Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS IAPJA XXVí. ÉVF., 200. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK Kongresszusi ircsnyeBwek r „HARCOLNI KELL az ellen, hogy helyenként csak szavakban fogadják el a párt gazdaságpolitikai irányvona­lát, ugyanakkor nem korszerűsítik a termelést, alacsony színvonalon szervezik a munkát és feladataikat nem jobb munkával, hanem az államra hárítva, a társadalom rová­sara próbálják megoldani. Meg kell akadályozni, hogy tár­sadalmunknak akár csoportok, akár egyének jogtalan ha­szonélvezői legyenek.” Ezt a határozott, mondhatni úgy is, éles fogalmazású megállapítást idézzük most a Központi Bizottság vasárnap nyilvánosságra hozott kongresszusi irányelveiből, melynek vitája már folyik a pártcsoportokban, s folytatódik majd a szeptemberi, vezetőségválasztó taggyűléseken. Az idézett passzust nem kellett kikeresnünk, tintával bekarikázva csúsztatta kezünkbe egy korosabb, kommunista mérnök, mi­közben pártcsoportjuk megbeszélését hallgattuk. A nagy létszámú pártcsoportban — tizenheten vannak — már éppen a negyedik felszólaló töprenkedett azon, vajon mit tudnak ők — szavaik lényegét idézve — hozzátenni a Központi Bi­zottság igaz, de éppen & tömörségüknél fogva általánosnak tűnő megállapításaihoz? Egyetlen pártcsoportban, pártalapszervezetben lenne gond csupán ez? Aligha. Mert hiszen az említett pártcsoport is csupán azért töprengett e megállapításon, mert nem vet­te észre az erdőtől a fát, az általánosban a nagyon is konk­rétat, nekik szólót. A korosabb mérnök ugyanis nem vélet­lenül mutatta a tintával jelölt szövegrészt. Gyáruk a múlt évben, s az év eddig eltelt hónapjaiban is többször nézett farkasszemet a fizetésképtelenséggel, termékeik elhelyezése mind nehezebb, mert a vevők mást, korszerűbbet, tetszető­sebbet keresnek. A bajból úgy-ahogy ma még kihúzza őket az exporttámogatás és más állami segítség, ám nyilvánvaló, hogy ezzel csak időt nyernek, de a tényekkel való szembe­nézést nem kerülhetik el. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei érthetően nem bocsátkozhatnak részletekbe, hiszen akkor vaskos kö­tetet töltenének meg. A tömörség, s ami a következménye, az összegező általánosítás azonban nemhogy akadálya, ha­nem éppen ellenkezőleg forrása a megértésnek, a szavakból következő feladatok, tettek helyi meghatározásának. Való igaz: egy-egy pártcsoport, pártalapszervezet teljes részletes­séggel nem képes megvitatni az irányelvek egészét, de erre nincs is szükség. Arra azonban igen, hogy minden kommu­nista közösség ismerje az irányelveket, s ezzel párhuzamban a maga sajátos területének, feladatának megfelelő irányelv­részleteket megkeresse, földolgozza, 1 AZ IRÁNYELVEK ötödik fejezetében olvashatjuk: „A szilárd alapműveltség biztosítása mellett minden iskolatípus­ban törődjenek többet az egyéni képességek differenciált fejlesztésével, biztosítsák és bátorítsák a tehetségek szabad kibontakozását.” Nos, aligha indokolt ezen sokat meditálni — mondjuk — egy termelőszövetkezeti pártcsoportban vagy pártszervezetben, ám egy pedagógus, egy tanácsi pártcsoport­ban vagy -alapszervezetben elkerülheti-e figyelmüket? S ha már megragadta, logikus, hogy fölmérik saját területüket, az ott levő helyzetet, a lehetséges teendőket. Azaz: az általános­tól eljutnak a konkrétig, a szavaktól, az állásfoglalástól a tervekig és tettekig. Ez utóbbihoz értve természetesen a felsőbb pártszervekhez címzett észrevételeket, javaslatokat is. Mert ezek jelentik az irányelvek megismerésének, megvi­tatásának, s földolgozásának értelmét. A politikai dokumentumok, mint ez esetben a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei, végső soron mindig össze­gezések, s ezért mindenkihez szólnak, de nem külön-külön mindenkihez. A megértés forrása éppen ezért csakis az le­het, hogy ugyanarról, az irányelvekről beszéljenek ugyan a kommunisták, de másként a tudományos kutatóintézetben, az államigazgatásban, s megint másként a termelőszövetke­zetben vagy az ipari üzemben. A szavak ereje nem a szavak ismétlésében van, hanem a szavak keltette gondolatokban, véleményekben, s a belőlük következő cselekedetekben. Va­lamit félreértettek ott, ahol, úgy gondolják: „nem lehetünk okosabbak a Központi Bizottságnál”, s ezért megelégednek az irányelvek elolvasásával, formai megbeszélésével anél­kül, hogy a maguk okosságát, a helyi tapasztalatokat, tanul­ságokat és teendőket sorakoztatnák fel az irányelvek adta útmutatáshoz. A kettő együtt ad egészet. ; A IX. KONGRESSZUS/ óta eltelt esztendőkben az élet minden területén változások seregét, a fejlődés fényeinek tömegét jegyezhettük fel. A gazdasági reform bevezetése és realizálása, a harmadik ötéves terv megvalósulása az állami életben, a szocialista demokrácia kibontakoztatása, az ideoló­giai, művészeti munkában nagy szerepet játszó alkotó viták kiragadott példák csupán a fejlődés, a változások érzékelte­tésére. Van tehát alap a nekirugaszkodásra, a holnapi teen­dők fölmérésére. Az irányelvek minden komunista közösség, de minden más közösség számára is megjelölik. milyen irányban keressék e teendőket. Azt azonban, hogy e teendők végrehajtásának útja, módja, módszere és stílusa mi legyen, mit vegyenek előbbre, s mit soroljanak hátrább, csakis helyben dönthetik el. Ezért nem elég ismerni az irányelve­ket. Érteni is kell őket. Érteni, tehát: alkalmazni! M. O. Összetűzés Ammanban Június óta első ízben össze­csapás robbant ki szerdán reggel Ammanban, palesztinai harcosok és kormánycsapatok között. Amman belvárosában a jordániai biztonsági alaku­latok egyik gépkocsizó oszta­ga vívott tűzharcot a palesz- tinaiakkal. A katonák gépko­csiját megsemmisítették. Egy gerilla megsebesült, három polgári személyt ugyancsak megsebesítettek eltévedt go­lyók. A lövöldözésnek egy ve­gyes jordániai—palesztinai járőr vetett véget és több em­bert letartóztatott. Időközben Ammanban beje­lentették, hogy letartóztattak egy nyugatnémet állampolgárt, aki állítólag 104 revolvert próbált becsempészni London­ból. . Ugyancsak Ammanban kö­zölték, hogy szeptember 2-a és 6-a között rendezik meg a palesztinai kérdéssel foglalkozó második világkongresszust. (MTI) Losonczi Pál tanzániai látogatása Ma Hairóba érkezik Tanzániai hivatalos látoga­tásának második és harmadik napján Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke Rashidi Kawawa második alelnök tár­saságában vidéki körutat tett. felkereste a Tanzániai Egye­sült Köztársaság részét alkotó Zanzibárt, és ízelítőt kapott a kontinentális országrész ter­mészeti szépségeiből. Másnap, kedden hajnalban Losonczi Pál búcsút vett a szigettől és a vendéglátóktól. Az elnöki különrepülőgép két óráig tartó út után szállt le a Manyara-tó partján épült repülőtérre. Begyújtott mo­torral várakozó landroverek repítették ezután a vendége­ket a Manyara nemzeti park­ba, a .17 tanzániai természet- védelmi terület egyikébe. Kedden ebéd után Losonczi Pál és kísérete az egyik köze­li szövetkezeti faluba, Felső- Kitete Ujamába látogatott el. A kocsisor még el sem érte a falut, amikor az Elnöki Ta­nács elnöke egy búzatáblán (Folytatás a 2. oldalon.) Nyomócsőgyártó berendezést szerelnek Szentendrén A Gazdasági Bizottság egyik kiemelt beruházása a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárának építése. A 364 millió forintos költséggel épülő gyárban gravitá­ciós és nyomócsöveket, mozaiklapokat készítenek. Különösen a nyomócsövek gyártá­sa fontos a főváros vízellátása szempontjából. A gravitációs csöveket gyártó olasz be­rendezésekkel már régóta termelnek, most kezdték el az új csarnokban a Szovjetuniótól vásárolt nyomócsőgyártó berendezések szerelését. A BVM szocialista szerződést kötött a szerelésben résztvevő és kooperáló vállalatokkal, hogy a berendezés az idén elké­szüljön. Képünkön: Szerelik a szovjet nyomócsőgyártó berendezést a szentendrei gyár­ban Napirenden művelődési intézmények dolgozóinak élet- és munkakörülményei Nagy érdeklődés, sok hozzászólás mellett tárgyal­ta a Közalkalmazottak Szak- szervezetének Nógrád me­gyei Bizottsága a megyei művelődési intézmények dolgozóinak élet- és munka- körülményeit bemutató je­lentést, tegnapi ülésén. A nagy érdeklődés érthető, mert a művelődési in­tézmények dolgozóinak élet- és munkakörülményei, szo­ciális helyzete, ilyen megfo­galmazásban önálló napi­rendként még nem szere­pelt sem párt, tanácsi, de még szakszervezeti testületi ülésen sem. A téma napirendre tűzé­sét több tényező indokolja. A közművelődési feladatok egyre növekvő arányt mu­tatnak. A megye művelődé­si intézményei szerepének növekedése, az új tanácsi irányítás körülményei mel­lett, szükségszerűen felvető­dik a népművelők és a köz- művelődési intézményekben dolgozók élet- és munkakö­rülményei javításának kér­dése. Köztudott, hogy a művelődési intézmények dolgozói és más közalkalma­zotti rétegek között me­gyénkben is béraránytalan­ságok alakultak ki, amelye­ket a legutóbbi években tett intézkedések sem befolyásol­hattak lényegesen. A munkahelyi körülmé­nyek javultak — állapítot­ták meg az ülés résztvevői. Megyénkben az elmúlt öt­éves terv időszaka alatt szá­mottevő fejlődés követke­zett be. Átadásra került az új művelődési központ, amelyben helyet kapott a megyei könyvtár is. Bár el­helyezését nem tekintették véglegesnek, mert már a be­költözéskor szűknek bizo­nyult — a raktározási gon­dok ellenére is jóval kedve­zőbb körülmények közé ke­rült, mint amilyenben volt. A levéltár 1968. január el­sejétől van tanácsi kezelés­ben. A volt megyei kórház egyik melléképületében ka­pott ideiglenesen helyet. Helyzete nincs megoldva, mert a kint levő iratanya­got teljes egészében nem tudja befogadni. Hasonló helyzetben van a Munkás- mozgalmi Múzeum, amely ugyancsak a volt kórházban kapott otthont. A jelenlegi körülmények között még munkahelynek is alig alkal­mas. A művelődési intézmé­nyek közül elsősorban a mű­velődési központban jelent sok gondot a technikai dol­gozók túlterhelése. Helyze­tük további vizsgálatra szo­rul, amelyet a közeljövőben el kell végezni. Több üres állás vár betöltésre, első­sorban a salgótarjáni műve­lődési központban. Külön felmérést igényel a nők és a férfiak bérezési arányának kérdése. Megoldatlanok még a művelődésügy dolgozóinak lakásproblémái is. A jelentést tájékoztató jelleggel fogadta el a me­gyei bizottság, amely úgy határozott, hogy még továb­bi felméréseket szükséges végezni a gondok enyhítésé­Holnap nyit a mezőgazdasági kiállítás Több mint 600 nógrádi szakember a bemutatókon, szakmai napokon A holnap nyíló Országos Mezőgazdasági Kiállításon teljes ütemmel dolgoznak a bíráló bizottságok. Megkezd­ték a kiállításokra felvitt ál­latok minősítését. A megyé­ből az őrhalmi tsz tenyészkan és kocasüldőt, a fehőtoldi tsz már hagyományosan tenyész­bikát, a nőtincsi tsz tenyész- juhot és kettős fakó fogatot, a Magyarnándori Állami Gazdaság tenyészkocát és kansüldőt állít ki. A tegnap megtartott bírálaton a bizott­ság tagjai kedvezően nyilat­koztak a megyéből a kiállítás­ra küldött állatok minőségé­ről. A díjakat a kiállítás meg­nyitásának napján hozzák nyilvánosságra. Nógrád megye a növényter­mesztésben is érdekelt a ki­állításon. Az őrhalmi tsz őszi búzát, őszi árpát, tavaszi ár­pát, burgonyát, cukorrépát is bemutat. Az érsekvadkerti tsz (Folytatás a 2. oldalon) Megvalósul as ígéret a FVTŐBER-nél A FÜTÖBER nagybátonyi üzemének dolgozói a kong- reszus tiszteletére többek kö­zött azt vállalták, hogy az ár­vízkárok ellensúlyozásához szükséges egyszázalékos nem­zeti jövedelem növeléséből na­gyobb arányban veszik ki ré­szüket és éves tervüket négy százalékkal túlteljesítik. A vállalat ■ csongrádi üzemét érintette az árvízkár, ami mintegy kétmillió forint ter­meléskiesést jelentett. Ezt a termelési értéket már csaknem teljes egészében pótolták a nagybátonyi üzem dolgozói. akik hét hónap alatt már 1 millió 771 ezer forint értékkel termeltek többet időarányos tervüknél. Augusztusban tovább fo­kozták a versenyt a nagybáto- nyiak, és már ismét úgy szá­molnak, hogy mintegy 700 ezer forint, újabb termelési értéket állítanak elő terven felül. Az elmúlt másfél hó­napban az egy főre eső ter­melési érték, tehát a termelé­kenység 17 százalékkal növe­kedett az üzemnél. A hagyo­mányos hőcserélőkből és a különböző típusú ventilláto­rokból szállítanak nagyobb mennyiséget a megrendelők­nek. Fontos ez annál is in­kább, hiszen termékeik kere­settek és egyelőre az országos igényt még nem tudják kielé­gíteni. Panaszkodnak viszont a hőcserélők gyártásához fel­használt acélcsövek minősé­gére. Sokszor csak a nyo­máspróbánál derül ki, hogy a cső minősége nem megfelelő. Vállalásukban szerepel az is, hogy csak kiváló minőségű készárut szállítanak. éppen ezért az utóbbi időben erősí­tették a gyártásközi minőségi ellenőrzést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom