Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

Reklám gólyalábon Valami hézag van?,.. fV»Éliii|iwi|»i^iii1lTn**i*TTffffl1Tfl'l"'írnrrtlrrTÍT évadjára szótő bérletek árusításához a Víg­színház A Palatínus-strand előtt gólyalábas, bidermeier ruhás artistalányok osztogatják a bérletek megrendelőlapjait (MTI fotó: Búd György felvétele) A kiállításon is bemutatták E3jben az éviben változat­lanul nagy mennyiségben szállított a hűtőgépgyárnak ipari hűtőgépekhez vázszer­kezetet a Gránit Csiszolóko­rong és Kőedénygyár tolmá­cs gyáregysége. A második félévre negyvenet rendek a gyár a hűtőgépvázakból. A rendelés utolsó szállítmányai a napokban indultak, vagy indulnak útnak. Tizenhetet már elküldték, haton pedig az utolsó munkálatokat vég­zik a lakatosok. A tolmácsa hűtőgépvázak felhasználásá­val készült hűtőgépekből hármat az Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon is bemutattak. Hétköznapi nagykő vetek Ü gy ültük körül a szűkre méretezett klubszoba asztalát, ahogyan a nagy csa­ládoknál szokás: testvériesen összehúzódtunk, hogy jusson hely a másiknak is. Az elren­dezés vagy inkább az elrende­lés furcsa véletlene úgy hozta, hogy ők kerülték — négy szi­bériai vendégünk — az asztal belső végére, mi pedig, akik etel, ital felszolgálására vagy enpen üdvözlő szavakra ké­szülődtünk, az asztal külső fer­tályán kaptunk helyet Mint mondottam, vendége­lésre készülődtünk, pedig de­hogy is számítottak ilyesmire messziről jött vendégeink. A távoli Szibériából Salgótarján­ba vetődött négy ember meg­elégedett csupán a baráti szó­val. a kedves öleléssel. S, hogy ?niért neveztem el magamban «•két hétköznapi nagykövetek­nek? Azért, mert az esetleg b ivatalosan hangzó üdvözlő 1 ásztok, pohárköszöntők he- 3 /ett Fjodor Csukurov keme- rovói főmechanikus egy sár- pult-szürkült fényképet tett elénk: — Ilyen volt. elvtársak, a mai SzabacLság-híd elődje, amit a hitleristák felrobbantottak. Láttam az újat is, lenyűgöző­en szép. Aztán újabb fényképek ke­rültek sorra, majd magyar vá­rosnevek oroszos kiejtéssel: Kecskemét, Budapest, Székes- fehérvár, Sopron, ezek voltak azok a frontszakaszok, ahol az akkor 22 esztendős, de ma is nagyon fiatalos, vígkedélyű felderítő megfordult és har­colt. Jellegzetes alakja volt tár­saságunknak Galina Glusenko novokuznyecki doktornő, aki a szó szoros értelmében mindent szélsebesen lejegyzett, amit Magyarországról, Nógrád me­gyéről, és Salgótarjánról mon­dott Monostori Ottó, az MSZBT megyei titkára. Szá­momra úgy tűnt: végtelen benne a harátkozás és a megis­merés vágya. Vagy talán már egy újabb versenyre készül? Azt ugyanis eddig még 'nem említettem, hogy szibériai vendégeink azért lehettek ná­lunk, mert a legjobbak voltak azok között, akik a Kemerovó kerületi Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság és testvérlapunk, a Kuzbasz 14, Magyarországra vonatkozó kérdésére válaszol­tak, a Ki tud többet Magyar- országról című vetélkedőn, amit hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulója tiszteleté­re rendeztek. Nem lehetett könnyű dolguk. Képzeljük csak el. Mennyit tudunk mi Szibériáról? Szóval, Galina Glusenko szorgalmasan gyűj­tögette ismereteit, s titokban talán már az új versenyre gondolt, arra, amelyiken ismét Petőfiről írhat a mostani nyer­tesnél is szebb, tartalmasabb dolgozatot. Pjotr Voronov sofőr olyan ember, akiről első látásra megmondja az ember: semmi­féle munkától sem húzódozik. NÓGRÁD — 1970. szeptember 16., szerda n Igen, mint ifjafeik mondják, valami hézag van, különösen a vendéglátó iparban. Hézag, folytonossági hiány, sok ott dolgozó becsületében. Gyűjtő- ; szenvedélyemet nem a külön- j böző vendéglátóipari vizsgá­latok úgyszólván kivétel nél- Jkül elmarasztaló megállapítá- isaira pazarlóm. Ha ezt ten­ném, az ország egyik legszo- lmorúbb, legszánandóbb, de igen gazdag gyűjteményét mondhatnám magaménak, aminek megtekintésére azon­ban kicsiny szobácskémba hiába hívnék vendéget... A keneténél kisebb adag, a kelleténél kevesebb konyak, a kelleténél kevesebb kávé, a kelleténél nagyobb ár és ez így megy végestelen-végig, aho­va ellenőr beteszi a lábát. Mint a fehér holló, oly ritka a megállapítás, hogy „az el­lenőrzés során szabálytalan­ságot nem észleltünk”. És most, most a Mezőgaz­dasági Vásáron isi Maid minden nagyobb üzemben bírságolni kellett. A dunakömlődi Halászcsárdá­ban, a X. kerületi Vendéglátó- iparú Vállalatnál, a Matyó Csárdában, a Pannónia Vál­lalat körbisztrójában és az Aranybika-étteremben a kávé­főzőt 500—700 forintra kellett büntetni, mert kevesebb kávét használtak az adaghoz. Má­sutt — két helyen is — a szörpöt hígították fel, a kar­cagi Birkacsárda vezetője pe­dig többet fizettetett egy adagért, mint amennyi járt volna, öt viszont ezer forint megfizetésére kötelezték. Szánalmas névsor, erkölcsi­leg szánalmas (bár anyagilag alighanem busásan kifizetődő) magatartás. Nem akarok az Irányelvek idevonatkozó pasz- szusaira hivatkozni, mert ezek a krajcáros tolvajok nem ér­demlik meg, hogy nevük egy napon is,említtessék amannak követendő útmutatásaival. Azt azonban minden rendű és rangú magyar állampolgár, aki időnként vendéglátóipari „egységbe” teszi a lábát, jog­gal megkövetelheti, hogy sza­badítsák meg végre-valahára ezektől a szennyes kis lapok­tól, akik a rájuk mért 500— 600 forintot kacagva fizetik ki mellényzsebükből, vagy köté­nyük öblös zsebének mélyé­ből. Nem tudom, nem kellene-e a hamisan számlázó főpincért szivarossá vagy újságossá, a kávéfőzőnőt takarítónővé be­osztani, a vezetőt pedig, aki ilyesmire vetemedik. örökre kizárni a vendéglátóiparból. Vagy egyáltalán úgy intézni, hogy a csalók, szélhámosok, tolvajok és egyéb hasonszőrű elemek — kicsik és nagyok egyaránt — hűvösre téve, pár hétig, hónapig, évig zavarta­lanul tűnődhessenek: meg­érte? ... — kussinszky — Kártérítési rehord as Állami Biztosítónál tett díjak még a kártérítések jelentősen a megye gazdasá- összegét sem fedezik, más években viszont, mint 1966­ban, 1967-ben vdsszatérült a ráfizetés. Az összevont va­gyonbiztosítás létfontosságát igazolva elmondotta a vezér- igazgató, hogy a károk válta­koznak. 1965-ben 439 millió forintot fizettek ki jégkárra. 1967-foen magasabb termelési átlagok mellett 189 milliót. Még nagyobb az ingadozás az árvízkároknál. Az árvízkárok­ra nyújtott kártérítések ősz- szege évi 196 millió forfeit kö­zött váltakozik. A vagyonbiz­tosítás kibővítése során beve­zetett téli kiipusztulásos ká­rokra nyújtott kártérítés ősz- szege eddig m inden eszendő- ben emelkedett: 1968-ban 111, 1969-ben 194. 1970-ben 334 millió forintot fizettek ki. Váltakozó az egyes megyék kára is: hol Baranya, hol Sza­bolcs, egyszer Hajdú, másszor Pest megye kára haladja meg gai által befizetett dijat. Bár az összevont vagyonbiztosítás első három esztendeje veszte­séggel zárul, az Állami Biz­tosító vezetősége úgy határo­zott, hogy ezt a biztosítási formát változatlan feltételek mellett fenntartják. A károk ciklusos megjelenése folytán ugyanig az eddigieknél kedve, zőöb éasekne lehet számítom. Kitoüädött munkatársunk kérdéseire válaszolva Fehér Sándor vezérigazgató elmon­dotta, hogy a kárrendezés igen nagy terhet ró az appa­rátusra. Az évek folyamán számos új biztosítási formát vezettek be, jelentékenyen nőtt. és ma már eléri a 4 és fél millió tételt a biztosí­tási állomány. A lényegesen felszaporodott munkát mini­mális létszámemelkedés kí­sérte. Elmondható tehát, hogy a biztosítási szakemberek igénybevétele még sosem vök ilyen nagymérvű. IMI fi I MŰSOR Szomorú „rekord évet” zárt az idén az Állami Biztosító. Az idei kártérítés összege még nem számítható ki pon­tosan, de az már bizonyos, hogy az 1970. .évi kárkifizeté­sek több százmillióval meg­haladják az 1969-ben kifize­tett összegeket. — Erről, va- . lamint időszerű biztosítási kérdésekről tájékoztatta az -újságírókat a Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár alkalmából az Állami Biztosító pavilon­jában Fehér Sándor vezér- igazgatói. A kát*®fizeíésef< sfattszíiká- ia valóban elszomorító. 1969- ben augusztus 15-ig 548 mil­lió forintot, 1970 hasonló idő­szakában egymilliárd-tizenöt. millió Ft-ot fizettek ki a me­zőgazdasági nagyüzemeknek. Az ár. és belvízkatasztrófán kívül csaknem minden más elemi csapás is az állagon felül rombolt. A kipusztult növényekre nyújtott kártérí­tés á tavalyi 194 millióval szemben 334 millió forint volt. Ar- és belvízkárokra ed­dig 341 millió forintot fizet­tek ki, jégkárra 300 millió forintot, de 200 ezer kataszt- ális holdnyi jégkárt szenve­dett területen még hátra van a kárrendezés. Ugyancsak statisztikai ada­tok bizonyítják a károk in- adozását: súlyosabb és ked­vezőbb esztendők váltják egy. mást. Egyes években, például 1963-ban, 1969-ben, a befize­Aránylag vékony karját, szé­les tenyér fejezi be. A fiata­labb évjárathoz tartozik, s olvasottságának köszönheti, hogy tagja lehetett a négytagú delegációnak. Novokuznyeck- ben, ahonnan jött, bizonyára sokat mesél majd rólunk, ne­künk ugyanis híven próbálta megrajzolni a szibériai ember, a távol-keleti munkás portré­ját. Nem került nagy erőfe­szítésébe, hiszen csak ránéz­tünk, és mindjárt láttuk, mi­félék tehetnek az arravaló emberek: kedvesek, dolgosak, melegszí vűek. C zándákosan hagytam ^ utoljára Jevgenyija Treusz kemerovói gyógysze­részt, mert a szerények között is ő volt a legcsendesebb. Ami­kor azonban belemelegedett, sorolta a Ki tud többet Ma­gyarországról verseny epizód­jait. Mi csak egyet jegyzühk itt fel. Volt egy egyetemista, gki Moszkvába, a központi könyvtárba utazott fel csali azért, hogy minél több isme­retet szerezhessen hazánkról. Ennek ellenére nem volt a győztesek között. Remél :ulr legközelebb vele is találko­zunk. Sz. I. KOSSUTH RÁDIÓ: 8.00: Hírek. — 8.20: Túró József népi zenekara játszik. — 9.00: Erő és nyugtalan­ság. — 9.15: zenekari muzsika. — 10.05: iskolarádió. — 10.40: A vég­zet hatalma. — 11.30: A Szabó család. — 12.20: Ki nyer ma? — 13.15: Oláh Kálmán népi zenekara játszik. — 14.00: Zenekari muzsi­ka. — 14.44: válaszolunk hallga­tóinknak. — 15.10: Kóruspódium. 15.20: Iskolarádió. — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: Muzsi­káról fiataloknak. — 16.38: Sánc­alja. Nagy István önéletrajzi re­génye folytatásokban, v. rész. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Részletek Kálmán Imre Tatárjá­rás és Hollandi menyecske című operettjéből. — 17.45: A műhelyben beszélik. — 18.00: Beethoven: V. szimfónia. — 18.31: Vörös Sári és Radnai György nótákat énekel. — 19.25: Töltsön egy órát kedven­ceivel. — 20.25: Közvetítés az FC Aberdeen—Bp. Honvéd KEK lab­darúgó-mérkőzés H. félidejéről. — 21.18: Gondolat. — 22.15: Közvetítés a vivó-világbajnokságról, Anka­rából. — 22.25: Régi magyar da­lok és táncok. — 22.45: A moszk­vai történészkongresszusról. IH. — 23.05: századunk kamarazené­jéből. — 0.10—0.25: Tamás bátya kunyhója. Részletek Thomas filmzenéjéből. PETŐFI RADIO: 8.05: Schubert- müvek. — 8.45: Ázsia munkásmoz­galma. — 9.00: A mosoly orszá­ga. — 9.40: A mikrofon előtt Kor- bacsics Pál, a Magyarok Világ- szövetségének főtitkárhelyettese. — 10.00: A zene hullámhosszán. — „Rossz szomszédság, török átok” — írja Arany János is­mert költeményében, s a meg­állapítás áll Kishartyánra is. Itt Szende Péterné haragos, rossz viszonyban van szom­szédjával, Sulyok Józsefékkel. Szendéné gondolt egyet és ARVALIN-mérget szórt Su­lyokék kertjébe. A méregtől a 11.55: Néhány perc tudomány. — 12.00: Zenekari muzsika. — 12.45: Turisták figyelem» — 13.03: Sme­tana operáiból. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00—18.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Kis ma­gyar néprajz. — 18.15: Sonny Bono és együttese játszik. — 18.23: Kortársaink. — 18.55: Köz­vetítés az Ü. Dózsa—Cr even a Zvezda BEK labdarúgó-mérkőzés H. félidejéről. — 19.50: Üj köny­vek. — 19.53: Jó estét, gyerekek! 20.25: Rossini: A tolvaj szarka. Nyitány. — 20.35: Több nemzeti jövedelmet. — 20.50: Mire jó a zongorista? — 21.02: Berki István néjii zenekara játszik. — 21.30: Regi magyar mulatságok. — 21.50: A Liszt Ferenc kamarazenekar hangversenye. — 23.15: Színes né­pi muzsika. TELEVÍZIÓ: 9.00: Műsorismerte­tés. — 9.01: Magyarázom a jövőn­ket. . . — 9.10: Jeanne, a pacsir­ta. (Ism.) — 11.20: Delta. (Ism.) — 13.10—13.35: Iskolatévé. — 17.43: Műsorism. 17.45: Hírek. 17.50: Rek­lám. — 17.55: Ü. Dózsa — Crevena Zvezda labdarúgó-mérkőzés köz­vetítése. — 19.50: Esti mese. — 20.20: Csortos Gyula (1883—1945). — 21.05: Nők fóruma. — 22.05: Tv- híradó 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 16.10: Slo­van Bratislava — Koppenhága BEK labdarúgó-mérkőzés. — 18.00: Lenin Gorkijban. — 19.00 és 21.55: Tv-híradó. — 19.50: Párizs meghódítása. (Tv-játék.) — 21.00: Dalok. szomszéd kilenc tyúkja el­pusztult. Az ARVALIN rend­kívül erős méreg. Még rá­gondolni is rossz, mi történt volna, ha a szomszéd levágja az egyik tyúkot, s a család el­fogyasztja. A Salgótarjáni vá­rosi-járási Rendőrkapitányság Szende Péterné ellen büntető eljárást indított. Elpusztultok o tyűkok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom