Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-04 / 181. szám

A IV. nemzetiségi nap Nógrádiján SZOMJÚSÁG Vizsótalanító állomás a Kaspi-tenger mellett A kutatók, a tudósok szo­morú képei tarnak elénk a világ vizei,láloitsagáról. Becs­lésük szerint kib. két és fél milliárd (!) embernek nincse­nek kielégítően megoldva a vízgondjai, különös tekintet­tel az ivóvízre. S miközben a technika a nagyszerű vívmá­nyok egész sorával ejti bámu­latba a világot, évente sok tízezren szomjhaléi következ­tében veszti k életüket. Mi­ként lehetséges ez? Ha az emberi szervezet víz­tartalma a testsúly tél száza­lékával csökken, szomjúságot érzünk. Amennyiben a csök­kenés eléri a 15—20 százalé­kot, a vízveszteség halálos le­het. Márpedig ez néhány nap alatt bekövetkezhet, ezért van az, hogy táplálék nélkül akár 2—3 hétig is elél az ember, a víz hiányába azonban — a körülményektől függően — 4—6 nap alatt belepusztul. Egyensúly a vízháztartásban A szomjúság a szervezetünk fonitos jelzése: folyadékra, víz­re van szüksége. A felnőtt szervezetnek 60—65 százalé­kát teszi ki a víz, fiatalabb korban még magasabb az aránya. Testünk az elvesztett vizet folyadékok és tápanya­gok útján pótolja. A gyümölcs — általában a növényi táplá­lék — több mint 90 százalék vizet tartalmaz, de a szilárd ételek víztartalma is 60—80 százalék között van. Átlagban napi 1,2 liter vizet veszünk magunkhoz a táplá­lékkal, s kb. 1 liter vizet (fo­lyadékot) iszunk meg. A szer­vezet belsejében lejátszódó égési folyamatokból napi mintegy 0,3 liter víz keletke­zik (az emberi szervezet szempontjából ez utóbbi nem valami jelentős mennyiség, a sivatagi teve számára azon­ban az életet jelenti a teste - ben felhalmozódott zsír „el­égése”, illetve az abból fel­szabaduló víz). Tehát össze­sen kb. 2,5 liter a szervezet napi folyadékforgalma. Elment 450 irány vonat A vasút szállító munkáját lé­nyegesen megkönnyíti, gyorsít­ja. ha a nagyobb rakományo­kat a feladóállomástól, a ren­deltetési helyig irányvonattal továbbíthatja. A salgótarjáni vasútállomáson az idén külö­nösen nagy gondot fordítottak az irányvonatok szervezésére. Terv szerint az első félév­ben 183 irányvonatot kellett volna indítaniok. ugyanakkor 372 irány vonat ment el Sal­gótarján külső állomásról. Jú­liusban tovább szaporodott az irányvonatok száma, hiszen a tervezett 31 helyett 79 indult útnak. Ezek a vonatok egy­részt átmenő. úgynevezett tranzitszállítmányokat továb­bítottak és természetes a he­lyi ipari üzemek is a koráb­binál több irányvonatot .szer­veztek. A belső „vízháztartás” egyensúlyának érdekében a jelzett mennyiségnek el is kell távoznia a szervezetből (ha ez nem történne meg, a felhalmozódó víz súlyos kö­vetkezményekhez vezetne). Naponta átlagban 0,5 liter víz párolog el testünk felületéről, a tüdőnkből távozó levegő 0.35 liter vizet [párát] tartal­maz, a székletben 0,15, a vize­letben pedig 1,5 liter víz tá­vozik. Ekként egyensúlyban marad a víz felvétele és le­adása. Betegségek esetén a felsorolt számok nagyon meg­változhatnak. Cukorbetegek pl. naponta 10 liter vizeletet is kiválaszthatnak, a vérhas- betegek viszont csupán né­hány decit, viszont ákár 2—3 liter vizet is üríthetnek a székletükkel. Az erős izzadás- kor is rendkívüli helyzet álil elő, 1—2 litert elérhet a ve­rejték mennyisége (rendkívü­li forróságban dolgozóknál na­pi 6—7 liter izzadság sem rit­kaság). Ha a leadásra kerülő víz mennyisége fokozott, termé­szetesen több vizet kell fo­gyasztanunk, de ugyaniakkor pótolni kell az egyéb elvesz­tett anyagokat (pl. a. külön­féle sókat) is. Az emlős állatokban és az emberekben a szomjúság irá­nyítja a folyadékfelvételt. Ér­dekes viszont, hogy pl. a ku­tya csak annyi vizet fogyaszt, amennyire a szervezetének szüksége van, az ember pedig igen gyakran többet iszik, mint amennyit a szomjúság­érzete diktál. Idegrendszer és szomjúság Miként jelentkezik a szom­júság érzete? A kutatóknak sikerült megtalálniuk az agy­ban a szomjúság központiját. Állatkísérletek során az ille­tő agyterület ingerlésére a kutya testsúlya egyötödének megfelelő mennyiségű vizet Ivott, mígnem vízmérgeziésben kimúlt. Ha viszont kiirtották az agyból ezt a központot, a vízzel telt edények mellett is s zom jam pusztultak az álla­tok. A szomjúság központjához érkező jelzések értékelésében nem egyöntetű a kutatók vé­leménye. Egyesek szerint a csökkent nyálelválasztás és az ehhez járuló torok- és ga­ratszárazság váltja ki a szomjúság érzését, illetve az- ágyba irányuló jelzést. Mások viszont a szervezetiben helyet foglaló, a sejtekben és a sej­tek között elhelyezkedő vízte­rek viszonyait tartják a szom- júságkelités alapvető ingeré­nek. A sós ételek elfogyasztása után azért szomjazunk, mert a szervezet jelzőrendszere „soknak találja" a bekerült só mennyiségét, annak „fel­hígítását”, a koncentráció csökkentését igényli. E ma­gyarázattal egyben arra is rá­mutattunk, hogy miért vezet halálhoz a sós víz ivása. A tengervizet lenyelő hajótörött szervezete „higítóanyag” he­lyett a töménységet csak to­vább növelő, még kiinzóbb szomjúságérzetet kiváltó anyagot kap, s a halál vég­eredményben a vér sótartal­mának feldúsulása következ­tében álll be, a rengeteg sót ugyanis a belső szervek már nem képesek kdválaszltami. Sótartalmú víz mérhetetlen mennyiségben rendelkezésére áll az emberiségnek, hiszen köztudomású, hogy a Föld fe­lületének kétharmadát tenge­rek, óceánok borítják. Kézen­fekvő tehát, hogy a szomjú­ság elleni világméretű küzde­lemben elsősorban a tenger­víz sótalanítását kell megol­dani. A hatalmas — újabban atomerőművekkel kombinált — vízdesztilláló üzemek egy- re-másra épülnek világszerte. Ma már a hajótörötteknek sem kell feltétlenül szomjan halniuk, még több hetes há­nyódás esetén sem, a mentő­csónakoknak ugyanis elma­radhatatlan tartozéka egy kis készülék, amellyel a tenger­víz megfosztható sótartalmá­tól. A sivatagii vándorok és az ott élő emberek számára pe­dig a napenergiáit hasznosító vizsótalaimíó berendezések ké­szülnek. Ünnep a „dagadó-kúp” tövében Zrucanlny hradu Nógrád. Fürdenek a fényben a nóg­rádi várrom kövei Sok száz éve0 közigazgatási terület (és a megye) névadója Nógrád vára. A „dagadó-kúpnak” ne­vezett geológiai nevezetessé­gű képződményen már Árpád idejében vár állott Anonymus szerint. Vár, amely „most kő­halom”. A természet itt. „fél amfiteátrumot” képez, amely ■H eredményeivel ismerkedhet­tünk. A felvonulás délelőtt 11-kor kezdődött. Felsőpetény, Bánk. Diósjenő. Alsópetény, Keszeg, Kétbodony, Nőtincs, Legénd. Nézsa. Nógrádsáp, Szendehely. Romhány. Ős- agárd, Berkenye és Nógrád színpompás csoportjai vonul­tak fel. A rétsági járás köz­ségeiben 1715 után, a török hódoltság következményeként .. St," Elismerést aratott — többi között — a nötincsi lovasfogat... vasárnap ismét megtelt em­berekkel. A IV. rétsági járási nemze­tiségi nap eseményei zajlot­tak itt a zöld gyepen. Nógrád község szabadtéri színpadán. Az ünnepség pártunk nemze­tiségi politikájának támoga­tása. a járás dolgozóinak in­ternacionalista nevelése, a szocialista hazafiság fejleszté­se jegyében zajlott. Jelen vol­tak az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottsága, a rendező szervek képviselői, s vendé­gek érkeztek — többi között — Léváról, Losoncról, s Szentendréről. A délelőtti események kö­zéppontjában a községek nép­viseleti bemutatója állott. Ta­valy hét, idén már tizennégy falu nemzetiségi népviseleté­vel. szokásaival, a negyed­század alatt elért gazdasági alakultak ki a nemzetiségi községek. A felszabadulást kö­vetően szlovákok, németek és magyarok a gazdasági, társa­dalmi és kulturális életben egyenrangúan veszik ki ré- . szűkét a termelő- és építő­munkában, a szellemi erőfe­szítésekben. A felvonuláson képet alkothattunk a járás falvaiban elért eredmények­ről. a nemzetiségi hagyomá­idegenforgalom is, az ország több megyéjéből, Csehszlová­kiából érkeztek a vendégek Nyugat-Németországból, a Köln melletti Solingenből egy egész leányiskolái osztály ér­kezett, a verőcei lovasiskola vendégeiként. Mint mondot­ták, nötincsi „lovaikra” vóltak kíváncsiak. Ondrej Szarvas, a budapes­ti Csehszlovák Kultúra igaz­gatója is gyönyörködve nézte a hagyományok e szép meg- elevenedését. — Örülök, hogy meghívtak — mondotta. — Különösen » színpompás népviseletek tet­szettek, s az, hogy ezen kí­vül a falvakra jellemző ter­melési profilokat is megis­merhettem. A párt nemzeti­ségi politikájának jő gyakor­lati megvalósulásával talál­kozhattunk itt Nógrádban. A gyakorlatban is érzékelhet­tük a német, szlovák és ma­gyar lakosság politikai, gaz­dasági és szellemi egységét. — Rendkívül hasznosnak tartjuk a nemzetiségi napokat, közöttük a nógrádit is — vé­lekedett Holzmann Miklós, a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének fő­titkárhelyettese. — a nem­zetiségi nyelv, a népdalok, szokások, viselet stb. ápolásá­nak ténye megnyugvással tölt el bennünket, s a helyes nem­zetiségi politikáról vall. így vélekedett Alt Gyula, a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének fő­előadója is. Az ünnepi nemzetiségi nagygyűlésre délután három órakor került sor. A Himnusz és Srám András köszöntője után Baratt József, a Haza­fias Népfront országos titká­ra mondott ünnepi beszédet. — Ez az ünnepség is a szo­cialista nemzeti egységről ta­núskodik — mondotta. — Pártunk nemzetiségi politiká­jának szellemében a politikai egyenjogúságról és az embe­ri egyenrangúságról vall. A továbbiakban elismerő­en szólott a járás nemzetiségi községeiben elért eredmények­ről, a nemzetiségi lakosság A képernyő előtt Miért vetélnek el a fórumok? A televízió elmúlt heti programja határozottan szol­gált néhány figyelemre méltó eseménnyel. A műsorhét nyitányaként, kedden este a Fói’um kereté­ben érdekes egészségügyi vi­tának lehettünk hallgatói és kérdező részesei. A kamerák eiőtt az érintett terület kom­petens képviselői ültek, s szá­mos „kényes” kérdésben is ha­tározott álláspontot fejtettek ki. Sajnálatos kísérő jelemé?“ viszont mind a tévé-, mind a rádióankétoknak. hogy a té­ma „kifut” a műsoridőből, s a kérdések jelentős része a leg­szélesebb nyilvánosság szá­mára megválaszolatlan marad. Az ankétok anyagának sajtó­ban való továbbvitele ugyan­is nézetem szerint félmegol­dás. egészségesebb volna, ha a kezdeményező, a tévé, vagy a rádió szélesebb műsoridőt biztosítana leghasznosabbnak ítélt ankét] a inak Azt is el­tudnám képzelni, hogy a té­mát a rádió és a tévé. az ér­deklődés kívánta egész terjede­lemben kielégítené fórumain. Szerdán Ilyen nagy fiú cím­mel magyarul beszelő szovjet filmet láthattunk. A háborús témájú alkotások kategóriájá­ban a szovjet filmművészet számos kimagaslóan széppel büszkélkedhet. A most bemu­tatottnak is határozottan meg­vannak a maga erényei; meg­ejtő és megrázó pillanatok ta­núi lehetünk, de a cselekmény tempóját sok aprólékos rész­letezés fékezi. Németh László a-lkotói jelen­léte a televízióban mindig ün­nepélyes órákat jelent. így voltunk Széchenyi című drá­májának csütörtöki közvetíté­sével is. Németh nagy erénye, erőssége a történelmi portrék lényeghordozó színpadi ábrá­zolása. Ezt éreztük korábban a Bolyai-drámában. ezt a II. Józsefben, s hasonlóan a Széchenyiben is. A művet a Katona József Színház kitűnő együttese tolmácsolta, a cím­szerepben Bessenyei Ferenc robosztus alakítását csodáltuk és élveztük. Méltó partnerei voltak az előadásban Öze La­jos. Győrffv Gvörev.- Lukács Margit, Blaskó Péter, Schwtz András, Horkai János és Ver- sényi László. Pénteken a Klasszikusok té- véfUmen sorozatban Pedro de Alarcon: A háromszögletű ka­lap című novellájának tévé­filmváltozatán szórakoztunk, a szombat esti műsorban a „bé­keidők” nagy színpadi sikere. Békeffy István és Lajtai La­jos: Régi nyár című operettje támadt fel a képernyőn, a magyar és a svéd televízió kö­zös akaratából, vegyes szerep- osztásban. a "hazaiak közül Ruttkai Évával, Latinovits Zoltánnal. Venczel Verával. Kiss Manyival, Gobbi val, a réges-rég látott Turay Idával valamint Pécsi Sándorral. Markus Lászlóval, Várkonyi Zoltánnal és Bodrogi Gyulával az élvonalban. Éjszakai elő­adáson tovább folytatódott Zo­la világhírű regénye, a Nana tévéfilmváltozata, vasárnap véget ért a VOS-titkosszolgá- lat című. izgalmas, jugoszláv rövidjátékfilm-sorozat. s lát­hattuk az Egy tanú a város­ban című, érdekfeszítő fran­cia bűnügyi filmet. (barna) A rimakovai szlovák ének- és táncegyüttes a délutáni kulturális műsorban lépett fel. többek között két furulyás, a szlovák hegyek-völgyek üzenetével nyok ápolásáról, eleven to­vábbéléséről. Aratási jelene­teket láttunk, a termelőszö­vetkezetek és üzemek jellem­ző termékeiket mutatták be. Találkoztunk a nemzetiségi művészeti csoportokkal. A nö­tincsi menyecskekórust példá­ul a helyi közös gazdaság muraközi ménéi által vonta­tott kocsin csodáltuk meg. Figyelemre méltó volt az közös erőfeszítéseiről, megem­lékezett a 25 éves fejlődés főbb állomásairól, s alkotmá­nyunk közelgő ünnepe alkal­mából, a nemzetiségi lakos­ság jogairól, miközben rövi­den utalt az I. István király utáni századok történelmére. A nagygyűlést gazdag kul­turális műsor, este bál követ­te. Tóth Elemér NÓGRÁD r 1970. augusztus 4., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom