedő sze­mélygépkocsihoz körülbelül 35—40 ezerféle alkatrész szük­séges, amelynek csak töredé­ke, mintegy kétezer a hiány­cikk. E kétezer valamelyike miatt azonban több ezer ko­csi áll országszerte. Egyes al­katrészek csak rövid időre (szállítási késedelem miatt) kerülnek hiánylistára, mint pillanatnyilag a Trabant- és a Wartburg-dugattyú, Az AUTÖKER megbízottja máraz NDK-ban tárgyal újabb du­gattyúk vásárlásáról. Jelenleg hiányoznak az S—100-as Sko­da és a Moszkvics 412 autó­villamossági felszerelései' is. Az alkatrészbeszerzés biztosításá­ra ötéves kontingenseiket kö­töttek a gyártó cégekkel. Több hazai üzem vállalko­zott olyan autóalkatrészek gyártására, amelyeknek im­portja nem oldható meg A Fővárosi Finommechanika: Vállalat és a cinkotai Auras Alkatrészgyár motoralkatré­szek, a VILLTESZ szövetkeket és a Bakony Művek pedig autóvillamossági felszerelések gyártását vezette be. Az ellátás javítására hálóza tát is növeli az AUTÖKER. Legfőbb: a hatékonyság (3.) Elsösorisain a wezet&icfiöl függ Hosszö éveken át kampá­nyokon gondolkodtunk. A gazdálkodás mindenkor leg­szembeötlőbb visszásságainak felszámolására összpontosítot­tuk a figyelmet, az erőket, az ösiztöhzési eszközöket. S ha némely területen sikerült is előbbre jutni, kiéleződtek a nehézségek másutt. Emelke­dett például a munka ter­melékenysége, de növekedtek az elfekvő készletek, a ter­melési, a beruházás fellendü­lése külkereskedelmi egyensú­lyunkat veszélyeztette stb. Napjainknak a vállalatok ön­állósága és egyértelmű nyere­ségérdekeltségé' — az összes veszélyeivel és hibalehetősé­geivel együtt — megóv az egyoldalúságtól, ä szélsősé­gektől. szükségessé teszi a gazdálkodás különböző ténye­zőinek arányos, összehangolt, optimális fejlesztését. A fej­lesztés összetettségét fejezi ki a hatékonyság követelménye. Előrehaladásunk üteme a negyedik ötéves terv. idősza­kában attól függ, milyen mértékben növekszik majd a társadalmi munka hatékony­sága. Intenzív fejlesztéssel az ipar termelésiének és a nem­zeti jövedelemnek a tervben előirányzott — és sokak ál­tal alacsonynak ítélt — nö­vekedési ütemét is meggyor­síthatjuk. Az előző két írás­ban már részletesen szóltunk a munkaerő és az anyagi esz­közök hatékony hasznosításá­nak lehetőségeiről. Most a ve­zetés színvonalának emelésé­ből adódó további tartalékok­kal foglalkozunk. Ha válla­lataink helyzetét, lehetőségeit a fejlett tőkés üzemekhez vi­szonyítva vizsgáljuk/ akkor azt látjuk, hogy mindenek­előtt három fő területen, a műszaki-tudományos eredmé­nyek gfors üzemi hasznosítá­sában, a belső szervezettség, illetve a hazai, s a nemzet­közi szakosítás és kooperáció színvonalában lényeges az el­maradás. Az első helyen említett ten­nivalókra a X. pártkongresz- szus irányelveiben a követ­kező utalást találhatjuk: „Nö- vélini kell a nemzeti jövede­lemből tudományos kutatásra fordított erőforrásokat, a szel­lemi kapacitást a távlati fej­lesztési céljainknak megfelelő kutatásokra kell koncentrálni, meg kell gyorsítani a hazai és a nemzetközt kutatások eredményeinek gyakorlati al­kalmazását”. Fontos válla­lati feladat az új termékek és eljárások bevezetésével kapcsolatos műszaki és piaci kockázat vállalása, a korsze­rű termékek gyártási arányá­nak növelése, a kutatóintéze­tek, a helyi fejlesztők és ki­vitelezők céltudatos ^myagi ösztönzésének növelése. Ami a: vállalat belső szer­vezettségét' illeti, a különbö­ző termelési tényezők (mun­kaerő, anyag, szerszámgép stb.) területi és időbeli össze­hangolását kell elsősorban biztosítani. Ezzel minimális­ra csökkenthetők a jelenleg még oly nagy veszteségiűők. A belső szervezettség azon­ban nem vizsgálható a válla­latok külső kapcsolataitól függetlenül. Jelenleg ugyanis erős az önellátásra törékvés a vállalatoknál, mivel bizony­talan és gyakran drága a koo­peráció. A szakosítás, a koo­peráció hiánya pedig az erők szétforgácsolására, a részfel­adatok kisüzemi végrehajtásá­ra vezet, nehezíti a korszerű és termelékeny megoldások alkalmazását. A vállalati ötéves tervek ké­szítése alkalmat kínál a koo­perációs kapcsolatok hosszabb távú rendezésére, a szállítók és felhasználók érdekeinek egyeztetésére. A szakosítás, a kooperáció fejlesztését többfé­leképpen is kezdeményezhetik helyileg. Esetenként több ha­sonló alkatrészt, anyagot, tar­tozékot, szerelvényt felhasz­náló vállalat gazdasági tár­sulása. korszerű, közös, kis. és Egyetértésben a pártszervezettel Tulajdonképpen semmi kü­lönös nem történt Magyamán- dorbam, a termelőszövetkezeti pártszervezet taggyűlésén. Ko­re ny József, az alapszervezet titkára — akit újra megerősí­tettek tisztségében — beszá­molójában azokat az észrevé­teleket adta közre, amelyeket a négy pántcsoport-órtekezletien gyűjtött. Azt is természetesnek találta mindenki, ahogy a be­számolóiban, a vitában is a szö­vetkezetről, a gazdálkodás kor­szerűsítéséről essék a legtöbb szó. A X. pártkongr^szus, irányelvei jól mutatják, mi-’ lyen irányban induljanak a szövetkezetek, hogy végül is el­jussanak a jól jövedelmező, nagyüzemi gazdálkodáshoz. A leghatékonyabb termelési, szer­vezési és vezetési módszereket azonban mindenütt a szövet­kezeti vezetőknek kell meg­keresniük. A legrövidebb úton Papp László, a közös gazda­ság elnöke a taggyűlésen el­mondotta; a magyamándori kommunisták, a pártszervezet sokat segít abban, hogy a gaz­daság a legrövidebb úton ér­jen célba. A pártszervezet és a kommunista gazdasági ve­zetők kapcsolata a lehető leg- harmonikusabb. Az alapszer- • vezet munkatervében, vezető­ségi üléseken, taggyűléseken gyakori téma a tsz gazdálko­dása, a párt irányító, szerve­ző, ellenőrző tevékenysége. A vitában elhangzott jogos ész­revételek, javaslatok felett nem siklónak el a gazdasági veze­tők, figyelembe veszik a to­vábbi munkában. Az új, a szociálisba elosztás elvednek jobban megfelelő bé­rezési rendszer kialakítása és bevezetése csak egyetlen ilyen példa a sok közül. A végzett munka rendszeres értékelésére,' a készpénzes munkaidíjazásra 1989 elején tért át a szövet­kezet. Még a gondolatát sem fogadták egyértelmű lelkese­déssel a tagok. A párt és gaz­dasági vezetők a szövetkezet­ben dolgozó kommunisták se­gítségét kérték. Széles körű i felvilágosító munka kezdődött, (amelynek eredménye: a tagok iés alkalmazottak leMciismere- jtes, sokait érő munkája. A ta­gok jövedelme a járási átlag fölé ugrott annak ellenére, hogy a magyamándori Mik­száth Tsz kedvezőtlen adottsá­gok között gazdálkodik. A szövetkezet vezetői jól felkészültek az önálló, vál-i lalatszerű gazdálkodásra. .A taggyűlés beszámolója az el­múlt évek tapasztalatai, ered­ményei alapján tett ilyen megállapítást. Az „erősítés” azonban semmiképpen sem árthat. Figyelnek es svámolnak Annál is inkább így van ez, mert a következő évek in­tézkedéseit, a közgazdasági szabályozók módosítását nem titkolt aggodalommal figye­lik Magyarnándorban. Figyel­nek és számolnak. Az ártámo­gatás eddig 1,7—1,8 millió fo­rintot jelentett a termelőszö­vetkezetnek. Hogyan lesz ez­után? Sikerül-e ésszerűen ala­kítani a gazdálkodást, jól szer­vezni a munkát? A kongresszusi irányelvek­nek megfelelően, a szövetke­zet gazdasági vezetői az ol­csó, gazdaságos hústermelést tűzték ki célul. Szarvasmarha­tenyésztéssel és -hizlalással, ba- romfineveléssel eddig is fog­lalkozott a szövetkezet. A ba­romfi — 180 ezer húscslbét értékesítenek az idén — öt­milliós bevételt jelent. A szarvasmarha-hizlalás biztos pénzt, a tehenészet azonban ma még inkább gondot ad a gazdaságnak. A tejhozam nö­velésével, az olcsó tömeg takar- Hiány-termesztéssel, a rétek, legelőterületek hasznosításával próbálják gazdaságossá tenni a tehenészetet. A baromfitele­pen meg a kiállításon megcso­dált • Hunmahibriddel kísérle­teznek. Azért, mert az új hibridcsi.be kevesebb takar­mányt fogyaszt a gyorsabb gyarapodáshoz. Ilasanos tanáesok A növénytermesztésben ter­vezett szerkezetváltozást, az olcsóbb, a gazdaságosabb ter­melést segítő intézkedéseket azok végrehajtását támogatja a pártszervezet A gondosan előkészített taggyűlésen, a tanácskozást megelőző párt- csoport-értekezleten traktoro­sok, szerelők, brigádvezetők, tsz-tagok és alkalmazottak mondtak véleményt a kong­resszusi irányelvekről, a szö­vetkezet lehetőségeiről. Taná­csokat adtak, mit tehetnek kö­zösen azért, hogy a mezőgaz­dasági termelést a kívánt ütemben, 15—16 százalékkal növeljék. A műszaki haladás meg­gyorsítása, a munkafolyamatok gépesítése már ma elengedhe­tetlen feltétele a gazdaságos termelésnek. Enyhíti ezenkívül az egyre súlyosbodó munkaerő­gondokat is. Ez azonban nem­csak a szövetkezeten múlik. A Mikszáth Tsz az idén mintegy kétmillió forintot költött gé­pekre és mégsem sikerült megnyugtatóan rendezni a dolgot. A hazai piacról ugyan­is hosszú ideje hiányzanak azok az erő- és munkagépek, amelyek megfelelnek a hegy­vidéken gazdálkodó szövetke­zeteknek. A termeiéi szerkezet kor­szerűsítése, a munkafegyelem javítása, a munkjaerő-vápdor- lás mérséklése azonban mind olyan feladatok, amelyek a szövetkezeten belül megoldha­tók. Az anyagi és erkölcsi el­ismerés fokozását, a fegyelme­zetlenek felelősségre vonását az ipari üzemekhez hasonló munkakörülmények megte- (remtését, a tervezett szociális beruházások folyamatos meg­valósítását ajánlotta a gazda­sági vezetőknek a pártszerve­zet. S megerősítették őket ab­ban is, hogy a murikában, a szövetkezeti tagok mozgósítá­sában a kommunisták járnak az élen. ) ■■■;■­Vtacze Istvánná ’ középüzemek létrehozása cél­szerű. Máskor a monopolhely­zetével visszaélő kooperációs partnert az importverseny kezdeményezésével lehet jobb belátásra bírni. A nemzetközi szakosítás és kooperáció szervezése termé­szetesen nem lehet esetlég és alkalomszerű. A vállalatok­nak körültekintő elemzéssel, tudatosan törekedniük keli széles gyártási profiljuk szű­kítésére. A hazai adottságok­nak leginkább megfelelő cik­keket, amelyek exportja is gazdaságos, célszerű idehaza gyártani nagy sorozatokban. Ha viszont az importtermék az olcsóbb, a jobb, nem sza- .bad, de nem is lehet térhó­dítását akadályozni. A válla­latok fejlődő piackutatása és növekvő külföldi kapcsolataik lehetővé teszik, hogy tervez­zék és kezdeményezzék a nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és a kooperáció körének bővítését. Kár lenne tagadni, a mun­káskollektívák és a dolgozók nagyon sokat tehetnek azért, hogy vállalatuk minél kedve­zőbb helyezést érjen el a fo­kozódó hazai és nemzetközi versenyben. De erőfeszítéseik csak akkor járhatnák ered­ménnyel, ha a vezetés helye­sen vázolja fel a távlati fel­adatokat és rövidebb távon is kellő színvonalon képes a ten­nivalókat a változó követel­ményekhez, az új körülmé­nyekhez igazodva megszabni. Kovács József VEGE A Salgótarjánban épülő Vegyiműveket Szerelő Vállalat gyáregysége négyhajós nagycsarnokának tartóoszlopait héten felállították NÓGRÁD — 1970. szeptember 20., vasárnap 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom