Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-02 / 205. szám
IVirterés nem előzte inéi; " -Ajt—- «■ "zeimnyitas előtt Negyven dolgosával kesd as új iisem tkemp>ngeikkek exportra Néhány hét múlva új üzem kezdi meg a termelést a megyeközponttól legtávolabb eső járásunk székhelyén. Rétságon. A Budapesti Vas- és Fémtö- megeikkipaxi Ktsz átvette a rétsági szövetkezeti major néhány épületét, amelyek üzemmé való átalakításához nem sokkal később hozzáláttak a Lókosvölgye Tsz építői. Az elmúlt hónapok a kivitelezési munkákkal, az épületek átalakításával és berendezésével teltek el, s ezekben a napokban már átadás és üzemkezdés előtt áll az új üzem. Hatalmas, frissen mázolt tábla hirdeti az üzemhez vezető utca végén az új ipari létesítmény nevét és helyét. A volt szövetkezeti magtár már egy korszerű üzemcsarnok benyomását kelti. Nagy ablakok, fehérre meszelt falak, a sarokban üzemvezetői iroda, amelynek tágas üvegfalán keresztül az egész csarnok áttekinthető. A magasban modem világító testek, a falakat, mennyezetet csőbe bújtatott villanyvezetékek hálózzák be. A csarnok egyik részében frissen készült munkaasztalok sorakoznak egymás mellett. Megkezdődött a gépi berendezések leszállítása, eddig présgép és hajlítógépek érkeztek, amelyeket a mintegy háromszáz négyzetméter alapterületű csarnokban a kijelölt és előkészített helyekre állítanak be. Befejezéshez közeledik a gépszínből galvanizálóvá előlépett üzemcsarnok kialakítá- sap és berendezése is, ahol majd a színes horganyzás történik Mit gyárt az új üzem? Az áruházakból jól ismert tetszetős fémvázas kempingszékeket és -asztalokat színes vászonborítással, amelyek keresettek a nyugati piacon. A termékek első sorban exportra készülnek, de feltehetően jut belőlük a hazai üzletekbe is. A tervek szerint az új üzem negyven dolgozóval kezd. Máris félszáz munkára jelentkezőt vettek előjegyzésbe, akik az új üzemben szeretnének dolgozni. Tizenöt dolgozó ezekben a napokban Budapesten, tanul, hogy az üzemkezdésre a szereldei munkát elsajátítsák. Az új üzem nagyobbrészt nőket kíván foglalkoztatni, ami tovább könnyíti a Rétságon és környékén élő lányok, asszonyok elhelyezkedését. A következő hetekben a csarnokok mellé még két raktárát építenek, ezzel az üzemtelepítés első szakasza lezárul. A kábeldobok városa Nemcsak gyártsák, forgalomba is hozzák Balassagyarmat a kábeldobon városa. A kijelentés feltétlenül helytálló, s a városnak az országban betöltött egyedülálló helyzetére utal. Mindig dicsőséget jelent, ha egy település egyeduralmat érezhet valamely termék gyártásában. Csakhogy mennyit ér ez a kijelentés: ad-e, s milyen súlyt ad Balassagyarmatnak az, hogy itt koncentrálódik az ország kábeldobgyártása? Hogy a kábeleknek mi a szerepük a népgazdaságban, azt fölösleges volna hosszasan fejtegetni. Nincs a gazdasági életnek olyan területe, ahol a kábelekre — mint a villamos energia nélkülözhetetlen hordozóira — ne volna szükség. lönösen azok. ha figyelembe vesszük, hogy a dobok átmérője a két és fél métert is elérheti. A gyáregység néhány hónapos fennállása alatt több mint 11 000 új dobot továbbított, s 14 000 használtat fogadott, majd küldött rögtön tovább. Saját kábeldobjavító részlegük munkájának eredménye öt és fél ezer újra használható dob volt. A vasúti kocsiforgalomból elég egy számot idézni: az üres dobokkal rakott vagonok mennyisége elérte az ezret! ,G5ngyőleg“ Ipari háttér S mi a szerepe a kábeldoboknak? Próbáljuk meg a lehető legegyszerűbb oldaláról megközelíteni a kérdést: az iparban azt a szerepet töltik be. mint mondjuk az élelme-, zésügyben az alumínium tejeskannák: a fogyasztóknak nincs szüksége rájuk, de mégis nélkülözhetetlenek. Megtörtént, jelentéktelennek tűnő esetet is lehet példaként említeni. A kábeldobokat gyártó Balassagyarmati Fémipari Vállalatot nemrég személyesen kereste fel a Mátrai Erdőét. Fafeldolgozó Gazdaság egyik vezetője, s elmondotta: van egy elfekvő, 260 méter hosszú, 42 millimeter átmérőjű drótkötelük, amelyet eddig — kábeldob, szállítóeszköz híján — nem tudtak eladni. A kábeldobgyártás tehát értéke és nélkülözhetetlen szerepe miatt ad bizonyos ipari hátteret a városnak, s ez a háttér elég széles ahhoz, hogy nyomatékot adjon a sorban elételepülő többi iparágnak. A dobgyártás központja korábban a Magyar Kábelművek szegedi gyára volt — szerepét néhány évvel ezelőtt a már említett Nógrád megyei Fémipari Vállalat vette át Először a javítás, aztán a gyártás is átkerült a balassagyarmati üzembe, ahol most már új típusok előállításán is fáradoznak. (KGST szinten is „ráharaptak” a dobokra — ezt tanúsítja a Csehszlovákiából, Lengyelországból érkező megrendelések egyre növekvő száma.) A Fémipari Vállalaton kívül a Magyar Kábelművek balassagyarmati szabadvezetékgyára az az üzem, melynek révén Balassagyarmatot a kábeldobok városaként lehet emlegetni. Az MKM-nek még négy gyáregysége van — a szabadvezetékgyár egyik fő feladatát a kábeldoboknak ezekbe a gyáregységekbe szállítása jelenti. A hazái dobgazdálkodás számadatai első pillanatra elkéipesztőek —, s küS kábeldobokról lévén szó, ha csak pár szó erejéig is, feltétlenül meg kell említeni a Balassagyarmati Ipoly Bútorgyárat is: ennek egyik részlegében a fakábeldobok gyártására rendezkedtek be — ezek többsége exportra kerül. Mivel a Fémipari Vállalat és az MKM-gyáregység a város nyugati részén, közvetlenül egymás szomszédságában helyezkedik el, az embernek az lehet az első gondolata, hogv a kész dobokat egyszerűen „at- gurítják” az egyikből a másikba. Nem így van; a szállítás igen bonyolult folyamat, s éppen bonyolultsága lehet, a termékek szeres körű modernizálásának kiinduló alapja. A felhasználók szerint a kábeldob nem más, mint egyszerű göngyöleg. Ha így van, minden bizonnyal a legnagyobbak közül való. Az előállítók azonban — ismerve a gyártás számtalan problémáját, s a dobokkal szemben támasztott rengeteg minőségi követelményt — affelé hajlanak, hogy a jövőben a kábeldobok egy részének — a kábelsodró gépeken közvetlenül felhasználva őket — gyártóeszköz-technológiai berendezés szerepet kell betölteniök. Ez a fejlődés egyik útja — a másik a göngyöleg jelleg kihangsúlyozásával a szállíthatóság megkönnyítése: a fel- használás után szétszedhető és külön-külön szállítható kábeldobok gyártása. Baranyai László lA hangulat mestere X fiatalembert Sólyom Ferencnek hívják, 24 éves, foglalkozása: táncdal énekes. Mióta? — Hat éve énekelek, ez év májusában szereztem meg a .,B”-ka- tegóriás minősítést. A táncdalénekes Hajdúszoboszlóról jött Tarjánba, s esténként a karancs-presszó közönségét szórakoztatja. Énekelt már Debrecenben, Szegeden, Győrött és Budapesten. a fővárosban debreceni zeneszerző barátjának, Kelemen Lászlónak egyik szerzeményét: .Azt a percet átkozom” című dalát mutatta be. Ezt itt is szívesen énekli. Kedvencei? — Korda György és Engelbert Humperdihek. Esténként jó a hangulat a Ka- rancsban. Ennek részese Sólyom Ferenc, akit fiatalok és idősek szívesen hallgatnak. „Kellemes a hangja” — mondják és az énekes a hangulat kedvéért mindig „jó időben” veszi kézbe a mikrofont. — Mindig újat kell adni. A hangulathoz, a közönséghez igazodni. A repertoár olyan legyen, hogy mindenkinek tetszen. Sólyom Ferenc énekel. Repertoárjában a legújabb hazai slágerek mellet angol számok, olasz da’ok szerepelnek. Eiste a műsor, délelőtt a tanulás, mert a tánc- dalénekesnek is tanulni kell. Két Tóm Jones számot tanul. Mindkettőt hamarosan halljuk. Rövidesen s'údiótag lesz. Balassa P. Tamás oktatja majd. Már megállapodtak. De addig még esténként halljuk: ..Mondjátok meg Máriának, szeretem. . .” — ács — Előtte és nem utána Vélemémezési 21 A VÄLLALATI TERVEZÉSBEN való szakszervezeti részvételről mostanában sok, különféle következtetések levonására is alkalmas nézet hallható gazdasági vezetők körében. Érthető ez, hiszen készülnek a vállalati ötéves tervek, formálódnak a termelés, a pénzügyi gazdálkodás, a fejlesztések és beruházások perspektívái. A gazdasági vezetők többsége általában helyesnek tartja' a szak- szervezetek véleményezési jogának gyakorlását a tervezésben, akadnak azonban, akik ezt illetéktelen beavatkozásnak tekintik. „A vezetők önálló döntési joga csorbul, ha a szakszervezeti tanácsok vagy az szb-k külön megvitatják a tervet” — hangzik az egyik ellenérv. — „A szakszervezet érdekvédelmi szerv, ezért elsősorban csak azokban a tervfejezetekben kérjük ki a véleményt, amelyek közvetlenül kapcsolatosak a dolgozók élet- és munkakörülményeivel, anyagi viszonyaikkal, szociális helyzetükkel” — így szól a másik gyakran hallott nézet. — „Szakembereink elkészítik a tervet, ezután bocsátjuk a szakszervezeti fórum elé. Az szb-nek az lesz majd a feladata, hogy döntsön a végrehajtás segítéséről” — mondja a harmadik vitatkozó. AZ ILYEN ÉS HASONLÖ nézetek a régimódi vezetői munkastílust és az önálló döntési jog hibás értelmezését tükrözik. Az egyszemélyi felelős vezetés és felelősség elvét a vállalati életben érvényesíteni, sőt erősíteni kell, de ideje, hogy ezt az elvet minden vezető helyesen is értelmezze. Az egyszemélyi vezetés nem jelentheti csupán egyetlen akarat érvényesítését. A vállalati tervezésnek is sok akarat összetevése alapján kell kiindulni, amíg kiformálódnak a legcélszerűbbnek látszó megoldások. A sok akarat egy akarattá formálása — ez a vállalati vezetés művészete. — Egyik neves gazdaságpolitikusunk határozta meg így a tervezés demokratizmusa és az önálló vállalati vezetés kölcsönös összhangját. A szakszervezeti szervek véleményezési jogának gyakorlása is ennek a demokratizmusnak az érvényre jutát sát jelenti. Az ellenérvek a demokratikus szellemű vállalati tervezés biztosítása mellett más vonatkozásban is vitathatóír. A szakszervezeti tanácsok, illetve a szakszervezeti bizottságok nemcsak formális véleményezést akarnak adni, hanem azt is biztosítani kívánják, hogy állásfoglalásukban helyt kapjanak a dolgozók észrevételei, javaslatai, tanácsai. Ez a magyarázata annak a jogos igénynek, hogy a hivatalos fórum összehívásánál korábban megismerjék a tervek főbb céljait és azokról a munkásokkal együtt, időben, megfontoltabban véleményt alkossanak. Csak így teremthetnek erkölcsi alapot arra, hogy a későbbi végrehajtáshoz mozgósítani tudjanak, élő és hatékony versenyt szervezzenek. A szocialista munkaverseny szervezésének mindinkább alapvető feltétele lesz a tudatosság, a célok és a várható eredmények együttes ismerete. TÉVEDÉS AZ A NÉZET, hogy az érdekvédelmi szervezetnek csak a dolgozókat közvetlenül érintő tervfejezetekhez van véleményadási joguk. A munkásérdekeket nem lehet leszűkíteni munkaügyi, jóléti vagy szociális kérdésekre. Nem közvetett, hanem közvetlen érdekvédelem például a termelés tervezése, hiszen a sok egyéb közt látható belőle, elegendő-e a kapacitás, milyen túlóraigények várhatók, a fejlesztés hogyan javítja a munka biztonságát stb. A pénzügyi terv a vállalati eredményekről ad számot, köztük például a nyereségről, tehát a dolgozók részesedéséről is. Csak két fő feiezetet említettem, de a terv ezeknél elvonfitkoztatottabb részeiben is könnyűszerrel találhatunk hasonló, közvetlen érdekvédelmet jelentő kapcsolatokat. A szak- szervezeti testületeknek a tervezésben való részvételét ezért nem lehet sem meghatározott időre, sem meghatározott tervfejezetekre korlátozni. Bármiféle ilyen jellegű törekvés jogsértés lenne Régimódi szemléletet tükröz a harmadik érv. A tervezés befejezése utáni „vélemény-* kérés” hátterében majdnem mindig a javaslatok, tanácsok lebecsülése, az esetleges ellenvélemények megelőzése rejlik. A szemlélet alapja az a húsz évvel korábban kialakult, de sajnos, sok vezető szemléletében még ma is élő