Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-13 / 215. szám

Receptek Karfiolfőzelék: 2 kilő kar­Horgolt pulóver MäntSja igen könnyű és mutatós. Jó szabásminta alap. ján vastagabb szálú fonalból, 3 és feles tűvel horgoljuk. A minta 3-mal oszthat6+2 lánc­szem. 1. sor: a megfelelő hosszú­ságú láncszarrisort behorgol­juk. rövidpálcával. 2. sor: 1 láncszemmel for­dulunk. 2 láncszem, 1 rövid­pálca á 3. rövidpálcára, is­métléssel, 3 láncszemmel for­dulunk. 3. sor: 1 rövldpáloá a 2 lánc­szeme# ívbe, 2 láncszem. 1 bo. gyós pálca a következő ívbe (ráhajtunk a tűre, beleöltünk a következő ívbe, hurkot hú­zunk, ezt kétszer Ismételjük, ismét ráhajtunk a tűre és a 7 hurkot egyszerre lehorgol­juk, 1 láncszemmel zárunk), 2 láncszem, ismétlés, végűi 1 rövidpálca a következő ívbe, 1 láncszem, 1 rövidpálcá a Andy the Accident „Baleset Bandi" a londoni Sohó ismert figurája. Szakmája: kitünően szimulál súlyosnál súlyosabb baleseteket az előkelő szállo­dákban, s a dolog vége rend­szerint az, hogy a hotel in­kább fizet neki miamit — nem is keveset —•, mert így elke­rülheti a pereskedés költsége­it, na meg a botrányt. Andy, aki már sok vaskos csekket szedett össze a világ nagy szállodáiban, nemrég rokoni látogatásra Birminghambe uta­szélső pálcáira, 1 láncszemmel fordulunk. 4. sor: 2 láncszem, 1 rövid­pálca a következő ívbe, is­métlés, 3 láncszemmel fordu­lunk. 5. sor: bogyós pálca a kö­vetkező ívbe, 3 láncszem, 1 rövidpálca a következő ívbe, 2 láncszem, ismétlés, végül 1 bogyós pálca a következő ív­be, 1 láncszem. 1 rövidpálca, X láncszemmel fordulunk. A szabásminta alapján a 2—S sorok ismétlésével dolgo­zunk. Összeállítás után a pu­lóver alját és az ujjakat kö­rülhorgoljuk egyráhajtásos pálca és 1 láncszem váltako­zásával. A nyákkivágást szo- rosezemmel (itt Igazíthatjuk a kivágást) és egy soron egy- ráhajtásos pálca és 1 lánc­szemmel horgoljuk be. Szegedy Béláné zott, s itt érte utol végzete: egy pincevendéglőben megcsú­szott a lépcsőn, aminek követ­keztében eltörte egyik lábát, s az orra is belapult. A spic­ces londoni szakember kárté­rítést kezdett követeim a kocs­ma tulajdonosától, de a kido­bó ember nem ismert tréfát és rövid úton kipenderítette a sebesültet. Baleset Bandi most mankón jár és a Sohó kiskocsmáiban „szakmai megbetegedést” em­leget. fiolt megtisztítunk, torzsáját kivágjuk, a kelvirágot alapo­san megmossuk és rózsáira bontjuk. Enyhén sós vízben puhára főzzük, utána szitán vagy burgonyanyomón áttör­jük, világos vajas rántással berántjuk, a saját sós levéve! kissé feleresztjük és 2 deci tejföllel elkeverve felfőzzük. Bármilyen húshoz vagy tojás­ételhez tálalhatjuk. Diétás kelkáposztafőzelék: Egy 80—90 dekás kemény fej kelkáposztát alaposan meg­mosunk, felső leveleit leszed­jük, félbevágjuk, a torzsáját kivágjuk, majd közepes nagy­ságú szeletekre vágva enyhén sás vízben 3—4 darab nagyobb burgonyával együtt puhára főzzük. Utána leszűrjük, szi­tán lecsurgatjuk és áttörjük. Két kanál zsírból készült vi­lágos rántással berántjuk. A rántással együtt még egyszer felforraljuk. Végül 2 deci tej­fölt főzünk bele, kicsit össze- főzizük és tálaljuk. Natúrsze­letet, esetleg bundázott pári­zsit tálalunk hozzá. Vaníliás kifli: 18 deka lisz­tet, 8 deka vajat, 5 deka cuk­rot, kevés sóval elmorzso­lunk. Beletörjük 2 főtt tojás sárgáját, majd 2 deci tejszínt és fél deci rumot hozzáadva összegyúrjuk. 30—40 percig pihentetjük, utána tetszés sze­rinti nagyságú kifliket formá­zunk belőle. Világosra sütjük, tetejét teaszűrőn keresztül sű­rűn meghintjük vaníliás por­cukorral. Arab kávétorta: 25 deka cukrot, 6 tojás sárgájával, fél csomag vaníliáscukorral ha­bosra keverünk. Hozzáadunk egy szelet reszelt csokoládét, 20 szem finomra őrölt pör­köl tkávét, fél csomag sütőport. 6 evőkanál lisztet és végül 8 tojás keményre vert habját. Lapos tepsiben sütjük, ami­kor elkészült három hosszú­kás lapot vágunk belőle. Töl­teléke: 15 deka cukrot, 3 to­jás sárgájával és egy egész to­jással, fél csomag vaníliáscu­korral, 2 deci tejjel állandó keverés mellett sűrűre főzünk. Közben hozzáadunk két evő­kanál jó erős feketekávét és fél szelet csokoládét. Amikor kihűlt, 15 deka előzőleg ha­bosra kevert vajat vegyítünk hozzá és ezzel együtt simára keverjük. A lapokat és a tor­ta tetejét megkenjük vele. Törők Júlia „Baleset Bandi” Élt egyszer egy szegény em­ber, feleségével és hat fiával. Mindegyik fiát nagyon szeret­te, a legkisebbet azonban va­lamennyinél jobban, így aztán igencsak elkényeztette. Annyi, ra óvta, hogy nem engedte dolgozni, de még csak segí­teni sem a ház körüli mun­kában. Ha valamit tenni, dol­gozni akart, vagy segíteni a testvéreinek, máris odaszólt a szegény ember a többi fiúnak: — Csináljátok csak meg he­lyette! Hiszen ő a legkisebb..,! Ha pedig bármelyik fiú ka­pott valamit, meg kellett osz­tania a legkisebbel. A leg­kisebbtől ezt sem kívánta meg az apja. Tettek, múltak az évek, a fiúk felnőttek, s apjuk egyik napon így szólt hozzájuk: — Itt az Ideje, hogy tanul­jatok valami mesterstéget. íA legkisebb pú Keljetek útra. Menjetek és segítsétek a legkisebb testvé­reteket ■., — Így lesz... — ígérték a fiúk, és elindultak. Elbúcsúz­tak egymástól is, kl-ki ment a maga útján, csak a legkisebb csatlakozott a legidősebbhez, hiszen 6 semmihez sem értett, bátortalan és gyámoltalan volt. Egy cipészmesterhez kopog­tattak be. El is szegődött a legidősebb fiú, vele együtt a legkisebb is. Amaz nagy szor­galommal, ügyesen dolgozott, hamar megtanulta a mestersé­get. Nem úgy a legkisebb. Alig várta, hogy az ő mun­káját is a bátyja végezze el helyette, mert ő nem értett semmihez, nem is tudta meg­tanulni a mesterséget, Így telt dz idő. Amikor a fiúknak vizsgázniok kellett, bizony, kiderült, hogy a leg­kisebb fiú semmit se tud ... Hiába ment sorra valamany. nyi bátyjához, mindegyiknél ugyanígy járt. Nem tanult sem­mit, nem tudott semmit, de elvárta, hogy bátyjáé az ő munkáját is elvégezzék. 4 Amikor pedig egy esztendő múltával a fiúk hazatértek, apjuk sorba kérdezte őket, mit tanultak? — Cipész lettem... — mondta a legidősebb. — Én szabó... — Én kőműves... — Én asztalos... — és így Mit tegyünk a lakás faiéra? A legtöbb ott­honban szeptem­ber elején mór át­estek a festésen, vagy a nyári nagytakarításon. Sokhelyütt az új lakók beköltöztök a frissen felépült házba, a nyáron átadott új laká­sokba. A bútorok a legmegfelelőbb helyre kerültek, talán már a füg­göny is, a szőnyeg is a helyén van. Á szobák mégis ide­genek még, ko­párnak, sivárnak hatnak. A régi la­kásból áthozol i képek, vagy a:» ajándékba kapót holmik között nemigen álcád olyan, amivel stí lpsosan lehetne díszíteni az új ott­hon falát. Ssüleink lakásában egy-két régi fénykép, olcsó festmény megfelelő, korszerű díszít­ményt jelentett. A modem lakberendezés azonban sokfé­le módon, sokféle fői-mában díszíti a lakás falait. A kép — a reprodukció, az akvarell, a rézkarc nem drága és igényes lakásdísznek szá­mít. De ne rakjuk blondel ke­retbe. Inkább sima fekete lak­kozott lécek közé, vagy natúr színben hagyott képkeretté kerüljenek. így jobban ér­vényesül a kép szépsége és színhatása. A fényképeket ma már nem teszik a falra, egy­szerűen nem divat. A kerámia. Kedvelt és ízlé­ses lakásdísz. Ezer és egy vál­tozata kapható olcsón az üzle­tekben. A legkeresettebbek a színes kerámiatálak, amelyek a régi cseréptányérok korsze­rű változatai. De vannak ke­rámiaképek, maszkokat for­máló falidíszek és olyan fali- kaspók, amelyekbe örökzöldet vagy vágott virágot is lehet tenni. A textilkép. Azoknak ajánl­juk, akik szeretik a különle­gességet, igénylik, hogy ko­runk iparművészeinek alkotá­saival díszítsék lakásukat. Ét­kezőasztal mellé, lakószobába könyvespolc mellé való, igen stílusos lakásdíszítő elem. A használati tárgyek számos változata, fajtája is felkerül­het a falra, s ott nemcsak dí­szítő funkciója, hanem hasz­nos „tennivalója” is lehet Például egy-egy régi órának vagy modem időjelző szerke­zetnek. Praktikus dísztárgy egy kas kovácsoltvas könyv­vágy folyódrattartó, amelyet nemcsak azért rakunk a fek­hely fölé, mert elalvás előtt még olvasunk, hanem azért is mert a vas anyaga megkapó formává, díszítő ©lemmé vált. De ötletesen felhasználható a modem lakásban egy-egy régi falitükör, gyertya tartó, mázas- korsó is. Különféle gyűjtemények falra aggatása a serdülő gye­rekek körében az utóbbi idő­ben felkapott szokás. A lányok táncdalénekesek képeslapokból kivágott fotóit, vagy kabala- babáikat rakják a falra. A fi­úk a gitárt, hanglemezborító­kat és különféle plakátokat szeretnének a falra ragaszta­ni. A szülők olykor tiltakoz­nak az ilyesmi ellen. Pedig egy-egy ízléses kép, csinos baba, jó plakát valóban meg­hitté teheti a gyermek kuckó­ját. Ne tiltsuk, inkább közö­sen segítsük kiválasztani az ízléseset, és segítsünk mértéket tartani a gyűjtési buzgalom­ban. Egy régi japán szokásra is szeretnénk felhívni a figyel­met. A japán otthonokban vi­rág és festett selyemkóp dí­szíti a sima, egyszínű falat. Am a vendég, ha hetenként érkezik, mindig más képet ta­lál. A képeket ugyanis cseré­lik. Ezt a díszítési módot a modern európai lakberendezés is átvette. Ha nem is heten­ként, de évenként, esetleg évszakonként cserélik a lakás egy-egy díszítőelemét — a ké­pet, a kerámiát; esetleg a he­lyet változtatják, ahol a kép. a kerámia, a zöld növény, vagy valamilyen különleges, öreg, értékes, lakberendezési tárgy eredetibben, újszerűb­ben, hangulatosabban érvénye­sül Kovács Margit Három ok Nyárvégi panaszok AMIKOR AZ ELSŐ ÖKÖR­NYÁL végigvitorlázik a nyár­végi napsütésben, s a sárguló levelek alól hamvasan kikan­dikálnak a kékülő szőlőfür­tök; lassan megszaporodnak a nyárvégi panaszok, az emész­tőszervi kellemetlenségek is. A szőlőhegyen megszólal a tökszárduda és a csendes al­konyati diskurzusba beleve­gyül egy kis derűs csipkelődés, amikor valaki egyszeresek fel­ugrik és óvatosan kilopakodik a titkot takaró sötétségbe. — No, itt a szüret. ■. meig a szüreti hasmenés! Az emberek összenéznek: — Pedig az idén kevés volt a sárgabarack! Az orvos pedig belelapoz a statisztikákba és megállapítja: valóban, a legtöbb gyomor- bélfertőzés a késő nyári, kora őszi hetekben fordul elő. Gyomorbélf er tőzések? Hát nem a barack, a dinnye, a szőlő? Vagy a gyümölcsre, uborkasalátára ivott víz? Bi­zony nem! Hanem a kóroko­zó! A baktérium és társai. sorolták egymás után, ki mi­lyen mesterséget tanult. Csak a legkisebb hallgatott, nem volt mit mondania. — És te? — kérdezte ked- vendét az apja. — Te mit tanultál?... — Én... én... nem tanul­tam semmit... mindent a bá­tyáim csináltak meg helyet­tem ... — vallotta be végül is szégyenkezve, és lesütötte a szemét. De bizony, jó lecke volt ez. mindannyluknak, és a legki­sebb fiú is megértette, hogy csak úgy állhat meg a maga lábán, ha nem várja mindig a más segítségét, hanem meg­fogja a munka végét és meg­tanulja a mesterséget. Hozzá is kezdett azon nyomban és azt mondják, nagyon derék mesterember lett belőle... ha egy kicsit későn is ■ - . Leggyakrabban az egyszerűbb, vagy súlyosabb bélhurutokat okozó úgynevezett koli (Coll) baktériumok valamelyik faj­tája, amely ha hozzá nem ed­ződött szervezetbe kerül, vagy nagyobb mennyiségben jut a bólesatomába, könnyen beteg­séget okozhat. Különösen a csecsemők és kisgyermekek szervezete érzékeny erre — az egészséges körülmények között az emésztést elősegítő — lát­hatatlan élőlényre. Elég gyakoriak a dizentéria (Dysanteria) rokoncsoportba tartozó fertőző törzsek is. A szalmonella nevű (Salmonel­la) véglénnyel is elég sokszor találkozik a laboratóriumban dolgozó orvos, aki az őszi pa­naszok okait kutatja. Ez okozr- za a paratífusz nevű betegsé­get. Sőt néha — bár egyre rit­kábban — még a hastífusz kórokozójával is találkozha­tunk. No, de ezek a betegség­okozó mikroorganizmusok mag­kor — az év többi hónapjai­ban is — léteznek. Hát akkor miért bűnös a nyárvég? Három komoly oka van en­nek! Az első az, hogy nyáron az emberek többet utazgatnak, így több alkalom nyílik a fer­tőződésre. ilyenkor megbízha­tatlan helyeken esznek, isznak, sok emberrel érintkeznek üdü­lőkben, táborokban, kiránduló- helyeken, vonaton, autóbuszon, így hát könnyebben tovább adhatják egymásnak a kór­okozókat. A második ok az, hogy a nyári meleg kedvez a kórokozóknak, és a kórokozók gazdáinak. A melegben szaporodnak a bak­tériumok, megsokasodnak a legyek, az egyéb rovarok és vidáman cipelik lábukon, tes­tükön a betegségokozó élőlé­nyeket. Cipelik bizony! Az ár­nyékszékiből, a trágyadombról, a szemetesládából az edények­re, az ételekbe és a kisbaba dudlijára. A harmadik ok a nyáron könnyebben romló ételek ve­szélye, — más szót nem tudok használni — rizikója. A rom­lékony ételekben a kórokozók könnyen szaporodnak. Elsősor­ban a nyers élelmicikkek, amelyeknél nem érvényesül a főzés biztonsága: a fagylalt, a majonéz, a puha hentesáruk, felvágottak, vagdalthúsok stb. fogyasztása kockázatos. MEGELŐZHETŐK A NYÁR­VÉGI panaszok? Feltét­lenül! A higiénés szabályok pontos megtartásával! CSak kifogástalan, tiszta, friss ételeket, italokat szabad fogyasztani! Ezeknek előállítá­sa, tárolása, szállítása, keze­lése és fogyasztása az előírá­soknak megfelelő legyen. A „rizikós” ételek kezelésével és felhasználásával kapcsolato­san ezek a szabályok fokozot­tan érvényesüljenek! A nyers ételek — saláták, gyümölcsök — mosására különös gondot kell fordítani. A betegségmegelőzés alapja tehát a tájékozottság. Minden­kinek meg kell tanulnia azt, hogy mit tegyen és azt, hogy miért kell azt tennie. A helyes egészségügyi szemlélet, az ön­tudat szerves része. Hiába hangzik el a tilalom, ha vala­ki nem tudja, miért szüksé­ges, vagy miért tilos valami, ha az illető nem érzi, hogy a megelőzés kötelessége a saját, no, meg a közösség érdeké­ben. De még ez is kevés! Sajnos, gyakran előfordul, hogy valaki tisztában van a veszéllyel, az említett rizikóval, de vagy el­felejti, vagy könnyelműségből elhanyagolja a tennivalókat Sőt az is előfordul, hogy egy­szerűen nem tud parancsolni önmagénak! A tájékozottságon kívül a szükséges önfegyelem is hoz­zátartozik tehát a kulturált személyiséghez. Buga László Fordította: Antalfy István NÓGRÁD — 1970. szeptember 13., vasárnap n

Next

/
Oldalképek
Tartalom