Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-20 / 221. szám
\x alapoknál kezdte Húsz esztendeje májusban Amikor az alacsony, törékeny termetű, tízéves kislány kitűnő bizonyítványával beállított a paphoz, hogy tovább szeretne tanulni, az csodálkozva húzta, fel a szemöldökét: — Mi az! Már mindenki tanulni akar? Még te Is?? Akkor már javában dúlt a háború. De így is furcsa volt, hogy egy urasági kovács lánya tanulni akarjon. Dr. Szabó Sándorné, született Lantos Erzsébet ma már mosolyogva meséli el a régi emlékeket. Hozzáteszi még azt iá, hogy az apjának any- nyit kellett vándorolnia munka után, hogy mindem gyerek más községben született. A továbbtanulásból persze akkor semmi sem lett. Négy évvel később sem, mert akkor Erzsiké szüleinek havonta egy mázsa lisztet, két kiló zsírt, öt kiló cukrot kellett volna fizetniük, hogy lányuk az esztergomi tanítókép. ző kollégiumába kerülhessen. A kislánynak az volt az álma. hogy valamikor tanítónő lesz és gyerekeket ismertet meg a tudományokkal. Sok álomnak sorsa az, hogy nem valósul meg- Erzsiké sem lett tanítónő, hanem húsz évvel ezelőtt a tanácson kezdett dolgozni. Illetve amikor odakerült, akkor még körjegyzőség volt Litkém. Májust mutatott a naptár. Néhány hónappal később, .szeptemberben, amikor a tanácsok megalakultak, közellátási előadó lett. ö osztotta el a jegyeket, amelyekre a legfontosabb élelmiszereket lehetett vásárolni. — Azt hiszem, akkor még több volt bennünk a lelkesedés. A közigazgatási munkát nekünk, tarácsi dolgozóknak 1... ....... is tanulni kellett. A tanulópénzt' persze megfizettük. Sokszor még este nyolc órakor is az irodában ültünk, számoltunk, jelentéseket készítettünk. Emlékszem, egyszer valamilyen előadó jött le hozzánk Budapestről. Megkérdezte, mi az, maga még nincs férjnél? Kicsit tréfásan, kicsit elkeseredetten mondtam akkoriban: — Hát ráér az ember a tar- nácson férjet keresni? Lantos Erzsébet azóta dr. Szabó Sándorné lett, és immár két gyerek mamája. Közben, ha kisebb megszakításokkal is, de elvégezte a közgazdasági technikumot és megszerezte az érettségi bizonyítványt. A megszakításra is oká volt, akkor született a nagyobbik fia. Munkaköre úgy alakult, hogy mindig élelmezéaüggyel foglalkozott — Nagyon szeretem, amit csinálok, ma már a tanácsi munkát semmiképp nem cserélném fel a katedrával. Örülök, ha azt látom, sikerült megvalósítani valamit, vagy tovább jutottunk egy lépéssel. Ilyenkor mindig1 arra gondotok, hogy az eredményekben az én munkám is benne van. Szabómé a társadalmi munkából is bőven kivette részét, szakszervezeti bizalmi, majd nőfelelős volt. Öt választották meg a háztartási bizottság elnökének is. Sokszor állt fel és mondta él véleményét, ha valami visszásságot látott, tapasztalt Erzsiké Kiváló dolgozó jelvényt, és tavaly tanácselnöki dicséretet kapott A dicséret mellé pénzjutalmat és hét nap pótszabadságot. Talán ennek örült a legjobban, mert a gyerekeivel tölthette el Lillafüreden. Csatai Erzsébet Másfélszer több gépkocsialkatrész Mint ismeretes, hazánkban a Hetven előadó^ Az Állami Déryné Színház társulata az 1970/71-es színházi- évadban is rendszeresen meglátogatja Nógrád megyét. Az új évadban hetven előadást tartanak helységeinkben. Az ifjúsági előadások száma nyolc. 42 prózai, valamint 28 zenés előadás szerepéi a programiban. A színházkedvelők Madách, Jókai, Móricz, Szako- nyi, Soós György, Végh Antal, Majoros István, Schiller, Oszt- rovszkij, Donizetti, Jakobi, Du- majevszkij, Barillet-Gxédy Bé- keffy—Lajtai, Dávid—Dénes darabjai között válogathatnak. következő öt óv alatt 340 000 új személygépkocsi kerül forgalomba. A hazánkban közlekedő személygépkocsihoz körülbelül 35—40 ezerféle alkatrész szükséges, amelynek csak töredéke, mintegy kétezer a hiánycikk. E kétezer valamelyike miatt azonban több ezer kocsi áll országszerte. Egyes alkatrészek csak rövid időre (szállítási késedelem miatt) kerülnek hiánylistára, mint pillanatnyilag a Trabant- és a Wartburg-dugattyú, Az AUTÖKER megbízottja máraz NDK-ban tárgyal újabb dugattyúk vásárlásáról. Jelenleg hiányoznak az S—100-as Skoda és a Moszkvics 412 autóvillamossági felszerelései' is. Az alkatrészbeszerzés biztosítására ötéves kontingenseiket kötöttek a gyártó cégekkel. Több hazai üzem vállalkozott olyan autóalkatrészek gyártására, amelyeknek importja nem oldható meg A Fővárosi Finommechanika: Vállalat és a cinkotai Auras Alkatrészgyár motoralkatrészek, a VILLTESZ szövetkeket és a Bakony Művek pedig autóvillamossági felszerelések gyártását vezette be. Az ellátás javítására hálóza tát is növeli az AUTÖKER. Legfőbb: a hatékonyság (3.) Elsösorisain a wezet&icfiöl függ Hosszö éveken át kampányokon gondolkodtunk. A gazdálkodás mindenkor legszembeötlőbb visszásságainak felszámolására összpontosítottuk a figyelmet, az erőket, az ösiztöhzési eszközöket. S ha némely területen sikerült is előbbre jutni, kiéleződtek a nehézségek másutt. Emelkedett például a munka termelékenysége, de növekedtek az elfekvő készletek, a termelési, a beruházás fellendülése külkereskedelmi egyensúlyunkat veszélyeztette stb. Napjainknak a vállalatok önállósága és egyértelmű nyereségérdekeltségé' — az összes veszélyeivel és hibalehetőségeivel együtt — megóv az egyoldalúságtól, ä szélsőségektől. szükségessé teszi a gazdálkodás különböző tényezőinek arányos, összehangolt, optimális fejlesztését. A fejlesztés összetettségét fejezi ki a hatékonyság követelménye. Előrehaladásunk üteme a negyedik ötéves terv. időszakában attól függ, milyen mértékben növekszik majd a társadalmi munka hatékonysága. Intenzív fejlesztéssel az ipar termelésiének és a nemzeti jövedelemnek a tervben előirányzott — és sokak által alacsonynak ítélt — növekedési ütemét is meggyorsíthatjuk. Az előző két írásban már részletesen szóltunk a munkaerő és az anyagi eszközök hatékony hasznosításának lehetőségeiről. Most a vezetés színvonalának emeléséből adódó további tartalékokkal foglalkozunk. Ha vállalataink helyzetét, lehetőségeit a fejlett tőkés üzemekhez viszonyítva vizsgáljuk/ akkor azt látjuk, hogy mindenekelőtt három fő területen, a műszaki-tudományos eredmények gfors üzemi hasznosításában, a belső szervezettség, illetve a hazai, s a nemzetközi szakosítás és kooperáció színvonalában lényeges az elmaradás. Az első helyen említett tennivalókra a X. pártkongresz- szus irányelveiben a következő utalást találhatjuk: „Nö- vélini kell a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra kell koncentrálni, meg kell gyorsítani a hazai és a nemzetközt kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását”. Fontos vállalati feladat az új termékek és eljárások bevezetésével kapcsolatos műszaki és piaci kockázat vállalása, a korszerű termékek gyártási arányának növelése, a kutatóintézetek, a helyi fejlesztők és kivitelezők céltudatos ^myagi ösztönzésének növelése. Ami a: vállalat belső szervezettségét' illeti, a különböző termelési tényezők (munkaerő, anyag, szerszámgép stb.) területi és időbeli összehangolását kell elsősorban biztosítani. Ezzel minimálisra csökkenthetők a jelenleg még oly nagy veszteségiűők. A belső szervezettség azonban nem vizsgálható a vállalatok külső kapcsolataitól függetlenül. Jelenleg ugyanis erős az önellátásra törékvés a vállalatoknál, mivel bizonytalan és gyakran drága a kooperáció. A szakosítás, a kooperáció hiánya pedig az erők szétforgácsolására, a részfeladatok kisüzemi végrehajtására vezet, nehezíti a korszerű és termelékeny megoldások alkalmazását. A vállalati ötéves tervek készítése alkalmat kínál a kooperációs kapcsolatok hosszabb távú rendezésére, a szállítók és felhasználók érdekeinek egyeztetésére. A szakosítás, a kooperáció fejlesztését többféleképpen is kezdeményezhetik helyileg. Esetenként több hasonló alkatrészt, anyagot, tartozékot, szerelvényt felhasználó vállalat gazdasági társulása. korszerű, közös, kis. és Egyetértésben a pártszervezettel Tulajdonképpen semmi különös nem történt Magyamán- dorbam, a termelőszövetkezeti pártszervezet taggyűlésén. Kore ny József, az alapszervezet titkára — akit újra megerősítettek tisztségében — beszámolójában azokat az észrevételeket adta közre, amelyeket a négy pántcsoport-órtekezletien gyűjtött. Azt is természetesnek találta mindenki, ahogy a beszámolóiban, a vitában is a szövetkezetről, a gazdálkodás korszerűsítéséről essék a legtöbb szó. A X. pártkongr^szus, irányelvei jól mutatják, mi-’ lyen irányban induljanak a szövetkezetek, hogy végül is eljussanak a jól jövedelmező, nagyüzemi gazdálkodáshoz. A leghatékonyabb termelési, szervezési és vezetési módszereket azonban mindenütt a szövetkezeti vezetőknek kell megkeresniük. A legrövidebb úton Papp László, a közös gazdaság elnöke a taggyűlésen elmondotta; a magyamándori kommunisták, a pártszervezet sokat segít abban, hogy a gazdaság a legrövidebb úton érjen célba. A pártszervezet és a kommunista gazdasági vezetők kapcsolata a lehető leg- harmonikusabb. Az alapszer- • vezet munkatervében, vezetőségi üléseken, taggyűléseken gyakori téma a tsz gazdálkodása, a párt irányító, szervező, ellenőrző tevékenysége. A vitában elhangzott jogos észrevételek, javaslatok felett nem siklónak el a gazdasági vezetők, figyelembe veszik a további munkában. Az új, a szociálisba elosztás elvednek jobban megfelelő bérezési rendszer kialakítása és bevezetése csak egyetlen ilyen példa a sok közül. A végzett munka rendszeres értékelésére,' a készpénzes munkaidíjazásra 1989 elején tért át a szövetkezet. Még a gondolatát sem fogadták egyértelmű lelkesedéssel a tagok. A párt és gazdasági vezetők a szövetkezetben dolgozó kommunisták segítségét kérték. Széles körű i felvilágosító munka kezdődött, (amelynek eredménye: a tagok iés alkalmazottak leMciismere- jtes, sokait érő munkája. A tagok jövedelme a járási átlag fölé ugrott annak ellenére, hogy a magyamándori Mikszáth Tsz kedvezőtlen adottságok között gazdálkodik. A szövetkezet vezetői jól felkészültek az önálló, vál-i lalatszerű gazdálkodásra. .A taggyűlés beszámolója az elmúlt évek tapasztalatai, eredményei alapján tett ilyen megállapítást. Az „erősítés” azonban semmiképpen sem árthat. Figyelnek es svámolnak Annál is inkább így van ez, mert a következő évek intézkedéseit, a közgazdasági szabályozók módosítását nem titkolt aggodalommal figyelik Magyarnándorban. Figyelnek és számolnak. Az ártámogatás eddig 1,7—1,8 millió forintot jelentett a termelőszövetkezetnek. Hogyan lesz ezután? Sikerül-e ésszerűen alakítani a gazdálkodást, jól szervezni a munkát? A kongresszusi irányelveknek megfelelően, a szövetkezet gazdasági vezetői az olcsó, gazdaságos hústermelést tűzték ki célul. Szarvasmarhatenyésztéssel és -hizlalással, ba- romfineveléssel eddig is foglalkozott a szövetkezet. A baromfi — 180 ezer húscslbét értékesítenek az idén — ötmilliós bevételt jelent. A szarvasmarha-hizlalás biztos pénzt, a tehenészet azonban ma még inkább gondot ad a gazdaságnak. A tejhozam növelésével, az olcsó tömeg takar- Hiány-termesztéssel, a rétek, legelőterületek hasznosításával próbálják gazdaságossá tenni a tehenészetet. A baromfitelepen meg a kiállításon megcsodált • Hunmahibriddel kísérleteznek. Azért, mert az új hibridcsi.be kevesebb takarmányt fogyaszt a gyorsabb gyarapodáshoz. Ilasanos tanáesok A növénytermesztésben tervezett szerkezetváltozást, az olcsóbb, a gazdaságosabb termelést segítő intézkedéseket azok végrehajtását támogatja a pártszervezet A gondosan előkészített taggyűlésen, a tanácskozást megelőző párt- csoport-értekezleten traktorosok, szerelők, brigádvezetők, tsz-tagok és alkalmazottak mondtak véleményt a kongresszusi irányelvekről, a szövetkezet lehetőségeiről. Tanácsokat adtak, mit tehetnek közösen azért, hogy a mezőgazdasági termelést a kívánt ütemben, 15—16 százalékkal növeljék. A műszaki haladás meggyorsítása, a munkafolyamatok gépesítése már ma elengedhetetlen feltétele a gazdaságos termelésnek. Enyhíti ezenkívül az egyre súlyosbodó munkaerőgondokat is. Ez azonban nemcsak a szövetkezeten múlik. A Mikszáth Tsz az idén mintegy kétmillió forintot költött gépekre és mégsem sikerült megnyugtatóan rendezni a dolgot. A hazai piacról ugyanis hosszú ideje hiányzanak azok az erő- és munkagépek, amelyek megfelelnek a hegyvidéken gazdálkodó szövetkezeteknek. A termeiéi szerkezet korszerűsítése, a munkafegyelem javítása, a munkjaerő-vápdor- lás mérséklése azonban mind olyan feladatok, amelyek a szövetkezeten belül megoldhatók. Az anyagi és erkölcsi elismerés fokozását, a fegyelmezetlenek felelősségre vonását az ipari üzemekhez hasonló munkakörülmények megte- (remtését, a tervezett szociális beruházások folyamatos megvalósítását ajánlotta a gazdasági vezetőknek a pártszervezet. S megerősítették őket abban is, hogy a murikában, a szövetkezeti tagok mozgósításában a kommunisták járnak az élen. ) ■■■;■Vtacze Istvánná ’ középüzemek létrehozása célszerű. Máskor a monopolhelyzetével visszaélő kooperációs partnert az importverseny kezdeményezésével lehet jobb belátásra bírni. A nemzetközi szakosítás és kooperáció szervezése természetesen nem lehet esetlég és alkalomszerű. A vállalatoknak körültekintő elemzéssel, tudatosan törekedniük keli széles gyártási profiljuk szűkítésére. A hazai adottságoknak leginkább megfelelő cikkeket, amelyek exportja is gazdaságos, célszerű idehaza gyártani nagy sorozatokban. Ha viszont az importtermék az olcsóbb, a jobb, nem sza- .bad, de nem is lehet térhódítását akadályozni. A vállalatok fejlődő piackutatása és növekvő külföldi kapcsolataik lehetővé teszik, hogy tervezzék és kezdeményezzék a nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és a kooperáció körének bővítését. Kár lenne tagadni, a munkáskollektívák és a dolgozók nagyon sokat tehetnek azért, hogy vállalatuk minél kedvezőbb helyezést érjen el a fokozódó hazai és nemzetközi versenyben. De erőfeszítéseik csak akkor járhatnák eredménnyel, ha a vezetés helyesen vázolja fel a távlati feladatokat és rövidebb távon is kellő színvonalon képes a tennivalókat a változó követelményekhez, az új körülményekhez igazodva megszabni. Kovács József VEGE A Salgótarjánban épülő Vegyiműveket Szerelő Vállalat gyáregysége négyhajós nagycsarnokának tartóoszlopait héten felállították NÓGRÁD — 1970. szeptember 20., vasárnap 3
