Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)
1970-08-12 / 188. szám
FJeiülsel Uoeháztatfáh de bontani MMit leül myű! Lassan eltűnik Salgótarjánban, a Pécskő Üzletház- zal szemben álló régi épület, a kis élelmiszerbolt, fölötte a korszerűtlen lakásokkal. Szabad Sándor technikus, a bontás munkavezetője a megmondhatója, hogy építeni talán még könnyebb, mint bontani. , . — Hatalmas betonlábakra támaszkodik az épület — mondja. — Betonkoszorúk fogják körűi, amelyben 8— 12 milliméteres, az alsóbb szinteken néhol még másfél centiméteres gömbvasak is vannak. Csupa vasbeton, csupa zsaluzás ez a ház, ami ugyan bauxitbetonból épült, de egyelőre szilárdan tartotta magát. A bauxitbetonról tudni kell, hogy élettartama korlátozott, idővel „megereszkedik”, anyaga morzsalékos- sá válik. Az újságok már többször hírt adtak róla, hogy a bauxitbetonos épületek országszerte lebontásra vannak ítélve. vagy megerősítésre szorulnak. A Nógrád megyei Beruházási VáHalat fennhatósága alatt általában 6—8 tagú brigád dolgozik az épület bontásánál. Milyen nehézségekkel kell megbirkózni az itt dolgozóknak? Két emelet magasságban dolgozni, minden óvóintézkedés nélkül, a mélység szélén, felelőtlenség — Nagyon meg kel] gonrő mutatványok szemtanúi az utcai járókelők. A legtöbb, amit megtesznek, hogy egy-egy veszélyesebb, nehezebb részénél segítik a tűk az épületet, tudtuk, mi van benne, és mit vállalunk. Számoltunk azzal, hogy csak óvatosan haladhatunk. dőlni, hogy melyik beton- Hat-nyolc embernél többet másikat, megpróbálják óvni lábnál kezdjük meg a szaki- nem is kívánunk foglalkoz- egymás testi épségét. A tást, mert az épület köny- tatni, mert az egyik dolgozó ■nyen elveszítheti egyensú- a másik munkáját akadályát, ami beláthatatlan következményekkel és tragédiával járhat — közli a munkavezető. I— A bontási kezdtük a munkát, amit terület annyira szűk, hogy augusztus 25-nél hamarabb semmiképpen sem tudunk befejezni, hiszen a gyorsabb tempó sokszorosára növelvelyozná, és testi épségét szélyeztetné. Július 22-én gépi berendezést alkalmazni nem lehet. A másik: a fő közlekedési útra nem hullhat nagyob anyag, aminek , , elszállításáról, tárolásáról is ne a ese 6326 gondoskodni kell. A dolgozók még így is az _ Számított-e arra, hogy életüket kockáztatják. Bár ilyen nehéz diónak bizonyul 63 ^tel van, de ezeaz épület bontása? ket a munkavédelmi felszereléseket többnyire nem *— Előzőleg megvizsgál- használják. Sokszor nyaktömunkavédelemnek ez a módja nem éppen megnyugtató. Eddig nem történt baleset, de még nehéz napok vannak hátra a bontás befejezéséig, nem árthat lényegesen jobban vigyázni.., Új bolt Kisbárkányban A múlt hét végén új vegyesei italboltot nyitottak Kisbár- kányban. A régi vegyesbolt szűk, korszerűtlen volt és a raktározásra sem volt lehetőség. Űj, tágas, és megfelelő raktárhelyiségekkel is rendelkezik. E mellett külseje is szép, díszére válik a falunak. A bolt mintegy 250 000 forintjába került a mátraverebélyi Általános Fogyasztási és Érté kesítési Szövetkezetnek. A mátraverebélyi ÁFÉSZ célja a jobb ellátás, a kulturáltabb vendéglátás volt a kisbárká- nyi vegyes- és italbolt felépítésével. Elektronikus olvasógép A „Csarsz” nevű automata hét másodperc alatt olvas el egy gépelt oldalt. Az automatát az Ukrán Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetében tervezték. „Megtanították” felismerni és áttenni a kibernetika „nyelvére” az írógép klaviatúrájának összes jeleit. Az elektronikus olvasógép valamelyest megrövidíti a számítógépnek szükséges adatok előkészítési idejét, és nagymértékben csökkenti a számítások költségeit. Jellemző, hogy a „Csarsz” mindenfajta írást képes „elolvasni”. Akkor sem „veszíti el a fejét”, ha a dokumentum olvasásakor a jelek között érthetetlenül írott jelekre, vagy „nem szabványos” térközökre bukkan. Ezekben az esetekben meghatározott code-ot használ. A készülék felvevő „tasakjában” háromszáz oldalt lehet elhelyezni; ezek berakása és cserélése — az elolvasás után — automatikusan történik. A „Csarsz” több mint 200 jelet fordít le másodpercenként a gép „nyelvére”, ami kézi perforálás esetén természetesen elképzelhetetlen. Különböző számrendszerekkel is képes dolgozni és használható az automatikus irányítási rendszerekben is. Augusztusnak egészen az elején, amikor szinte forrt a levegő, levágták a búzát a tolmácsi Lókosvölgye Termelőszövetkezetben. Ahogy befejezték a munkát, kimértek két-két mázsa búzát és hazaszállították a szövetkezet minden idős, beteg tagjának. Az ajándékozásról Vass József, az elnök beszélt a minap, látszott rajta, örült, hogy mondhatja. Most, hogy az aratáson túl vannak, és valamennyit engedett a munka szorítása, gépkocsira ülteti^ a tsz-tago- kat és viszik Bükkszékre. Szá. zan—százhúszan pihennek egy-egy hetet a termelőszövet, kezet költségein. Az utazó, üdülő termelőszövetkezeti tag manapság már épp oly természetes, mint amilyen meglepetést keltett az első időkben. A termelőszövet, kezetek területi szövetségei, de maguk a szövetkezetek is egymás után szervezik az országjáró, a távolabbi földrészekkel ismerkedő utazásokat. Így jutottak el nemrégiben a drégelypalánki tsz-tagok Olaszországba, az érsekvadkertiek Csehszlovákiába, Lengyelországba. Az ott gyűjtött tapasztalatokat nagyszerűen hasznosíthatják későbbi munkájuk során. Néhány éve bizony még a termelés szervezése, irányítása alig-alig engedett időt arra. hogy az „emberi” ügyekkel törődjenek a szövetkezeti vezetők. Azóta azonban, hogy gyorsabban haladnak — azt teszik, amit .hasznosnak találnák — megváltozott a hely. Pártvezetés a ZIM-ben A legjobb ajánló a KISZ-szervezet Napirenden a „négyszög” erősítése A KISZ a munkásfiatalok körében végzett tevékenységében elsősorban azokra a jó kapcsolatokra épít, amelyek a párt vezetésével és irányításával az ifjúsági szövetség és például az üzemi, szakszervezeti vezetés között kialakultak. Most, amikor a párt ifjúságpolitikájával öszeíüggő határozat feladatai a gyakorlati megvalósulásra várnak — különösen fontos kérdés; milyen a pártvezetés szerepe az üzemi KISZ-szervezetek életében, hogyan sikerül megvalósítani például azt a célt, hogy a munkásfiatalok körében tovább erősödjön a KISZ tömegbefolyása. A kérdésre a ZIM salgótarjáni gyárában Angyal Andor üzemi párttitkár és Farkas József KISZ- titkár válaszolt. Fiatalok a vezetésben Egyet kell érteni azzal a véleménnyel, amely szerint a fiatalok — közöttük természetesen az üzemi fiatalok — munkássá, korszerű műveltségű, szakmai képzettségű és gondolkodású emberré nevelése nem lehet csak a KISZ feladata. Ahogyan ez társadalmi méretekben — társadalmi feladat, ugyanúgy az üzemen belül is valamennyi szervezetnek, vezetőnek részt kell vállalni ebből a nagyon sokágú munkából. Az üzemi szemlélet egyik fokmérője az, mennyi a mozgalmi vezetésben a fiatalok száma, vagy a választott testületekben milyen a fizikai dolgozók aránya. — Gyárunk dolgozóinak létszámához viszonyítva a harminc éven aluliak száma azt mutatja, hogy minden harmadik dolgozó KISZ-korosztályú, ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy a mintegy 1000 fiatal közül kétszáz KISZ-tag van. Ténylegesen ennél jóval több ifjúkommunista dolgozik az üzemben, hiszen sokan a lakóhelyükön tagjai az alapszervezeteknek — mondta Angyal Andor párttitkár. — Az üzemi párt-végrehajtóbizottság nemrégiben tárgyalt a KISZ tömegbefolyásá .iák kérdéséről és úgy foglalt állást, hogy üzemünkben rövid időn belül négyszázra növelhető a KISZ-tagok száma. Ezzel összefüggésben jelenleg felmérés folyik, mert lehetőseget akarunk adni arra, hogy azok a fiatalok, akik inkább a gyári alapszervezetben szeretnének tagok lenni — kérhessék átigazolásukat. A kétszáz KISZ-tagböl jelenleg 56 a párttag, a párt választott testületéiben 17 fiatal dolgozik, de ez az arány a későbbiekben még tovább növelhető. Szó van arról is, hogy például a vállalati KISZ-tit- kárt javasolják az üzemi párt végrehajtó bizottsága tagjának. A héttagú végrehajtó bizottságban persze nem is nagyon egyszerű feladat „helyet szorítani” a KISZ-titkárnak, hiszen a reszortosokat is képviselni kell. A kérdés mégis megoldódik, mert Angyal Andor véleménye az, hogy még a reszortmunka hátrányára is érdemes ezt a megoldást választani ! — Ettől függetlenül, vagy inkább ezzel párhuzamosan mielőbb meg kell valósítani a gyakorlatban is az üzemi négyszög jobb együttműködését, azt, hogy a KISZ-titkár minden olyan vállalati kérdés tárgyalásánál jelen legyen, érdemben szóljon, amiben a fiatalok érdekeltek — hangsúlyozta a párttitkár. A siker biztosítéka A KISZ-munka erősítése, a tagok számának növelése nagy feladatot ró a helyi párt- alapszervezetekre. A siker biztosítéka a pártvezetés, ez azonban konkrét munkát, az eddiginél közvetlenebb kapcsolatot, együttcselekvést is feltételez az idősebb párttagok részéről is. — Felkértük a pártalapszer- vezeteket, hogy közvetlenül is adjanak segítséget a fiataloknak — mondta Angyal Andor. — Segíteni kell a KlSZ-veze- tők nevelésében és kiválasztásában, sőt az idősebb műszaki és gazdasági vezetők munkájára is számíthatunk. Jó példa a pártszervezet patronálására a kommunista vasárnapok fiataloktól kiindult lendületének megőrzése, átvétele és az. ahogyan a párt- szervezet gondosan előkészítette. ellenőrizte a munkát. A kommunista vasárnapokon nem fordulhatott elő, hogy anyaghiány, vagy szervezetlenség miatt kudarc érje a fiatalokat. Azoknak is igyekeztek munkalehetőséget nyújtani, akik egyébként nem termelőmunkán dolgoznak — összekötve a társadalmi felajánlást a vállalati érdekkel. Eredményes KlSZ-aiánlós — Mindenképpen a legjobb eredménynek nevezhetjük azt, bogy a párt valóságosan fő tartalékának tekinti az üzemben a KISZ-tagok legjobbjait — mondta a fiatalok vezetője. — Az ifjúmunkás Klubtagságból kerülnek ki az új párttagok. Például a GYEGO- üzemrész pártalapszervezeté- be az idén négy új tagot vettek fel — valamennyit a KISZ-szervezet ajánlására. A részletek ismertetésénél bebizonyosodott, hogy nagyrészt hasonló az arány a többi műhely-alapszervezetben is. A karbantartók pártalapszer- vezetének új tagjai közül ötven százalékban a KlSZ-aján- lása érvényesült a felvételnél. Júliusban három új taggal gyarapodott a párttagok száma, s mind a három a fiatalok közül, a fiatalok ajánlására került a pártalapszerveze- tek soraiba. — Két éve, a felvettek több mint ötvln százaléka ily módon kerül közénk — mondta a gyár párttitkára. — A közös tanácskozások, a munkakapcsolatok, a mozgalmi élet mindennapi feladatainak együttes végzése, ezek kialakítása a legközelebbi célunk. A pártmegbízatások között, a KISZ-taglétszám növelése mellett, az ifjúsági szocialista brigádok újraszervezése is szerepel. Jelenleg egyetlen ifjúsági brigád dolgozik az üzemben, pedig a brigádmozgalomban résztvevő 1600 dolgozó közül nem kevesebb, mint hatszáz, harminc éven aluli van. .. Pataki László Két mázsa búza szőr csak addig tartott, amíg az öregek kezében volt a föld, * zet. Ahogyan gyarapodnak a termelőszövetkezetek, úgy jut egyre több idő és erő is arra, hogy gondoljanak az emberrel. Azokkal is, akik már nem igen gyarapíthatják a közöst, megöregedtek. Az idős. beteg termelőszövetkezeti tagok támogatása ma már ott van valamennyi termelőszövetkezet tervében. A termelést fejlesztő, a közös gazdaságot gyarapító milliós beruházások mellett majd mindenütt szétosztanak néhány mázsa búzát, néhány ezer forintot az öregeknek. A pénz, az ajándékcsomagok, a búza és a fa is rendszeresen érkezik a „címzettekhez”. Aztán nemrégiben egy-két faluban létrehozták az öregek napközi otthonát. Azok az idős férfiak és asszonyok találnak menedéket benne, akik egészen magukra maradták. Gondoskodni róluk annyit jelent mint értékelni, becsülni korábbi fáradozásukat. Hiszen ők voltak azok, akik megtették az első lépéseket a szövetkezet felé, és később is erejüket megfeszítve dolgoztak a közös gazdaságért. * Mondom, az emberről való gondoskodás ma már egészen természetes nálunk. Ezért aztán talán jel nélkül engedem el magam mellett a tolmácsi elnök szavait is, ha meg nem állít a rohanásban egy régebbi beszélgetés felbukkanó emléke. Valahol a balassagyarmati járásban mesélték annakidején az öregember történetét. Dolgos, szorgalmas gazda volt, a faluban, mindenki becsülte. Évtizedeken át gyürkőzött a dologgal és földje, vagyona szépen gyarapodott. Amikor már egyre nehezebben vitték lábai a mezőre, szétosztotta birtokát a gyerekek között. Nekik gyűjtötte, hogy majd eltartsák érte. Lányánál húzódott meg. abban a nagy házban, amit még ő építtetett. Aztán egy szép napon arra ocsúdott fel az öregember, hogy a nagyszobából kitették a kamrába. De még oda is utána surrant a „haszontalanok” iránti acsar- kodás, a gyűlölet. Aszálytól, jégveréstől. állat- betegségektől, a végrehajtóktól és még ki tudja elsorolni, mi mindentől riadoztak régen a parasztemberek. De talán valamennyi veszedelemtől jobban rémítette őket a közeledő öregség. Az az időszak, amikor mindenkitől elhagyatva, magányosan, szegényesen tengetik majd egyre fogyó, csendesen elmúló életüket. Hi. szén a gyerekek gondoskodása, az unokák hálája legtöbbAz elmúlt évtizedekben szinte felmérhetetlen változások színtere volt a falu. A termelőszövetkezetek megalakulása nemcsak a termelési viszonyokban hozott mélyreható változásokat. A föld közös tulajdona egyszerre „átírta” a régi törvényt. Szétszakította azokat a kötelékeket, amelyeket a birtok szövögetett hosszú évtizedeken, egész nemzedékeken át: A becsülés, az elismerés alapja már nem a föld. Űj, emberségesebb kapcsolatok vannak kialakulóban. Hogy ma is vannak még hálátlan gyerekek és unokák? Igen. Ma is akadnak falun magukra hagyott, szeretet, gondoskodás nélkül éldegélő öregemberek. De annyi bizonyos, hogy nem élney, bizonytalanságban. Olyan erős közösség védi őket, mint a termelőszövetkezet. S ahogy erősödik, izmosodik a gazdaság, úgy lesz egyre kevesebb az öregek aggodalma, gondja, hátralevő életükben. * Lám akaratlanul is milyen gondolatokat ébreszthet az emberben két mázsa búza. Azok a szemmel telt zsákok, amelyeket a közelmúltban szállíttatott haza minden idős, beteg férfinak és asszonynak a tolmácsi Lókosvölgye Termelőszövetkezet vezetősége. Vincze Istvánná j NOGRAD «- 1970. augusztus 12., szerda 3
