Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

Autóbusz — útvonal nélkül Az autóközlekedés amerikai szakemberei, akik mindig lel­kes hívei voltak a személy­autónak, most kénytelenek megváltoztatni véleményüket, Maga a „Ford” konszern alel- nöke tartott előadást „A mik- robuszoké a jövő!” címmel. A szakemberek szerint a nagy­városokból nemsokára el fog­nak tűnni a személyautók. A prognózisok szerint elektroni­kus számítógépijei irányított egységes mikroautóbusz-park fogja felváltani a személyko­csikat. Az autóbuszoknak nem lesz pontosan meghatározott útvonaluk. Az utas felhívja az elektronikus diszpécsert és közli, hogy honnan, hová és mikor szándékozik utazni. A gép gyorsan kiszámítja, hogy melyik autóbusz tud a hívó fél lakása elé hajtani anél­kül, hogy időveszteséget okoz­na a többi utasnak. Az elekt­ronikus gép rádió útján közli az utasítást a vezetővel. Az elmondottakból kitűnik, hogy a jövő — a kollektív közle­kedésé. Sokak véleménye sze­rint a mikrobuszok nagyfokú átbocsátó képességével az egyéni közlekedés sohasem versenyezhet. ORSZÁGÚT a tanteremben A közúti forga­lom biztonsága megköveteli, hogy íz autóvezetést ta­nulók minél job­ban felkészítve kerüljenek ki a tanfolyamokról. A szakemberek egyetértenek ab­ban, hogy a leen­dő jogosítvány­tulajdonosoknak minél több for­galmi szituáció­val meg kell is­merkedniük még a tanulás során, hogy később an­nál kevésbé jöjje­nek zavarba. Mi­vel a közúti for­galomban, a volán mellett eltöltött gyakorlati órák számának emelé­sére általában nincs nagy lehető, ség, a forgalom­ról tökéletes il­lúziót keltő szimulátorok segítségével, a tanteremben próbálják sokrétűbbé tenni az oktatást. A képen látható angol Föld körüli repülések: tegnap, ma és holnap Geológia: Pillantás a világűrből VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Növények kártevői VÍZSZINTES: 1. Egyik hü­velyes növény kártevője (is­mertető jele: kis feketés du­dorok a növényen, Szénké- neggel, vagy ciángázzal véde­keznek ellene). 12. Város Zala megyében, (Nagy...)_ 13. Nép- művészeti hímzéseiről ismert község Somogybán. 15. Hang­jegy kiejtve. 16. Kelet-ázsiai súlymérték és pénzegység. 18. Közvetlen közelébe. 19. S a többi — röviden. 21. A dip­lomás neve előtt áll. 22. Fér­finév. 24. A kalap anyagául szolgáló harang formájú ne­mezdarab. 25. Árusít. 27. A lepkék rendjének egyik csa­ládja, sok köztük a kártevő. 29. M. É. O. 30. Erőszakosan elvesz. 32. A magyar szabad­ságharc egyik vezérének nép­szerű neve (két szó). 34. Rend­szám röv. 35. Földművelő esz­köz. 36. Igekötő. 38. Feltűnő színezetű. 39. Bizmut vegyje- le. 40. A mókus régebbi ne­ve. 42. A láb része. 43. Fel­tételes kötőszó. 44. Eleget tesz az óhajnak, követelésnek (ki .. . ). 46. Deciliter. 47. Az egyik oldalunk. 48. Két hangjegy. 50. Néha-néha. 52. Az Attila név változata. 54. Hasad — közepe. 57. Égitest, névelővel. 58. Ukrán tanács, gyűlés. 60. Z.A.A. 61. Helyrag — re pár­ja. 63. Baráti állam Európá­ban. 64. Telivér lófajta. 66. „Munkásság az élet...” (Tom­pa). 68. Á.É. 69. Ritka női név. 71. Muzsikálás. 73. Erő­sen domború hátú, sárgás szí­nű. tíz hosszanti fekete sáv­val tarkázott kártevő rovar. FÜGGŐLEGES: 1. Bárium vegyjele. 2. Áraszt. 3. Meg­retten. 4. Délszláv nép. 5. O. S. L. 6. Fordított névelő. 7. Intéző Bizottság. 8. „Vissza”­húz. 9. Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa. 10. Eszem-... 11. Ritka férfinév. 12. Olyan nö­vény, amelynél a porzós és a termés virágok külön egye- dekben fejlődnek (pl. a ken­der). 14. Az egyik konyhaker­ti növény nagy kártevője. 15. Lemezes csápú bogámemzet- ség. Lárvái a növények gyö­kereit, a kifejlett bogarak pe­dig a leveleit rágják. 17. Ál­latot tanít 20. Helyhatározó ragpár. 22. A bikavér városa. 23. Nem tud tovább haladni. 26. SaoIonizációs hang. 28. A. B. 31. Igen káros szipókás ro­varok. A legveszedelmesebbek a filoxéria és a vértetű. 33. Takarékpénztárunk, röv. 37. Hűsít. 40. E. L. O. 41. Az óra mondja. 43. Szombathely lab­darúgócsapata. 45. Messzebb, el. 47. A helyiségben. 49. Lila virágú, örökzöld, pici cserje. 51. Szolmizációs hang. 53. Tantál vegyjele. 55. Madár és emelő (névelővel). 56. ... mé­ter (csillagászati óra). 59. Gár­donyi népszínműve. 62. Meg­fagyott víz (névelővel). 65. S. L. G. 66. Sérülés. 67. Ala­csonyabban levő helyre. 70. A. O. 71. Lásd a 6. számú sort. 72. Vércsatoma. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 37., 73., valamint a függő­leges 14., 15., és 31. számú so­rok megfejtése. Múlt heti fejtörőnk helyes megfejtése: A tiszta szesz fel­színre tör, kiválik; S a rotha­dó elem seprőbe mállik. Könyvjutalmat nyertek: Bulla István Mátranovák-Bá- nyatelep. Tóth Tibor. Barna, Hábel Lajos Szécsény. A könyveket postán küld­jük el! 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 " HP? He 12 13 14 15 Iff 16 17 18 19 20 P HP 21 22 23 24 t 25 26 27 28 V­29 30 31 32 33 34 sz 35 36 37 38 39 40 41 42 43 p$ 45 46 47 48 49 50 1 5.1 52 53 54 55 56 57 . . :<8 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 59 70 71 72 ■ " NY ' gyártmányú tantermi szimu­látor a „szélvédőre” három- dimenziós képet vetít, mégpe­dig úgy, hogy a kormány mellett ülő előtt elvonuló táj pontosan követi az ő vezetési mozdulatait. Gyorsításkor (gázadáskor) a filmvetítő is arányosan felgyorsul, hirtelen fékezéskor pedig megáll, „ki­merevedik” a kép. E könnyen és gyorsan, bárhol felállítható „tankocsi” segítségével az indulást, a parkolást, a meg­állást és minden más manő­vert a valóságos körülmények­nek megfelelően tudja be­gyakorolni a leendő vezető. S ha közben hibát is vét, azt nem sínyli meg a „kocsi”, nem okoz fennakadást a for­galomban. A Szovjetunióban már tíz ,,milliomos” város van A Szovjetunióban ma már több mint 5500 várost és vá­rosi jellegű települést tartanak nyilván. Akad köztük tíz olyan nagyváros, amelynek lé- lekszáma meghaladja az egy­milliót: Moszkva, Leningrad, Kijev, Taskent, Baku, Harkov; Gorkij, Novoszibirszk, Kujbi- sev és Szverdlovszk. Az egy­millió felé közeledik Minszk, Ogyessza, Tbiliszi, Donyeck, Cseljabinszk, Kazany, Dnyep- ropetrovszk, Perm, Omszk és Volgograd, összesen 23 olyan szovjet város van, amelynek lakossága 500 000 és 1000 000 között van. Leggyorsabban azoknak a városoknak a lakossága nő, ahol a kohóipar, energetika, vegyipar és a gépipar gyors ütemben fejlődik. Közel 100 olyan város van, ahol tizenegy év alatt a lakosság száma 50 százalékkal, vagy még többel megnőtt. Togliatti városában 72 noO-rő'I 251 000-re szaporo­dott a lakosok szám® (250 szá­zalék), Bratszkban 43 000-rő] 155 000-re (260 százalék). Tog­liatti városa az autóipar új központja, Bratszk pedig fa- feldolgozó kombinátjáról és alumínium-gyártásáról ismert. 1959 óta a Szovjetunióban 885 új város és nagyobb tele­pülés létesült, többnyire olyan helyeken, amelyek néhány év­vel korábban még „fehér fol­tot” jelentettek a térképen. A t.vumenyi körzetben például, ahol alig hat éve kőolajra bukkantak, olyan új városok nőttek ki a földből, s indultak fejlődésnek, mint Uzaj. Nyef- tyejuganszk. Nádim és Nyizg- nyevartovszk. / A szovjet Szojuz-űrhajók re­pülésének egyik legfigyelemre méltóbb jellegzetessége a koz­mikus technika népgazdasági hasznosítása. Amíg az első Szojuz-űrhajók az űrrepülés technikai problémáival fog­lalkoztak, a Szojuz—6, Szo­juz—7 és Szojuz—8, 1969. ok­tóberi repülése és a Szojuz—9 jelenlegi útja már az űrha­jók technikai lehetőségeinek alkalmazását vizsgálta gyakor­lati célok elérése érdekében. Ez mindenképpen törvénysze­rű. Minden találmánnyal kez­detben ,, kísérleteznek ’ ’, majd az emberiség szolgálatába ál­lítják. Az űrhajó fedélzetéről ké­szített felvételek és tudomá­nyos megfigyelések ugyan­olyan nagy horderővél bírnak, mint annak idején a légifelvé­telek. Mind a két módszer hatalmas fejlődést hozott a geológiai és geofizikai kutatá­sok területén. Az űrhajózás adta lehetőségek további ki­használása forradalmasíthatja a tudomány ezen ágazatát. Itt is, mint annyi más kér­désben — ahol az űrhajók ad­ta lehetőségek kihasználásáról esik szó — felmerül a problé­ma; az automatikus, vagy az ember által irányított űrha­jókat eélszerűbb-e alkalmazni? Az automata űrhajók melletti érvek mindenkor azonosak; egyszerűbbek, kevésbé költsé­gesek és nem merül fel az űrhajók biztonságának kérdé­se. Az ember által irányított űrhajók mellett szóló érvek sem tűnnek ki újdonságukkal: rugalmasabban alkalmazkod­nak a helyzethez, lehetővé te­szik a legérdekesebb objektu­mok megfigyelését, lehetővé te­szik, hogy fedélzetükről „programon kívüli” megfigye­léseket eszközöljenek. Egyik, vagy másik módszert előnyben részesíteni célszerűtlen lenne, mert az érvek szinte kiegyen­lítik egymást. A természeti kincsek kuta­tása terén különösen élesen vetődik fel a kérdés az infor­mációk korlátozottságának te­kintetében, bár ez ellentmon­dásosan hangzik. Amennyiben a kozmikus objektum válo­gatás nélkül fényképezi mind­azt, ami látóterébe kerül, úgy a legnagyobb teljesítményű számítóközpontok is képtele­nek lesznek feldolgozni az összes beszerzett információt, és nem nyújtanak gyakorlati­lag felhasználható tájékozta­tást. Nem titok, hogy ma is több információt szereztek be a világűrben repülő objektu­mok, mint amit képesek va­gyunk feldolgozni. Gyakorlati­lag előfordulhat, hogy a fel­dolgozótechnika „belefullad” az információözönbe. Minél tovább megyünk, annál in­kább fenyeget ez az áradat Egyetlen megoldás van, a fel­vételeket kiválasztás szerint kell elkészíteni, csak a legfon­tosabb és legérdekesebb ob­jektumokat szabad rögzíteni, hogy a gyors feldolgozás után, azonnal gyakorlati hasznosítá­sukhoz lehessen látni. Miként lehet azt eldönteni, hogy mi az érdekes és kevés­bé fontos, vagy éppen mellőz­hető? Lehetséges, hogy az automatikusan üzemelő fény­képezőgépeket a Földről prog­ramozzuk, vagyis a minket ér­deklő objektumokról készítse­nek felvételeket. De ebben az esetben egy még érdekesebb jelenség, esetleg a felvétel he­lyének- közvetlen közelében, felfedezetlen marad. És ml van abban az eset­ben, ha kézi irányítású űr­hajókat bocsátunk fel, fe­délzetükön szakképzett legény­séggel? Magától értetődően a szakember nem hagyja figyel­men kívül az érdekes és fon­tos jelenségeket, rugalmasan alkalmazkodik a feladatokhoz és a körülményekhez — amennyiben ez szükséges —, nem terheli túl az informá­ciófeldolgozó berendezéseket értéktelen adatokkal, mert a földön túlbecsülték azok je­lentőségét. Természetesen a személyzet­tel repülő űrhajók nem zárják ki az automatikus űrállomások tevékenységét, mint ahogy ez fordítva sem érvényes: A he­lyes megoldás feltehetően mind a két módszer alkalma­zása. Miként találjuk meg a leggazdaságosabb megoldást? Feltehetően, az űrrepülés so­rán a szakemberek kiválaszt­ják a legfontosabb objektu­mokat, amelyeknek felderíté­sét a továbbiakban az auto­mata űrállomások végzik. Kü­lönben ez volt az egyik felada­ta a Szojuz—9 űrhajó legény­ségének is. Lehetséges azon­ban a feladatok másféle meg­osztása is. Az űrrepülés és a repülés nem konkurálnak egymással, hanem szövetségesek. Egyéb­ként a felületi fényképezőgé­pek és felderítési eszközök ki­dolgozása az első szakaszban repülőgépek segítségével tör­ténhet, mielőtt az- űrhajók fe­délzetére kerülnek. Máris elképzelhető egy olyan központ, ahol összefutnak az űrhajóról és a repülőgépekről érkező geológiai jelentőségű adatok. A központ munkatár­sai összehangolják a felderíté­seket, hogy a lehető legkisebb . ráfordítással a legnagyobb eredményre jussanak. Az egyes geológiai objektumokat jelentőségüknek megfelelően, repülőgéppel, automatikus űr­állomással, vagy éppen az űr­hajó személyzete által derítik fel. Még egy fontos kérdés me­rül fel. Miként juttassák a Földre a meghatározott ob­jektumokról készített felvéte­leket? A legegyszerűbb ez, amikor az automatikus űrál­lomások televíziós képet to­vábbítanak a Földre. De egy Ilyen továbbítás során sokat veszít a kép az élességéből. A fényképfelvételek már sok­kal értékesebbek Elég csak összehasonlítani a Molnija te­levíziós képeit a Szonda által Földre juttatott felvételekkel, hogy észleljük a különbséget. Ebben az esetben viszont nagyszámú szputnyikra van szükség, mert minden egyes visszahozott helyére újat kell felbocsátani. De van egy má­sik lehetőség, hogy a szput- nyik készítette felvételt vissza­hozzuk a Földre, bár ez még a holnap kérdése. Teljes joggal feltételezhetjük, hogy a jövő­ben menetrendszerűen közle­kedő űrhajók szállnak fel, ösz- szegyűjtik a szputnyikok ké­szítette felvételeket, új film­mel látják el a fényképezőgé­peket és visszatérnek a Föld­re. Rövid felkészítés után. folytathatják útjukat. A Szojuz—9 űrkísérlet résztvevői ilyen távlatot nyit­nak az űrhajózás gyakorlati feladatai előtt. 3. Marinyln — APN AAKUF0L siló új, korszerű9 gazdaságos 100—200—300-as állatállomány takarmányának korsze­rű, alacsony költségek mellett kis veszteséggel törté­nő tárolására szolgál. A MEGYEI AGROKEREN keresztül szállít a Pestiiidéki Gépgyár RIOLEX Epítőanyaglpari Vállalat felvételt hirdet az alábbi munkakörök be­töltésére: Zagyvarónai telephelyre' gépkocsivezetői jogosít­vánnyal rendelkező autódaru- és forgórakodói* ép• keselőkmt. Pásztói telephelyre: vasbeton- »»erdőket, áes- állványosokat. Szécsényi telephelyre: s* óba festő és másolókat. Érdeklődés és felvétel: RIOLEX Epítőanyagipari Vállalat, Zagyvaróna; telefon: 6. Építésvezetőség: Szécsény; telefon: 144. Építésvezetőség: Pásztó; telefon: 236. Űj cikkünk a TIOPI­COLA 1 üveg ára 18.60 Ft A család üdítő itala. Kóstolja meg! Nem kell fizetnie érte! A Balassagyarmaton 1970. augusztus 10-én, du. 2—6-ig tartó TROPI-COLn-kőstolőn! A 135. sz. Delicatesse-boltban. 4 liter eolát készíthet otthon! Vásárolja a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben! 10 NÓGRÁD — 1970. augusztus 9., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom