Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-13 / 189. szám

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság szerződése A Magas Szerződő Felek abban a törekvésben, hogy előmozdítsák Európa és a vi­lág békéjének és biztonságának megszilárdítását, abban a meggyőződésben, hogy az államok békés együtt­működése az ENSZ alapokmányában rögzített célok és elvek alapjan megfelel a népek hő óhajának és a béke általános érdekeinek. megállapítva azt a tényt hogy azoknak az intézkedé­seknek i megvalósítása amelyekben korábban állapodtak meg köztük a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló 1955 szeptember 13-: egyezmény megkötése, kedvező felté­teleket teremtet: a kölcsönös kapcsolataik továbbfejlesztését és megszilárdítását céizó újabb fontos lépésekhez. attól az óhajtól átnatva, hogy szerződés formájában jut­tassák kifejezésre az együttműködésük javítására és kiszé­lesítésére irányuló eltökéli szándékukat, beleértve a gazda­sági. valamint a tudományos, műszaki és kulturális kapcso­latokat is, a két ailarn eidekében. az alábbiakban állapodtak meg: 1. cikkely: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Né­met Szövetségi Köztársaság politikája fontos céljának tekin­ti a nemzetközi oéke megőrzését és a feszültség enyhítését Kinyilvánítja azt a törekvését, hogy elősegíti az euró­pai ueiyzet rendezését es az összes európai államok közötti békés kapcsolatok fejlesztését s ennek kapcsán az e térség­ben tennállo tényleges helyzetből indul ki. 2. cikkely: A Szovjet Szociahsiü Köztársaságok Szövetségét és a Német Szövetségi Köztársasagot kölcsönös kapcsolataiban, valamint az európai ás a nemzetközi biztonság garantálásá­nak kérdéseiben az ENSZ alapokmányában rögzített célok és alapelvek vezérük. Következésképpen vitás kérdéseiket kizárólag békés eszközökké, oldják meg és kötelezik magu­kat arra, hogy az európai és a nemzetközi biztonságot érin­tő kérdésekben, valamint kölcsönös kapcsolataikban az -' ENSZ alapokmánya 2. cikkelyének megfelelően tartózkodnak az erőszakkal való fenyegetőzestől vagy erőszak alkalmazá­sától. 3. cikkely: C A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság a fenti célokkal és elvekkel összhangban egyetért annak elismerésében, hogy az európai békét csak akkor lehet megőrizni, ha senki sem tör a jelen­legi határok ellen. Kötelezik magukat arra, hogy maradéktalanul tisztelet­id ben tartják az összes európai államok területi sérthetetlen­ségét a mai határok mellett; kinyilvánítják, hogy nincsenek területi követeléseik sen­kivel szemben sem és a jövőben sem támasztanak ilyen kö­veteléseket; ma és a jövőben sérthetetlennek tekintik az összes c európai államok határait úgy ahogyan azok a jelen szerző­dés aláírásának napján húzódnak, beleértve az Odera— Neisse vonalat, amely a Lengyel Népköztársaság nyugati határát alkotja, va.'arnini a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti határt. 1 cikkely: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság közötti jelen szerződés nem érinfi az általuk korábban megkötött két- és többoldalú szerződéseket és egyezményeket 5. cikkely: E szerződés ratifikálásra szorul és a ratifikációs okmá­nyok kicserélésének napján lép hatályba, amire Bonnban kerül sor. Elkészült Moszkvábar 1970. augusztus 12-én, két pél- - dányban, ezeknek mindegyike német és orosz nyelven, s mindkét szöveg egyforma hatállyal bír. » A szerződést alán Iák • Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének nevében f A. N. Koszigin A. Gromiko a Német Szövetségi Köztársaság nevében W. Brandi W. Scheel i­# < Kettős rendőrgyilkosság Észak-Írországban X' Ismeretlen terroristák rend­őröket csaltak tőrbe Észak- lrországban, az ír Köztársaság határának közelében, a szer­dára virradó éjjel. Telefonon . azt mondták, hogy lopott ko­csit találtak. Amikor a két rendőr meg akarta vizsgálni az autót, a kocsiban pokolgép robbant. Az egyik rendőr, a 23 éves Sámuel Donaldson szerdán hajnalban a kórház­ban belehalt sérüléseibe. A v másik rendőr, a 26 esztendős - Robert Miller, délben halt meg a kórházi ágyon. * A kettős gyilkosság egybe­esett az „inasfiúk napjával”. A protestánsok ezen a napon ünnepük Londonderryben a város 1689-es visszavételét a katolikus II. Jakab hadaitól. Az értelmetlen rendőrgyilkos­ságok fokozták az amúgy is nagy feszültséget, ezek a fel­vonulások ugyanis provokál­ják a kisebbségben tevő kato­likusok érzelmeit. Tavaly a polgárháborús eseményeket szintén a protestáns tünteté­sek váltották ki. Szerdán délben London­derry utcáin brit járőrök cir­káltak. és fegyveres alakula­tok őrizték a városközpontban emelt homokzsák-erődítmé­nyeket. * Részleges megállapodás « Laoszban A laoszi felek között meg- ' állapodás jött létre arra vo­natkozóan, hogy Khang Khay- ban tartsák meg a hivatalos megbeszéléseket a Laoszi Ha­zafias Front Pártjának képvi­selői és Souvanna Phouma, a r Vientiane-i miniszterelnök személyes megbízottja között az országban kialakult helyzet rendezéséről — jelentik Vi­entiane-i kormánykörökre hi­vatkozva a nyugati hírügy­nökségek. Hátra van még a tárgyalá­sok időpontjának kitűzése és a résztvevők kiejlölése. (MTI) 2 NÚGRAD — 1970. augusztus 13., csütörtök | Fontos Határkő Európa történetében Igor Orlov, a TASZSZ hírmagyarázója írja: A realizmus a legjellemzőbb vonása annak a szerződésnek, amelyet Moszkvában most írt alá a két állam kormányfője és külügy­minisztere. A szerződés érinti az európai poli­tika kardinális kérdéséit Általános vélemény szerint a legfontosabb ezek közül a kérdé­sek közül a jelenlegi európai határok sérthe­tetlenségének. a második világháború és a háborút követő fejlődés eredményeképpen létrejött realitásoknak az elismerése. A két fél sérthetetlennek tart minden euró­pai határt, ezen belül az Odera—Neisse-vona- lat, amely Lengyelország nyugati határa és az NSZK és az NDK közötti határt. A realitásoknak ezt az elismerését az a világos felismerés diktálta, hogy az európai béke csak abban az esetben őrizhető meg, ha senki se követ el merényletet a jelenlegi határok ellen. Ezért olyan fontos a két fél­nek az a kötelezettségvállalása hogy tiszte­letben tartják minden állam területi sérthe­tetlenségét a jelenlegi határai között. A realizmus szellemére vall és az ENSZ alapokmányának megfelel a Szovjetuniónak és az NSZK-nak az a kötelezettségvállalása is, hogy a vitás kérdéseket nem oldják meg erő alkalmazásával, vagy az azzal való fe­nyegetőzéssel. A szerződés feltárja továbbá a kölcsönösen előnyős gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés kiszélesítésének távlatait a Szovjetunió és Nyugat-Németor- szág között. Mint sok külföldi kommentátor helyesen hangsúlyozza, az új szerződés jelentősége messze túllépi a két ország kölcsönös kapcso­latainak kereteit. Ez a szerződés jobbá teszi majd Európában a politikai légkört és bizo­nyos mértékig elősegítheti az általános nem­zetközi helyzet javulását. Valóban fontos ha­tárkő ez Európa háború utáni történetében. A szovjet—nyugatnémet szerződés aláírása szemléletesen demonstrálja annak a józan magatartásnak a gyümölcsöző eredményeit, amelyeket a két állam tanúsított a fontos problémák megoldását illetően a megelőző tárgyalások bonyolultsága ellenére, A szerző­dés általános kiindulási pontjául szolgál az a törekvés, hogy elősegítsék a feszültség eny­hülését, a minden állam közötti békés kap­csolatok fejlődését a kontinens biztonságának megszilárdítása érdekében. Természetesen nem szabad szemet hunyni afölött, hogy Nyugat-Németországban vannak olyan erők, amelyeknek távolról sincs ínyére az események fejlődésének ilyen iránya. De, minden jel arra vall, hogy ezek a körök mind kevesebb támogatásra találnak. A szovjet—nyugatnémet szerződés meg­kötése meggyőzően alátámasztja, hogy reális lehetősége van az európai biztonság prob­lémái teljes megoldásának. Ismét megmutat­ja ez a szerződés azt. hogy Európában új helyzet alakult ki, amely megköveteli, hogy vegyék számításba a kölcsönös érdekeket, és együttesen keressék a béke és a biztonság szavatolásának útjait. Éppen ezt a célt követi a szocialista orszá­goknak az a javaslata, hogy hívják össze az összeurópai biztonsági értekezletet A Szov­jetunió álláspontja világos és következetes. Mint Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára június 12-i választási beszédében mondotta: „Szövetségeseinkkel együtt, határozottan törekszünk arra, hogy az európai kontinensen megvalósuljon az eny­hülés, fejlődjön a mindenki számára hasznos együttműködés”. Az új szerződés fontos sza­kasz ezen az úton. (MTI) Nixon megvétózta a szociális kiadásokat Bizalmat kapott az olasz kormány Befejeződött a konnány- program vitája az olasz kép­viselőházban, s az Emilio Co­lombo vezette koalíciós kö­zépbal kormány szerdán bi­zalmat kapott a képviselőktől. A szavazás eredménye: 348 szavazat a kormány mellett, 231 ellen, 1 tartózkodás. A szavazás előtti beszédében Colombo ismét kifejtetté hogy kormánya erőfeszítéseit a gaz­dasági problémák megoldásá­nak kívánja szentelni. Hátra van még a szenátusi szavazás, amelyre előrelátha­tólag csütörtökön kerül sor. A koalícióban résztvevő négy párt képviselői a kor­mányra szavaztak Ellene sza­vazott az Olasz Kommunista Párt és szövetségese, a Pro­letár Egység Olasz Szocialista Pártja; valamint a szélső- jobboldali liberálisok és új­fasiszták (MTI) Ellenezte a vietnami háborút Letartóztat lati eey katolikus papot Az FBI ügynökei kedden letartóztatták Daniel Berrigan katolikus papot, a vietnami háború folytatásának egyik el­lenzőjét, akit egy áprilisban ji.gerőre emelkedett ítélet alapján három évi börtön- büntetésre ítéltek, de azóta nem akadtak a nyomára. Berrigan több társával együtt 1968. május 17-én Bal- t timore egyik külvárosában megtámadta a hadsereg to­borzóirodáját és megsemmisí­tette az ott található iratokat. A papot általában úgy isme­rik, mint a vietnami háború ellen indított amerikai kato­likus mozgalom egyik vezető­jét. Legutóbb, amikor várat­lanul megjelent az egyik philadelphiai templomban, is­mét arra szólította fel híveit, hogy ítéljék el a vietnami há­ború folytatását és ne en­gedjenek ilyen körülmények között a kormány parancsai­nak. A Berrigan letartóztatásáról szóló hírt maga Edgar Hoover, az FBI igazgatója jelentette be. (MTI) Nixon elnök hosszas habozás után, kedden váratlanul meg­vétózta a közoktatási, illetve a lakás- és városfejlesztési elő­irányzatokat ' tartalmaz» költ­ségvetési felhatalmazási tör­vényt. A közoktatási célokra 4,4 milliárd dollárt, a város- fejlesztésre 18,1 milliárd dol­lárt előirányzó két törvényt korábban a kongresszus két háza, a szenátus és a képvise­lőház óriási többséggel szavaz­ta meg. Megfigyelők szerint Nixon elnök azért vállalta inkább a magasabb szociális kiadások megvétózásával járó népsze­rűtlenséget, mert így kívánta dramatizálni azt a tételét, hogy a demokrata többségű tör­vényhozás „zabolátlan költe­kezésé” okozza az inflációt. Általános az a vélemény ugyanis, hogy a november 3- án sorra kerülő, kongresszusi választásokra az-.iníláció és a növekvő munkanélküliség problémája nyomja majd rá bélyegét. A kortesmegfontolá­sokra utalva a kongresszushoz intézett üzenetében Nixon el­nök maga is megjegyezte: „Megértem, hogy a választá­sok éve aura csábítja a politi­kusokat, hogy Igent mondja­nak minden költekezésre.” A New York Times „Rossz orvosság az inflációra” című szerdai vezércikkében megál­lapítja: Nixon elnök kitart amellett, hogy nincs lehetőség a 70 mil­liárd dolláros katonai költség- vetés további csökkentésére, sőt, azt sugalmazza, hogy a katonai kiadások csökkentése még inkább súlyosbítaná a munkanélküliséget. Semmivel sem támasztható alá az az érv — a kormány egész pénzügyi politikájának összefüggéseiből kiragadva —, hogy éppen ez a bizonyos, ha­zai fejlesztési programokra szánt 1 milliárd dollár okozza az inflációt. A kormány egész gazdaságpolitikája és a nem­zeti célokat illető fontossági sorrendje általános felülvizs­gálásra és határozott kong­resszusi állásfoglalásra szorul — hangoztatja befejezésül a New York Times. (MTI) Chilei és venezuelai nyilatkozat Károkat okoz a tömegek harcának a Tupamaros Latin-Amerika számos köz­életi személyisége és politiku­sa elítélően nyilatkozott a külföldi diplomaták elrablá­sáról és egyikük meggyilkolá­sáról, amelyet az uruguayi Tupamaros illegális mozgalom követett el. „A Chilei Kommunista Párt és a Népi Egységtömb egészé- » ben véve helyteleníti a Tupa­maros efféle akcióit” — je­lentette ki Teitelbaum. a Chilei Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, újságírókkal folytatott beszél­getésében. Megállapította, hogy az ilyen tevékenység tel­jesen ellentétes a chilei népi mozgalom elgondolásaival. Gustavo Machado, a Vene­zuelai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja Caracasban tartott sajtóérte­kezletén szintén elítélte a Tu- pamaros-mozgalom diplomata- rablásait. „Az ilyen módsze­rek károkat okoznak a töme­gek harcának, mert jó fegy­vert adnak a nép ellenségeinek kezébe” — mondotta. (MTI) Az Egyesült Államokban folytatják Manson gyilkos hippi-bandájának bűnperét. Mint emlékezetes, Mansonék bestiális kegyetlenséggel megölték Sharon Tate ismert szí­nésznőt és több más személyt. Képünkön: a bandavezért elővezetik a tárgyalásra t

Next

/
Oldalképek
Tartalom