Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-15 / 216. szám
Az FKP folytatja az örök összefogásáért Lehel MikHós, az MTI tudósítója jelenti: A vincennes-i erdőben százezrek részvételével nyílt meg a L'Humanité hagyományos politikai évadnyitó ünnepsége. Az ünnepség csúcspontja ezúttal is a központi színpadon tartott nagygyűlés volt, amelynek szónoka Georges Marchais, az FKP főtitkár- helyettese volt. Áz FKP főtitkárhelyettese a francia dolgozók helyzetét eie_ mezle. Rámutatott, hogy 1970- ben csak minden második francai utazhatott szabadságra. Az életszínvonal stagnál, egyesek számára csökken is, az adóik szakadatlanul emelkednek, a munkanélküliek száma ismét 400 ezer. a lakosság elégedetlenségével szemben a kormányzat csak azt ismételgeti, hogy holnapra jobb lesz. A dolgozóknak csak a harc marad eszközként érdekeik védelmére. Az elmúlt Időszak tapasztalatai megmutatják, csak egységes tömegmozgalmak alkalmasak arra, hogy fontos engedményeket csikarjanak ki a kormánytól és a munkáltatóktól, A gazdasági harc azonban önmagában nem elég. Ma már mind több francia látja, hogy mélyreható változásokat kell végrehajtani az ország gazdasági, társadalmi és politikai helyzetében. A Francia Kommunista Párt folytatni kívánja a harcot minden monopólium-ellenes erő összefogásáért és mindenekelőtt a demokratikus pártok és szervezetek összefogását kívánja elérni egy közös program alapján. Az FKP erejét nem kíméli, hogy egy ilyen megállapodás létrejöjjön. különösen a szocialista párttal. Természetesen nem arról van szó, hogy mindenben egyetértés jöjjön létre, s nincs szó arról sem, hogy csak egy párt legyen Franciaországban. A két Párt közötti tárgyalások arra mutatnak. hogy van lehetőség egy ilyen megállapodásrg. A megállapodásnak csak az az akadálya, hogy a baloldali pár- tokiban még ma is vannak olyan emberek, akik nem mondtak le a reakciós jobboldallal való együttműködésről. Beszéde végén szolidaritását nyilvánította a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép iránt. A nagygyűlés díszemelvényén ott volt -32 külföldi testvérpárt és pártlap küldöttsége. közöttük a Népszabadság küldötte is. A nagygyűlésen részt vett. Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével a CGT meghívására Franciaországban tartózkodó szakszervezeti küldöttsége is. A műsor keretében közvetlenül George* Marehais beszéde után került sor a KISZ rajkóegyüttesének nagysikerű szereplésére. (MTI) Jan llarlco Budapestre érkezik Péter János külügyminiszter meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezik Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, hogy magyar kollégájával és hazánk más vezető képviselőivel megbeszéléseket folytasson a két szomszédos testvéri szocialista állam kölcsönös kapcsolatait érintő kérdésekről. Jan Marko budapesti megbeszélései minden bizonnyal hozzájárulnak a magyar- csehszlovák baráti kapcsolatok további elmélyítéséhez. Jan Marko 1920. szeptember fl-án született a losonci járás egyik községében, Tocnicán. A télszabadulást követő években középiskolai tanári, majd mérnöki, oklevelet szerzett, és egyre .jelentősebb közéleti tevékenységet fejtett ki. 1954-től öt évén át a Szlovák Nemzeti Tanács pénzügyi megbízottja, és — egyidejűleg — 1960-ig a Szlovák Nemzeti Tanács alel- nöke. 1960 és 1962 között a Kassai Magnezit Művek igazgatói posztját tölti be. Fontos gazdasági kulcspozíciók után 1985-ben miniszteri tárcát kapott. Ugyanakkor nevezték ki a Szlovák Műszaki Bizottság elnökévé, s megválasztották az Állami Műszaki Bizottság alelnökévé, mely tisztséget 1968. december Ifiig töltötte be. 1969 januárjában a köztársasági elnök külügyminiszterré nevezte ki, s e minőségében azóta nagy fontosságú nemzetközi tevékenységet folytat a konszolidáció útjára lépett Csehszlovák Szocialista Köztársaság külpolitikájának megszilárdítása érdekében. Jan Marko tagja a CSKP Központi Bizottságának és tagja Csehszlovákia Védelmi Bizottságának is. A csehszlovák külügyminiszter, aki fontos közírói tevékenységeit is kifejt, több ízben magas szinA béke érdekében Oleg Vasziljev az ENSZ- közgyűlés kedden megnyíló 25. ülésszakával foglalkozva az Izvesztyijában hangsúlyozza, hogy a közgyűlés feladata: olyan döntéseket hozni, amelyek hozzájárulnak az agresZ- szió erőinek megfékezéséhez, a nemzetközi biztonság és a béke megerősítéséhez. „Ma megvannak a kedvező feltételek e feladat teljesítéséhez” — írja a cikk szerzője. Vasziljev rámutat, hogy ebben az évben lépett érvénybe az atomsorompó-szerződés és egy hónappal ezelőtt Moszkvában aláírták a szovjet— nyugatnémet szerződést. „Ezek a nemzetközi cselekmények meggyőző erővel bizonyítják, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok politikája — amely a nemzetközi feszültség enyhítésére az általános béke megszilárdítására irányul — meghozza gyümölcseit.” A jelenlegi világhelyzet megköveteli az ENSZ-től, hogy fokozza erőfeszítéseit alapvető feladatának, a béke megőrzésének teljesítése érdekében — írja a cikk. (MTI) tu állami kitüntetésben szesült. (MTI) EiSszor nsadat iáin országban Részsikerek és kudarcok a túszok ügyében Szabadon engedtek hat nyugatnémet állampolgárt Az Al-Ahram véleménye a géprablásokról A hírügynökségi becslések legújabban már ötvenre teszik, azoknak a Jordániában fogva tartott túszoknak a számát. akiknek az ügyében széles körű nemzetközi alkudozás folyik. Sorban érkeztek az ellentmondó hírek Bonn és a PNFF megegyezéséről. A nyugatnémet erőfeszítések „megtamo- gatására” Ammunba repült Hans Jürgen Wischnewskt, a szociáldemokraták országos ügyvezetője, aki arabbarát érzelmeiről ismert. Az első híreik szeriint „külön” akart eljárni a brit kormány, de annak ellenére, hogy állítólag szombaton este Leila Khaled szabadon bocsátása mellett döntöttek, a merénylő hölgy továbbra is Nagy-Bri- tannla földjén tartózkodik. Ügy tűnik, hogy London is az összes túsz kiszabadítása mellett foglal állást, s nem csupán a brit állampolgárok szabadságát követeli Lédáért. A Palesztinái Népi Felszabadítást Front vasárnap „elképzelhetetlen” megtorlással fenyegette meg Izraelt azzal kapcsolatban, hogy a megszálló hatóságok 450 arabot letartóztatásba helyeztek. Ami a túszok szabadon bocsátását illeti, a szóvivő újólag hangoztatta, hogy erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a nyugatnémet, a brit és a svájci kormány feltétel nélkül” teljesíti a szervezet követeléseit, A DPA nyugatnémet hír- ügynökség közlése szerint kiderült, hogy a PNFF által fogva tartott túszok között csak két nyugatnémet állampolgár van. További kettőt — jelenti a hírügynökség — egészségi okokból szabadlábra helyeztek. Ugyancsak visszanyerte szabadságát két holland túsz. A PNFF fogságában levő többi túsz pontos száma nem ismerete». A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka Bemben ülést tartott a „válság nemzetközi vezérkara” és meghallgatta a Nemzetközi Vöröskereszt két, Ammartból visszatért képviselőjének jelentését. Marcel Naville, a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke a tanácskozás után kijelentette: egyelőre zsákutcába jutottak a közvetítő erőfeszítések. Bejelentést tett hajnalban a svájci külügyminisztérium is. Közölték, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt tovább folytatja erőfeszítéseit a Jordániában fogva tartott túszok szabadságának kieszközlése érdekében. Hétfőn hajnalig ülésezett a bonni kormány tagjaiból alakult minlszterközi bizottság. Ahlers, a bonni kormány szóvivője szerint Nyugat-Német- ország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányai közösen próbálnak nyomást gyakorolni a palasztimai gerillákra az összes túsz szabadon bocsátása végett. A kairói Al-Ahram hétfői szama éles kirohanást inté2 a rep ü lőgépra b lások és robbantások ellen. Ezeknek a cselekményeknek — írja a lap — „semmi közük sincs a megAz egyiptomi fővárosban egyetértő helyesléssel fogadták azt a hírt, hogy a Palesztina! Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága elítélte a Palesztinái Népi Felszabadítása Front (PNFF) felelőtlen, az ellenállási mozgalom egységét veszélyeztető akcióit és a határozatainak megsértése miatt megszakított vele minden kapcsolatot, befagyasztva a végrehajtó bizottságban fennálló tagságát. Az Al-Ahram szerint kétségtelen, hogy a polgári repülőgépek elrablása és elpusztítása nem alkalmas eszköz a Palesztinái ellenállási küzdelem céljainak elérésére, sőt szállt területek felszabadításához”. „A kalandkereső Habbascsoport aláássa az arabok presztízsét” — szögezi le az Al-Ahram. A gépeket elrabló és a túszokat fogva tartó Palesztinái Népi Felszabadítási Front egyébként két nyilatkozatot is tett vasárnap. — Egyfelől követeléseinek „feltétel nélküli” elfogadását sürgette az érintett nyugati kormányok részéről, másfelől pedig közölte: „ha az ellenállási szervezetek központi bizottsága nem vonja vissza (a PNFF-t felfüggesztő) döntését, a szervezet saját meggyőződése szerint fog eljárni és nem lesz tekintettel arra az egyezségre, amelyhez akaratán kívül csatlakozott”. A Palesztinái Népi Felszabadítási Front Ammanban tegnap kora délután szabadlábra helyezte és a sajtó képviselőinek is bemutatta a nyugatnémet túszok hatfőnyi csoportját, mivel a Vöröske- kereszt-megbízottaiktól megfelelő garanciákat kapott a Münchenben őrzött három gerilla szabadon bocsátására. inkább ellenkező eredménnyel jár. Támogatjuk a végrehajtó bizottság határozatát — szögezi le az Al-Ahram — mert a repülőgépek eltérítésével és felrobbantásával foglalkozó népfront elhagyta az igazi haromezőt. A palesztinéi felszabadítási népfront szélsőséges és elkeseredett akciói az adott helyzetben azoknak az agresszív köröknek a malmára hajtják a vizet, akik Izraelben és az USÁ-ban a békés rendezés aláaknázásán fáradoznak. (MTI) Csak azoknak segítenek, akik a rendezést akarják meggátolni Magyar tudós a kongresszus mikrofonja elöli Több mint hatvan ország, mintegy ötszáz tudósának és kiemelkedő gyakorlati szakemberének részvételével a lengyel fővárosban hétfőn megkezdte tanácskozásait a VII. nemzetközi munkajogi és társadalombiztosítási kongresszus. A nagyszabású értekezletet ezúttal először rendezi meg szocialista országban a Genfben székelő Nemzetközi Munkajogi és Társadalombiztosítási Egyesület. A kongresszus napirendjén három fő téma megvitatása szerepel: 1. A munkavédelem a társadalmi haladás fényében, 2, A vérség szerepe a társadalombiztosításban, 3. Az állam és a szakszervezetek szerepe a belpolitikában. Az első téma fő referátumát magyar tudós: Weltner Andor professzor tart)«. (MTI) Á'lende mögött százezrek állnak Százezrek adtak hangot vasárnap Santiagóiban eltökéltségüknek, hogy megvédelmezik a reakciós erők mind#n támadása ellen Salvador Allen- de-t. a nemrégiben tartott elnökválasztások győztesét. Kora reggeltől kezdve ezrek vonultak végig a chilei főváros utcáin a jelszóval: Al- lende elnök, a nép megvéd téged! A nagygyűlésen dr. Salvador Allende beszédet mondott. Felszólította az amerikai kontinens országait, hogy tartsák tiszteletben a chilei nép önrendelkezési jogát, és ne avatkozzanak az ország belügvei- be. Figyelmeztette a chilei dolgozókat, • hogy védelmezzék meg a Népi Egységfront választási győzelmét a reakciós provokációk és szabotázsakciók ellen. Altende ismét, leleplezte a meggyilkolására tervezett reakciós összeesküvést. Kijelentette. tudja, kik vesznek részt az összeesküvésben. Bizonyítékai vannak arra is, hogy Jorge Alesmndri jobboldali elnökjelöltet is meg akarják ölni és ezt a gyilkosságot provokációs szándékkal a Néoi Egységfront számlájára kívánják Írni. (MTI) 2 NÖGRÁD — 1970. szeptember 15., kedd Moszkva—Bonn: gazdasági számvetés Schiller nyugatnémet gazdasági miniszter rövidesen a Szovjetunióba utazik. Látogatásától a szovjet—NSZK gazdasági kapcsolatok fejlődését és kibővítését várják. Már a Moszkvában Koszigin és Brandt által aláírt szovjet—nyugatnémet szerződés létrejötte óta nagy figyelem fordul e gazdasági kapcsolatok jövendő alakulása felé. A figyelmet az indokolja, hogy a moszkvai szerződés pozitív politikai hatása voltaképpen csak a ratifikálás után bontakozhat ki. A ratifikálás kiharcolásáért pedig Brandtnak és kormányának kemény belpolitikai harcot kell folytatnia a kereszténydemokrata ellenzékkel. A szovjet—nyugatnémet gazdasági kapcsolatok légkörének gyors megjavítására azonban közvetlenebb és gyorsabb lehetőségek Is kínálkoznak. így Schiller útja és a szovjet—NSZK gazdasági kapcsolat egyben politikát jelentőségűvé válik. Ameny- nyiben Schiller útja eredményes lesz, a Brandt-konmény könnyebb helyzetben, jobb pozíciókból, a nyugatnémet üzleti körök tekintélyes osztagainak támogatásával folytathatja belpolitikai harcét a moszkvai szerződés ratifikálásáért. Schiller gazdasági miniszternek lesz tennivalója. A megelőző nyugatnémet kormányok negatív politikája súlyosan korlátozta a két ország gazdasági kapcsolatait. Ezek mennyiségileg fejlődtek ugyan, de ez a fejlődés a világkereskedelem természetes növekedésének volt a függvénye. Valójában 1969-ben az NSZK kereskedelmi partnerei között a Szovjetunió még mindig csak a 15. helyen állott. Részesedése a bonni köztársaság kereskedelmi forgalmában nem érte el a másfél százalékot sem. A Szovjetunió minit világrésznyi nagyságú ország, jellegénél fogva (akárcsak más vonatkozásban az Egyesült Államok) a nemzeti jövedelem viszonylag kis hányadát realizálja külkereskedelmi tevékenységgel. Nyu- gat-Németország azonban az egy főre eső külkereskedelmi tevékenységet tekintve a világon az első helyet foglalja el: annál élesebben és világosabban tűnik ki a Szovjetunióvá kapcsolatos nyugatnémet külkereskedelmi erőfeszítések elmaradottsága. Le kell szögezni, hogy ezt nem gazdasági tényezők okozták. A fő bűnös a Szovjetunióval szembeni diszkrimináció és embargo politikája. Jellegzetes példája volt ennek, hogy amikor 1963-bun a Ruhr-vidéki kohóművek szerződében lekötött szovjet csőszállításai már útra készen állottak, a Pentagon nyomására az akkori bonni kormány megtiltotta a szállítást. Ez a politikai diszkrimináció odáig vezetett, hogy az 1903- ban lejárt szovjet-nyugatnémet kereskedelmi megállapodást nem lehetett megújítani. Schiller útjának első rendű gazdaságpolitikai feladata ilyenformán az is, hogy megteremtse a politikai és gazdasági légkört egy új hosszú lejáratú megállapodás számára. Az utóbbi két év eseményei azt mutatják, hogy mindez nem megy az NSZK-n belüli ultrareakciós erők és bizonyos amerikai érdekeltségek ellen folytatott harc nélkül. A jelek szerint a nyugatnémet gazdasági körök vezető osztagai már kénytelenek voltak felismerni, hogy a politikai megkülönböztetés gazdasági károkat okozott az NSZK-nak. Olasz, francia, angol és japán cégek az NSZK- konkurrensek kárára előretörtek a szovjet piacon. A nyugatnémet ipari-gazdasági körök „ébredésének” első jele a gázegyezmény volt, amelyet 1970 január végén írtak alá. Ennek lényege az. hogy a nyugat-szibériai földgázmezőkről a Szovjetunió 52 milliárd köbméter földgázt szállít az NSZK-ba — a gázvezeték csőszállításait pedig a legnagyobb nyugatnémet cégek vállalták, s erre a célra egymilliárd márkánál nagyobb összegű hitelt bocsátottak rendelkezésre. A gázegyezmóny után a kapcsolatok természetesen megélénkültek. Különösen a moszkvai szerződés aláírása óta sok szó esik a különböző nyugatnémet érdekeltségeknek az illetékes szovjet külkereskedelmi szervekkel folytatott tárgyalásairól. A legnagyobb érdeklődést a Daimler-Benz autógyár előkészítő megbeszélései keltették. A tárgyalások egy nagyszabású, Szovjetunióban építendő teherautógyár létesítéséről folynak. Az előzetes tervek szerint a hatalmas komplexum létrehozásában olasz, francia és angol cégek is részt vállalnának. Ezzel kapcsolatban máris megmutatkozott, hogy a szovjet—nyugatnémet kereskedelem továbbfejlődése szorosan összefügg a határozott politikai harccal. Ugyanazok a nyugatnémet jobboldali erők, amelyek a moszkvai egyezmény ellen harcolnak és raúfikálását meg akarják akadályozni — vadul támadják a teherautó- gyárral kapcsolatos megbeszéléseket. Érvük az, hogy a teherautó — „stratégiai cikk”. Bármennyire is nevetséges ez az állítás, mégis érdemes felhívni ezzel kapcsolatban a figyelmet. az úgynevezett Ford-epizódra. Néhány hónappal ezelőtt Henry Ford, az amerikai autóipar egyik vezetője Moszkvában tapogatózó tárgyalásokat kezdett egy teherautógyár építéséről — tervét azonban Latrd hadügyminiszter személyes és meglehetősen durva beavatkozására fel kellett adnia. Nem nehéz felfedezni a mostani nyugatnémet hangok mögött azt a szándékot, hogy megszerezzék a Pentagon támogatását és ezúttal teherautóviszonylatban megismételjék a hét évvel ezelőtti csőembar- gót. A küszöbönálló Schiller- látogatás légkörétől, a nyugatnémet kormány magatartásától függ, sikerül-e fordulatot elérni a szovjet—NSZK gazdasági kapcsolatok normalizálása területén.
