Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)
1970-08-29 / 202. szám
„ifjú népművész" Rimóc népviselete — korosztályok Beszámoltunk már róla. hogy Koppány Gizella, balassagyarmati lakos sikerrel szerepelt a KISZ kb által az Ifjú népművész cím elnyeréséért kiírt pályázaton. Nóg- rád megyéből egyedül ő kapta meg a megtisztelő címet. — „Ifjú népművész" Mit jelent ez a kitüntetés, és mit kellett teljesíteni érte? — Harminc éven alul, bármilyen népművészeti alkotással lehetett pályázni; minden pályázónak 5—5 darabból álló kollekciót kellett beküldeni fazekasság-kerámia, szövés, hímzés és faragás kategóriában. Ezen kívül néptáncosok és népdalosok is indulhattak. Nehezítette a pályázatot, hogy az alkotások mellé írásbeli tanulmányt is mellékelni kellett: hogyan kapcsolódik a pályázó tevékenysége az adott tájegység népművészetéhez, honnan gyűjtötte, miként dolgozta fel az anyagot. — Hány pályamunka érkezett be, s hányat díjaztak? • — Száz pályázó 280 különálló alkotással pályázott, olyanok is voltak, akik egyszerre több kategóriában próbálták meg elnyerni a díjat. Az .Ifjú népművész” elmet végül tizen kaptuk meg. A pályázatra beérkezett legjobb alkotások a KISZ Központi Művész- együttes székhazában, Budapesten, a VII. kerületi, Rot- tenbiller utca 20. szám alatt, egy külön kiállításon láthatók. falu lakosságának 37 százaléka eljár dolgozni, ünnepnapokon még mindig népviseletbe öltözött lányokkal, asszonyokkal telik meg a falu központja. A férfiak már nemigen hordják a régi ruhákat. — Miért készített egyszerre hét figurát? — Ügy vélem, a bíráló bizottság azért találta pályamunkámat értékelhetőnek, mert nem elégedtem meg egyetlen típus bemutatásával; korosztályok szerint dolgoztam fel Rimóc viseletét. Így nőalakban külön figurát kapott a kislány. a nagylány, a menyecske, az asszony és az öregasz- szony, férfialakból — mivel itt a korosztályok vlselete kevésbé mutat eltérést — csak kettő készült. — Milyen előtanulmányokat folytatott? — Korábban már készítettem két népviseleti babát, ezekkel első díjat nyertem egy városi pályázaton. Egyik ismerősöm megkritizálta őket, mondván, hogy túl sok rajtuk a külsőség, a látványosságra való törekvés. A rimó- ci figuráknál ezt a megjegyzést figyelembe vettem: alapos előtanulmányokat folytattam a helyszínen, hogy a palóc viselet „lelkét” tudjam tükrözni. — Sokszor elhangzik: a népviselet bomlófélben, kihalóban van. szerint 35 centis figurákról lévén szó. szinte mindenütt kénytelen voltam egyszerűsíteni, összevonni, egyes motívumokat elhanyagolni, hogy más, sokkal jellegzetesebbeket viszont hangsúlyozhassak. Megvallom, örömmel tettem ezt, hiszen így átvételre, továbbfejlesztésre alkalmas jellegzetességekre hívtam fel a figyelmet. A KISZ kb Idejében ismerte fel a veszélyt, s fiatal népművészek aktivizálásával próbálta azt megelőzni. A hangsúly nem is a megőrzésen, hanem a továbbfejlesztésen van. Meglepő volt számomra, hogy a pályanyertesek között, s a Fadd-Dombori népművész alkotótáborban többnyire városi, rossz, szóhasználattal élve „modern” fiatalokkal találkoztam, dolgoztam együtt. Valódi népi alak — olyan, mint az idősebb népművészek — alig akadt köztük. A széles műveltséggel rendelkező, valódi művészi élményeket kereső fiatalok — zenetanár, egyetemista, művészeti vezető, iparművészeti , főiskolás egyaránt volt köztük — törvényszerűen jutottak el a forrásokig, önmaguktól jöttek rá arra, hogy csak a nép művészetének felhasználása hozhat megújulást. Ezeknél az embereknél nem kell félni attól, hogy a tiszta népi elemeket a giecsessel vegyítik. — A pályázatot az idén első ízben írták ki, az alkotótábort először rendezték meg. Mi várható a következő években? —- ön melyik kategóriában — Ez igaz, Rimócon Is ezt nyert? tapasztalhattam. Ha nem jön változás, a faluban például — A kiírt kategóriákon kf- egy nemzedék múltán már vül, Rimóc népviseletét be- senki sem fog népviseletet mutató babákat készítettem, hordani. Ezért, bár modell- hetet. Nógréd megye 16 vise- ként eredeti ruhadarabok tetcsoportja közül talán máig szolgáltak, nem pontos, kiig a rimóci őrizte meg leg- csinyített formában történő jobban szeparáltságát. Bár a visszaadásra törekedtem. 30— Itt a kavics, hol a kavics? Salgótarjánban a Lovász József utca állapotát teszik szóvá az ott lakók. Első kérdésük mindjárt az, miért nem szedik össze az út két oldaláról a kavicsot? A gépkocsik ugyanis gyakran rászakadnak, és olyankor szerte-széjjel szóródik a kavics. Baj van a vízlevezető aknákkal is. Sok eldugult közülük, így a viz szabadon folyik, amerre akar. A vízzel más szempontból is baj van. A mostani nagy forgalomhoz képest ritkán locsolják az utat. Bizonyára lehetne arra módot találni, hogy a locsolóautó naponta többször is végigmenjen azon az útvonalon. Végül, de nem utolsó sorban azt kérdezik, mikor készül el a zeneiskola előtt a; járda, amely már igencsak esedékes? Kis dolgok ezek. Salgótarjánban vannak fontosabb feladatok is, igaz. Mégis, egy kicsivel jobb szervezéssel könnyű segíteni az említett dolgokon... — Ami engem illet, jövőre is pályázom. A mozgalomra, a népművészet megmentésére vonatkozóan csak Simon Lászlónak, a KISZ kb osztályvezető helyettesének a tábor zá- róbankettjén elmondott szavalt tudom elismételni. Jövőre Is el lehet nyerni az Ifjú népművész címet, de ehhez az ided dolgozatok átlagánál magasabb színvonalú írásműveket kell produkálni. Nem fölöslegesek ezek — az alkotások elkészítésének okai, körülményei csak ígv dokumentálhatók. Alaposabb szervező, előkészítő munkával —, hogy a színvonal emelkedjen — az adott ágazatban dolgozó művészeket is bevonják a mozgalomba, is súlyt helyeznek a népmese-, népdal-, néptáncgyűjtők bekapcsolására is. Rövid idő alatt bebizonyosodott hogy az ifjú népművészek nagyszerű, a jelenkorhoz szóló alkotásokat képesek létrehozni — úgy vélem bevonásukkal sikerrel állítható meg a népművészet bomlása, illetve „modernizálhatok” a nép művészi alkotó tevékenységé— cs nek eredményei. Költözik-e az idős erdész? Alig néhány évvel a Tanácsköztársaság vérbefojtása Után lepett erdőőri szolgálatba Hasznosi István, Mátraalján, a Sam-hegyen, néhány kilométerre Kápolnától, Károlyi uradalmának központjától. Az apja 25 évig lakott a közeli Sándor-réten, ahol Hasznosi István is gyerekeskedett. Az apjának az apja is az erdőt, azzal a grófot szolgálta. Mert az erdő is Károlyié volt. A mai fiatalok számára már történelmi levegőt árasztó eseményeket idéztünk a Feldebrö határában meghúzódó erdészlak tornácán. — Amikor ifjú erdészként beléptem a szolgálatba, még érződött a forradalom fuvallata — mondja csendesen. —- A magamfajta erdei gyereknek mi más választása lehetett volna, mint az erdészkedés. Jószerint a vérünkben is volt. s máshová nem igen jutottam, volna el... Az érzelmektől moccanatlan, cserzett bőrű arc a kor ellenére is fiatalos. Akárcsak a testtartás, habár a mozgás vontatottságán már érezni, az edzett test gazdája néhány éve a megérdemelt nyugdíjidőt tölti. — Nagy dolog volt erdésznek lenni abban az időben. Biztos anyagi forrást jelentett. Másként volt mint most, mert negyedévenként tartottuk a zsákot a kommandóért... A szó az egykori erdészkedésre terelődik később, ami meg sem közelítette a mai értelemben vett módszeres erdőgazdálkodást. Az uradalom gazdái, vendégei jobbára a vadat űzték a vadregényes lankákon. A termelés, a fapótlás erősen nélkülözte a tudományos jelleget. A Károlyi-birtokból időközben hitbizományi birtok lett, s Hasznosi Istvánból fö- erdőőr. Végigsöpört a Mátra rengetegein a háború vihara. Tizenkilencben harcolt a tanácshatalomért. Hasznosi negyvenötben, ötvenhatban is védte az erdőt. Óvta, akárcsak a sajátja lett volna. Mert vágni akarta mindenki. Az idős erdész inkább utalványozott, és minden , szekér fáért beszedte a pénzt, Amikor ama rutpok zűrzavarában hazavitte a csaknem százezer forintot a Mátrai Erdőgazdaság központjába, ugyancsak nagyot néztek. De legalább volt miből kifizetni a munkásokat. — Mi, erdészek, nem érjük meg az általunk ültetett erdő kitermelését — mondja Hasznosi István. —- A fák túlélnek minket. Az apám által telepített erdőkben is én jussoltam a szorgalma gyümölcsét. Az én erdőimet azonban nem a fiam őrzi, gondozza tovább, pedig ő is erdész. Elment erről a vidékről. Homoktere- nyén téeszerdész lett. Pista bácsi feláll, megropogtatja derekát. Dehogy látni rajta, hogy közelebb a hetvenhez, mint a hatvanhoz. Bemegy az öreg erdészházba. s egy kancsó borral, poharakkal tér vissza. — Sosem voltam nagyivó, Lehet védekezni Gondolatok egy gyakorlat kapcsán ÖTVENKÉT ÉVVEL ezelőtt a Francia Tudományos Akadémia nagy érdeklődéssel hallgatta egy tudós házaspár új, tudományos eredményeit. 1898. júliusában Pierre és Marie Curie bejelentette a polonium, majd 1898. decemberében a rádium felfedezését. A felfedezés igen nagy érdeklődést váltott ki a tudósok körében. A felfedezett anyagok jelentőségéről akkor még mit sem sejtettek. Különös tulajdonságuk: minden külső behatás nélkül folyamatosan energiát sugároznak. Ezt a sugárzást radioaktív sugárzásnak nevezték el. • Ettől az időtől kezdve beszélhetünk joggal az emberiség új korszakáról, az „atomkorszakról”. A házaspár felfedezéseire az egész tudósvilág felfigyelt. Felfedezésükért a legnagyobb tudományos elismerést kapták, a Nobel-díjat. A Stockholmi Tudományos Akadémián munkájukról a beszámolóra csak 1905. június 6-án került sor. A kiváló atomkutatónak, Pierre Curie- nek előadását nagy érdeklődés kísérte. Értekezését a következő gondolatokkal fejezte be: „.. .Feltehető, hogy bűnös kezekben a rádium igen veszedelmessé válik, ez alkalommal fel kell tennünk a kérdést: vajon van-e haszna az emberiségnek abból, ha ismeri a természet titkait; vajon elég érett-e már arra, hogy ezeknek előnyeit élvezze, vagy pedig e tudás ártalmára van-e?... Én azokkal tartok, akik úgy gondolják, hogy az emberiségnek több haszna, mint kára lesz az új felfedezésekből." E gondolatok elhangzása után 482 hónap telt el és a bűnös parancsot végrehajtó amerikai pilóta megnyomta Hirosima fölött az atombombát kioldó szerkezet gombját. A tudomány nagyszerű felfedezése, eredménye a világuralomról álmozodó, elvakult emberek kezében az egész V emberiséggel szemben szörnyű fenyegetéssé vált. Azonban a múlté már az a kor. amikor a világ népei az idegen akarat engedelmes végrehajtói voltak. A világ népei jól tudják, hogy mit jelent egy olyan háború, amelyben atomfegyvert alkalmaznak. Jól tudják; nem szabad megengedni, lehetővé tenni, hogy az atomtűzvészben az emberiség legnagyszerűbb vívmányai pusztuljanak el. Stockholmban, 1950. március 19-én, ugyanott, ahol Pierre Curie előbb Idézett szavai elhangzottak, a fenti gondolattól vezérelve gyűltek össze a világ különböző országainak tekintélyes közéleti személyiségei, a tudományos és kulturális élet kiválóságai, a Békevilágtanács tagjai. Az üléseken Pierre Curie veje, a kiváló Nobel-díjas atomtudós és megbecsült békeharcos, Joliot Curie elnökölt. Ki tudhatta volna jobban mint a híres atomtudós, akinek a szíve az emberiségért dobogott. hogy mit jelenthet a nukleáris háború! De tudta azt is, hogy a békemozgalom hatalmas erőtartalékkal rendelkezik. A béke minden becsületes ember közös ügye. foglalkozástól és világnézettől függetlenül. Tudatában volt annak is, hogy a feladatok között legfontosabbnak az atomfegyver elterjedésének megtiltását kell tekinteni. E NAPON — március 19-én, Stockholmban — hosszú vita után úgy döntöttek a résztvevők, hogy felhívást Intéznek a világ népeihez. A felhívás szövegének három mondatát Joliot Curie beszédéből választották ki. Ettől a naptól kezdve a népek békeharoa új szakaszába lépett. Az agitáció és a propaganda szakából áttért a tettek, a békéért vívott aktív harc időszakára... Az atom történetének ettől kezdve már nemcsak a tudósok a szereplői. „Az atomenergiát csak békés célokra" — így hangzik a népek egyöntetű kívánsága. Maguk a népek váltak annak a harcnak szervezőivé, amelynek legfőbb célja az, hogy Földünk sohase válhassék egy atomháború színterévé. Ezek a gondolatok jutnak az ember eszébe ma, amikor Balassagyarmaton egy polgár- védelmi gyakorlat során azt bizonyítjuk. hogy az atomtámadás ellen is lehet védekezni. Ez a gyakorlat is bizonyítja, hogy a Magyar Népköztársaság honvédelmének alapját népünk politikai egysége és társadalmi rendünk szilárdsága, népgazdaságunk állandó fejlődése, korszerű fegyveres erőink folyamatos felkészítése valamint a polgári védelem állandó fejlesztése képezi. A polgári védelem Jeladatainak eredményes ellátása csak a népgazdaság fejlesztésével összhangban, a lakosság közreműködésével valósulhat meg. MINDENKINEK meg kell érteni, hogy a polgári védelem nem öncél, hanem nagyon is társadalmi érdek. A háborús körülmények igen nagy nehézségeket és súlyos feladatokat hárítanak az ország lakosságára, de hazánk védelme és családunk megóvása érdekében vállalnunk kell a nehézségeket. Ezért a társadalom minden tagjának el kell sajátítani az egyéni és kollektív védekezés szabályait, a túléléshez és a létfenntartáshoz szükséges anyagi eszközök védelmét, a szennyezettség mértékének meghatározását, az elsődleges mentő- és mentesítő feladatok végrehajtását. Ezeknek az ismereteknek birtokában képesek állampolgáraink erősíteni a honvédelmet, ezen belül a polgári védelmet is. A mai és a holnapi balassagyarmati gyakorlat Is ezt a célt szolgálja. Salgótarjáni asszonyok javaslatai A Salgótarján! városi Hazafias Népfront-bizottság mellett működő nőbizottság legutóbbi összejövetelén egy egész sor megoldásra váró gondot vetettek fel az asszonyok. Szó került többek között arról, hogy rendetlenek, sok helyen megrongáltak a bérházak, ami elsősorban a gyerekek —, de több esetben a felnőttek — lelki ismeretét terheli. A gyerekek a lépcsőházakban hancúroznak, nagyon kevés ugyanis a játszótér a városban, a meglevőeket is általában az egészen apró gyerekek és a nagymamák foglalják el. A nagyobbak kiszorulnak mindenhonnan. Eide az igazán jó bort szeretem — mondja, miközben tölt. — Ügy hírlik, hogy itt a debrői tájon jó a bor... Bólogatva helyeslek, s emlegetem a debrői hárslevelűt. Mosolyog. — Olyan ez is, mint az egri pincék. Ha valaki jó ismerőse, vagy rokona, príma bort kap. Itt is van gyengébb bor is. Na, egészségünkre! A bor kitűnő. De ki is adna Pista bácsinak a rosszab- bikból? Alakja, embersége és becsülete éppúgy hozzátartozik ehhez a tájhoz, mint a hallgatag erdők. Az idős ember — aki régebben sem tűnt ki bőbeszédűségével — a nyugdíjba lépés után talán még csendesebb lett. Jobban észre veszi az idő múlását. Mind többet kacérkodik a várossal. Ami érthető is, ha meggondoljuk, hogy felesége salgótarjáni születésű. Két lánya pedig .megyénk székhelyén él. Mondja, hogy nagyon nehéz szívvel hagyja el a megszokott tájat. őseinek földiét, de érzi. kikerülhetetlenül bekövetkezik P. A. hangzott olyan javaslat is, hogy a bérházak tisztaságáért valamilyen formában a lakókat tegyék felelőssé. Sok a kifogás a szolgáltató hálózat jelenlegi állapota ellen is. Javasolták az asszonyok, hogy az új vásárcsarnok egyik részében szolgáltató helyiségeknek biztosítsanak helyet. A 22-es és a 23-as jelű épületben lakóknak sok kellemetlenséget okoznak a házban elhelyezett garázsok. A gépkocsikat már kora reggel túráztatják, felébresztik a lakókat. Kérték, hogy amennyiben sor kerül a garázsok áthelyezésére, üzletsort alakítsanak ki a helyiségekből. A Somlyó utcában lakók sérelmezik, hogy módosították orvosi körzeti beosztásukat. Korábban az SZTK-hoz tartoztak, most a Malinovszkij út végére kell kigyalogolniok, ha az orvos segítségére van szükNógrád megye mezőgazda- sági szakembereinek érdeklődésére is számot tartó esemény lesz szeptember 1-én Budapesten. A Technika Házában ekkor rendezik meg a WÜXAL nyomelemes lombtrágya an- kétot. Megnyitót mond dr. Münzel, a düsseldorfi Aglu- kon cég igazgatója. Ugyancsak a nyugat-németországi cég képviseletében N. Moldo- vány ismerteti a WUXAL folyékony komplexlombtrágya alkalmazásának eredményeit világviszonylatban. Bendef.v István vegyészmérnök, s Világi Egyed kertészmérnök a ségük. Ezen a részen nagyon sok nyugdíjas él, akiknek bizony nagyon nehezére esik a hosszú út. Idén januárban bezárt a Zólya körúti húsbolt. Az üzlet azóta is zárva van. A mellette levő 210-es bolt pedig nem kap elég száraz húsárut, és másféle árukból is rossz az ellátása. Egy modern üzlet tehát csaknem egy éve kihasználatlanul áll, s a másik sem képes kielégíteni az igényeket. Ezek a dolgok bizony nem segítik előre a peremkerületek jobb áruellátásénak ügyét. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek mögötti lakótelepen több helyen nyitott szennycsatorna húzódik, ami ellentétben áll a közegészségügyi követelményekkel. Kérték az asszonyok azt is.1 hogy tiltsák meg a kukákban való ko- torászást, ami gyakran a szemét szétszórásával, kibontásával jár. WUXAL hazai alkalmazásának lehetőségeiről és eredményeiről beszél. Mint a mező- gazdasági szakemberek körében ismeretes, hazánkban elő- kísérletek folynak a WUXAL hazai alkalmazásának lehetőségeiről a Vas megyei sorki - faludi Sorokmenti Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetben, Máthé Endre főagronómus vezetésével szántóföldi és kertészeti növényeken, valamint gyepterületeken. Kedvező eredményt mutatnak mind a termésnövekedést, mind pedig az úgynevezett beltartalmi értéknövekedést illetően. NŰGRAD m 1970. augusztus 29., szombat 5 WUXAL-ankét Budapesten A sorkifaludi hasai kísérletekről