Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
Válaszol az illetékes A helyettesítésért kapott díjazást nem minden esetben lehet túlóradíjnak tekinteni G. K. olvasónk sérelmezte, hogy közel 3 hónapi helyettesítését mellékfoglalkozásként vették figyelembe, és ennek megfelelő 10 százalékos adót vontak le tőle. Olvasónknak sajnos, nem tudunk igazat adni, mert helyesen jártak el a vállalatnál. V:an ugyanis egy olyan állás- foglalás, hogy mellékfoglalkozásból (másodállásból) származó munkabérnek kell tekinteni az olyan helyettesítésért kapott díjazást, amikor a dolgozó a helyettesítés során nem saját munkakörébe, hanem egyéb munkakörbe tartozó munkát végez. Ilyen a takarítói munka is, és az állásfoglalás szerint a 30 napot egyfolytában meg nem haladó helyettesítésért kapott díjazást túlóradíjnak kell tekinteni, ha pedig a 30 napot a helyettesítés egyfolytában meghaladja, a mellékfoglalkozásra (másodállásra) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez utóbbi történt olvasónkkal is, ezért nem követtek el munkahelyén szabálytalanságot. Az özvegyi nyugdíjról H. A.-né olvasónk kérdésére közöljük, hogy özvegyi nyugdíj csak azt az özvegyet illeti meg, akinek házastársa az elhalálozás időpontjáig a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges évekkel rendelkezik. Ez olvasónk férje esetében legalább 10 év. Az üzemi balesetnél nincs szükség a szolgálati évek igazolására. Olvasónk esetében azonban azért lesz kedvező a határozat, mert az iparban is szerzett az elhunyt éveket, és ezért az özvegyi nyugdíj megállapításának nem lesz akadálya. Mennyi a telefonkezelők munkaideje? L. J. olvasónk kérdésére — akit bár telefonkezelőnek vettek fel napi 8 órára, de munkaidejének egy részében mással is íogalkoztatják — az alábbiakban adjuk meg a választ. Munkaügyi állásfoglalás szerint a nem postai távbeszélő-kezelők törvényes munkaideje megegyezik a vállalat alkalmazotti állománycsoportban foglalkoztatott dolgozóira vonatkozó törvényes munkaidővel. Nincs azonban akadálya annak, hogy a távbeszélő-kezelőt — mint olvasónkat is —- többféle tevékenységet magában foglaló munkakörben foglalkoztassák, tehát például úgy, hogy a törvényes munkaidő egy részében távbeszélő-kezelő, más részében pedig egyéb (iktató, postázó stb.) munkakört lásson el. Olvasónk tehát panasszal nem élhet, már csak azért *em mert a Munka Törvénykönyve szerint a vállalatnak a fentiektől eltérően is joga van ideiglenesen más munkakörben foglalkoztatni dolgozóját Az egyenruha kihordási idejéről A mezőőri egyenruha a kihordási idő elteltével térítés nélkül a mezőőr tulajdonába adható. Az egyenruha karbantartásáról (javítás, tisztítás) saját költségére a mezőőr köteles gondoskodni. Ha részletesen kívánja olvasónk a rendelkezéseket megismerni, olvassa el a Társadalombiztosítási Közlöny ez évi 7. számát. A tsz-tagok fizetett szabadságáról D. B. olvasónk 1962-től tagja a helybeli tsz-nek. Vállalt területen dolgozott meghatározott munkamennyiségért és a termés 20 százalékáért. Minden évben ledolgozott 250—260 munkanapot. Azt kérdezi: most, amikor havi fizetésre tértek át, jár-e fizetett szabadság részére? A tsz-ben ugyanis arról tájékoztatták, hogy akik a növénytermesztésben dolgoznak, azoknak nem jár, egyébként a többi dolgozó rendesen megkapja szabadságát. Olvasónk ebben az évben is mindennap dolgozott március 1 óta, mégsem akarják megadni részére ez évben a szabadságot. A termelőszövetkezeti tagok fizetett szabadságáról a tsz- törvénv 62. §-a rendelkezik. E szerint a termelőszövetkezeteknek azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg. A fizetett szabadság szempontjából egész éven át folyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az előző évben 250 tízórás munkanapot teljesített. Nem biztosítható fizetett szabadság annak a tagnak, aki a szövetkezeti előírásoknak megfelelő munkát nem teljesítette. Olvasónknak — amennyiben a szövetkezeti munkarendnek, illetve az előbb ismertetett feltételeknek megfelelően dolgozott — jár fizetett szabadság, ellenkező esetben azonban nem. Amennyiben olvasónk és a növénytermesztésben dolgozók az előírt munkakötelezettséget teljesítették, és mégsem kapják meg erre az évre szabadságukat, panaszukkal forduljanak a tsz vezetőségéhez. Lehet-e lakáscserénél értékkülönbözetet kérni? A kérdéssel többen fordultak hozzánk. Az ezzel kapcsolatos jogi álláspont: mint minőségi csere, ilyen címen nem lehet kikötni ellenszolgáltatást, abból 'a rendelkezésből kiindulva, hogy bérleti jogot pénzért vagy egyéb ellenszolgáltatásért átruházni nem lehet. Nincs azonban akadálya annak, hogy a cserélők olyan reális összeget kössenek ki, amely arányban áll a költözködési költségek, egyes berendezési tárgyak megváltásával, és esetleg a bizonyítottan szükséges átépítés költségeinek fedezésével, feltéve, ha az így kikötött összeg nem látszik túlzottnak. Ilyen esetben nem jogszabályellenes, ha olvasónk költségmegtérítést köt ki és fogad el. Elgörbült a balta éle AZ OLVASÓK! Szerkesztői üzenetek K. M. salgótarjáni olvasónk a napokban egy elgörbült élű kisbal- tát hozott szerkesztőségünkbe. Mutatva, hpgy teljesen új, alig^ száradt meg a festék rajta, s az első favágás, illetve gyújtósvá- gás során élén hullámvonalak keletkeztek. Olvasónkban is, bennünk is felmerült a gondolat, hogy mivel kovácsolt áruról van szó, esetleg rossz, vagy hibás egy egész sorozat. Kételyeink eloszlatása végett, illetve a hibás balta cseréje, vagy edzése ügyében telefonon kerestük meg a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kovácsoló gyárrészlegének vezetőjét, aki elmondotta: — Meglepetésre szolgál az eset, mivel hosszú idő óta ilyen és hasonló reklamáció nem merült fel. Egyedi jelenségnek fogható fel tehát, hisz ez a gyártott meny- nyiség egy ezrelékét teheti ki. A balta edzésének hiányát valószínű, hogy a hőkezelés során áram- kimaradás, vagy gázdugulás okozhatta. Molnár elvtárs, a gyárrészleg vezetője arra kéri olvasónkat, hogy a hibás baltát juttassa el üzemükhöz, ahol vagy kicserélik, vagy a szükséges hőkezelést elvégzik. — tj — — Szeptember t-én Több, mint bosszúság címen cikk jelenít meg az iskolai számo- lópálcika minőségéről — írja a Papír- és Irodaszer- naigykeresikedelmd Vállalat. A cikk nyomán érintkezésibe léptünk a gyártó Faháncs-, Dobozkészítő Csökkent Munkaképességűeket Foglalkoztató Ktsz-szel. Másolatban mellékeljük a ktsz levelét. „A reklamációban szereplő minőségi kifogást — mely a pálcikák felületének alkalmankénti, úgynevezett szőrö- södését jelzi — elismerjük. Ez a hiba az anyag homogén természetéből adódik, s ez csak a feldolgozás után több nappal jelentkezik. Az országosan jelentkező anyagellátási nehézségek miatt megtörténhetett, hogy az alapanyagot szállító cégek gyengébb minőségű anyagot szállítottak részünkre, ég az ebből feldolgozásra kerülő pálcikák minősége nem ütötte meg a kívánt mértéket. Ezeket a hibákat á feldolgozás után néhány nappal mi is észleltük, és azonnal intézkedtünk új reguler, úgynevezett osztályos anyag beszerzése ügyében, a további hasonló hibák elkerülése végett. Ennek ellenére azonban megtörténhetett az a sajnálatos tény, hogy néhány lerakat részére az újságcikkben szereplő kifogásolható minőségű pálcika került leszállításra. A magunk részéről a továbbiakban mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy termékeinkre vonatkozó ilyen, illetve hasonló kifogások a jövőben ne merülhessenek fel.” A Pápír- és Irodaszer- nagykereskedelmi Vállalat a ktsz válaszához még a következő kiegészítést fűzte: Az iskolai cikkek minőségét fokozottabb mértékben ellenőrizzük és ilyen nagymérvű hibát, mint amilyent az Önök lapjában közölnek, nem tapasztaltunk. Lerakataink figyelmét ismét felhívjuk fenti iskolacikk / fokozottabb ellenőrzésére. K. I. (Salgótarján): Ha a dolgozót heti pihenőnapján munkára igénybe vették, helyette elsősorban másik pihenőnapot kell 'biztosítani. Ha a kollektív szerződés mást nem írt elő, a másik pihenőnapot a munkavégzést követő hónap végéig kell kiadni. A másik pihenőnap időpontját lehetőleg a munka elrendelésekor közölni kell. * M. A. (Kisterenye): Nem számíthatók be az átlagkeresetbe a szociális juttatások, a hűségjutalom, a jubileumi jutalom és az újítási díj. Figyelembe kell venni azonban a dolgozó részére a bérköltség, valamint a részesedési alap terhére pénzbeni részesedésként kifizetett minden díjazást *■ L. S. (Nagybátony): A határozott időre létesített munkaviszony megszűnik annak az időnek az elteltével, amelyre létesítették. A munkaviszonyt felmondással a határozott idő eltelte előtt megszüntetheti a vállalat, h,a a dolgozó a munkát nem végzi megfelelően, vagy annak elvégzésére nem alkalmas, illetőleg a dolgozó, ha a vállalat a munkaszerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti. * K. L.-né (Jobbágyi): A kérdezett hirdetés lapunkban nem jelent meg, feltételezzük, hogy azt más megyei, vagy országos lapban olvashatta. * A. S. (Salgótarján): Éjszakai munka az este huszonkét órától reggel hat óráig, mezőgazdaság körében pedig este huszonegy órától reggel öt óráig terjedő időszak. Naponta három nyolcórás műszak esetén a harmadik műszakban végzett munka minősül éjszakai munkának. Az éjszakai pótlék mértéke tíz százalék. Ha a dolgozó rendszeres napi munkaidejének csak egy része esik éjszakára, részére átalány is megállapítható. * J. G. (Balassagyarmat): A munkaruha- és a formaruhajuttatásra jogosító munkaköröket, a dolgozókat ezekben megillető ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződésben kell meghatározni. Javasoljuk tehát olvasónknak, hogy tekintse meg saját kollektív szerződésüket. s az abban előírtak alapján járjon el. Beszéljünk a grillcsirkéről A téma vonzó, legalább any- nyira mint tárgya, a grillcsirke. Mégis megkeseredik az ember szájában a falat, ha elgondolkodik ennek a gusztusos, barnapirosra sült állatnak makacsságán. Különösen pedig akkor, ha arra vetemedik. hogy gondolatai körébe bevonj a a kereskedelmet is, amely mimózánál is érzékenyebb, mihelyst -például a cérna négy fillérrel megdrágul. Mert akkor ugyebár nagyobb anyggköltség terheli a télika- bátot, s árát húsz forinttal emelni kelL Már nem ilyen serény sajnos, amikor holmi árcsökkentésre volna lehetőség. Lám, itt áll a hatalmas hirdetés hetek óta a Pécskő Üzletház földszintjén. Hogyaszongya: csirke I/a. 32 helyett 29, csirkemell 41 helyett 38, aprólék 24 helyett 21.60 forint. Amennyire számolási felkészültségem engedi, kiszámítottam, ez átlagban 2,80 forint csökkenés. Ha az aprólékot leszámítjuk, ami rontja az átlagot és a csirkének csak karcsú testét vesz- szük f így elembe, akkor is 3 forinttal lett olcsóbb. Ám ez a 3 forintos olcsóbbodás egyáltalán nem vehető észre hosz- szú-hosszú hetek óta a grillcsirke szinte megkövesedett, kilónkénti 60 forintos árán, pedig a grillcsirke se valamiféle csodaosirkéből készül a nyárson. Nem nagy összeg igaz, de mint a közmondás mondja: kicsiből lesz a nagy, és minden fillérre szükségünk van, amit megtakaríthatunk, amit megspórolhatnánk. Mintha kereskedelmünk a szemét az égre, sőt az Égre függesztené, mitsem törődve alantas- földi dolgokkal. Legfeljebb akkor, -ha az égi intésből azt olvasta ki, hogj' némi említésre van lehetőség. Ha az égi szózat csökkentésre zeng, durcásan, hátat fordít. — Ezt már nem! — mond, és marad nyugodtan... — kussinszky — Munkában a vetőmag-felügyelőség Az év első felében Balas- felügyelőség. Építésére fél- sagyarmaton új székházba millió forintot, a felszerelé- költözött a megyei vetőmag- sekre pedig 300 000 forintot A tisztaságot vizsgáló laboratóriumban Tas Levente és Skotnyá»János mémöit dolgozik Az életképesség, a csirázóképesség vizsgálatát laboráns végzi Bódis Pálné fordítottak. A vetésre ke- A felügyelőség nagy erő- rülő magvak vizsgálatához a feszítéseket tesz, hogy se- legkorszerűbb laboratóriumi gítséget adjon az üzemeknek felszerelés áll rendelkező- az őszi vetési munkához, sübre. Hídvégi András, a Még nem volt esztendő, felügyelőség vezetője mon- amelyik a vetőmagellátás- dotta, hogy munkájukat ban ilyen gondot okozott most már a követelmények- volna, mint az idei. A felü- nek megfelelően végezhetik, gyelőség készen áll arra, a . . hogy a magvak minőségét a . , . j®" e ugye oseg legrövidebb időn belül megmegyei krrendeltsegenek te- állapitsák. vekenysege rendkívül fontos. A leglényegesebb, hogy Gondot okoz, hogy a szö- termőképes vetőmag kerül- vetkezetek jelentős része jön a földekbe. Jóváhagyása még mindig nem küldte be nélkül a termelő gazdaságok a vetőmagmintát a felügye— elsősorban a saját érdé- lőséghez. Pedig az idő sür- kükben — nem vethetnek. 8eh az ősziek vetésével így Megvizsgálják a vetőmag is megkéstünk. Azzal, hogy minőségét, csírázóiképessé- elhanyagolják a vetőmagvak gét és ezzel a tsz-eknek felülvizsgálatát, az őszi ve- olyan segítséget nyújtanak, lések még később kerülnek hogy nem kell rettegniük: a földbe. Helyes lenne, ha vajon az elkövetkező évbe" üzemek a felügyelőség — ha az időjárás kedve?’ mkáját a jövő évi jó térés a talajművelés az előír ?St elŐS6gítŐ tám°8'atásnak soknak megfelelően törté — jó lesz-e a termés? innék. Az összehangolt -unka elsősorban a körös gazdaságok érdeke. NOGRAD - 1970 szeptember 17., csütörtök
