Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-14 / 190. szám

A pártszervezeteké a szó Számvetés Szurdokpüspökiben \ Jogunk a Ezekben a napokban me­gy es zerte számvetésre ülnek össze a kommunisták, hogy pártunk X. kongresszusára készülve kétéves tevékenysé­gükről adjanak számot. Ünne­pi külsőt öltenek a taggyűlé­sek, bár ezúttal nem az ün­neplésen van a hangsúly. Dol­gos munkás éveket értékelnek: mit tettek a IX. kongresszus határozatainak helyi végre­hajtásáért, a párt építéséért, hogyan éltek a mechanizmus adta lehetőségekkel ? A veze- tősegválasztást előkészítő taggyűlések mindig fontos fó­rumai az elvégzett munka ér­tékelésének, az alapszerveze­tek előtt álló feladatok kijelö­lésének. Erre Szurdokpüspö­kiben ig akkor került sor, ami­kor társadalmi életünk vala­mennyi területén nagymérték­ben megnövekedett a párt- szervezetek, s a párttagok sze­retjének jelentősége. A szur­dokpüspöki termelőszövetke­zet pártalapszervezete a na­pokban vitatta meg a veze­tőségnek a kétéves munká­ról adott értékelését. Meggyőző bizonyíték A termelőszövetkezet va­gyona az 1968. évi 27 millió forintról 1969 végéig 33 mil­lió forintra növekedett. 1968- ban és 1969-ben a termelő­szövetkezet több mint 6 mil­lió forintot fordított épüle­tekre, és 1970-re is 3 millió 111 ezer forintot tervezett be­ruházásokra. Új, 108 férőhe­lyes tehénistálló építését kezdték el, de jelentősek a gépi beruházásaik is: 1968- han egymillió. 1969-ben két­millió forintot használtak fel, 1970-re pedig egymillió-hat­százezer forintot terveztek. A termelőszövetkezet átla­gos termelési értéke 1968-ban alig haladta meg a 20 mil­lió Ft-ot, 1969-ben már mint­egy 27 millió forint volt, 1970-re 'pedig 29 millió 298 ezer forintot terveznek — hangzott el a vezetőség be­számolójában, amelyet Holecz Béla, a pártalapszervezet tit­kára ismertetett a taggyűlés előtt. E számok meggyőzően bizonyítják, hogy a termelő­szövetkezet a kedvezőtlen idő­járás ellenére is évről évre fokozatosan fejlődött, és ma biztos kereseti lehetőséget nyújt tagjainak. Az eltelt idő­ben megváltozott Szurdokpüs­pöki képe is. Az új házak so­ra, s az egyre gyarapodó szá­mú tartós fogyasztási cikkek — mosógépek, televíziók, por­szívók a nagyszámú betét­könyvekkel együtt azt mutat­ják, hogy a termelőszövetke­zet tagjai megtalálják számí­tásaikat. 1968-ban majd 6 mii. lió forintot, 1969-ben 8,5 mil­lió forintot osztottak ki a tsz- tagoknak és alkalmazottak­nak. Az 1970-es terv is 8,5 millió forint jövedelmet jelez előre a végzett munkáért. A beszámoló érzékeltette a falu­képen lemérhető-látható vál­tozásokat is. Tavaly áj, hat- tantermes iskola épült — több mint másfél millió forintos beruházással — orvosi lakást és rendelőt alakítottak ki 11 ezer forint ráfordítással, az utak javítására 30 ezer forin­tot költöttek. A többi épüle­tek, amelyek elsősorban az iskola körül létesültek, mint­egy 242 ezer forintba kerül­tek. A jelentős fejlesztéshez a község dolgozói 22 ezer fo­rint értékű munkával járul­tak hozzá, s társadalmi mun­kát végeztek az idősebb párt­tagok is, akik lelkesen kivet­ték részüket Szurdokpüspöki építésében. Népszerű a gazdaságpolitika Sok szó esett a taggyűlésen a pártépítésről; Kondács György, idős párttag felszóla­lásában a család szerepét hangsúlyozta a fiatalok neve­lésében, s mint mondotta, a kommunista mindenütt le­gyen példamutató, ne menjen el a hibák mellett, ne hagy­ja, hogy a téves, rossz né­zetek megszaporodjanak, ne­velje a fiatalokat kommunis­ta emberré. A vezetőség be­számolója egyébként sorra vette a két évvel ezelőtt ho­zott határozatot, s kritikusan, névre szólóan értékelte fel­adatainak teljesítését. Két év­vel ezelőtt a pártoktatás szín­vonalának emelését jelölték meg határozatukban a szur­dokpüspöki kommunisták. Most arról adhattak számot, hogy a tervezett egyetlen ok­tatási forma helyett kettőt indítottuk, s hogy sikere volt például a téli háromhetes tanfolyamoknak. Az esetek többségében a párthelyiség ki­csinek bizonyult, annyian je­lentek meg az előadásokon. A gazdaságpolitikai tanfolyamon eredetileg 25 hallgatóra szá­mítottak, ezzel szemben átlag­ban 35 érdeklődő vett részt a foglalkozásokon. A szám­szerű növekedés mellett na­gyon értékes tartalmi válto­zásokról ig számot adtak. A pártmunka színvonalának emelése érdekében fejlesztet­ték a pártcsoportokat. Három pártcsoportot hoztak létre és működtettek eredményesen. A gépcsoportnál, a jobbágyi üzemegységnél, és a szurdok- püspöki községnél működött pártcsoport. Mint ahogy a vi­tából és a beszámolóból is ki­tűnt, a pártcsoportok betöl­tötték szerepüket, meghozták a várt eredményt. Különösen a gépcsoport párttagjai dol­goztak eredményesen; jól köz­vetítették a taggyűlések közötti időszakiban a pórtcsoportgyű- lésak a le. és felfelé irányuló információt. A pártcsoport- értekezleteken sok volt a hoz­zászóló, több, a munkával kapcsolatos bírálat hangzott el, s mindez segítette a gaz­daságvezetést is. A gépcso­portnál működő pártcsoport például a szocialista brigádok segítésében, a társadalmi munka szervezésében ért el jó eredményt. Fiatalok a pártban A szurdokpüspökiek szám­vetése és feladatmeghatározá­sa jó példája annak, hogy a termelőszövetkezetekben a pártszervezetek sajátos esz­közeikkel milyen eredménye­sen segíthetik a gazdasági cé­lokat is. Miként a beszámoló megállapította, sokat tettek a termelőszövetkezetben dolgozó nők helyzetének javításáért, de sokat köszönhetnek éppen a nők lelkes, áldozatkész munkájának is, akik közül jó néhány úgy tevékenykedett, hogy jelentősen segítette a pártszervezetet céljainak el­érésében. Kritikususan szóltak a pártépítésről. — Ebben előbbre kell llépni — állapí­tották meg, hiszen az alap­szervezetek tagjainak több mint 60 százaléka mér túl van a negyvenedik életévén. A fiatalok közül, akik jelen­leg a KISZ-ben tevékenyked­nek, többen megértek már arra, hogy a Párt tagjai le­gyenek. Ezért döntöttek úgy a taggyűlésen, hogy ezután még szervezettebbé teszik a párt- építést iés fiatalokkal erősítik az alapszervezetet. Taggyűlé­sükön két fiatalt vettek fel a párttagok sorába. Kalovíts Géza (II.) Az életszínvonal emelkedé­sével jár, hogy az emberek egyre több, drága, több ezer forintot érő háztartási gépet és készüléket vásárolnak. Ter­mészetes, hogy az ilyen nagy beruházásokhoz biztonságérzet is kell: a vevő tudni akarja, hogy jól vásárolt, és ha gépé­vel valami baj történik, az mennyiben az ő kára, és mennyiben a gyártó, illetve eladó cégé. Ezeket a gépeket, készüléke­ket — hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, rádió, televízió, motorkerékpár, gépkocsi stb. — gyűjtőnéven tartós fo­gyasztási cikkeknek mondják. Éppen azért, mert rendelteté­sük szerint hosszú ideig kell működniük, s mert az áruk is magas — az elmúlt évben az ezekkel kapcsolatos jótállások­ról öt miniszter adott ki együttes rendelkezést. A belke­reskedelmi, kohó- és gépipa­ri, könnyűipari, külkereske­delmi és nehézipari miniszter együttes rendelkezése (4/1969.) kimondja, hogy ha a tartós fogyasztási cikk hibás, a vá­sárló követelheti annak kija­vítását, kicserélését. illetve visszavételét. A hibás készü­léket nyolc napon belül ki kell javítani. Ezeknél a bo­nyolult gépeknél azonban megtörténhet, hogy hibájuk hosszabb javítást igényel. Ha ez a 15 napot is meghaladja, kölcsönkészüléket kell adni a vásárlónak a javítás Idejére, a hiba bejelentésétől számított 15 nap után, egészen addig, amíg kijavítva vissza nem kapja sa­ját gépét. A tartós fogyasztási cikkek­hez jótállást kell adni. A jót­állás — cikkektől függően — hat hónaptól két évig terje­dő idő szokott lenni. A ren­delet előírja, hogy a jótállási idő a szokásosnál hosszabb lehet (az új gazdasági mecha­nizmus bevezetése óta egyes vállalatok a jótállási idő meg­hosszabbítását is felhasznál­ják gyártmányaik népszerűsí­téséhez), de rövidebfo nem. Ha javításra szorul a gép, vagy készülék, a jótállási időt annyival kell meghosszabbíta­ni, ameddig a vásárló nem használhatta a megvásárolt tartás fogyasztási cikket. Természetesen a jótállás itt is a kereskedelmi céget terhe­li, akár hazai gyártmányú, akár külföldi gépet adott el. A javításról is a kereskedel­mi cégnek kell gondoskodnia. Az olyan készülékeket, ame­lyek működéséhez rögzített bekötés szükséges, (például bojler, villanytűzhely stb.) a helyszínen, a vásárló lakásán kell megjavítani, s ha ez sem­miképpen sem lehetséges, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a ke­reskedő köteles gondoskodni. Ugyanez vonatkozik a 10 kiló­nál súlyosabb és a helyi köz­lekedési eszközökön kézi cso­magként nem szállítható ké­szülékekre is. Könnyen moz­gatható, könnyű és akár vil­lamoson, autóbuszon is szál­lítható készüléket a vásárló köteles elvinni a legközelebbi szervizbe, vagy ha ilyen nincs a helységben, a javítószolgálat helyi begyűjtőhelyére. A vá­sárlónak — ha a készülék be­szállítása külön költséget okozott — a szállítási díjat a helyi viszonyoknak megfelelő­en kell megtéríteni, (tehát, ha autóbuszon szállította be a vá­sárló a hibás gépet, nem szá­míthatja fel taxi díját stb.). A gép vagy készülék kicse­rélésére akkor kerülhet sor, ha az javítás után sem len­ne jó, illetve, ha javítása hat­van napnál hosszabb ideig tartana, vagy ha már ötször javították és ismét elromlik. Ki kell cserélni azt a gépet is, amely három napon belül hi­bás lett, s erről nem a vá­sárló tehet. Lehetőleg azonos típusú, új gépet kell adni a rossz helyett. Ha a kereskedő a gépet nem tudja kicserélni, a vásárló visszakaphatja a vételárat, vagy más típusú ké­szüléket vehet, s ha az drá­gább, a rossz készülék árát beszámítják az új vételárba. A kereskedőnek és a vá­sárlónak egyaránt érdeke, hogy a tartós fogyasztási cikkhez mellékelt jótállási je­gyet szabályosan töltsék ki és a vásárláskor, illetve a készü­lék üzembehelyezésekor a dá­tumot tüntessék fel. A rosz- szul, felületesen kitöltött jót­állási jegy már sok vitát oko­zott vásárló és kereskedő kö­zött, de az is, hogy ha a jót­állási jegy és a készülék szá­mát, adatait nem egyeztették. Éppen az ilyen viták és felü­letességek elkerülése érdeké­ben mondja ki az öt minisz­ter közös rendelete, hogy „szabálytalanul kitöltött jót­állási jegy alapján érvényesí­tett igények teljesítése az ér­tékesítő vállalatot terheli*’. A nagy összegű vásárlások másik csoportja — elsősorban faluhelyen — az áliatvásárlás. Ezt is számos jogszabály ren­dezi. A tartós fogyasztási cik­keknél fennálló jótállás he­lyett, itt szavatosság áll fenn: az eladó szavatolja, hogy olyan állatot adott el, amilyet a vásárló tőle akart venni. Ha valahol — itt aztán igen sok­szor megtörténik, hogy utólag mégis végtelenbe nyúló viták és perek kezdődnek. Az állatszavatosság szabályai csak egyes haszonállatokra vo­natkoznak: lóra, szamárra, öszvérre, szarvasmarhára, bi­valyra, juhra, kecskére és ser­tésre. Az eladó és a vevő itt is — mint minden adás-vétel­nél — szerződést köt. Az el­adó a szerződés értelmében hi­bátlan állatot köteles adni, s ha az állatnak mégis hibája van, a vevő követelheti a szer­ződés felbontását, vagy — ha nem egy meghatározott állat, hanem csak bizonyos fajta szerepéi a szerződésben — az állat kicserélését. Ha több ál­latot, vagy egész nyájat adnak el, és ezek között van hibás, fel lehet bontani a szerződést valamennyi állatra nézve, ha a hibás állat különválasztása kárt okozna a vevőnek vagy az eladónak. A vevő a hiba felismerésétől számított nyolc napon belül köteles nyilatkoz­ni, s ha erre az eladó nem vá­laszol, 60 napon belül indít­hat pert jogai érvényesítésére, A kereskedelemmel, az adás-vétellel egy sor jogsza­bály foglalkozik az említette­ken kívül is. Egy későbbi al­kalommal ezekre is visszaté­rünk. Várkonyi Endre Lázálom .4 vézna kis öregember ide­gesen erőszakos mozdulatokkal igazgatta rőt szakállát. Bal kezében a söröspoharat fogta, jobb kezének ujjaival üteme­sen kopácsolt a durván ácsolt asztalon. Ez a monoton zö­rej kísérte végig siránkozó monológját. — Kérem, én öreg, fáradt ember vagyok. Nekem minden szokatlan dolog megárt. En, kérem, becsülettel dolgoztam végig hatvan évet és elvárom, hogy ne zaklassanak felesle­gesen. Itt van ugye a mai nap is. Reggel megittam a meg­szokott kakaót, sétáltam mint mindig, nézelődtem, mint ren­desen. Aztán vártam a dél­utáni menetrendszerű vihart. És sehol semmi. Kérem, az ilyen meglepetések nálam tragikusak lehetnek. Mi történt a mai kis árvizünkkel, mivel foglalkoznak majd szegény ut­caseprőink? És miről olvasok majd a holnapi újságban, ha semmi sem történik esőügy­ben? Az ország is kezdett ránk felfigyelni, olyan mozgalmas életünk volt; hol a vasúti töl­tés roskadt meg, hol a posta ázott be. De ha így megy, akkor megint nem lesz miért írni rólunk. Kimerültén törölte izzadó homlokát, majd egy korty sör­rel torkát nedvesítve, bizako­dó hangsúllyal folytatta. — Szerencsére vannak még jó emberek, akik ügyelnek, hogy szegény öregeknek is meglegyenek szokott kis örö­meik. Mert ugye az aluljáró­ba kisebb esők vize is be­folyik. A templom melletti új üzletház előtt is össze-össze- gyűlik valami kis pocsolya. Hacsak valamelyik okos a járda szintjét lejjebb nem vi­szi. De hál’ istennek, ritka már manapság a gonosz em­ber. S akkor jöhet a másik kedvenc játékom; a találd ki, ha tudod. Ismeri? Választ nem is várva ivott pár kortyot, s magyarázni kez­dett. — Tudja, az úgy van, hogy jön a víz. Tönkremegy vala­mi; ház, bútor, áru. Az újság felteszi a kérdést; ki a fele­lős. Akkor én elkezdem szá­molgatni; az építéskor én a húgoméknál nyaraltam Ke- csegen, a tervezéskor kórház­ban feküdtem az epém miatt; nekem tehát alibim van. Az­tán így sorra veszem a roko­nokat és ismerősöket. Kép­zelje! Eddig egy felelőst sem találtam közöttük. De hát ak­kor ... Verni kezdte az asztal szé­lét. összerezzentem, s arra éb­redtem, hogy egy hirtelen szél­roham becsapta a nyitott er­kélyajtót. Odakünn szakadt az eső. — vkm — Fiatal arcok „ Vannak még Dobó Katicák... AZ ELŐZMÉNYEK. A Nóg- tanfelügyelő is, úgy tudom — a négy—ötezer forint sem. rád megyei Állami Építőipa- a kezét mutatta, öt hetet tői- igaz, itt nincs értelme annak, ri Vállalat KISZ-bizottságá- tött a nyári szünetben az épí- hogy órabéremelésért „sírja­nak vezetőjével, Nagy József- tőiparban. Nem az árvizesek- nak” a dolgozók... Mindenki fel arról a tanácskozásról be- nél, az egyik salgótarjáni gyár- annyit keres, amennyit „nem szélgettünk a minap, amelyet építkezésnél dolgozott, aktív szégyell” — így szokták, mon- ez évben rendszeresített a kikapcsolódásként Azt mond- darui, de ez itt azt jelenti, ta: nagyon jól érzi magát, hogy mindenki annyit dolgo- legnagyobb élménye az volt, zik, amennyit bír! Teljesít- hogy nap mint nap látta 'ményben vagyunk, kell avas­munkájának kézzel fogható betonszerkezet. Egy hónapja eredményét. Rezignáltan be- dolgozik nálunk a kislány, a szélt viszont arról, hogyan fo- szerkezeti idomokat kötözi gadták ismerősei, felettesei dróttal. Ügyes, igyekvő — ez ezt a munkát-.. meglátszik a _ _ _ , ., is. — Az első keresete — A MŰVEZETŐ. Ezek után mindennel együtt - 1800­különösen érdekelt, hogyan 1900 forint lesz. Tapasztalat­fogadták új munkahelyén, a ^ól mondom, erre a munkára KISZ a vállalat gazdasági vezetésével egyetértésben, s amely évenként ismétlődve az építőipari ifjúmunkások fele­lős fórumává válhat- Ezen az üzemi ifjúmunkás parlamen­ten legutóbb tizenhatan mondtak véleményt például a kezdő szakmunkások, vagy szakmunkásjelöltek munka­helyi beilleszkedéséről, az ér­vényesülési, kereseti lehetősé­a csuklóját nyújtja mint a» öreg szakik a műhelybe láto­gató „nyakkendősöknek”. Ve­99 le kapcsolatban a leg-megka- póbb mégis a reális szemlé­let. — Négyen vagyunk testvérek, apám meghalt, édesanyám az írószerkészítő Ktsz-nél dolgozik. Keveset keres, ment gyakran beteg. Mégis szeret­te volna, ha tovább tanulok, vagy legalább irodai munkát vállalok- Közepesen érettsé­giztem az idén a Bolyai gim­náziumban. A történelemmel volt a legtöbb bajom, de a matek írásbeli kettesemről fel tudtam jönni négyesre a vé­gén ... A Népszabadságban olvastam a vállalat hirdeté­sét, hogy vasbetonszerelőt keresnek Salgótarjánban. így gefcről. A tizenhat felszólaló vasbetonszerelők baglyasaljai Bakkal alkalmasabbak a nők korlatnak _________ _____________ s égnek, a kollektív előítélet- dolguküt. Most készítettünk el a férfiaknál. Különben is igyekszünk megkönnyíteni a nek személyes példájával el lentálió Kovács Gizellát. Mert akkor is példa az ő ese­te, ha nem annak szánta. fiatal között volt Kovács Gi- telepén a mindennapi §ya- zella, salgótarjáni kislány, korlatnak, a rossz beidegzett- aki érettségivel (!) vasbeton- szerelőnek jelentkezett, és... — Nem hitték el, hogy gimnáziumi érettségivel segéd­munkásnak jelentkezik a vas­betonosokhoz. .. Csak hosszas magyarázgatás után nyűgöd- .. _ , , tak bele, hogy fizikai munkát lépett. Vannak meg Dobo akar, nem íróasztalt- Ez fel- Katicák! Húsz éve vagyok a tűnt neki és szóvá tette a ta- szakmában, érettségizett tiu- nácskozáson - mondta a val már találkoztam itt ­KISZ-titkár. igaz, nem sokáig láttám —, de iK gyorsítja. lány, gimnáziumból, egyetlen „DOBÓ KATICA” A kislányt természetesen egy sem jött hozzánk^— így zőjelben, ha lehetne többszö­felvették és kérése szerint el- Csákvári László művezető, rösen is, mert Kovács Gizitől helyezték a vállalat baglyas- aki nem csodálkozott, hiszen éppen a hősiesség áll a leg­idestova húsz évvel ezelőtt távolabb. Lánynak is közép­hasonló módon, érettségivel került a vasbetonosokhoz. Azóta szerzett egy techniku­mi érettségit is. — Ide jó helyre került a kislány. Láthatja, sok a fia­tal, jó a kereset, nem ritka egy újításnak is beillő egy­szerű eszközt, amely fölösle­gessé teszi a nehézkes, női kézbe nem nagyon illő lapos- — Tudja, mit mondtam el- fogót... .blikkre”, amikor ide be- a műhelyben megmutatták, miről van szó. A hajlított ár­hoz hasonló, fanyelű, egysze­rű eszköz nagyon megkönnyí­ti a kötöző munkáját. És meg aljai vasbetonszerelő telepén. Baglyasra menet különös sze­rencse folytán összefutottam egy ismerős salgótarjáni pe­dagógussal. aki Kovács Gi­zella esetéhez — „minikál­váriájához” — a saját eseté­vel kapcsolódott. A tanár — termetű, inkább vékony mint erős, barna kislány. Modem. „áramvonalas”, sötétkeretes szemüveget visel. Kézfogásnál jelentkeztem, a vasbetonsze­relésről nem tudtam semmit, ma már többet tudok, de semmit sem bántam meg. So­kan nem értenek meg. A háj­ban mindenki csodálkozott, én meg azt nem értem, mi van azon feltűnő, hogy vala­ki nem kapaszkodik minden­áron az íróasztalhoz- A mű­helyben mindenki szeret, könnyű volt beilleszkedni, itt nagyon jó a kollektíva, ösz- szetartanak. Rövidesen együtt kirándulunk. Nem érzem magam sem áldozatnak, sem hősnek. Hat hónap múlva se­gédlevelet kapok, két év múl­va szakmunkás leszek. A gim- f názium? Azért sem volt kár. L&íl-lr Sokat felhasználhatok belőle itt is. Országos adat: jelenleg minden öt közül négy a fi­zikai és csak egy a szellemi munkakör. A tarjáni „Dobó Katica” ezt is tudja! Pataki László NOGRAD — 1970. augusztus 14., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom