Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-13 / 189. szám

Polgári védelem ■Ceszüi ea Palöcföld Termelőszövetkezet A balassagyarmati Palócföld Mezőgazdasági Termelőszövet, kezet egyik legfontosabb góc­pontja a Nyírjespusztán levő major A gépszínben 22 erő­gép sorakozik. Négy istálló­ban mintegy 300 állat -■ több­ségében szarvasmarha — van itt elhelyezve. Magtár, üzem­egységiroda, négy dohanypaj- ta és szérűnkért egészíti ki a sort. Az itt levő értéket csak hatszámjegyű számmal lehet felbecsülni — éppen ezért kap különös jelentőséget, hogy a Balassagyarmaton augusztus 29—30-án sorra kerülő polgári védelmi gyakorlat több fon­tos eseménye, a téeszmajorban zajlik le. A gyakorlat előkészítésében és megszervezésében — s majdan a lebonyolításban is — nagy szerep hárul Kovács Győzőre, a Palócföld Terme­lőszövetkezet polgári védelmi önvédelmi parancsnokára. A fiatal, tevékeny üzemegység- vezetőnek és segítőtársainak az egyik legnagyobb gondot a növendékistálló légmentes el­zárása, elsötétítése okozza. A feltételezett sugárveszély mi­att a két napig itt-tartózkodó állatápolók és állatok csak szűrt levegőt kaphatnak, fényt csak villanyfény formájában láthatnak — a nővén dékmar- hák életritmusában a rend­szeres etetés, gondozás hatá­sára mégsem 'áll be változás. A . sugármentesítés nemcsak az istállóban, másutt is fel­adatot jelent. A magtárat ugyancsak légmentesen kell lezárni, s a szérűskert egyik szalmakazlát is el kell szige­telni polietilén fóliával. A termelőszövetkezet vegy­védelmi rajának a gyakorlat során az igénybe vett utak sugármentesítése lesz a dolga. Ezeket az utakat zászlók jel­zik majd, csak ezeken bonyo­lódhat le a közlekedés. Ter­mészetesen a használatban te­vő tehergépkocsik is sugár- mentesítve lesznek — az erre a célra szolgáló csőrendszer készítése most folyik. A majorban óvóhely is ké­szül, s természetesen gondos­kodva lesz a feltételezetten sugárveszélyezett személyek és állatok mentesítéséről is. Kovács Győző polgári vé­delmi önvédelmi parancsnok­nak az előkészületek során nagy segítségére szolgál, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen — mint hallgató — annak idején rendszeresen részt vett a polgári védelmi oktatásokban, s hogy a közel­múltban Hatvanban megfigye­lőként ott volt egy, a balas­sagyarmatihoz hasonló, nagy­szabású polgári védelmi gya­korlaton. Az önvédelmi parancsnok­ra mi tette ezen a gyakor­laton a legnagyobb hatást? — Meglepett a városban le­vő tökéletes csend és nyuga­lom — adja meg a választ a kérdésre Kovács Győző — Egy lélek sem volt az utcá­kon. Tetszett, hogy a hatvani Lenin Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetnél a vegyvédel­mi raj egy MTZ traktor se­gítségével. nagyon gondosan, rendszeresen hajtotta végre a sugárveszélyezettnek kijelölt terület mentesítését. Balassagyarmaton, a téesz- ben már megkezdődött a gya­korlatra a polgári védelmi ki­képzés. Mint Kovács Győző elmondotta: ami a fegyelmet, a pontos végrehajtást illeti, a balassagyarmatiak sem akar­nak lemaradni a hatvaniak mögött. Kiha^%oála<lan marad a fejlesztés? Nehéz helyzetben az autóközlekedés , Harminc új autóbuszt ka­pott eddig a Nógrád megyei 2. számú Autóközlekedési Válla­lat. Emellett negyven régebbi járművet teljesen felújítottak. Szeptember végéig még to­vábbi tizenhét kocsit külde­nek el főjavításra, hogy meg- ifjított állapotban újra forga­lomba álljanak. Ennek ellené­re még mindig sok a panasz az autóbusz-közlekedésre a járatkimutatások és -késések miatt. Az észrevételek jogosak, amit statisztikai adatokkal is igazolni lehet. Míg tavaly az első félévben a járatok 0,2 százaléka maradt ki és 0t9 százaléka késett, addig az idén 0,3 százalékukat hiába várták az utasok, a járatok 1.1 százaléka pedig késéssel érkezett a megállóhelyekre. Mi o* okn? Mi az oka annak, hogy az autóköziekedesben a fejlesz­tés ellenére nem tapasztalha­tó javulás? Szalui László, a vállalat fő­mérnöke egyik alapvető té­nyezőként említi meg. hogy kevés a szakmunkás és a gép­kocsivezető. A javítóműhe­lyekben a tervezett létszámot mindeddig nem sikerült fel­tölteni. így egy-egy kocsi a javítás elhúzódása miatt a kelleténél hosszabb ideig esik ki a forgalomból. — Júliusban negyven har­madéves ipari tanuló szerzett segédlevelet nálunk — emlí­ti meg Szalai László — Az egy hónap szabadság eltelté­vel mindössze tizenhármán vették fel újra a munkát az üzemben. Ha a magyarázatot keressük a jelenségre — " s rneg kell tennünk, hogy a jö­vőben a hasonló „érvágást” elkerüljük —, arra a követ­keztetésre jutunk: a fiatal szerelők számára szinte fogy­hatatlan elhelyezkedési lehe­tőség kínálkozik, ahol köny- nyebb a munka és jobban fi­zetnek. A Nógrád megyei Állami lpítőipari Vállalat KISZ- és szakszervezeti bizottságának szervezésében ma délután if­júmunkás-találkozót rendez­lek az építők salgótarjáni s íékházában. A vállalatnál egyikét éve dolgozó fiatal szakmunkások tanácskozásán jelen lesznek a vállalat gaz­A krónikus munkaerőhiány még ijesztőbb méreteket ölt­het, ha nem sikerül időben megtalálni a kiutat ebből az áldatlan helyzetből. Az év vé­géig, vagy legkésőbb a jövő év elejéig újabb 25 autóbuszt kap a vállalat. Ha ehhez még hozzávesszük a következő évi fejlesztési programot, nyom­ban nyilvánvalóvá válik, hogy újabb és újabb dolgozók fel- vétele nélkül, ha nem lesz, aki a rendelkezésre álló jár­műveket vezesse és karban­tartsa, a fejlesztés könnyen kihasználatlan maradhat. A ttsabad idő terhére — A jövő év elejétől elke­rülhetetlenné válik, hogy a gépkocsivezetőket kétszáz, a szerelők, karbantartók létszá­mát száz dolgozóval gyarapít- suk — tejti ki Szalai László. — A munkaerőhiány enyhíté­sére átmenetileg csak annyit tudunk tenni, hogy a dolgozók szabad idejének terhére újabb műszakokat szervezünk. Köz­ben a munkásfelvétel több formájával próbálkozunk: to- borzó körúttal és hirdetéssel. Gépkocsivezetői tanfolyamo­kat is indítunk. Keressük an­nak a módiát. miképpen le­hetne az ipari tanulókat érde­keltté tenni, hogy jobban-kö­tődjenek a vállalathoz és megtalálják számításukat. Hogyan ítéli meg a járat­kimaradásokat és a .késéseket Józsa Mihály, a vállalat sze­mélyforgalmi osztályának vezetője? — Számos közutunk állapo­té még mindig nem kielégítő — mondja. — Ebből követke­zően az autóbuszok gyakrab­ban szorulnak javításra, mint várható lenne. Ugyanakkor a javító kapacitás kicsi, nem tud lépést tartani a szaporodó fel­adatokkal. Elsősorban azokon az útvonalakon akad gond. ahol csak kiskocsik tudnak közlekedni. Ez a helyzet pél­zetői. A tanácskozás célja, hogy a kezdő ifjúmunkások beilleszkedésének, kereseti és érvényesülési lehetőségeinek, megbecsülésének kérdéseit megvitassák. A tanácskozás után az építők munkásszállá­sán divatbemutatóval egybe­kötött bált rendeznek, az öb- lösüveggyári „Kristály”-zene- kar közreműködésével. dául a ceredí vonalon. Az építőiparban dolgozók szállí­tása sem megy mindig zökke­nő nélkül. Talán átcaoporiosítáasal Pedig jó néhány intézkedést tett az utóbbi időben a vál­lalat a személyszállítás javí­tásáért. A menetrendszerinti autóbusz-forgalom biztosítása érdekében csökkentették 9 különjáratokat. Hétfőtől pén­tekig mindössze egy, szombat­ra öt, s vasárnapra is csupán tíz különjárati autóbuszt en­gedélyeztek. A kötelező tartalékkocsi- állomány ezekben a hetekben már eléri a meghatározott — húsz százaléknyi — szintet, de a kiskocsi változatlanul kevés, ami éppen a „kritikus” útvo­nalak forgalmát veszélyezteti. Ezen a téren csak kisebb ja­vulás várható a közeljövőben, amikor nyolc új autóbusz ér­kezik a ' vállalathoz. Átcsopor­tosítással talán valamelyest növelni tudják a tartalék kis- kocsiállományt úgy, hogy ezek útvonalán az új autó­buszokat állítják forgalomba. Mire számíthat a megye utazóközönsége? Ürrá tud-e lenni a vállalat saját erejére támaszkodva a hosszú idő óta megoldatlan problémákon? Erre a kérdésre csak a vezér- igazgatóság adhatna meg­nyugtató választ... Kiss Sándor am n I mi KOSSUTH RÁDIÓ: 8.30: Gyön­gyösi Rácz Géza népi zenekara játszik, Fényes Éva és Csór Jó­zsef énekel. — 9.00: Tudomány a fantázia tükrében. — 9.31: Angot asszony lánya. — 10.05: Mozart- művek. 10.55: Iván Szuszanyin. — 11.30: Mezei Kálmán népi ze­nekara játszik, Békeffy Sarolta énekel. — i2.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.40: Fű­re lépni tilos. . .?! — 14.00: Kó­ruspódium. — 14.07: Haydn; G­dúr (Oxford) szimfónia. — 14-35: A régi dereglye. — 15.10: Üdülni jó dolog?: — 16.00: A világgaz­daság hírei. — 16.05: Orosz muzsi­ka. — 16.33: Üj felvételeinkből. — 16.40: Vallomás. — 16.58: Hallgató­ink figyelmébe! — 17.05: Idősze­rű nemzetközi kérdések. — 17.15: Verdi: Aida — III. felvonás. — 17.48: A középkori Magyarország — illúziók nélkül. — 18.16: Köny_ nyűzenei olimpia. — 18.58: Hall­gatóink figyelmébe: — 19.25: Kri­tikusok fóruma. — 19.35: Nóta- és népdalest. — 20.19: Alkony és haj_ nal között. — 31.19: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. A Bergendi-együt- tes nyilvános hangversenye. — Kb. 22.15: Sporthírek. — 22.20: Századunk mesterműveiből. — 23.33: Tánczene — éjfélig. — 0.10 —0.25: A csavargókirály. PETŐFI RADIO: 8.05: Mikrobi és a Holnaplátók. Fantasztikus clasági és tömegszervezeti ve­@ NÓGRÁD - 1970. augusztus 13., csütörtök Kezdő szakmunkások tanácskozása Csornán még mindig dolgozik Frászt Pál, kékfestőmester az 1800-ban alapított kis mű­helyben. A Frászt család ötödik leszármazottja ma is kitű nő hozzáértéssel végzi munkáját. Az utóbbi időben a kékfestett termékeket nemcsak az idősebb korosztály, hanem már a fiatalok is szívesen viselik (MTI fotó: Matusz Károly felvétele) Hármas jubileum Fertődön ötven évvel ezelőtt kezdő­dött meg Fertődön az egykori Bszterházy - birtokon a mező- gazdasági növénynemesítés. Egyre több „Eszterházy”-fajta került köztermesztésbe. A nagyarányú kutatómunka azonban 25 évvel ezelőtt kez­dődött Fertődön, az Állami Növénytermesztési és Növény - nemesítési Kutató Intézet lét­rehozásával. Pontosan 20 éve, hogy az intézetben megkezdő­dött a kertészeti növények, fő­leg a bogyós gyümölcsök ne­mesítése az elhunyt dr. Por- páczy Aladár Kossuth-díjas igazgató irányításával. A hármas évforduló alkal mából gazdag eredményekről adhattak számot az intézet munkatársai. Az 50 év alatt félszáz. Fertődön nemesített, vagy bevezetett fajta kerüli köztermesztésre hazánkban. Az utóbbi 25 évben 25 fertőd! faj­ta került állami elismerésre. Többek között az intézet je­lenlegi igazgatójának, dr Be­rádió játék. -~ 8.37: Conny Odd: Vidám német népdalrapszódia. — 8.45: Külpolitikai figyelő (Ism.) — 9.00: Táncmelódiák. — 9.25: Bartók: Rapszódia zongorára és zenekarra. — 9.50: Magánvéle­mény közügyekben. — 10.00—12.00; Zenés műsor üdülőknek. — 12.00: Bogáncs. — 12.20: Zenekari mu­zsika — 19.35: Vendégségben. — 19.54: Jó estét, gyerekek» — 20.25: Üj könyvek (Ism.) — 20.28: Ber­lioz*. A trójaiak. — 21.53: Hó­napról — hónapra. — 22.08: Já­noska. — 22.20: Két könyv a könyvespolcról. — 22.30: Váradi András népi zenekara játszik. — 23.15: Billy Vaughn zenekara ját­szik. — 23.33: Gerda Lammers énekel. — 24.00—0.10: Hírek. Idő­járás. TELEVÍZIÓ: 17.58: Műsorismer­tetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Kertbarátok. — i8.35: Csend és ritmus. — 19.05: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.25: Mezo- potániából a mai Irakba. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: A két vero­nai nemes. — 22.10: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 19.00: és 28.05: Tv-híradó. — 20.05: Ez tör­tént fényes nappal (svájci bűn­ügyi film). — >1.45: Sportmaga­zin. ke Ferenc Kossuth~dí jasnak F—293-as búzája, amely je. lenleg a köztermesztésben le­vő legjobb magyar búzafajta. Dr. Porpáczy Aladár nevéhez nemcsak az új málna- és sza­mócafajták nemesítése fűző­dik, hanem a bogyós gyümöl­csök nagyüzemi termesztésben való elterjesztése is. 50 év alatt a fertődi kutatók 25 ötvennyolc év után először látogatott haza, szülővárosán ba — a szovjetunióbeli Baku­ba — Zajonc Pál pécsi kis­iparos. 1912-ben a cár kato­nának hívta be a fiatal bakui órást, Pavel Gencionovics Za- joncot, és többé nem is látta viszont városát, családját. Ka­tonai szolgálatának idején ki­tört az első világháború és nyomban a frontra vezényel­ték ahol még az év őszén fogságba esett. Magyarország­ra szállították hadifogoly- munkára és így ismerkedett meg egy pécsi kislánnyal, ké­sőbbi feleségével. A háború után Pécsett telepedett le. Boltja Pécs közepén, a Jókai téren áll ma is. Évtizedeken át hiába kutat­ta a Bakuban élő hozzátarto­zóit. Nemrégiben egy Pécsett járt szovjet turista tért be boltjába. Az idős órásmester Az idei könyvpiac érdekes­ségének ígérkezik, hogy októ­berben megindul a Világiro­dalom remekei című váloga­tás negyedik sorozata. Az igé­nyes vállalkozás nagyrészt olyan műveket ölel fel, ame­lyek 1945 óta nem jelentek meg magyar kiadásban. s olyan szerzők írásait kínálja, mint Aragon, Csehov, Dumas, szakkönyvet írtak. Számos szakcikkük és tudományos közleményük látott napvilá­got. A szakelőadások sorozatát tartották bel- és külföldön. Az intézetben születőben van az első intenzív magyar búzafaj­ta és olyan bogyósgyümölcs­fajták, amelyek megfelelnek a konzervipar egyre növekvő igényednek. (MTI) beszédbe elegyedett a vendég­gel, s kiderült, hogy a turis­ta Bakuból jött és emlékezett egy Zajonc nevű emberre. Se­gítségével a Zajonc család ré­gen elszakadt tagjai a múlt évben végre életjelt adhattak egymásnak. A 79 éves pécsi órásmester most repülőgéppel ellátogatott szülőföldjére, a híres szovjet olajvárosba. A repülőtéren harminchat rokona várta, akik erre az alkalomra külön autóbuszt, béreltek. Zajonc Pál csaknem hat évtized után vi­szontláthatta szülővárosát, amely azóta Azerbajdzsán fő­városa lett és lakóinak szá­ma egymillió fölé emelkedett. S ekkor megértette azt is, miért nem találták meg le­velei a címzetteket — régi. kis szülőháza helyén, modern, ti- zenkétemeletes lakóépület emelkedik. Ehrenburg, Feuchtwanger, Sinclair Lewis, Huxley, Maugham, Maupassant, Mora­via, Thackeray. H. G. Wells. A 24 kötetes sorozat egy- egy kötete 24 forintos áron ke­rül forgalomba —, a' sorozat­ra már eddig több. mint 500 előjegyzés érkezett a salgótar­jáni könyvesboltba. Harminchat rokon várta Bakuban A Világirodalom remekei

Next

/
Oldalképek
Tartalom