Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

AZ OLVASÓK Kérdés és felelet... Kakukk József vizslási ol­vasónk a közelmúltban írott levelében két kérdést intézett hozzánk azzal, hogy szeretné, ha lapunkban olvashatna, ezek­ről az illetékes válasza nyo­mán. Első kérdése: miért van zárva hónapok óta az ÁFÉSZ zöldség-gyümölcs boltja? Má­sodik kérdése, miért nem lehet a tűzoltószertár kör­nyékét tisztán tartani? A kérdések megválaszolásá­ra a Vizslási községi Tanács vb elnökét kértük fel, akinek levelét idézzük. „Köszönettel vettük hozzánk küldött levelüket, és szeret­nénk igazán őszintén választ adni az Önök számára. Első kérdésük, a zöldséges bolt zárvatartásának mi áz oka: Jogos a felvetés. Valóban a zöldséges bolt zárva van. Ezen sajnos, a községi tanács sem tudott eddig változtatni, il­letve segíteni. A bolt zárva­tartásának egyik fő oka az, hogy nincs olyan személy, aki a bolt vezetését vállalná, a másik az. hogy olyan kicsi volt a bolt forgalma, hogy az ott dolgozó eladó fizetésben nem jött ki, s ez nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy nem vállalja senki a bolt vezetését. A pa­nasszal már foglalkozott a já­rási tanács vb kereskedelmi felügyelője is, akinek az volt az álláspontja, hogy a boltot még így sem lett volna sza­bad bezárni. Ezért teljes egé­szében az ÁFÉSZ vezetősége a felelős. Van azonban olyan terv, hogy a boltban iparcik­kek árusítása is helyet kapna. Ezt személyesen felvetettem a járási értekezleten is, de ed­dig semmi intézkedés nem tör­tént. Második kérdésükre az alábbi választ kívánom adni, bár a felvetés jogosságát nem kívánom cáfolni, egyoldalról nézve ezt is jogosnak tartom. A községi tanács március­ban tartott tanácsülésén úgy határozott a társadalmi szer­vekkel egyetértésben. hogy minden szerv, mint a KISZ­szervezet, tűzoltóság, sport, MHSZ-szervezetek egy-egy te­rületet a nyár folyamán rend­ben fognak tartani. Ezt általá­ban a szervek, ha nem is tel­jes egészében, de egyrészt mégis megoldották. A tűzoltó- szertár környéke valóban elég­gé rossz állapotban van, itt psak részben lett elvégezve a terület tisztítása. Ellenben nem védekezés, de a lakosság figyelmét felhívtuk, hogy min­denki tőle telhetőén tegyen meg mindent annak érdeké­ben. hogy a lakásához közel eső közterületen rend legyen. Bár ezekért nem lehet fele­lősségre vonni egy választót sem, de ez közös érdek és ezt a levél írójának is meg kelle­ne értenie. Sajnos, nevezett sze­mély kevésbé vesz részt a köz­ségen belül szervezett társa­dalmi munkákban. Ügy érez­zük, az összefogás többet ér­ne annál, mintsem hibást ke­resni abban, amelynek ma­gunk is részesei vagyunk.” Vizslás községi Tanács Végrehajtó Bizottsága Időben szólunk Berkenye község lakói „nagy” kéréssel fordultak hozzánk. A falu italboltja előtt levő árkot a szövetkezet nem hajlandó kitisztíttatni még írásbeli felszólítás elle­nére sem. Az idei nagy meny- nyiségű csapadék a falu fő- útjának közepén folyik, amit már teljesen kimosott az ár, és így az út szinte járhatatlan­ná vált. Tudomásunk szerint mindenki köteles a lakóháza előtt levő árkot rendben tar­tani, de úgy látszik, ez az ÁFÉSZ-re nem vonatkozik! Ezúton js figyelmébe ajánljuk a szövetkezet vezetőinek a vi­zesárok rendszeres tisztítását, míg nagyobb károkat nem okoznak nemtörődömségükkel a község lakóinak. * A Salgótarjáni Kohászati Üzemek környékéről, a Béke útról is hasonló ügyben kap­tunk levelet. Arról értesíte­nek bennünket, hogy a gyár­ból szabadon kijövő szennyvíz lakásaik előtt alig 2 méter távolságban folyik el. Sem el­kerítése, sem lefedéséről nem gondoskodtak. Az itt lakó veszélyen túl, egészségi okok- gyerekek így könnyen ve- bői is sok baj okozója lehet, szélybe kerülhetnek, elég, ha Hat éve kérik, sajnos eddig csak percekre maradnak ma- eredménytelenül. Jó lenne, ha gukra. Már többször jelentet- közérdekű kérésük végül is ték, kérték a gyár gondnok- meghallgatást és gyors intéz- ságától, hogy fedjék le a kedést vonna maga után! a szennyvizet, mert a baleset- — tj — Válaszol az illetékes: Figyelmeztetésben részesültek A NÖGRÁD 1970. július 27-1 szamában „Nem játszótér” c. cikkében foglaltakra a vizs­gálatot elrendeltem, melynek eredményeként az alábbiakat közlöm: Közismert, hogy a Tanács- köztársaság tér, melyen a he­lyijárati autóbuszoknak for­duló állomása van, az építke­zés miatt mintegy felére szű­kült. Csúcsforgalmi időszak­ban, amikor két irányból be­érkeznek és indulnak az autó­buszok, nem egyszerű forgal­mi dugók keletkeznek. Ez tör­tént az újságcikkben felhozott esetben is. Természetesen a csúcsidőben az autóbuszok mozgása igen korlátozott és ez is csak akkor valósítható meg. ha mind a gépkocsivezetőink, mind utazóközönségünk köl­csönösen megértik egymást a forgalomban is. A további hasonló esetek el­kerülése végett az érintett két gépkocsivezetőt figyelmezte­tésben részesítettem. Józsa Mihály s. k. 2. sz. AKÖV személyforg. o. v. <JJ létesítmények Balassagyarmaton A hajtóerő: a közönség igénye Beszámoltunk már olvasó­inknak az augusztus 20-án Balassagyarmaton megtartott alkotmány-ünnepről. A nagy­szabású ünnep fényében nem keltett különösebb feltűnést, hogy a városban — augusztus 20. tiszteletére — egymásután három új létesítményt Is át­adtak. Legkorábban a Rákóczi út 72—74. számok alatt levő étte­rem nyílt meg. A megyei Vendéglátóipari Vállalat új létesítményének elnevezését — Aranykalászra keresztelték — az indokolta, hogy a Palóc­föld Termelőszövetkezet iroda­épületében kapott helyet. Nagytermében 80; ideálig el­rendezésű, bankettek megtar­tására kiválóan alkalmas kerthelyiségében 60 vendég fér ei. Létrehozására mintegy 800 ezer forintot fordítottak, s nem véletlenül tartják máris Balassagyarmat legszebb éttér, mének: a vonzó portál, s a belső berendezés megtervezé­se nagyszerűen sikerült. Ké­nyelmes, korszerű a konyha és a hozzátartozó összes létesít­mény. a hűtőszekrények ka­pacitása — ez jellemző adat — 4000 liter. Az első napok­ban megmutatkozó, várako­záson felüli érdeklődés láttán nem nehéz megjósolni, hogy a tervezett havi 250 ezer forin­tos bevételt már a közeljövő­ben jelentősen túlszárnyalja az étterem. Balassagyarmaton ez az első olyan nagyobb ven­déglátóipari létesítmény, me­lyet nem a centrumban, ha­nem azon kívül, a keleti vá­rosnegyed igényeinek kielégí­tésére hoztak létre. A környe­ző munkahelyek, melyek kö­zül a bútorgyár a legnagyobb, máris bejelentették igényüket az előfizetéses menüre, s je­lentős az étlap szerinti forga­lom is. Jellegzetes palóc éte­lek, sztrapacska, Aranykalász­tál, palóc gulyás között válo­gathatnak itt az ínyencek. Az Aranykalász a hozzá legközelebb eső. a balassa­gyarmati fogyasztási szövet­kezet kezelésében levő Balas- sa-étteremnek csinált konkur- renciát. A másikat mindkettő az ételek és a kiszolgálás mi­nőségének emelésére serkenti — a vendégek javára. Ennek csak örülni lehet. Hogy a szö­vetkezet vezetői sincsenek hí­ján az üzleti érzéknek, azt az bizonyítja, hogy ők meg a Sütőipari Vállalattal konkur- rálnak. Az alkotmány ünne­pének tiszteletére a Kossuth Lajos utca 8. szám alatt meg­nyitották