Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-11 / 187. szám

Öntözött legelő a hegyen Meggyorsul az építőanyag- ipar fejlődése Á homokterenyei Zagyva- völgye Termelőszövetkezet a tipikusan hegyvidéki gazdasá­gok közé tartozik. A tsz 5200 hóid földjén mindössze 2400 hold a szántó, amelynek mű­velése a domborzati viszonyok miatt rendkívül nehéz és költ­séges is. A szövetkezetben az elmúlt években legelősítették a mezőgazdasági művelésre -i i km mattan, alacsony hozamú, terméketlen területeket. Je­lenleg 1927 hold a közös gaz­daság rét- és legelőterülete. Ez a szám azonban Kajla Jó­zsef tsz-elnök szerint, a kö­vetkező években még tovább növekszik. A közös gazdaság adottsá­gai rendkívül alkalmasak a szarvasmarha- és juhtenyész­tésre. Ezért a mostani 450-es szarvasmarha-létszamot to­vább növelik. Gyarapítják a több mint hétezres juhállo­mányt is. E mellett természe­tesen megteremtik a nagyüze­mi állattenyésztés feltételeit. A korszerű épületek, a szako­sított szarvasmarhatelep épp úgy a tervek között szerepel, mint a zavartalan takarmány- eilcitás biztosítása. A legelőterületek ápolására, gondozására már most is nagy Ét ndot, fordítanak. A meredek fiomboldalon — 64 holdon — kél éve legelőt telepítettek, amelyet szakszerűen műtrá­gyáznak, s öntöznek is. A vi­zet a közelben folyó Barna-pa­takból emelik ki, és csőrend­szer viszi fel a domboldalra. Az öntözés, a holdankénti 5—7 mázsa műtrágya már most rekorderedményt hozott. Az első kaszálás után több mint száz mázsa volt a fűter­més és a továbbiakban leg­alább még ennyi zölddel szá­molnak. A szövetkezet vezetői úgy tervezik, hogy tovább gyarapítják az öntözött, he­gyi legelő területét. Jövőre már száz holdat öntöznek a Bárna-patakból. A legelő- telepítés, az öntözőrendszer az újtípusú víllanypásztor nem egészen 450 000 forintjá­ba került a közös gazdaság­nak. A nagyobb terméshozam, az állattenyésztés fejlesztése azonban mindenképpen hasz­nossá teszi az ilyen beruhá­zást. „Munkában” az űj, keszthelyi Szabó-féle villanypásztor. A korszerű berendezésből nincs több a megyében Bővülő nemzetközi kapcsolatok Több külföldi vendéget fo­gadott az utóbbi időben a salgótarjáni síküveggyár. Kö­zülük nem eggyel eredményes üzleti kapcsolatot építettek ki a gyár vezetői. Járt az üzem­ben Gion Adolf Alekszandro- vics igazgatóhelyettes vezeté­sével a szaratovi üveggyár küldöttsége. A zománcüveg­gyártáshoz festékanyagokat kí­nált a Johnson Matthey Co. Kg. bécsi képviselője és a csehszlovák Ghemapol cég a roudnicei festékgyár megbízá­sából. A Zagyva II. átépítésé­hez a tűzálló téglákat szállí­tó francia cég képviselője ' is járt a gyárban, nemrégen pe­dig a román nagykövet tekin­tette meg a 75 éves jubileu­mára készülő üzemet. Csak igyekezeten múlna... Július végén lejárt a sal­gótarjáni főtéri új üzletház építésének és átadásának vég­ső határideje. Az építők már kétszer kísérelték meg a mű­szaki átadás megkezdését, de erre számos apróbb és na­gyobb kivitelezési hiányosság miatt eddig nem kerülhetett sor. Augusztus elsején már a helyiségek berendezését készí­tő vállalatnak át kellett vol­na adni a munkaterületet, de Erdélyi Gyulának, a Beruházá­si Iroda műszaki ellenőrének véleménye szerint, ez a hó­nap közepénél hamarabb nem történhet meg. A késedel­mességet már nem lehet az árvízi helyreállítás számlájá­ra írni, csak igyekezeten múl­na, hogy a kivitelezők a hát­ralevő munkákat minél ha­marabb befejezzék. Reméljük, hogy az átadás harmadik ne­kirugaszkodásra már sikerül­ni fog... ■-is Korszerű lakóház épül A régi üveggyári kolónia­épület helyén korszerű, új la­kóház épül Salgótarjánban. Az alapozás már megkezdő­dött, a kivitelező, a Nográd megyei Állami Építőipari Vál­lalat a jövő év tavaszára ígé­ri az épület átadását. Az új lakóházba 21 család költözhet be, köztük azok. akik jelenleg még .a lebontásra ítélt másik két kolóniaépületben laknak. Tizenkét lakást ideiglenes jel­leggel irodák céljára vesznek igénybe, hogy az új Zagyva III. üzem építése — a mosta­ni irodaépület felszámolásá­val — megkezdődhessen. BEFEJEZÉSÜKHÖZ KÖZE­LEDNEK azok a tárgyalások, amelyeket a magyar építő­anyagipar szakemberei olasz, francia és angol cégekkel "oly- tatnak könnyűszerkezeti épí­tőipari elemek és anyagok elő­állítását szolgáló gépek, be­rendezések és know-how-k megvételére. A KGST-orszá- gokkal is tárgyalások kezdőd­tek, egyes főbb építőipari anyagok termelésének szako­sításáról. Iparunk a hagyomá­nyos építőipari anyagok ter­melésének nagy mértékű emelkedése mellett ezt is meghaladó ütemben növeli az új, nem szilikátbázisú anya­gok termelését. Az építőipar nagy feladatai­ra jellemző, hogy idén pél­dául a népgazdaságban meg­valósuló mintegy 80 milliárd forint értékű beruházásból megközelítően 40 milliárd fo­rintot tesz ki az építési költ­ség. Minden százalékos rá­fordítás-csökkentés tehát több­száz milliós pluszt jelent a népgazdaság mérlegében. Az építési költségek csökkentése, az építőipari anyagok iránti kereslet és kínálat egyensú­lyának megteremtése érdeké­ben, építőanyagiparnak már idén hozzá kell látnia, majd a következő ötéves terv végére be kell fejeznie a könnyűszerkezetes építési mód anyag, és szerkezetgyártó hát­terének megteremtését, az iparág általános műszaki szín­vonalának és termelési kapa- itásának nagymértékű fejlesz­tését. E program megvalósítására idén 2,7 milliárd forinttal nö­vekszik az építőanyagipar ál­lóeszköz állománya, majd az előzetes számítások szerint a negyedik ötéves tervben ösz- szesen 20 milliárd forint ér­tékű beruházásra kerül sor e fontos ágazatban. A PROGRAM MEGVALÓ­SULÁSA nyomán az építő­anyagipar az 1970. évihez ké­pest a negyedik ötéves terv utolsó évében legalább 50 szá­zalékkal többet termel majd. Ezen belül az építőipari célo­kat szolgáló vegyipari termé­kek gyártása például megdup­lázódik. a műanyagtermékek termelése pedig négyszeresére emelkedik. Az építőiparban körülbelül 70 százalékkal több alumíniumot használnak majd fel. A termelés növekedésének legalább 75 százalékban a ter­melékenység emelkedésén kell alapulnia. Amennyiben ugya­nis építőanyagiparunk az előt­te álló termelési feladatokat a jelenlegi termelékenységi szinten kívánná megoldani, akkor mintegy 160 000 új munkaerőre lenne szüksége. Az ország távlati munkaerő­mérlege szerint viszont csu­pán mintegy 40 000 új mun­kásra számíthat. A termelé­kenység emelése érdekében ebben az iparágban is előtér­be kerül a nemzetközi terme­lési szakosítás, valamint komplett gépsorok és gyártá­si módszerek megvásárlása. A múlt év végén tartották Moszkvában a KGST-országok építőanyagipari termékszako­sítási tárgyalásait, ahol a gyártmányokat kilenc főbb csoportra osztották, s az érte­kezleten kialakult álláspont szerint