álláspont, hogy a vállalatoknál működő társadalmi szerveknek egyetlen feladata a napi munka, a termelés segítése, a kritikátlanság alapján. MA MÁR NEM LEHET formális módszereket alkalmazni, ezeket nem tűri el a korszerű gazdaságirányítási rendszer, de nem tűrik el a szocialista vezetési elvek, és a dot*' gozók demokratizmus iránti igényei sem. Mindent időben és a maga helyén — ez a tervezés demokratizmusára, és ezen belül á szakszervezeti jogkörök érvényre jutására is vonatkozik. Kovács András Teherautón is szolgálatot tesz a biztonsági öv Amikor feltalálták a biztonsági övét, a szakemberek úgy vélték, hogy erre csak a gyors személykocsik vezetőinek és utasainak lesz szükségük. A statisztika viszont azt bizonyítja, hogy a biztonsági öv a kisebb sebességgel haladó teherautókon is jó szolgálatot tesz. Bár ezekkel a gépkocsikkal viszonylag kisebb sebesség — óránként 40—60 kilométer — mellett történnek balesetek, mégis nagyon sok vezető megsérül. Ennek az az oka, hogy a teherautó vezetőfülkéje általában elég magasan van, és az ütközés erejétől kidobott vezető vagy utas több méter magasból esik a földre, a szakemberek úgy vélik, hogyha a teherautókon is bevezetik a biztonsági öv használatát, akkor a sérülésele háromnegyed részét meg lehet előzni. Tanulságos óra a Műcsarnokban C7 Szinte mindnyájan, akik tanúi, részesei voltunk az elmúlt 25 esztendőnek, úgy véljük, ismerjük többé-kevés- bé a városainkat, és jól megfigyeltük változásaikat. Szinte szólásmondássá lett, hogy sok-sok évi távoliét után alig ismerjük fel a várost, a kerületet, a teret, ahol valaha annyit jártunk. És mégis, itt, a Műcsarnok termeiben „Az építés 25 éve Magyarországon” c. kiállítást szemlélve eltöprengünk: ennyit építettünk?! Pedig négyszáz egynéhány — igaz, jó érzékkel kiválogatott és megszerkesztett — nagyméretű fényképfelvétel az egész. De sejtetni engedi, amit az ember egyébként pusztán a számokból, adatokból nem képes igazán érzékelni Az építkezések mértékét és — hibáival együtt is — nagyszerűségét. Az első teremben új lakóépületek, egész lakótelepek körös-körül. Egyszeriben megfoghatóbb a roppant szám: a 25 év alatt épült jóval több mint egymillió lakás, a jelenlegi lakásállomány jó egyhar- mada. (És az építkezés üteme: a háború előtt, ezer lakosra számítva két és fél lakás épült évente, az utóbbi években hat és fél, 1975-ben pedig már nyolc és fél kerül tető alá.) Járjuk a kiállítást és erősödik a meggyőződésünk: megépül a 15 évre tervezett egymillió lakás. Itt látjuk magunk körül a félmillióinál jóval többet, amely kilenc év alatt épült. Látjuk, s a képéknek rendkívüli az erejük. Meggyőződünk arról a gyorsan növekvő technikai, szervezeti képességről is, amellyel az építőipar kétségkívül megbirkózik majd a további feladattal. Az ipari, mezőgazdasági épületekből tízezernyi új létesítményt jeleznek a tablók. Tízet ismerünk, húszat, vagy százat, de ennyit?! A következő teremben iskolák fogadnak, száz meg száz új iskola, egyetemek, főiskolák és 2907 új művelődési otthon, népünk kulturális felemelkedésének megannyi támaszpontja. A gondosan helyreállított műemlékek termében már csak rövid ideig tartózkodunk. Pedig a múltnak itt tapasztalható tisztelete is megragadó. Röpke óra egy kiállításon, és némileg másképpen látjuk a várost, az országot. Tanulságos óra. Tatarozás Salgótarjánban, a Malinovszkij úton _ Uj lakások A negyedik ötéves terv első évében is épülnek új lakóházak Balassagyarmaton. Ezért még az idén megkezdődik a Lenin-lak ótelepi 11- es. 12-es és 13-as számú házak alapozása. Az épületekben 54—54 lakás fér el; az első kettő a tanácsi, a harmadik az állami építőipari vállalat kivitelezésében készül. A két ötéves terven áthúzódó építkezésben érdekelt szervek a napokban kötik meg a kivitelezési szerződéseket. A 162 lakás egy része állami, másik része szövetkezeti lesz. NÓGRÁD — 1970. szeptember 2., szerda