sütőüzemüket. A két kemence közül jelenleg csak az egyik üzemel, műszakon­ként 17 mázsa kenyeret adva. A második a tervek szerint szeptember elején kezdi meg működését — beállásával a termelés 50 mázsára növelhe­tő. Az első alkotmány ünnepi kenyérszállítmányt a KISZ- lakótelep boltja kapta. Az üz­let egyébként napi 4 mázsa kenyeret kap, a többi az ÁFÉSZ tíz vidéki boltjába ke­rül. A korszerű olajfűtéses, fotocellás szabályozású ke­mencékben sütött kenyér mi­nőségét eddig csak dicsértek — a szövetkezet, ha még mennyiségileg nem is, minő­ségileg mindenképpen ver­senyre készteti a Sütőipari Vállalatot. Még az eddiginél is nagyobb sikert jelentene, ha az 1 millió 200 ezer forin­tos beruházással létrehozott üzemhez szakboltot is lehetne létesíteni — így a szövetkezet kenyeréhez a vásárlók nem­csak a KISZ-lakőtélepen, ha­nem a városközpontban is hozzá j uthatnának. A harmadik nemrég meg­nyílt létesítmény gazdáját, a Nógrád megyei Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalatot is a vá­sárlók növekvő igénye kész­tette építésre, felújításra. Több. fárasztó költözés után ismét régi helyére került a vállalat balassagyarmati bú­torboltja. Ez az üzlet azonban lényegesen eltér a korábbitól. Míg régebben a vásárló csak otthon látta meg, hogy milyen összhatást kelt az általa vásá­rolt szobagarnitúra, addig most már a boltban is meg­győződhet. A nagyméretű ut­cai üvegablakok előtt tíz boxban tíz teljes szobaberen­dezés látható; magyar, szov­jet, jugoszláv garnitúrák egy­aránt találhatók itt. Az átala­kítás folytán a bútorbolt is jelentős forgalomnövekedésre számíthat — volt értelme a negyedmilliós átalakításnak. B. L. „Elefánt” a Karancsban Augusztus elején vendé­geim voltak, közeli hozzátar­tozóim Budapestről és Pásztó- ról. Ritkán látott vendégek, akiknek büszkén mutogattam szűkebb pátriánkat, a várost, hogy legyen alkalmuk össze­hasonlítást tenni a korábban látottakkal. Séta közben kis frissítőt ja­vasoltam a Karancs Szálló előtt. Meglátva a „Parfé-te­rasz” öles reklámját, vendé­geimet felvittem e levegős helyre, gondolván, hogy a ki­látással összekötve még kel­lemesebb lesz a rekkenő hő­ségben a hideg fagylalt vagy a parfé. A lépcsőfeljáró végén elhe­lyezett bárpult előtt néhány vendég ácsorgott, a mozaikte­remben meg esküvő volt. Két fehérkabátos felszolgálóhoz fordultam — miután vendé­geimet leültettem a terasz te­rítetten asztalai mellé —, azonban tüntetőleg hátat for­dítottak. Gondoltam, biztos „nem az ő asztaluk”. Mit te­hettem, ha nincs az asztalok mellett felszolgálás, kérek egy elegáns, fekete zsakettbe búj­tatott „mixer”-től négy adag fagylaltot, és ezt tettem. „Ölordsága” azonban közölte velem, hogy parféterasz ide, vagy oda, valamint a nagybe­tűs reklám ellenére fagylalt, vagy hasonló nyalánkság csak az eszpresszóban van. További kérdésemre, hogy mi van még, sorolta: „.. .bor, sör, rövid italok és még 33 féle”. Közbevágok és mondom, hogy sajnos csak éppen az nincs, amit a vendég kér, mire ő: „— és még elefántom sincs.” Gondoltam, ez egy kicsit erős volt, s ebből ennyi elég. Erre a Karancs Szálló parfé­teraszán kellett rájönnöm és még arra is, hogy magas, II. osztályú árai ellenére, milyen alacsony színvonalon tudják, a vendégeket elutasítani. Ezek után azonban nekem is lenne egy megjegyzésem: mégis csak jó lenne az az elefánt a Karancsban, mert legalább a látványosság meglesz, ami a vendégeket becsalogatja. K. F. Salgótarján Higiénia, óh! A csecsemőt örökbe fogadó nőt Is megilleti a szülési szabadság, és annak idejére a segély S. R.-né olvasónk egy négyhónapos kisbabát szeretne örökbe fogadni. Kérdezi: megilleti-e őt a szülési szabadság, é3 a szülési segély? Olvasónknak kedvező választ adhatunk, mert mindkettő megilleti. A szülési szabadság 20 heti időtartamából azonban 4 hetet ki vettnek kell tekinteni. Tehát 16 hét jár olvasónk­nak. Ugyanerre az időre terhességi és gyermekágyi segélyre is jogosult. Ha olvasónknak az örökbefogadást megelőzően legalább 270 napi biztosítási ideje van, akkor a szülési sza­badságot megelőző 3 hónapi átlagkeresetének 100 százalékát kaphatja, 180 napi előzetes biztosítás esetén pedig 50 szá­zalékos segélyre jogosult. 4­Eltartási szerződés módosítása életjáradéki szerződésre L. P. olvasónk 3 évvel ezelőtt eltartási szerződést kö­tött egy idős özvegyasszonnyal. Mostanáig békésen éltek együtt, utóbb azonban annyira megbomlott a jó viszony kö­zöttük, hogy képtelenség volt együtt lakni. Az eltartott ke­resetet indított olvasónk ellen, azonban a bíróság úgy talál­ta, hogy a viszonyt meg lehet javítani, az idős asszony érde­két megfelelően az szolgálja, ha a szerződést fenntartják, annál is inkább, mivel az eltartók maradéktalanul teljesítet­ték eltartási kötelezettségüket. S hogy mennyire helyes volt a bíróság eljárása, bizonyítja az a körülmény, hogy a felek között a bírói eljárás után javult a helyzet. Most viszont az eltartók életjáradékos szerződésre akar­ják módosítani az eltartást, és a lakásból is ki akarnak köl­tözni. Van-e erre lehetőség? — kérdezik. Ha a bíróság jogerősen elutasította az eltartási szerző­dés felbontása iránti keresetet, attól még a szerződés módo­sítása iránt bármelyik fél jogosult keresetet indítani. Ha azonban a bíróság a korábbi eljárásában már foglalkozott az életjáradékká történő átváltoztatás lehetőségével, és en­nek nem látta szükségességét, akkor nem jogosult keresetet indítani. *■ Igazolatlan mulasztásnak minősül, ha a dolgozót italfogyasz­tás miatt nem lehet munkába állítani C. A. olvasónk sérelmezi, hogy egyik reggel nem enged­ték munkahelyén munkába állni, mert előzőleg fél deci pá­linkát megivott. Emiatt egész napját igazolatlannak vették és szabadságából is levonták. Olvasónk kérdezi: jogos-e a vállalat intézkedése? A dolgozó kötelessége, hogy kipihenten, munkaképes ál-’ lapotban jelenjen meg munkahelyén, Ehhez hozzátartozik} hogy a legcsekélyebb alkoholfogyasztástól Is köteles tartóz- kudni munkába lépés előtt, mert az csökkenti a munkain­tenzitást, figyelmét elvonja és ennek következtében nő a bal­esetveszély, romlik munkájának a minősége. A biztonságos munkakörülmények megteremtése a vállalat feladata. Éppen ezért jogosan tagadja meg annak a munkába állását, akitől a biztonságos munkavégzés nem várható el. Márpedig, aki szeszes ital fogyasztással kezdi napját, vagy munka közben szeszes italt fogyaszt, aligha képes jó és biztonságos munkára. Az ilyen dolgozó munkába állását meg kell tiltani, a munka­végzés közben szeszes italt fogyasztó dolgozót haza kell kül­deni és napját igazolatlannak kell tekinteni. Az igazolatlan napokat pedig a szabadságidőből is le kell vonni. Olvasónk­kal szemben tehát úgy jártak el munkahelyén, ahogy azt a rendelkezések előírják — tehát panasza nem jogos. 4-, Balassagyarmaton, az Egész­ségház melletti úgynevezett Mackó-büfében általában elég nagy a forgalom. Én is gya­kori vendég vagyok itt. Már többször tapasztaltam, hogy a kiszolgáló személyzet — tisz­telet a kivételnek — a kért süteményeket kézzel teszi a tányérra. Nem tudom, ki, hogy van vele, de én erre elég kényes vagyok és minden esetben szóltam a kiszolgálónak, hogy az összefogdosott sütemény he­lyett adjon másikat, és azt az erre rendszeresített sütemé­nyes villával fogja meg. Kis­sé csodálkozott, de teljesítette kérésemet. Nos, augusztus 12- én 14 óra előtt ugyanez a je­lenet játszódott le köztem, és a már ismert felszolgálónő kö­zött. A kért „Bohémkockán” szabályosan látszódott a már szintén ismert ujjnyom. Ez­után én ismét elmondtam a „mondókámat" —, mire ő újból kicserélte. S ezt most miért írom meg? — egyszerű­en csak azért, mert amikor — szerintem jogosan —. kértem a panaszkönyvet, rövid kon­zultáció után az egyik fel­szolgáló közölte velem, hogy nem ér rá (?), de végül a pénztáros elment, majd rö­viddel utána visszatért azzal, hogy rögtön hozzák. Körülbe­lül tíz percig vártam, de a hiábavaló várakozás után el­jöttem. Javasolnám a vendéglátó­ipari üzletvezetőknek, hogy a kezdő kiszolgálókat részesítsék — ilyen vonatkozásban is — kellő kioktatásban, különös te­kintettel azokra, akiknek higi­éniai és udvariassági érzéke enyhén szólva, még nem. elég fejlett. A tsz-nyugdíjévek arányában ki lehet-e egészíteni a nyugdíjat? G. Gy. olvasónknak az alábbiakban adjuk meg a másokat is érintő és érdeklő helyes választ. Az 1966. évi 30. tvr. 35. §-ában foglalt rendelkezés szerint nem lehet termelőszövetkezeti öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat megállapítani annak, aki egyéb jogszabály alapján nyugdíjban részesül. Második kérdésére: 1966. december 31-ig volt hatályban egy olyan rendelkezés, amely lehetővé tette, hogy munka- viszony alapján megállapított nyugdíjat a tsz-nyugdíjévek arányában ki lehetett egészíteni, jelenleg azonban nincs erre lehetőség. *­Mikor köteles a vállalat a dolgozónak az átlagot kifizetni? N. V.-né az élelmiszeriparban dolgozik, ezért időnként orvosi vizsgálaton kell megjelennie. Legutóbb az esedékes időszaki vizsgálat után meglepetéssel állapította meg, hogy arra a napra kiesett bérét nem kapta meg. Olvasónknak igaza van, a vállalat tévedett. A Munka Törvénykönyve felsorolja azokat az eseteket, amikor a vál­lalat kötelés a dolgozó részére az átlagkeresetet kifizetni. Ide tartozik többek között az előzetes, illetve időszakos orvosi vizsgálat is. Más kérdés természetesen az, ha valakit nem az említett kötelező orvosi vizsgálatra rendelnek be, hanem egyéb körze­ti vagy rendelőintézeti vizsgálatra kell mennie, Illetve ilyen vizsgálaton önként jelenik meg. Ebben az esetben is kell iga­zolnia távolmaradásának okát, de ilyenkor átlagkereset a dolgozót nem illeti meg. Ha azonban táppénzes állományba veszik', akkor természetesen attól a naptól táppénz illeti meg a dolgozót, kivéve, ha a kiírás napján legalább 4 órát munká­ban töltött. Ez utóbbi esetben ugyanis munkabér illeti meg. Köszönjük! „Ságújfalui negyven arató” aláírásával köszönő sorokat kaptunk. A levél írói arra kér­tek bennünket, hogy soraikat közöljük. Szívesen teszünk ele­get kérésüknek: Íme: „Mi, ságújfalui dolgozók az újságon keresztül szeretnénk köszönetét mondani a ludány- halászl termelőszövetkezet fő- agronómusának, aki az au­gusztus 9-i (vasárnapi) nagy viharban kocsijába ült és ponyvákat hozott ki az aratók­nak. Az eső elől biztonságba helyezett bennünket, s ez na­gyon jól esett mindannyiunk­nak. Köszönjük. Az ő gondos­kodása nélkül nem tudtunk volna hova elbújni a vihar elől, s nem is gondoltuk vol­na- hogy valakinek ilyen messzemenő gondoskodás jus­son eszébe. Köszönjük, amit értünk tett.” Szigeti Pál Balassagyarmat NOGRAD — 1970. augusztus 27., csütörtök j)

Next

/
Oldalképek
Tartalom