előreláthatóan még idén megszületnek az első sza­kosítási megállapodások bizo­nyos speciális anyagok (fi­nomüveg, finomcső, különle­ges cementfajták) gyártására. Ezenkívül folyamatban van­nak a tárgyalások egyes épí­tőgépipari termékek, példá­ul . betonkeverők, vibrátorok termelésének koncentrálására is. A nagymértékű termelés­felfutás ellenére a legtöbb építőanyag még jelenleg is hiánycikk, ezért idén. de més a negyedik ötéves terv első éveiben is szükséges lesz nagy mennyiségű építőipari anyag importja. Így például az idén hozzávetőlegesen 50 százalék­kal több cementet importá­lunk, mint 1969-ben, holott saját cementtermelésünk is mintegy 13 százalékkal emel­kedik. Hasonló a helyzet a falburkoló csempékkel, ahol a hazai termelés 8 százalékos növekedése mellett a behoza­tal több mint 60 százalékkal bővül. Egészében véve az épí­tőanyagipar termelése idén várható mintegy 10 százalék­kal haladja meg a múlt évit az import viszont 30 száza­lékkal lesz magasabb. TÖBB TERMÉK GYÁRTÁ­SA az idén jelentősen emel­kedik. így például perlitből a könnyűszerkezetek adalék­anyagából a múlt évi 100 000 köbméterrel szemben 250 000 köbmétert állítanak elő. Idén várhatóan egymillió négyzet- méter alapterület beépítésére elegendő, könnyűszerkezeti építési elemet gyártanak, többszörösét a múlt évinek. Jelentősen emelkedik a köny- nyűbeton, a műanyaghab és az alumínium nyílászáró szerke­zetek termelése és felhaszná­lása is. N. L. Termelési eredményeink (Folytatás az 1. oldalról) A megye állami építőipará­nak építési-szerelési termelé­se 1970. I. félévében mintegy 174 millió forint volt, alig 3 százalékkal több, mint az elő­ző év azonos időszakában. A kismérvű többletteljesítés a núnisztériumi építőipar 3,5 millió forintos lemaradása és a tanácsi vállalat mintegy 9 millió forintos többletteljesí­tése egyenlegeként alakult ki. Ez utóbbi vállalatnál a ter­melékenységi mutató is ked­vezően alakul, és értékben nemcsak a bázis időszak szint­jét, hanem a minisztériumi vállalat mutatóját is megha­ladja­Az építőipar munkaerő-hul­lámzása — mind az állami, mind a szövetkezeti szektor­ban — továbbra is igen nagy és arányaiban lényegesen ma­gasabb, mint az iparban. A tendencia — az iparral ellen­tétben — továbbra is az, hogy a felvételek száma meghalad­ja a kilépésekét, és így az építőipar munkaerő-ellátottsá­ga — bár nem a szükséglet­nek megfelelően —, de lassan javul. flez%azda$á,g A tanácsi szektor földterü­lete 197U. május 31-én mint­egy 300 ezer katasztrális hold volt, az előző év azonos idő­pontjához viszonyítva lénye­gesen nem változott. Művelé­si áganként nagyobb arányú változás csupán a gyümölcsös területnél volt. mely egy év alatt 13,5 százalékkal nőtt, és jelenleg közel 5700 katasztrá­lis hold. A fontosabb növények tava­szi vetésállománya közül a kalászosok vetésterülete 5,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csök­kenést a kedvezőtlen téli és tavaszi időjárás okozta, mely­nek következtében közel 1800 kát- hold vetésterület pusztult ki. Még lényegesebb a csök­kenés a burgonya és zöldség­félék vetésterületével, mely 13,8, illetve 10,3 százalékkal kisebb az 1968 évinél. Az esőzés és viharok kö­vetkeztében a gabonaterület­nek kb. 30 százaléka megdőlt. Ennek egy részét nagyobb rá­fordítással még le lehet gép­pel aratni, de még így is mintegy 13 ezer kát. hold ga­bona kézi aratásával lehet számolni­A nedves gabona szárítása és tárolása nagy feladatot ró a termelőszövetkezetekre és a Terményforgalmi Vállalatra is. A helyzetet csak súlyosbít­ja, hogy megfelelő raktárka­pacitással még mindig nem rendelkeznek. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek szarvasmarha­állománya 1970. március 31 óta kis mértékben nőtt. de június 30-án még mindig több minit 1500 darabbal (4,7 szá­zalékkal) kisebb, mint az elő­ző év azonos időpontjában. A sertésállomány csökkenése a közös gazdaságoknál tovább tart, egy év alatt a csökkenés közel 9 százalékos, így az ál­lomány már nem éri el a 14 ezer darabot sem. laliouMtág1 pénzbevételei és vásárlásai A megye lakosainak bruttó pénzbevétele 1970. I- félévé­ben 6,9 százalékkal haladta meg az előző év első félévi bevételeket. Az előző évi tíz- százalékos növekedéssel szem­ben tapasztalható viszonylag lassúbb ütemű javulás első­sorban annak következménye, hogy az 1969 első félévében kifizetett nyereségrészesedés mind 1968, mind 1970 első félévéhez viszonyítva igen nagy volt. és ezt a különbsé­get az egyéb személyi jöve­delmek emelkedése telj« mértékben nem tudta ellensú­lyozni. A megyében 1970 első fél­évében kifizetett, összes munka­bérek — a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján — 5,1 százalékkal, mintegy 37 mil­lió forinttal haladták meg a bázis időszak hasonló kifize­téseit. Átlagon felüti mérték­ben (15,7 százalékkal) csak a szövetkezeti munkabérek nö­NÓGRAD - 1970. at vekedtek- A megye szociális^ ta iparában dolgozó munká­sok átlagos havi keresete 1969 első félévéhez viszonyít­va 4,4, az építőipari munká­soké mintegy 10, a kereskede­lemben és közlekedési ága­zatban dolgozóké pedig 5,2, illetve 3 százalékkal nőtt. Az államigazgatási bérek mintegy 5 százalékkal emelkedtek. Az 1969. év első félévinél ugyan lényegesen kisebb ütemű, de abszolút értékben nagyobb 1970. első félévi la­kossági pénzbevételek hatása­ként az OTP takarékbetét-ál­lománya az 1969. év végihez viszonyítva 27,3 százalékkal. 115 millió forinttal nőtt- Az egyre növekvő takarékbetét­állomány jelentős részben cél­takarékosság jellegű. A megye kiskereskedelmi áruforgalma az előző év azo­nos időszakához viszonyítva 1970 első félévében a bruttó lakossági kifizetéseknél lé­nyegesen gyorsabb ütemben. 10.6 százalékkal nőtt. A forgalom növekedése az egyes árufőcsoportokban szá­mottevően különböző mértékű volt. Kedvező és az életszín­vonal emelkedését mutatja, hogy az összes eladáson belül a vegyes iparcikkek forgalom­növekedése volt a legnagyobb. 18.8 százalékos. A bolti élel­miszerek forgalomnövekedése a félévben 7,2, a vendéglátásé 5,8, a ruházati áruforgalomé 8,5 százalékos volt. A tartás fogyasztási cikkek forgalma az előző év azonos időszakához, képest a vegyes iparcikkek összes forgalmánál valamivel nagyobb mértékben. 19 százalékkal emelkedett, a hitelleveles forgalom ezzel szemben mintegy 10 száza­lékkal csökkent. A tartós fo­gyasztási cikkek közül a sze mélygépkocsi forgalma mint­egy másfélszerese volt a félév folyamán a tavalyinak. Az elektromos háztartási cikkek közül a villanyboyler, magne­tofon és lemezjátszó eladása a tavaly első félévinek mint­egy kétszeresére nőtt. A rádió forgalma mennyiségben közel 80, a bútoré mintegy 13 szá­zalékkal emelkedett. 11., kedd 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom