Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-30 / 203. szám

Olcsón, termelékenyen KONGRESSZUSI irányelvek 15—16 százalékban jelölik meg a mezőgazdasági termelés növelését a negyedik, ötéves terv ideje alatt. S mindez oly módon történik, hogy esztendőről eszten­dőre magasabbra emelkedik a mezőgazdaság műszaki színvonala, korszerűsödik a termelé­si szerkezet. A fejlett mezőgazdasági nagy­üzemek képesek lesznek arra, hogy a koráb­binál több, olcsóbb árut termeljenek és küld­jenek piacra. A foglalkoztatottak számának további csökkentését jól ellensúlyozzák a gé­pek, korszerű berendezések, a termeléke­nyebb munkamódszerek. Ez a jövő, a szocialista útra tért nógrádi mezőgazdaság jövője is. Nagy hiba lenne azonban elfeledkezni arról a sajátos helyzet­ről, amelyben a hegyvidéki szövetkezetek most dolgoznak. Nálunk — a domborzati és közgazdasági viszonyok magyarázzák ezt — lassúbb a gépesítés üteme. Körülményeseb­ben valósulnak meg a korszerű, ám költséges beruházások. Búzát, húst, tejet és gyümölcsöt termelni pedig a mostohább adottságok kö­zött is szükséges. A szövetkezeti vezetők hoz­záértése, leleményessége, a tagok szorgalmas munkája enyhítheti, s enyhíti is az átlagosnál zordabb nógrádi viszonyokat. A közelmúltban rendkívül érdekes beszél­getést folytattunk mindezekről Harsány! Jó­zseffel, az ecsegi tsz párttitkárával és Uhlár László főagronómussal. A szövetkezetben, a jelentős gép- és épületberuházások ellenére sem sikerült teljes egészében korszerűsíteni a gazdálkodást. A gabonabetakarítás gépesítése megtörtént, és a takarmánybetakarításban is sokat segítenek a gépek. De a kapásnövé­nyek jórészt az asszonyok kétkezi munkája révén „nőnek fel” és kerülnek be ősszel a határból; a tehenet is kézzel fejik. Mindez mégsem jelent visszalépést. A gaz­dálkodás korszerűsítését, a szövetkezetben a műszaki-technikai színvonal emelését a jövő­ben is elsőrendű feladatnak tartják a szak­emberek. Ám azt is világosan látják, mind­ez nem megy máról holnapra. Ezért a meg­levő adottságokat használják ki okosan, ész­szerűen, s így termelnek locsón, minden év­ben több árut. A kenyérgabona és a takar­mány a növénytermesztésben a lényeges. A búzát emberi kéz érintése nélkül vetik el, ta­karítják be. Egy mázsa szem nem kerül töb­be 105 forintnál, s a Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat 330 forintot fizet érte. Mivel a takarmánytermesztésnél is sikerült szervezettebbé, gyorsabbá tenni a munkát, bőséges, olcsó takarmány áll a gazdaság ren­delkezésére. A gondozók fegyelmezett, pontos munkájával együtt sikerült elérni Ecsegen. hogy 7—8 forint a tiszta haszon minden kiló sertés- és marhahúson. Sertésből is, vágó­marhából is többet értékesítenek a tervezett­nél minden évben. A NÖVEKVŐ árutömeg, a gyarapodó közös vagyon, a szövet­kezetben dolgozó tagok jövedelme egyaránt azt erősíti, helyes úton járnak az ecsegiek. A közös gazdaság erősítése, fejlesztése és ezzel párhuzamosan a meglevő „kisüzemi” adottsá­gok jobb kihasználása háromszoros hasznot hoz. A termelőszövetkezeti tag, a szövetkezet és a népgazdaság Is jól jár. ha a mezőgazda­ság olcsón, termelékenyen dolgozik. Egyre közelebb az az idő, amelyet a kongresszusi irányelvek a negyedik ötéves tervidőszak vé­gének jelölnek. Az az állapot, amikor a nö­vénytermesztés tovább fejlődik, de az állatte­nyésztés is behozza elmaradását és növekvő életszínvonalunkat a zavartalan ellátás, olcsó áruk bő választéka jelzi. az Vincze Istvánná Burkolják a patakot A Csatorna- és Mélyépí­tő Vállalat kőburkolattal erősíti a Salgótarjánon át­haladó patak medrét. Ké­pünk a munka utolsó, be- 1 fejező szakaszát ábrázolja, I a Bartók Béla utca és a vasút közötti részen. Kommunisták a tömeg'szervezetekben Tapasztalatok a pásztói járásban A párt vezető szerepének növelésével összhangban pár­tunk IX. kongresszusa kifejez­te a tömegszervezetek szerepé­nek és felelősségének növeke­dését a gyakorlati kérdések döntésében és a szocialista építés feladatainak megoldásá­ban. A párt X. kongresszusára való készülés indokolja, hogy felmérjük az elmúlt négy év tapasztalatait, s vizsgáljuk, hogy a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták hogyan tevékenykedtek, hogyan oldot­ták mag a feladatokat. Ha en­nék tükrében vizsgáljuk a pásztói járás területén a tö- megszervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységét, egyértelműen fejlődést állapít­hatunk meg. A IX. kongres­szus óta a tömegszervezetek­ben dolgozó kommunisták eredményesen oldották meg feladatukat, és ez érződik a járás tömegszervezeteinek egy­re javuló munkájában. Kommunisták a tömeg­szervezetek ben A párt járásunk területén ts nagy fontosságot tulajdonít a tömegszervezetek és -mozgal­mak működésének. Ezért arra törekedtünk az elmúlt négy esztendő alatt, hogy minél több párttagot küldjünk a tömeg- szervezetekbe azzal a feladat­tal: ott segítsék érvényre jut­ni a pért politikáját. Határo­zottan tudni kell minden tö- megsziervezetben dolgozó kom­munistának, hogy a tömeg­szervezetek pártirányítása alapvetően az ott dolgozó kommunisták tevékenységével valósul meg. Az ő munkájuk és tevékenységük, kommunista meggyőző szavuk, személyes példamutatásuk napról napra meggyőzi a párton kívülieket a párt politikájának helyessé­géről és mozgósítják őket an­nak követésére, tudatos és cselekvő támogatására. Ez azonban csak az egyik része feladatuknak, mert amikor a párt politikájának érvényesü­léséért küzdenek, fontos fela­datuk az is, hogy tapasztala­taikat, a párton kívüliek véle­ményét, Igényeit eljuttassák a párt szerveihez, s maguk is öntevékenyen fáradozzanak a reális igények kielégítésén. Ép­pen ezért szükséges, hogy minden egyes pártszerv és -szervezet a tömegszervezetek­ben dolgozó kommunisták te­vékenységét fontos pártmunká­nak tekintse, kísérje figyelem­mel tevékenységüket és sze­rezzen megbecsülést a tömeg­szervezetben dolgozó kommu­nistáknak. A pártszervezetek konkrét megbízatással is lássák el a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákat. A politikai tennivalók, a feladatok meghatározásánál helyes, ha az alapszervezetek számításba veszik, hogy miben kérik a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták közre­működését. Ezek lehetnek önálló és részfeladatok, ame­lyek azonban szervesen kap­csolódnak a megoldandó mun­kához. Példának hozhatnám fel a Központi Bizottság múlt év novemberi határozatát. Amikor megjelöltük a fő gaz­dasági feladatokat, akkor a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákat arra kértük, hogy kezdeményezzék a sa­ját tömegszervezetükben en­nek megvitatását, foglaljanak állást a határozat végrehajtá­sával kapcsolatban és dolgoz­zák ki a sajátos tennivalókat. Ugyancsak példaként említ­hetném a Központi Bizottság ifjúságpolitikai, és a nők kö­zött végzett politikai munká­ról szóló határozatának vég­rehajtását. Mindkét határozat végrehajtására járási bizottsá­gunk kidolgozta az intézkedé­si tervet. Ezt a tömegszerve- zetekben dolgozó kommunisták rendelkezésére bocsátotta. Ök ennek alapján, a saját tömeg­szervezetükben, a sajátos hely­zetüknek megfelelően dol­goznak mindkét határozat végrehajtásán. Jelezni az eltérést Azonban nemcsak ilyen na­gyobb horderejű határozatok végrehajtásához kell a tömeg- szervezetekben dolgozó kom­munisták aktív segítsége, ha­nem olyan operatív ■ és rész­feladatokhoz is, melyek szo­rosan kapcsolódnak a szocia­lizmus építésének feladatai­hoz. Szükséges az is, hogy olyan politikai szervező muri» kát végezzenek a tömegszerve­zetekben, amely elősegíti a munka minőségének javulását. Meg vagyunk győződve róla, hogy most, az a 00 női párt­tag, akiket a nőmozgalomba átadtunk, illetve a pártvezető­ségekben felelősöknek be­vontunk, nagyban hozzájárul­nak a Központi Bizottság ha­tározatának Végrehajtásához. A kommunisták feladata az is, hogy jelezzék a pártnak, ha eltérést tapasztalnak a hatá­rozat végrehajtásában, De nemcsak arról van sző, hogy jelezzenek, hanem lépjenek is fel a helyes döntéstől való eltérésekkel szemben és kö­A tavasszal nagy riad a- lom kerekedett Moho- rán. A faluból kivezető emel­kedőn Antal István felborult rakott szekerével. A kocsi ma­ga alá temette az öreget, még a lovakat Is felborította. Ég­nek állt a lábuk. Csúnya bo­rulás volt. Senki sem bízott abban, hogy Antal életbe ma­radt, amíg ki nem szedték a ráborult kocsi alól. De az öreg csak eszméletét veszítette el rövidebb időre. Amikor ma­gához tért, jobb felső karját fájlalta. Lógott neki, mint amikor eltörik. De kiderült, hogy nem törés volt, hanem ínszalagja szakadt el. így is szerencséje volt, mert csak néhány arasszal kerülte el a feje a beton Villanyoszlopot. Ha neki esik, Antal Istvánnak vége. Abból keletkezett a borulás, hogy Puruczki József, trakto­rával a főútról a felázott földútra fordult és leragadtak a traktor kerekei. Sietett vol­na, és gázzal ösztökélte a gé­pet. Vonított a motor, a ke­rekek meg kaparták a földet, ami kitört vulkán módjára hullott alá. Az öreg kiabált ne­ki, hogy csendesedjen, míg el­halad mellette, mert rrtár lát­ta, hogy vadulnak a lovak. De PurUfeakl ezt nem hallatta. Csak annyit látott, hogy a lovak két lábra ágaskodnak és bőrül a trágyával rakott sze­kér, az öreg meg alája. Antal nagy becsülettel mentegette a traktorost, hogy nerti tehet fó­Szerényen, névtelenül... la, mert sietett és nem látta, hogy ő a rakott szekérrel mö­götte van. Ez volt az igazság, senki nem tehetett a balesetről. Azóta Antal István már nem dolgo­zik a tsz-ben. Túl volt a nyugdíjkorhatáron, a baleset­kor is, de olyan jó erőben érezte magát, hogy véteknek tartotta nem dolgozni. És a lovak ... Azoktól nem tudott megválni. Végtelenül szerette őket. Most aztán a karja miatt mégiscsak le kellett mondania a munkáról. A ház körül dol­gozgat. Van egy tehene, ser­tései is, baromfiak, azokat lát­ja el. Az öreg portán min­dig van tennivaló. Negyven­nél Is több esztendeje lakik már benne. Régi cselédház- féle. Valamikor élénk forga­lom volt ebben a házban. Ki­lenc gyerek nevelődött benne. Dé azok sem nyitották annyit az ajtót, mint az ország min­den tájéról itt érdeklődő em­berek. Aki a faluba érkezett, elsőnek Antal Istvánt, a köz­ségi párttitkárt kereste. Az volt hosszú éveken keresztül. Aki ismerte emlékszik, szép egvenes tartásü. barna bőrű, vállas ember volt. Még ma Is jól tartja magát. Olyan élénk a szeme, mintha darázsiéba. Volt is ebből sok baja. Ha va­lamit ellenére cselekedtek, sze­mével fékezte a helytelenke- dőket. Fiatalon, a Tanácsköztársa­ságban élte bele magát az új életbe. Cseléd volt, és örült, amikor a szabaduláskor fel­szabdalhatta a földet a nincs­teleneknek. Utána választot­ták meg párttitkámak. Ebben a minőségében megtanulta, hogy a földosztással mégcsak alapozták az új életet. Tovább kell menni, ha fel akarják építeni. Azt mondja, hogy sen­kivel úgy mint Ecli Lajossal, nem tudta magát megértetni ebben! szándékában. Mert Ecli még nálánál is jobban értette, hogyha jólétbe akar­ják fordítani az emberek sor­sát. a nyugalomban nem pe- nészedhetnek meg. Ök voltak, akik életre hívták elsőnek a földmű vess zovetkexetet. Sőt, paprikát, gyufát, petróleumot, a legszükségesebbet hozták a népnek. Azóta már millió fo­rint forgalommal dolgozik a szövetkezet. Ez még csak népszerű do­log volt. de amikor megint csak Eriivel elhatározták, hogy a termelőszövetkezetet is meg- alakltlák. Vége lett a népsze­rűségüknek, Ki is nevették őket. Négy lóval, egy rozoga trak­torral és üres zsebbel hétszáz­nyolcszáz holdon gazdálkodni? Azt mondták, hogy Antal Pis­ta elvesztette az eszét. Pedig akkor volt igazán elemében az öreg. Nem vitatkozott, hanem néhány társával összeszorított foggal dolgozott. Az első évek­ben az aszály mindent elvitt. A csirkének nem jutott szem, nem még nekik. Amikor a gondtól terhesen ment az ut­cán Antal, egy embercsoport­ból valaki azt kiáltotta utána: — Na híresek, esőt Csinál­jatok ... Antalt érzékenyen érintette a megjegyzés. Nyelte az Indu­latát, hogy tisztességgel vála­szolhasson. Nem is talált jobb választ mint ezt: — Majd az is lesz, mért az Isten minket pártol... Szerencséje volt. mert meg­változott az időjárás. Abban az évben jő termést takarí­tottak be. Harmine mázsa ga­bonát is vitt haza. Mire eljött a nagy tsz megalakulásának ideje, 4 millió forinttal egye­sültek az addig egyénileg dol­gozókkal. Mindenki tudja a faluban, hogy ennek a jelenlegi millio­mos tSz-Oek Antal István és néhány társa rakta le az alán­jait. De amíg eddig jutottak. Antalnak keményen tartani kellett a hajtósaárat, hogy az útról ne térjenek le az embe­rek. Voltak, akik féltek tőle, elhallgattak amikor közelükbe ért. Azt mondták, hogy ő kom­munista és majd feljelenti őket. Antal miatt bajba még senki sem került a faluban. Még akkor sem, amikor öt­venhatban a megszédültek az életét követelték. Az viszont Igaz, hogy aki Antalra hallga­tott, ma palotának beillő ház­ban lakik. Az asszonyok a közösben megkeresik az évi 22—24 000 forintot. A férfiak harmlncezren felül is. Éppen a balesetkor történt, amikor tu­domására jutott a falunak, hogy Antal István felborult a szekerével, este a prresszóban összejött emberek nagyon saj­nálták az öreget. Varga Mi­hály, az útör kimondta: — Sokat szidták őt, pedig mindenben neki lett igaza. Ö igazi kommunista volt, és ma­radt .,. Pz az igaz beszéd. Antal István új házzal sem gyarapodott, vagyona sincs, mindig dolgozott, és többe! törődött másokkal, mint ma­gával. ötszáz forintot éri el a nyugdíja. De panaszkodni még nem hallotta senki. Most is úgy, mint régen, dolgozik az emberekért a községi párttit­kár oldalán, biztatja faluját a szebbre, a jobbra. És mindezt Szerényen, névtelenül. Bobál Gyula vetkezetesen képviseljék a p>árt irányvonalát. Felelősek a tömegszerveaetekben dolgozó párttagok azért is, hogy a dolgozók szélesebb körét érirt tő nézeteltérésekről tájékoz­tatást adjanak. Amennyiben a helyi pártvezetőség nem tud ebben állást foglalni, úgy a felsőbb pártszerv tisztázza azokat. A pártirányítás legfontosabb eszköze a tömegszervezetekben a meggyőzés. A feladatok vég­rehajtása szempontjából alap­vető fontosságú a politikai munka, mert ezen múlik, hogy a tömegszervezetek mennyire értik meg és meny­nyire fogadják el a párt po­litikáját, követik-e a pártot a feladatok végrehajtásában. Azért hangsúlyozom a meg­győző munkát, mert számolni kell azzal, hogy nem minden­ki érti meg első hallásra egy- egy határozat, vagy intézkedés jelentőségét. Különösen nem értik meg akkor, ha ennek az intézkedésnek nincsenek ér­zékelhető előnyei. És nem egy­szer előfordult már és a jövő­ben is előfordulhat, hogy olyan intézkedésről, vagy határozat­ról kell meggyőzni a dolgozó­kat, amelynek csak a későb­biekben lesz pozitív hatása. A szocializmus elfogadása a dol­gozók részéről nem azt jelen­ti, hogy az osztályok, rétegek minden tagja tudati és érzelmi alapon egyaránt mindig azo­nosul a célokkal. Alapvetően egyetértenek velünk és haj­landók tevékenyén részt ven­ni a munkában, de gondolko­dásukat és cselekvésüket más hatások is befolyásolják. Ilye­nek például a gazdasági hely­zetükből adódó ellentmondá­sok, bufzsoá eszmék marad­ványa, az ellenség fellazító politikája stb. Mindezeket a politikai feladatok végrehajtá­sának szervezésénél a tömeg- szervezetekben dolgozó kom­munistáknak figyelembe kell venniük. Fontos feladat, hogy a tö- megszervezetekben dolgozd kommunista vezetőkkel külön foglalkozzunk. Járásunk terü­letén rendszeressé vált a já­rási tömegszervezetek kommu­nista vezetőinek tanácskozása. Az ilyen tanácskozásokon be­széljük meg azökát a felada­tokat, amelyek általánosan és konkrétan jelentkeznek egy- egy párthatározat végrehajtá­sa terén. Emellett természete­sen nagyon fontos helyet és szerepet kap a testületi ülé­seken való beszámoltatás, amely az elmúlt négy esztendő tapasztalata alapján helyes irányba haladt járásunkban. Ezt azért is tartjuk nagyon fontosnak, mert korábban a tömegszervezetek és -mozgal - mák szinte valamennyi vezető testületében kommunista cso­port működött. Rendszeres tanácskozás A IX. kongresszuson elfo­gadott Szervezeti Szabályzat ezt már nem írja elő kötele­zően. Éppen ennél az oknál fogva tartjuk szükségesnek a járási tömegszervezetekben dolgozó kommunistákkal va­ló rendszeres tanácskozást. A tömegszervezetekben dol­gozó kommunisták tevékeny­ségéről és azok feladatairól hosszasan lehetne beszélni, Néhány fontosabb dolgot emel­tem ki, ami jellemzi munkáju­kat és feladatukat. Ezt végül egyetlen fő tételben lehetne összpontosítani: a párt vezető szerepének érvényesülésében. A pártnak joga és köteles­sége a tömegszervezetek mun­kájának ellenőrzése, az Ott dolgozó kommunisták tevé­kenységének számonkérése. A tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak minden kö­rülmények között érvényt kell szerezniük a párt határozatai­nak, azért, hogy a szocializ­mus teljes felépítéséért folyó harcra összefogjuk a párt, a dolgozó tömegek erejét. Juhász Sándor járási I. titkár Pásztó NOGRAD — 1970. augusztus 30., vasárnap 3 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom