Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-26 / 199. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 199. SZÁM ARAr 80 FILIER 1970. AUGUSZTUS 26., SZERDA Nyári számvetés (3. oldal) Radar (5 oldal) Fonákságok a strandon <8 oldal) Teljesítették internacionalista kötelezettségüket Hastaérhezlek as Ágcsernyön dolgozó megyei munkások Napirenden a megye pénzügyi terve ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Magyar Népköztársaság Munkaügyi Minisztériuma és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Munkaügyi és Szoci­ális ügyek Minisztériuma kö­zött magyar dolgozóknak a csehszlovákiai Ágcsemyő vas­úti átrakodó állomáson törté­nő ideiglenes foglalkoztatására még a korábbi években meg­állapodás jött létre. E megál­lapodás a kölcsönös segítség- nyújtás keretében született. A Magyar Népköztársaság Mun­kaügyi Minisztériuma a segít­ségnyújtás céljából az elmúlt év szeptember elsején 80 dol­gozót küldött ki Nógrád me­gyéből egyéves időtartamra, teheráru ki- és berakodására. A segítségnyújtás — bár gaz­dasági természetű — mégis nagy politikai jelentőségű volt. Ennek kapcsán az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága, az üzemi pártszervezetek a _ fel­adatok jelentőségéhez mérten olyan dolgozókat választott ki, akik politikai felkészültségük­nél, magatartásuknál, a mun­kához való viszonyuknál fog­va, alkalmasak voltak e fela­dat végrehajtására. Egy év telt el azóta, hogy a megyéből 80 dolgozó teljesí­tette pártfeladatát, s eleget tett internacionalista kötele­zettségének. Megyénk dolgozói az egy év alatt kitűntek a termelésben, s elismerést vál­tottak ki a csehszlovák mun­kások körében is. Tegnap délután a Somoskő­újfalui határállomáson ünne­pélyes kereteit között fogad­ták a megyénkbe visszatért dolgozókat. A bányászzenekar pattogó ritmusokkal köszöntöt­te a két csehszlovák autóbu­szon hazatért munkásokat. Az ünnepélyes fogadáson a határ- állomáson ott volt Trizna Já­nos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Lipták József, az SZMT vezető titkára, ott voltak a Munkaügyi Miniszté­rium, a megyei tanács, a me­gye gyárainak, üzemeinek, párt- és gazdaságvezetőinek, a tömegszervezetek képviselői­nek és a hozzátartozóknak tá­bora. A határt átlépve me­gyénk küldötteit Lipták Jó­zsef, az SZMT vezető titkára meleg szavakkal üdvözölte. A többi között kijelentette: — Köszönet az egyéves munkáért, melyet becsülettel teljesítették. Azt kívánom, hogy idehaza boldogságban él­jenek a családban, s végezzék itthon is becsülettel munkáju­kat. A „Fel vörösök, proletárok” induló hangjai között szálltak ismét autóbuszra a hazaérke­zett munkások. A Tarján-étteremben rende­zett ünnepélyes fogadáson Mo- ravszki András, az internacio­nalista brigád vezetője köszön­te meg a fogadtatást, majd je­lentést tett a megyei párt-, ál­lami, tömegszervezeti és az üzemek vezetőinek. — Jelenthetem: egy éven keresztül azt a célt, hogy se­gítsük a Csehszlovák Szocia­lista Népköztársaság konszoli­dációját, a csehszlovák nép­gazdaság helyreállítását, mi pártfeladatnak tekintettük. A megbízatásnak becsülettel ele­get tettünk. Jelenthetem, hogy nem volt könnyű ez az egy év. A brigád leküzdötte a nehéz­ségeket. Hazatérve úgy érez­zük, hogy újabb feladat vár ránk, hiszen a párt X. kong­resszusára készülünk. Ez a tapasztalatokkal rendelkező csoport itthon is megállja a helyét. Pohárköszöntőt mondott az ünnepi fogadáson Trizna Já­nos, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Köszöntőjé­ben kijelentette, hogy az egy év alatt valamennyi dolgozó becsülettel teljesítette a párt megbízatását. Hangsúlyozta, hogy dicséret jár azoknak az asszonyoknak, gyermekeknek, akik férjük, apjuk távollété­ben is segítették a Csehszlo­vákiában dolgozó munkásokat, s a magukra jutó megterhelő feladatokat is vállalták. — Önök, elvtársak, teljesí­tették internacionalista kötele­zettségüket. Az elvégzett mun­kára — önök révén — mi is büszkék vagyunk. Elmondha­tom, hogy az élet itthon sem állt meg. Épülnek az úi laká­sok, az új gyárak. Arra kér­jük az elvtársakat, hogy most, hazatérve folytassák szocializ­must építő munkájukat itt­hon, szűkebb hazájukban, Nógrád megyében, illetve Sal­gótarjánban. Még egyszer kö- szöniük, hogy teljesítették pártfeladatukat. A negyedik ötéves terv pénzügyi vonatkozásait, vala­mint az 1971-es év költség- vetésének tervjavaslatát vi­tatta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amely tegnap délelőtt tartotta ülé­sét. Mivel Nógrád megye kö­vetkező öt évének fejlesztése és költségvetése szerepeit na­pirenden, érthető, hogy az előterjesztés nagy vitát vál­tott ki. A tanácsok — köztük a, megyei tanács — az eddiginél lényegesen nagyobb önálló­sággal rendelkeznek. A taná­csok pénzügyi alapjaival, a költségvetés és a fejlesztési alap adta lehetőségekkel a tanácsok önállóan, igényeik­nek megfelelően gazdálkod­nak. Az önállóság növelésé­hez hozzájárul az a tény, hogy a megye területén mű­ködő minden vállalat és szö­vetkezet város-, illetve község­fejlesztési hozzájárulást fizet Ezzel az intézkedéssel a vál­lalatok, szövetkezetek az ed­diginél szorosabb kapcsolat­ba kerültek a tanáccsal. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az eredményes, vagy a kevésbé eredményes gazdál­kodás nemcsak az üzem nye­reségére van kihatással, ha­nem egyúttal javíthatja, vagy ronthatja az illetékes tanács költségvetési, fej­lesztési lehetőségeit is. A tanácsi költségvetés sza­bályozói a negyedik ötéves terv időszakában az eddigitől eltérően lényegesen megvál­toznak. Növekszik a helyi be­vételek aránya, az állami tá­mogatás egyidejű csökkenése mellett. A tanácsoknak érde­kük, hogy segítsék a terüle­tükön levő üzemek, vállala­tok, szövetkezetek működését Lényeges változást jelent a tanácsok költségvetésében, hogy a következő ötéves terv időszakában már új bevételek- kel rendelkeznek. A tanácsi költségvetés része a borfor- salmi adó. Űj forrás a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek, valamint a megye terü­letén működő valamennyi vállalat és szövetkezet városi. lephelyei, illetve leányválla­latai is fizetnek hozzájárulást. Ez elsősorban a járási szék­helyekre települő üzemek ese­tében fontos. A végrehajtó bizottság el­fogadta a megye fenntartási költségvetésének a negyedik ötéves tervre vonatkozó pénz­ügyi tervjavaslatát, és az 1971-es költségvetést. A terv az 1971—75. év közötti idő­szakra több mint 3 rhilliard fo­rintot irányoz elő a me­gye fejlesztésére. Nógrád megye különleges helyzetben van a bevételeket illetően. Az országosan szá­mításba vett fejlődés aránya a mi megyénkben eltér az átlagostól. Ezért a végrehajtó bizottság megbízta a tanács elnökét, hogy a pénzügymi­nisztériumban képviselje a végrehajtó bizottságot és tár­gyaljon az állami hozzájáru­lás mértékéről. Az ülésen felmerült az üze­mekkel, vállalatokkal közösen megvalósítható fejlesztések kérdése. Nógrád megyében számos nagyüzem, nagyválla­lat van, amely anyagilag is hozzájárulhat — és hozzá is kell járulnia — a megyei ter­vek megvalósításához. Vonat­kozik ez elsősorban a lakás- építkezésekre. óvodák, böl­csődék és a szolgáltatásokat megkönnyítő, saját dolgozóik érdekeit képviselő beruházá­sok megvalósítására. A hoz­zájárulások mértékét most a tervkészítés során vitassák meg az illetékes tanácsokkal, hogy azok az ötéves terv feladatai­nak számbavételénél tervez­Gunnar Jarring, TJ Thant ENSZ-főtitkár közel-keleti közvetítője, kedden megkezd­te a tárgyalásokat a konflik­tusban érdekelt felekkel. Iz­rael, az Egyesült Arab Köz­társaság és Jordánia nehezen tető alá hozott közvetett kap­csolatfelvétele ezzel megindult. Jarring magyar idő szerint 14.30 órakor először Tekoah izraeli ENSZ-képviselőt fogad­hessenek az anyagi hozzájá­rulás összegével. A negyedik ötéves tervet szolgáló elképzelések széles körűek. minden vonatkozásban ar­ra törekednek, hogy kie­légítsék a megye jogos igényeit. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a tanácsülés­re — arnely az ötéves terv pénzügyi számainak végleges ismeretében tárgyalja a me­gye költségvetését — olyan tervet dolgozzanak ki az ille­tékes osztályok, amely teljes egészében és részletesen ma­gába foglalja a költségvetési összeget, a központi alapokat, a felújításra szánt összeget, az üzemi hozzájárulásokat, valamint az áthúzódó beru­házások költségvetését. A részletes terveket okvetlenül össze kell vetni a meglevő építőipari kapacitással, hogy reálisan tudjunk számolni a lehetőségekkel. Ugyanis már előre látszik, hogy a következő években is számolni kell az oly sok gondot okozó kapacitás- hiánnyal. A végrehajtó bizottsági ülésen ismét napirendre ke­rült az óvodai férőhelyek zsúfoltsága. Mivel öt eszten­dőre tervezünk, a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy megbízást ad a művelődési, illetve a pénzügyi osztálynak, hogy további számításokat végezzenek az óvodai helye­ket illetően. A végrehajtó bizottság ezt követően tanácsülés! anyago­kat tárgyalt. ta. Tekoah mosolyogva lépett a tárgyalóterembe, de nem vá­laszolt egyenesen egy újságíró­nak, aki azt tudakolta, hogy az első megbeszélés után haza­utazik-e jelentéstételre. Jarring 16 órakor (magyar idő) találkozott dr. Abdul Ha­mid Saraffal. Jordánia wa­shingtoni nagykövetével, aki El-Farrah, ENSZ-megbízottat helyettesíti. Egy órával ez­után El-Zajjat, egyiptomi ENSZ-megbízott keresi fel Jarring rezidenciáját. Az egyiptomi kormány szó­vivője a Jarring ENSZ-meg­bízott felügyelete mellett ked­den kezdődött izraeli—egyip­tomi—jordán tárgyalásokról elmondotta, hogy az EAK kor­mánya „óvatos optimizmus­sal” viseltetik a megbeszélé­sek iránt, ugyanakkor kétli, hogy messzemenő eredmények születnének mindaddig, amíg Izrael nem vonja ki meg­szálló erőit az összes arab te­rületekről. .,Nem az a fontos, hogy a tárgyalások megkezdődtek, ha. nem az, hogy Izrael kész-e tel­jesíteni a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatait” — mondotta a szóvivő. Izrael hétfőn az ENSZ kö­zel-keleti megfigyelő erőinél újabb panaszt tett, amely sze­rint Egyiptom és Szíria meg­sértik a tűzszüneti megállapo­dást, sőt a genfi egyezménye­ket is. Izrael ezúttal arra hi­vatkozott. hogy a két ország­ban nem részesítik „megfele­lő bánásmódban” az izraeli hadifoglyokat. A ■ panasz sze­rint az egyiptomi hatóságok nem tették lehetővé, hogy a két hónappal ezelőtt lelőtt iz­raeli gépek foglyul ejtett, pi­lótáit meglátogathassák. Nemzetközi baleset-elhárítási tanácskozás Magyarnándorban A MEDOSZ Nógrád megyei bizottsága nagy gondot fordít arra, hogy a lehető legna­gyobb mértékben csökkentsék a mezőgazdasági dolgozók baleseteinek száonát. Mint az eddigi felmérések bizonyítják, a legtöbb halálos baleset az erőgépek felborulásából kö­vetkezett be. A közelmúltban a MÉM rendeletet hozott, amely kimondja, hogy azok­ra a traktorokra, vontatókra, amelyek mezőgazdasági vagy szállítási munkát végeznek, biztonságos vezetőfülkét kell szerelni. A MEDOSZ Nógrád megyei bizottságának vezetői, a ren­delkezés megvalósítása érde­kében felvették a kapcsolatot a Rimaszombati Traktor- és Gépjavító Állomássá]. Ott ugyanis több esztendővel ez­előtt már elkezdték a trakto­rokra szerelhető védőberen­dezések gyártását. A Cseh­szlovákiában végzett kísérle­tek azt bizonyították, hogy a Rimaszombaton gyártott vé­dőberendezések a traktoro­soknak teljes biztonságot nyújtanak még a legsúlyo­sabb borulás esetén is. A MEDOSZ Nógrád megyei bizottsága a rimaszombati traktor- és gépjavító szakem­bereket megkérte, hogy a megyében is mutassák be a védőberendezést, a járművek­re való felszerelését. A be­mutató tegnap volt Magyar­nándorban, ahová eljöttek a megyei állami gazdaságok, az erdőgazdaság és több tsz ve­zetői, gépészeti szakemberei. A MÉM Hartyáni Ferenccel, a munkaügyi és szociálpoliti­kai főosztály helyettes veze­tőjével képviseltette magát. A MEDOSZ országos központjá­ból Kormosói László, a szo­ciálpolitikai osztály vezetője jött el a nagyjelentőségű be­mutatóra. Kanyó Béla, a MEDOSZ Nógrád megyei bizottságának titkára bevezetőjében hang­súlyozta: a bemutató legfőbb feladata, hogy a védőberen­dezéseket az emberi élet megvédése érdekében minél előbb alkalmazzák az üzemek­ben. A résztvevők nagy ér­deklődése mellett tartott be­számolót a baleset-elhárítás te­rén elért eredményekről La­lik János, a Beszterce kerüle­ti munkavédelmi felügyelő. Csehszlovákiában a védőbe­rendezések gyártásának gon­dolata 1962-ben vetődött fel. Ezekben az években megnö­vekedett a gépjárművek bo­rulásából eredő halálos bal­esetek száma. A berendezések alkalmazásával a halálos bal­esetek számát a korábbi 79- ről 1969-ben 7 főre csökken­tették. Érthető tehát, ha a részt­vevők műszaki kérdések egész sorával halmozták el a cseh­szlovák küldöttséget. A mű­szaki kérdésekre Hlusik Já­nos, a rimaszombati üzem termelési osztályvezetője vá­laszolt. A biztonsági védőke­retet a Super traktorokra al- kamazzák olyan szerkesztés­ben, hogy borulás esetén a traktorvezetőt halálos sérülés ne érhesse. A csehszlovák szakemberekkel négy szerelő is Magyarnándorba utazott, akik a helybeli állami gazdaság gépeire felszerelték a hidegen hajlított acélcsőből készült védőberendezést. A készülék kitűnően állta a próbákat. A magyarnándori tapaszta­latcsere és bemutató nagyon hasznos volt. Jól szolgálhatja a mezőgazdasági dolgozók egészség- és életvédelmét, ha a védőberendezést a gyakor­latban is alkalmazzák. Az AGROTRÖSZT képviselői tárgyalásokat folytatnak a Berendezés megrendelésére. A védőberendezést elsősorban a hegyvidéken dolgozó gazda­ságokban juttatják el. Az ünnepélyes fogadtatás után a nyolcvan Nógrád me- J községi anyagi hozzájárulása, gyei dolgozó hazatért család-1 Újat, jelent, hogy a nem me- jához. gyei székhelyű vállalatok te­Heikal egyiptomi tájékoztatási miniszter (bal oldalt) Kairóban megbeszéléseket folytatott Arafattal. a nalesztin ereritlák ismert vezetőiével (iohb oldalt)-' r­Megkezdődtek a közvetett tárgyalások

Next

/
Oldalképek
Tartalom