Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

Csak gratulálni tudok eredményeikhez Dumitru Tureus, román nagykövet nyilatkozata a megyében tett látogatásáról VILAGHIRADO Két napig megyénk vendége volt Dumitru Tureus, a Ro­mán Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és kísé­rete. Vendégeink találkoztak a megye párt- és állami vezetői­vel, látogatást tettek több in­tézményben, ellátogattak a salgótarjáni síküveggyárba és az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezetbe. A két­napos látogatás befejezése után munkatársunk nyilatko­zatot kért Dumitru Tureus nagykövettől, a megyében szerzett benyomásokról, élmé­nyekről. — Mit is mondanék először? Szeretném megköszönni a megyei párt- és tanácsi veze­tésnek, hogy fogadtak bennün­ket, és elvtársi, baráti módon tájékoztattak Nógrád megye és Salgótarján életéről, fejlő­déséről, gondjairól, a jövő ter­veiről. Megragadom az alkal­mat, hogy ez úton is kifejez­zem közvetlen a külügymi­nisztériumnak e látogatás megszervezését. Nyílt és őszin­te volt mindvégig a tárgyalás. Hasznos volt Géczi János elv­társ, a megyei tanács elnöké­nek, Szoó Béla elvtárs, a megyei pártbizottság titkárá­nak, és dr. Tóth István elv­társ, a Salgótarjáni városi Ta­nács elnökének tájékoztatója. Meggyőződésem, hogy őszin­te és nyilt választ kaptunk kérdéseinkre és megfelelő ké­pet alkothattunk Nógrád me­gye és Salgótarján arculatáról. — Számomra különösen hasznos volt ez a látogatás, hiszen még nem jártam Nóg­rád megyében. Hasznos volt ez a találkozás, mert megis­mertük az embereket, akik itt laknak, láttuk alkotó munká­jukat, és azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a még jobb jövő reményében fejtenek ki. Láttunk iskolát, ahol arról kellett meggyőződnünk, hogy a város és az iskolai vezetés olyan légkört teremt, olyan feltételeket biztosít, amelyben a nagyszerű, jövő ifjúságát ne­velni lehet. Ezt ml nagyra be­csüljük. Láttuk a kórházat. Meggyőződésünk, hogy lelkes orvosi gárda foglalkozik a be­tegek gyógyításával. Kitűnő a berendezése is. Az intézmény egyike a legmodernebbeknek azok közül, amelyeket eddig magam is láttam. A beteg szinte nem is kórházban, ha­nem szanatóriumban várja a gyógykezelését, gyógyulását. * — Szólnom kell Salgótarján­ról, a város átépítéséről. Azt tapasztaltuk, hogy a város­építés során rendkívül helyes gondolkodás érvényesül. A vá­rost úgy építik át, hogy ben­ne az emberek a munka után jól érezzék magukat. A párt és a tanács irányítása alatt a város átépítése során, a szép­ség és a hasznosság találkozik ebben a városban. Láttuk a jövő Salgótarjánját is maket­teken. Meggyőződésünk, hogy Salgótarján azok közé a vá­rosok közé tartozik, amelynek tervei nagyon bátrak, s figye­lembe veszik, hogy egy mo­dern város alakuljon ki. Erre biztosíték a párt és a tanács politikája, mégpedig úgy. hogy megteremtik az átépítéshez szükséges feltételeket. — Tetszett Salgótarjánban delegációnknak az is, hogy az új ipartelepeket a város külső szélén építik fel, mint a rá­diógyárat, a Vegyi Gépszerelő Vállalatot, vagy mást. Ezzel nem zavarják a város belső nyugalmát, ugyanakkor meg­oldják a férfiak, nők és fiata­lok foglalkoztatását is, ami­ről oly sokat hallottunk a me­gyei tanácson kapott tájékoz­tató sarán. ♦ — Külön szeretnék szólni arról a benyomásról, amelyet a salgótarjáni Munkásmozgal­mi, és a karancsberényi Fel- szabadulási és Partizán Em­lékmúzeumban szereztünk. Kitűnő gondolat, és figyelmes­ség a munkásmozgalom har­cainak ilyen ápolása. Azt kí­vánom, hogy minél előbb gyűjtsék össze ezt a gazdag anyagot, s használják fel az ifjúság hazafias és internacio­nalista nevelésére. Rendkívül tetszett idős Szabó István Kossuth-dfjas szobrászművész alkotása, aki sikeresen ábrá­zolja a bányászok nehéz har­cát. A szobrokat figyelve arra kellett rádöbbenni, hogy ez a mester életet vitt a fába. — örültünk annak, hogy a partizánmúzeumban láthattuk: a felszabadító szovjet katonák mellett hol, és merre harcol­tak román katonák Salgótar­ján. illetve Nógrád megye felszabadításáért. Ez a kiállí­tás szimbolizálja együttes har­cunkat, amelyet a közös ellen­ség, a fasizmus ellen folytat­tunk. Ez viszont záloga to­vábbi baráti, elvtársi együtt­működésünknek iá. Annak kü­lön örültünk, hogy Litkén tisz­teleghettünk a felszabadító harcokban hősi halált halt ro­mán katonák síremlékénél. W — Mint korábban említet­tem, jártunk a salgótarjáni síküveggyárban is. Meglepett Izraeli fiatalok tánca Tel-Aviv ut­cáin annak örö­mére, hogy au­gusztus 7-én éjfél­kor életbelépett a tűzszünet az egyiptomi—Izraeli tűzszünetl vonal mentén 2 NÖGRÁD m 1970. augusztus 9„, vasárnap 9gy látja a hetet kommentátorunk, Pálfy József: A gyászfátyolos zászló bennünket, hogy a gyár élén fiatal, mozgékony vezetőket ta­láltunk. Olyan emberekkel ta­lálkoztunk, akik keresik az újat, a korszerűt, hogy mind többet és gazdaságosabban termeljenek. Mindenképpen szeretnénk hasznosítani azt a tapasztalatot, hogy a gyár szinte saját erőből fejlődik, s olyan gyártmányokat készít, amelyek a világpiacon is ke­resettek. — Az Őrhalomban tett lá­togatás arról győzött meg ben­nünket, hogy ebben a közös gazdaságban tudják az embe­rek, mit, miért tesznek. A korszerű burgonyatermesztés, a sertéstenyésztés magas szín­vonalon áll. Nagyon tetszett a munkaszervezés és az, hogy ez a közös gazdaság rendkí­vül jól gépesített. A tagok életkörülményei, nagy jöve­delme pedig azt igazolja, hogy ebben a termelőszövetkezet­ben mindenki szívesen dolgo­zik, s azt, hogy a parasztem­ber már nem rabja, hanem uralkodója a földnek. — Végezetül engedjen meg néhány gondolatot még el­mondani. Először is szeretném delegációnk nevében kijelen­teni, hogy a látottak alapján csak gratulálni tudunk az elért eredményekhez. Nagyon szépen köszönjük házigazdá­inknak, hogy iehetővé tették ezt a találkozást és sok-sok sikert kívánunk ahhoz a jó úthoz, amelyen haladnak. A ml feladatunk az, hogy szol­gáljuk a két nép barátságának feilődését, hiszen egymás nél­kül nem tudunk boldogulni és élni. Célunk is közös, a szo­cializmus. a kommunizmus építése. Itt-tartttókodásunk so­rán azt éreztük, hogy a me­gyei és a városi pártbizottság, a tanácsok vezetői azon fára­doznak, hogyan lehetne a vá­ros, a megye dolgozóinak, a magyar népnek még jobb éle­tet teremteni. Így van ez a szocialista táboron belül min­denütt. Éppen ezért még egy­szer sok sikert, jó munkát kívánok, hogy mielőbb meg­valósíthassák nagyszerű ter­veiket — mondotta nyilatko­zatában Dumitru Tureus, a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. Somogyvári László GYASZEÁTYOLOS német zászlócskát őriz e sorok írója, mint sajtótörtóneti emléket. 1967 áprilisában, Adenauer te­metésének hivatalos ceremóni­áin ez volt a sajtó jel vény, amelyet szovjet vagy ameri­kai, francia vagy magyar új­ságírónak egyaránt a gomb­lyukába kellett tűznie, ha kö­zelébe akart kerülni a kölni dómnak, ahol a nagy gyász- szertartás lezajlott, vagy ha be kívánt lépni a bonni szö­vetségi sajtóhivatalba, hogy híreket halljon a temetésre egybegyűlt nyugati állam- és kormányfők, köztük Johnson akkori amerikai elnök politi­kai megbeszéléseiről. A hír­hedt nyugatnémet „egyedüli képviseleti elv” megnyilvánu­lásának lehetett tekinteni azt a furcsa jelvényt is, amely azt jelképezte volna. hogy minden német gyászolja Ade- nauert, minden német nagy kancellárját... A gyász köte­lező volt az újságírókra is. Három év telt el azóta. A bonni kormány, a szociálde­mokrata Willy Brandt és a szabad demokrata Walter Scheel koalíciós kormánya el­temette Adenauer politikáját, legalábbis annak jónéhány elemét. Kétségtelen, hogy a Brandt—Scheel-kormány , az európai politikai valósághoz hozzáigazodva kezdi felismer­ni és elismerni a második vi­lágháború után kialakult hely­zetet. Ennek bizonysága, egy­ben pedig követelménye az, hogy hosszú előkészítő megbe­szélés-sorozat és majdnem két­hetes magas szintű tárgyalás után Gromiko szovjet külügy­miniszter és Scheel, Bonn képviselője kézjegyével látta el a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zötti szerződés szövegét. Azt hiszem, érdemes alá­húzni, hogy ez még nem je­lenti a szerződés érvénybe lé­pését. Hátra van annak alá­írása, ezt követően pedig a ratifikálása. A héten a világ Moszkván kí­vül, a szovjet—nyugatnémet tárgyalások kimenetelén kívül továbbra is a Közel-Keletre figyelt leginkább. A válság megoldásának lehetősége fel­csillant azt követően, hogy Nasszer elnök elfogadta a so­kat emlegetett Rogers-tervet. Izrael hosszú huzavona utájfi feltételesen szintén igent mon­dott az amerikai javaslatra fgy aztán megkezdődtek New Yorkban, az ENSZ székhelyén a diplomáciai tárgyalások. ÜGY ÉRZEM, érdemes né­hány megjegyzést fűzni a történetekhez: a kairói és a Tel Aviv-i „igen" különböző­ségéhez csakúgy, mint az arab államok közt felmerült ellen­tétekhez, a palesztin ellenállá­si szervezetek elutasító ma­gatartásához, vagy éppenséggel az amerikai szándékokhoz ... Kezdjük az utolsóval. Nyilván­való, hogy a Rogers-terv nem valami varázslatos, és új „béketerv”, nem olyan „béke­kezdeményezés”, ami az USA közel-keleti politikájának 180 fokos fordulatáról tanúskod­nék. Ma már látni, hogy Wa­shingtonban nem is számítot­tak arra, hogy az Egyesült Arab Köztársaság belemegy a Rogers-tervbe, Illetve: leg­feljebb azt várták, hogy Nasz- szer elnök olyan fenntartások­kal fogadja csak el, amellyel tulajdonképpen elutasítást je­lentenek. Akkor pedig új támadási felülethez jutnak amerikaiak és Izraeliek egy­formán ... Fordítva történt: az EAK szaván fogta az USA-t. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a Rogers-tervben újdon­ság is felfedezhető: az ameri­kaiak a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozatának alapján hozakodtak elő javas­lataikkal, — a haladó arab or­szágok egy része és a szocia­lista tábor pedig majd három év óta mindig is erre a BT- határozatra hivatkozva sür­gette a rendezést. Ha az USA bizonyos fokig változtatott ál­láspontján, azért tehette, mert egvrészt felismerte, hogy a Közel-Keleten az erőviszonyok az arab országok. különösen pedig az EAK javára és Izra­el rovására alakulnak, ezt a folyamatot visszájára fordíta­ni csak világháborús kockázat árán kísérelhette volna, meg. Másrészt az is világossá vált az amerikai vezető körök szá­mára, hogy az Egyesült Álla­mok saját érdekei már nem vágnak egybe a merev izraeli érdekekkel. Mit mondjunk az izraeli „igen”-ről, amelyet a Knesszet, az izraeli parlament csak bi­zalmatlansági indítvány le­szavazása után fogadott el, s amely Golda Meir kormányá­ból a szélsőjobboldali, ultra­nacionalista minisztereik távo­zását vonta maga után? Érde­mes alaposan elolvasni az izraeli választ: inkább saját feltételeik vannak abban, mint a Rogers-terv elemei! Izrael például csak a békeszerződés megkötése után hajlandó ki­látásba helyezni csapatainak kivonását a megszállt terüle­tekről. (Már pedig erről szó sincs a Rogers-tervben!) Vagy: Izrael felelőssé kívánja tenni a Palesztinái felszabadítási szer­vezetek tevékenységéért azo­kat az arab országokat, ame­lyeknek területén ezek tartóz­kodnak. (Ilyesmit sem találni az amerikai javaslatban.) Vé­gül: Izrael közvetlen tárgya­lásokat akar a vele szemben­álló arab országokkal, ennek sincs nyoma a Rogers-javas­latban. Az izraeli feltételek végső­soron éppúgy megtorpedózhat­ják a rendezés kezdetét, mint a szélsőséges palesztin szerve­zetek magatartása: ez utóbbi­ak azzal fenyegetőznek, hogy nem fogják magukra nézve kötelezőnek tartani a fegyver­nyugvás kimondását... AMI A HALADÓ arab or­szágok álláspontját illeti, a nyugati sajtó előszeretettel dra­matizálta Irak elutasító vá­laszát, Szíria fenntartásait Hallgatott viszont arról, ami szerintünk sokkal fontosabb: az EAK, Líbia és Szudán hár­mas szövetségének megerősö­déséről. E három haladó arab ország teljes egységben áll ki a közel-keleti válság olyan rendezéséért, amely igazán szolgálja e térségben az arab nemzet és a béke, a haladás érdekelt. t Kazán áruvásárlási kölcsönre! V Családi házak, lakások, irodák, orvosi rendelők, iskolák, középületek, gazdasági épületek központi fűtésére alkalmas „Karancs 20” típusú olcsó, daraszén-tüzelésá, haszná­lati meleg vizet is szolgáltató etázskazán, pincei és kalapácslakkozott, szobakivitelben kapható és megren­delhető az Eger— Salgótarján TÜZÉP Vállalat köz­pontjában (Eger, Lenin u. 75. sz.) és telepein. A válla­lat központjában és telepein részletes felvilágosítás­sal is szolgálnak. A kazán OTP áruvásárlási kölcsönnel is vásárolható. A vízszennyezést kérjük, közölje az OVH. VIKÖZ. Vízminőségvédelmi Ügye­letével: Budapest, XIII., Kresa Géza u. 44. Telefon: 182-930, vagy vidéken: Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (Budapest). Vízminőségvédelmi Ügyeletével. Telefon: 131-690.

Next

/
Oldalképek
Tartalom