Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

űmodá/atos érzés Lányok a fellegekben Erősödött ci Gregor Jánossal, Gusztáv- akna párttitkárával arról be­szélgettünk, hogy az elmúlt időszakban hogyan és kikkel gyarapodott, erősödött párt- szervezetük. Sajátos helyzet az övék, hiszen a szénbányászat tervszerű visszafejlesztése, az emberek, köztük természete­sen a párttagok mozgása is állandósult. Ahogy szűkül a bányájuk, úgy fokozódik az áthelyezés. — Eddig 91 párttagot he­lyeztek ■ át az elmúlt két év alatt más bányaüzemekhez, és a megszűnt aknáiktól, elsősor­ban Szurdokról 24 párttag ér­kezett az alapszervezethez — mondja a párttitkár, majd to­vább folytatja a statisztiká­val. — A IX. kongresszus ide­jén az aknaüzem dolgozóinak 27 százaléka volt párttag. Ma ez az arány már 46 százalék és sajátos módon alakult ki. Mi 38 új párttagot vettünk fel. Közülük 11 az elmúlt két év alatt került sorainkba. A legutóbbi 11 új párttag közül öt közben más üzemhez került. Ezek a körülmények sokkal bzonyolultabbá teszik a mun­kánkat, mégis igyekszünk rendszeressé, tervszerűvé ten­ni a pártépítést. Az idén is megvan a ter­vünk. Tizenkét olyan dolgo­zóval foglalkozunk egyénen­ként, akikkel úgy érezzük, erősíteni tudjuk a pártot. Ezt a munkát az idősebb kommu­nisták, elsősorban a vezető­ség tagjai végzik. Közülük há_ rom új tagot már felvett a taggyűlés — mondja Gregor János. Kikkel erősödött az utóbbi időben a pártszervezet? Né­hányat talán személy szerint is megemlíthetünk. A 36 éves Sinka István vájár már hosz- szú idő óta szocialista brigád­ban dolgozik és ott végzett munkájával vált alkalmassá a A holnapot is látniuk kell pártszervezet Gusztáv-aknán Bevezetik a DQ-mozgalmat a SKÜ-ben Nógrádiban a páncélautó Augusztusban Nőgrád megyébe érkezik a lenini páncélautó, ame­lyet csepeli ifjúkommunisták épí­tettek a Lenin-centenárium tisz­teletére. Az eredeti autó hű má­solata azóta országjáró körutat tesz. A lenini páncélautót a ba­lassagyarmati alkotmány napi ünnepségen fogadják, azután me­gyei körútra indul. Az ünnepé­lyes búcsúztatás augusztus 30-án lesz. — A bukfenc, az orsó. s dugóhúzó, az amerikai fordu­ló alapfigurák. — És a bonyolultabbak? — Például a háton körö­zés. a háton kinyomás, a ne­gatív dobott orsó. — Ezek miért nehezebbek? — Minden figurának meg­van a maga meglehetősen nagy sebessége. Az ilyen kom­binált figuráknál gyakran ak­kora erők lépnek fel, hogy érzem, nyúlik az arcom, vagy mindjárt kiszakadok az ülés­ből váll-lapostól. minde­nestől- Egy-egy fordulóhoz minden erejét „bedobja” az ember. Erőlködik, küzd. A két lány felváltva, egy­más szavát kiegészítve ma­gyaráz. A levegőbe rajzolják, hogy kombinálják az orsót és a hátrabukfencet, vagy a le­gyezőt. Kis termetű, karcsú mind­kettő. Látják, hogy csodálko­zom, amikor a nagy erőhatá­sokról beszélnek. — A repüléshez fizikai erő is kell! — erősítgetik­— És bátorság? Egymásra néznek. — Talán. A két lány, Tóth Katalin és Éva motorosrepülők. A válogatott keretnek csak egy éve vannak nőtagjai — ők ketten, a Tóth testvérek. Elszakadni a tőidtől — Hogy lettek válogatott repülők? Egyáltalán., hogy jutott eszükbe repülni? ; — Kati kezdte — mondja Éva. — A gimnáziumba, ahová jártam, eljött egy repülőklub szervezője. Az egész osztály jelentkezett. Egy évig csak elméletben repültünk- Mire gépbe ülhettünk, csak ketten maradtunk. Később már egye­dül jártam a repülőtérre. A szüleim akkor még nem is tudták, hogy repülök. Azt E két betű — GB — a kor­mány Gazdasági Bizottságának közismert rövidítése mindig valamilyen fontos, a népgaz­daság egészét érdeklő kérdés elhatározásánál kerül szóba. A gazdasági csúcsszerv intézke­déseit általában két csoportba lehetne osztani, egyrészt a nagyberuházások, az ország pénzügyi mérlegét meghatáro­zó építkezések, modernizálá­sok, elképzelések alapos meg­vitatása és utána azok jó­váhagyása, másrészt pedig nagyon is mai, a jelenhez kap­csolódó tennivalók elhatározá­sa. A Gazdasági Bizottság leg­utóbbi szigorú intézkedéseinél mindkét tényezővel találko­zunk. Célja: a vasúti kocsi­fordulók meggyorsítása. A határozat augusztus 15-én lép életbe és a tervek szerint 1971. február utolsó napjáig lesz érvényben. Ez az intéz­kedés az ország egész szállítá­si érrendszerét érinti, és a hosszú ideje húzódó és egyre jobban halmozódó gondok után indokolt a szigorú utasí­tással kötelezni a vállalatokat gazdasági képességeik jobb ki­használására. A kormány legutóbbi ülés­szakán az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke megállapí­totta, hogy: „az elmulasztott és késedelmes rakodások mi­att mind nagyobb nehézségbe ütközik., az áruszállítás za­vartalan lebonyolítása, a fu­varoztatók igényeinek kielégí­tése”. Régi igazság, hogy az A pilótanők: Tóth Kati és mondtam: túrákra járok, ki­rándulok. Csak akkor vallot­tam be az édesanyámnak, amikor már egyedül repül­tem. Egy edzésre Kati magával vitte húgát, Évát. Elvitték repülni, aztán már alig lehe­tett „kihúzni” a gépből­— Az a legcsodálatosabb érzés, amikor a gép elszakad a földtől, amikor egyedül fel­emelkedik. Maga a repülés nem különleges érzés. 1962-ben Magyarországon tartották a műrepülő -világ- bajnokságot, amelyen külföldi versenyzőnők Is részt vettek. A repülősport szakemberei akkor határozták el. nálunk . is be kellene vonni a nőket a motoros műrepülésbe. Ka­tira és Évára esett a válasz­tás, akik akkor már ezüstko­szorús vitorlázórepülők vol­tak. Nagyszerű sport ez Most, hogy éve a válogatott keret tagjai, minden idejüket a motoros műrepüléssel töl­tik. Vitorlázni csak kedvte­lésből járnak- No meg Kati, mint segédoktató tevékenyke­dik a vitorlázóknál. Az ő szakszolgálati könyvében még egy érdekes bejegyzés szere­pel, voptató-rep ü 1 őg ép ve zető — ebben a minőségben az egyetlen nő az országban. Civilben Éva a Csepel Vasmű egyedi gépgyáránál. egykori őszi csúcsforgalom már egész éves csúcsforgalom­má vált, amely megfeszített munkát követei elsősorban az Államvasutak tói. Mind több és több teher­gépkocsira, vasúti kocsira és gyors kirakodásra lenne szük­ség. Mégis: az eddigi vizsgá­latok sorozatosan azt bizo­nyítják, hogy a rendelkezésre álló kocsiparkot sem használ­ják ki eléggé a vállalataink. Hosszú napokon át vesztegel­nek a vagonok, kirakodásra vár az áruk garmada. Túlnyo­mórészt — állapítja meg a GB — a vasúti kocsikba kedd és péntek között a nappali órák­ban rakodnak. Ezért a kocsi­park kihasználása egyenlőtlen. Azonban a megnövekedett fel­adatok nem engedik meg ezt a pazarlást, hiszen mi más lenne, ha nem pazarlás a „pihenésre” ítélt vagonok vég­telen sora. Különösen élesen jelentkezik ez most, amikor megkezdődött a földekről a termés betakarítása, ugyanak­kor ezzel egyidőben megfeszí­tett ütemben folyik az árvíz okozta károk helyreállítása is. Sokan nem ismerik fel, hogy — a közösségen túl — önma­guknak is ártanak akkor, ami­kor nem rakják ki a lehető leggyorsabban és szabadítják Éva, válogatott műrepülők Kati a Bányászati Anyagellá­tó Vállalatnál dolgozik. Mind­kettőjükre nagyon büszkék munkahelyükön. Kati mégis másutt szeret­ne dolgozni: — Jelentkeztem a MALÉV, nél pilótának — mondja. Mert időközben elvégeztem a légi közlekedési technikumot- Voltam még a miniszterhe­lyettesnél is- Amikor meglát­ták, nagyon csodálkoztak: „Nő, és pilóta akar lenni!?” — Pedig a Szovjetunióban, Franciaországban, s még egy csomó más országban vannak pilótanők. Csak nálunk ide­genkednek. — Magyarországon vala­hogy nem elég népszerű a repülés — toldja meg Éva. — Kevesen tudják, milyen nagyszerű sport ez. A Tóth-lányok a napokban jöttek haza Esztergomból, a világbajnokságra előkészítő hathetes edzőtáborból. — Rengeteget tanultunk, gyakoroltunk- Az edzőnk magnóra mondta észrevétele­it, amíg repültünk, s amikor leszálltunk, meghallgattuk. Egymást is figyeljük, ellenő­rizzük. Jó, ha a családban ketten vannak repülők! fel mielőbb a vasúti kocsikat, ugyanis a mai kocsi visszatar­tóból könnyen lehet holnap kocsira váró. S akkor vi­szont mindenki felháborodik, hogy miért nem kap időben és elegendő vagont! Természetesen eddig is kel­lett a visszafogott vasúti jár­műért büntetést fizetni, sajnos — keveset!... így megérte a fuvaroztató vállalatoknak, hogy a lassúbb kézi rakodás­sal végezzék el a munkát, mintsem, hogy gépesítsenek. Pedig a jövő: mindenképpen a gépesítésé!... A MÁV már régen felismerte, hogy a ra­kodás gépesítésében nagy tar­talékok rejlenek. Tett is en­nek érdekében. De a modem ipar egyik jellemzője éppen az, hogy csak akkor igazán hasznot hozó, ha valamennyi érdekelt azonosan gondolko­dik, és főleg azonosan cse­lekszik. A Gazdasági Bizottság mos­tani szigorú intézkedése — a gazdasági ösztönzőkkel, illet­ve szankciókkal — a régi szemlélet megváltoztatására törekszik. A jövőben nem lesz kifizetődő a fuvaroztatóknak .üdültetni”. raktárként hasz­nálni a vagonokat, mert mi­nél többet állnak kihasználat­lanul a vasúti kocsik, annál többet kell fizetni. Méghozzá hatványozottan. így az érde­keltek gazdasági eredményeit, most már a nyereségét, prémi­umát is meghatározva, hogy milyen gyorsan tudják útjá­ra bocsátani a nagyon várt vasúti járműveket. A progresszívon növekvő koJ csiálláspénz, a nehezen meg­szerezhető és egyre többet kö­vetelő segédmunkás az egyik oldalon, a gépesítés a másik oldalon. A képlet megoldása, természetesen, bármennyire is magától értetődő, nem könnyű feladat. De minél később kez­dünk hozzá, annál nehezebb lesz. Hazánkban jelenleg több mint egymillió ember foglal­kozik anyagmozgatással. A ra­kodás, az anyagszállítás gépe­sítése — figyelembe véve az országos munkaerőmérleget — nem egyszerűen részkérdés, hanem az ország egészére ki­ható gazdasági tényező! Bár a szigorú intézkedést pillanatnyilag átmenetinek szánták, csak egy fél eszten­dőre szól, mégsem árt a jö­vőbe pillantani, mert ennek az intézkedésnek a hatása is fi­gyelemre méltó lehet. A fe­gyelmezett árurakodás meg­szokása, a gépesítés megkez­dése. az áruforgalom zavarta­lan lebonyolítását szolgáló gazdasági ösztönzők érvényesí­tése a jövőre is kihat, elősegít­heti a következő évek keve­sebb gonddal járó. mindig többet követelő áruszállításá­nak végrehajtását Bán János párttagságira. A 40 éves Ország Lajos szintén munkájával és mellette a szakszervezetben végzett tevékenységével bizo­nyított Váradi László 29 éves harmadvezetőt a szocialista brigádban és a KISZ-ben vég­zett munka alapján javasol­ták. Közben a munka mellett a bányatechnikumot is elvé­gezte. A KISZ-munkája alapján javasolták Gregor István vá­járt, Gecse Béla csillést és Kakuk István lakatost is. Ök olyanok, akik másokért és a társadalomért is akarnak és tudnak tenni, mert van is mit tenniük, ahogy a párt- titkár elmondta. — Pártmegbízatást kapnak az új tagok — folytatja. — Sinka Istvánt például az agi- tációs csoportban foglalkoz­tatjuk. Nehéz, felelősségteljes feladat ez. A párt- és kor­mányhatározatok megismerése és megismertetése például el­sősorban ennek a 20 tagú cso­portnak a feladata, amelyik rendszeresen ülésezik is. Csak néhány példát az utóbbi gya­korlatból. Az új lakbértörvény, a nők és az ifjúság helyzetét elem­ző és a tennivalókat megje­lölő párthatározat ismertetése. A dolgozókat foglalkoztató kérdések összegyűjtése, meg­válaszolása csakúgy, mint a különféle rémhírek leszerelé­se elsősorban az ő feladatuk. — Sajnos, a visszafejlesztés, a bizonytalanság sok gondot okoz, nehezíti a pártmunkát ég nem könnyű választ adni a kérdésekre. Sok a helyte­len nézet, furcsa vélemény, ami ebben az ideges légkörben dagad, amíg nem sikerül he­lyes irányba terelni az em­berek gondolkodásmódját. Nálunk a gyors információra talán még sokkal nagyobb szükség van mint másutt, RÉGI MEGÁLLAPÍTÁS, hogy a minőséget nem elle­nőrizni, hanem „csinálni” kell. Ám a régisége ellenére is csak nagyon ritka helyen alkal­mazták. A Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben is mindig úgy tették fel a kérdést, ami­kor a emelkedő selejtszázalé­kot elemezték, hogy: „ki a hibás?” ezért. Nos, rövidesen megváltozik ez a kérdés, s így hangzik el: „Mi a hibás?” Tehát mi a rossz, mert azt kell megszüntetni, ami a hi­bát okozza. A kérdésfeltevés megválto­zásának az oka pedig, hogy a megye legnagyobb ipari vál­lalatánál 1971. január máso- dikától bevezetik a DH-moz- gaknait. Sokak számára nem új a DH, vagy Dolgozz Hibát­lanul mozgalom. A világsajtó­ban azonban gyakrabban ol­vashattunk róla, nagyszerű eredményedről, mint a hazai liapok hasábjain. A „Dobra Robota” Lengyelországban, a „Zero Defects systen” Ameri­kában, vagy a „Szaratovi sys­tem” a Szovjetunióiban —, s még lehetne a példákat so­rolni. Hazánkban először a budapesti ViUamosszágetelő- és Műanyaggyárban vezették be a DH-mozgalmait A külföldi tapasztalatok mellett az itthoni eredmények is biztatóak. Bebizonyosodott, hogy a Dolgozz Hibátlanul mozgalom alkalmas egy vál­lalat valamennyi tevékenysé­gében előforduló hibák fel­számolására és a „tudomá­nyos munkaverseny” kibon­takozására. Az eddigi tapasz­talatok birtokában a Kohó- és Gépipari Minisztérium ha­tározata szerint az iparághoz tartozó tíz nagyvállalatnál be­vezetik a DH-mozgalmat. Ezek közül az egyik a kohá­szati űzetnék. Azóta a gyárban megkezdő­dött a készülődés. Létrehoz­ahol nincs szó visszafejlesz­tésről. Nem lehetnek illúzi­óink. hiszen a szenet igen drá­gán állítjuk elő — mondja a titkár. Mások a KISZ-nél, szak- szervezetnél, illetve a mun­kásőrségben végzik pártmun­kájukat. az új tagok közül csakúgy mint a régiek. Legutóbb az ajánlók . fele­lősségéről tárgyaltak a Gusz- táv-aknai kommunisták. Az új tagok és a felvételre aján­lók között a felkészülés idő­szakában igen szoros kapcso­lat alakul ki és ennek a hasz­nossága érzékelhető is. A hi­bát éppen abban látják, hogy felvétel után ez a kapcsolat lazul. Nem jól van ez így — állapították meg — és a jö­vőben még inkább segíteni akarják a tapasztalatok meg­szerzésében a fiatalokat, bá­torítani a pártmunkában, egy­szóval erősíteni az ajánlók felelősségét. Fontos ez azért is, hogy egységesebbé ková- csolódjék az alapszervezet munkája és jobban érvényt tudjanak szerezni a párt po­litikájának. Gusztáv-aknán olyan sok tennivaló van, amelyik nem tűr halasztást. A gazdasági eredményekkel az utóbbi idő­ben nem lehet dicsekedni. A pártvezetőség is látja, hogy a munka intenzitásával és a munkafegyelemmel is bajok vannak. Ha összefognák és a párttagok járnak elöl jó pél­dával, állandóan hallatják is szavukat, lényegesen változ­tathatnák ezen a helyzeten. Qjak és régi párttagok együtt, közös munkával, óriási erőt képviselhetnek egyrészt a gaz­dasági eredmények javításá­ban, másrészt a közvélemény formálásában, ök azok, akik­nek nemcsak a mát, hanem a holnapot is tisztán látniuk kell. B, J. ták a DH-mozgialom Intéző bizottságát, illetve a titkársá­got, amelynek a tagjai az el­vi, illetve a gyakorlati irányí­tás legjobb vezetői. Az inté­ző bizottság ülésén határozatot fogadtak el, miszerint a DH- mozgalom megalapozásához miniden,ekelőtt felmérik a veszteségidőiket és veszteség­forrásokat, s elkészítik a hi­bakatasztert. Ugyanis csak ennek birtokában látják tisz­tán hol „szorít a legjobban a cipő” a minőség terkinteté- bem. A hibáik ismeretében le­het dönteni a hibátlan mun­kavégzés és feltételiéinek meg­teremtésével összefüggő kér­désekben. Ekkor • döntenek abban a kérdésben is, hogy az egész vállalatra vagy csiak egyes gyárrészlegekre, üze­mekre kiterjedően vezetik be a DH-mozgalmiat. A bizottság elfogadta azt a határozatot is, hogy havonta munkaülést tar­tanak, ahol az egyes részterü­letek felelőseit beszámoltat­ják. AZ ELEMZŐ, feltáró- és összegző munkát októberre, illetve novemberre elkészítik. Ezt az időszakot a hibafelmé­rések, azok rendszerezése, a feltételek biztosításához szük­séges döntések és intézkedé­sek megtétele jellemzi. Ez­után kezdődik meg a DH- módszer teljes kibontakozta­tása. A szocialista munfeaver- seny továbbfejlesztése érde­kében a DH-feladaitokat a brigádok célkitűzéseibe is be­építik. hisz’ a szocialista mun- kaverseny hármas jelszava és a DH-roozgalom célkitűzései azonos irányban hatnak, így lehetőség nyílik a DH-elvek alapján a tudományos mun­kaverseny kibontakoztatására. S, ha minden sikerül, január másodikén, kezdődik, az SKÜ- beu a Dolgozz Hibátlanul mozgalom nyitánya. <P A.) NOGRAD — 1970. augusztus 1., szombat 3 Kádár Márta Döntött a GB!,.. Egy intézkedés margójára

Next

/
Oldalképek
Tartalom