Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

:zí Issal Afrikába utazott Loson ezi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke péntek reggel Afrikába uta­zott. Az Elnöki Tanács elnöke Gaafar Moha­med Nimeri vezérőrnagynak, a Szudáni De­mokratikus Köztársaság Forradalmi Parancs­noki Tanácsa elnökének, dr. Julius Nyereré- nek, a Tanzániai Egyesült Köztársaság elnö­kének, valamint Gamal Abdel Nasszernek. az Egyesült Arab Köztársaság elnökének meghí­vására, augusztus 21. és 31. között hivatalos, baráti látogatást tesz a Szudáni Demokratikus Köztársaságban, a Tanzániai Egyesült Köz­társaságban, és az Egyesült Arab Köztársaság­ban. Losoncai Pált a látogatásra elkísérte dr. Lévárdl Ferenc nehézipari miniszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Szálai Béla külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának elnöke, Rév Lajos. az OKISZ elnöke és Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese. A búcsúztatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Bonder József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Korom Mihály tgazságügyminiszter. Gyenee András külügyminiszter-helyettes és az Elnö­ki Tanács több tagja. Jelen volt a búcsúzta­tásnál Mahmoud Fawzy Kamel, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes Ügyvivője. Loson czi Pál. a Magyar Népköztársaság Él nöki Tanácsának elnöke és kísérete pénte­ken háromnapos hivatalos látogatásra Szu­dánba érkezett. A magyar vendégeket Gaafar Nimeri, a Szudáni Forradalmi Tanács elnöke, a forra­dalmi tanács tagjai, a társadalom- képviselői és a diplomáciai képviseletek vezetői fogad­ták Khartoum repülőterén, ahol díszőrség so­rakozott fel a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének tiszteletére. Huszonegy ágyúlövés köszöntötte a magas rangú vendé­get. Khartoum lakosai a repülőtértől a kül­döttség szállásáig vezető útvonalon felsora­koztak és meleg fogadtatásban részesítették a küldöttséget. (MTI) Nagyszabású ünnepségek (Folytatás at 1. oldalról) — Az 1848-as szabadságharc bukása, a fokozott elnyomás, és a félgyarmati függés után hetven évnek kellett eltelnie, dűlőjét ülő ipolyvecei Alkot­mány Termelőszövetkezet tag­sága Is. Herencsényi József, a megyei tanács vb elnökhelyet­tese méltatta a tízéves mun­kát. Az Ünnepségen a termelő- szövetkezet 120 tag)ának törzs- gárdajelvényt és egy hónap­nak megfelelő munkabért ad­tak át. Egyhavi járadékot kap­tak a termelőszövetkezet nyug­díjasai is. Az ipolyvecei Ün­nepségen a csehszlovákiai Ipolybalogon működő testvér­népünk életére, az ország fej­lődésére. Az Ünnepi beszéd után őr­halmi népviseletbe öltözött lányok léptek az emelvényre, miközben Tóth István, a tsz amíg 1918, novemberében a területi szövetség elnöke, és nemzeti tanács újra kikiálthat- Halaj Ferenc a Palóeföld Ter- ta a köztársaságot. Nem elég- melőszövetkezet elnöke új bú­gé közismert, s nem tudatosé- Eábúl sütött friss kenyeret, dott még bennünk sem, hogy a bort, aratási koszorút, népvi- világ első szocialista alkotmá- seiet be Öltöztetett babát adott nyát hazánkban fogadták el át dr. Dimény Imrének, aki 1919. július 23-án. amikor a megszegte az új kenyeret. A Szövetséges Tanácsok Orszá- lenini páncélautó parancsnoka szövetkezet is képviseltette gos Gyűlése jóváhagyta a is jelentést tett, ezután a magát. Széesényben, a sport- Magyararszágl Szocialista Sző* Belügyminisztérium Duna Mü- pályán rendezett ünnepségen vetségi Tanácsköztársaság al- vészegyüttese adott ünnepi — amelyet színpompás íelvo­műsort. nulás előzött meg — Illés Délután Ismét a szabadtéri Miklós, a megyei tanács vb színpad nézőterén adott ran- elnökhelyettese méltatta ^az devút egymásnak az alkot- ünnepet. Nagyobb szabású ün- mányt ünneplők tömege. A népség volt az alkotmány nap- Röpfflj páva és a Nyílik a ró- ián Romhányban, Mátranová- zsa népdalvetélkedőkön siker- kon, Lucfalván, Hátságon pe- mánya megszabta a dolgozók rel szerepelt megyei szólisták, dig munkás-paraszt találkozót jogait és kötelességeit. Elő- s szép eredményeket elért rendeztek. A diósjenői ünnep- szőr a történelemben kimond- ének- és táncegyüttesek szó- séget nemcsak munkás-pa­ta, hogy a Tanácsköztársaság- rakoztatták a megjelenteket, raszt találkozóval kötötték ban csak annak van helye, aki Az ünnep alkalmával ke- f*»'1’6- ®zen * Mpon «^at- dolgozik. Szólás-, sajtó-, gyű- nut sor a Nógrád megyei Ipar- ** a u|, művelődés, lekeresi és szervezkedési sza- rjvu-kiskereskedelmi Vállalat otthonát is. Nagyorosziban badságot biztosít a dolgozók- tébolyának megnyitójára, munkás-paraszt-katona talál­nak, s e jogaik gyakorlására A „^ban egész nap aktuális Eozora került swr, a termelő- anyagi és szellemi támogatás- filmeket vetítettek, este a Ba- szövetkezet pedig ezen a na- ban részesíti ókét. i^i Bálint Gimnázium udva- pon ülte 20. éves jubileumát. Ezer évhez képest csekély- rán nonstop szabadtéri bál Litkén a művelődési otthon- ségnek tűnik egy negyedszá- volt helyi és vendégegyüttesek ban ünneol nagygyűlés részvételével. kotmányát. Az alapelvekben az alkotmány kimondta, hogy „a Tanácsköztársaságban a proletár«ág minden szabad­ságot, jogot és hátaimat a ke­zébe vett”. A Tanácsköztársaság alkot­tad, hazánk történetében azonban ez a legutóbbi 29 esztendő megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel. Nem az el­fogultság mondatja ezt velünk, nem személyes élményeinket, a magunk munkáját kívánjuk más értékrend alapján elbí­rálni. Az elmúlt negyedszázad súlyát az adja meg, hogy erre az időszakra esik népünk má­sodik országalapítása, a tár­sadalmi rend olyan újabb át­építése, amely méreteiben és hatásában minden korábbit felülmúl. Hazánk népe ez év tava­szán bensőségesen emlékezett meg felszabadulásunk 29. év­fordulójáról. A felszabadulá­sunk után végrehajtott de­mokratikus átalakulás eredmé­nyeként 1949. augusztus 20-án megszavazott szocialista al­kotmányunk lényegében né­pünk vágyát teljesítette ée hosszú, nehéz harcot fejezett be: győzelmesen. Azóta csu­pán két évtized telt el. Am ez bőségesen elég volt arra, hogy alkotmányunk betűit a valóság fényeivel egybevessük. A ml Alkotmányunk nem puszta frázisgyüjtemény, nem afféle írott mulaszt. A ml alkotmá­nyunk a szocializmus építésé­nek az eszköze. Az ünnepi nagygyűlés elő­adója beszéde további részé­bén Nógrád megyei példákkal bizonyította a végbement vál­tozásokat. Szólt az előadó a harmadik ötéves terv várható eredményeiről, beszélt a ne­gyedik ötéves tervről, amely már a szocializmus teljes fel­építésének terve. Beszéde to­vábbi részében a párt X. kongresszusára való készülő­désről szólva hangsúlyozta, hogy a pártkongresszusokat hazánkban soha nem tekintjük ;■! párttagok belügyének, mivel a szocializmus építésének programja, nemzeti program, meghatározó jelentőségű egész Ünnepségek vidéken A Jól végzett munka tuda­tában ünnepelt augusztus 20- án á fennállásénak 10. évfor­után megkoszorúzták I. Ist­vánnak, a község terén álló szobrát. A megye számos községében sport és kultúrműsor, majd táncmulatság zárta az alkctt- mánynapl ünnepségeket. Nagygyűlések, megemlékezések országszerte Csütörtökön országszerte megemlékeztek alkotmányunk törvénybe iktatásának 21., valamint az államalapító I. István születésének ezredik évfordulójáról, s Ünnepélyesen megszeg­ték az új búzából sült kenyeret. Az alábbiakban az Eszter­gomban, Kalocsán és Kisújszálláson rendezett ünnepi gyű­lésekről közlünk rövid beszámolókat. ReméoylkeltO események a nemzetközi életben Esztergomban, a Széchenyi magatartását, szívós, türelmes téren rendezet alkotmány­napi nagygyűlésen ott voltak Dorog, valamint az Esztergom és a Dorog környéki falvak küldöttei is. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott be­szédet. Elöljáróban méltatta az ál­lamalapító I. István király történelmi érdemeit, majd részletesen szólt alkotmá­nyunk jelentőségéről. Ezután gazdasági építő­munkánkról, a harmadik öt­éves terv eredményeiről, s a negyedik ötéves terv fő voná­sairól beszélt, majd külpoliti­kai kérdésekről szólott. — A nemzetközi politikai helyzetet — már jő ideje — általánosságban véve az el­lentmondásosság jellemzi. A nemzetközi politikai helyzet minden tényezőjének gondos számbavétele arra enged kö­vetkeztetni : közeli távlatban továbbra is azzal számolha­tunk, hogy egyidejűleg létez­nek és hatnak az enyhülést, a békét szolgáló törekvések és a feszültségek fenntartására irá­nyuló, a helyzetet rontó im­perialista erőfeszítések­— A Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság kormányának elnökei és kül­ügyminiszterei által aláirt szerződésnek nagy jelentősége van az összes európai orszá­erőíeszítéseit, amelyeknek el­sősorban köszönhető a nagy­jelentőségű szerződés megkö­tése. — A legutóbbi hetekben re­ménytkeltő események követ­keztek be a Közel-Keleten. Az erőfeszítések, amelyek a szocialista országok és minde­nekelőtt a Szovjetunió segít­ségével a haladó arab orszá­gok gazdasági,. társadalmi, po­litikai, katonai tekintetben való megerősítésére irányul­nak, továbbá az izraeli ag- resszorok nemzetközi politikai téren és a fronton bekövetke­zett vereségei azt eredmé­nyezték, hogy az Egyesült Ál­lamok és Izrael kormánya egyaránt elfogadta' a közel- keleti helyzet rendezésének alapjául a Biztonsági Tanács 1967. november 22-1 határoza­tát. Azok az arab országok —, így elsősorban Egyiptom —, amelyek elfogadták a tűzszü­netet, nagy szolgálatot tesz­nek az egész arab világnak, a közel-keleti térség minden né­pének: az igazságos arab cé­lok politikai eszközökkel tör­ténő érvényrejuttatását segí­tik elő. A közel-keleti tűzszü­net megvalósulásával és be­tartásával javulnak a politi­kai megoldás feltételei, ame­lyek értékéből semmit sem von le az az önmagában véve sajnálatos tény, hogy az arab egység, mint eddig, most sem gok népei számára. Ez a szer- tekinthető teljesnek. ződés nagy lépést jelent előre a második világháború ufiin kialakult európai helyzet megszilárdítása, a béke és biztonság megőrzése terén. Ennek a szerződésnek csak nyertesei vannak: az aláíró­kon kívül minden európai nép, a béke hívei az egész vi­lágon. Ezzel a szerződéssel új szakasz veheti kezdetét a szovjet—nyugatnémet kapcso­— A mi pártunk, kormá­nyunk és népünk álláspontja változatlan; szolidárisak va­gyunk az arab népek igazsá­gos harcával és elítéljük az Izraeli agresszorokat és Impe­rialista támogatóikat»^ Minden tőlünk telhető - módon segítjük az arab népeket. A Magyar Népköztársaság továbbra Is minden támoga­.... , , , tást megad az amerikai ág­iatokban és uj lehetőségek resszió áldozatainak, a hős vi­etnami, laoszi és kambodzsai nyílnak meg a többi szocialis­ta ország és a Német Szövet­ségi Köztársaság kapcsolatai­nak fejlődésében. A szovjet­nyugatnémet szerződés a két tárgyaló fél közös erőfeszíté­seinek az eredménye. A Ma­gyar Népköztársaság dolgozói nagy tisztelettel nyugtázzák a Szovjetunió pártvezetésének és kormányának következetes, rendíthetetlen elvi, politikai Megnyílt a moszkvai magyar kiállítás (Folytatás az 1. oldalról) Forradalom győzelmiéért ví­vott harcok, de különösen 1945 óta egymáshoz fűzi. Küz. delem és harc volt az elmúlt negyedszázad, és ha ma még vannak is gondjaink, kérke­dés nélkül mondhatjuk: a Szovjetunió és a testvéri szo­cialista országok segítségével és támogatásával kivívtuk és megszilárdítottuk a munkás- osztály, a dolgozó nép hatal­mát, visszavonhatatlanul a szocialista fejlődés útjára ve­zettük az országot. Az egyko­ri elmaradott gazdaságú or­szág ma már fejlett iparral és korszerű szocialista nagy­üzemi mezőgazdasággal ren­delkezik. E kiállítást nagy szeretet­tel és őszinte lelkesedéssel készítettük, mégis csak sze­rény áttekintést nyújthat ar­ról a negyedszázados harcról, amelyet népünk a kommu­nista párt vezetésével az or­szág újjáépítéséért, majd a szocialista társadalmi rend­szer felépítéséért vívott. Szocialista iparunk most több mint nyolcszor annyit termel, mint a kapitalista Magyarország ipara 1938-ban. Ezen belül a gépipar 16, a vegyipar pedig 27-szeresre növelte termelését. Az elmúlt negyedszázadban 315 jelentős • NÖGRAD m 1970. augusztus 22., szombat üzemet létesítettünk, új szo­cialista városokat építettünk fel. Ezután Alekszej Koszigin mondott üdvözlő beszédet. — a Magyar Népköztársa­ság ma megnyíló moszkvai jubileumi kiállításán meg­kezdi azoknak a nagyszerű eredményeknek a bemutatá­sát. amelyeket dolgozói az ország felszabadítása óta el­telt 25 év alatt értek el. Engedjék meg, hogy pár­tunk Központi Bizottsága és a szovjet kormány, valamennyi jelenlevő szovjet elvtárs ne­vében szívből üdvözöljem magyar barátainkat, Fock Je­nő elvtársat, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor. mány elnökét, a Magyar Népköztársaság kormánykül­döttségének tagjait, továbbá mindazokat a magyar mun­kásokat és szakembereket, akik munkájukkal és mű­vészetükkel hozzájárultak a gyönyörű kiállítás létrehozá­sához. A Magyar Népköztársaság kiállítása arról tanúskodik, hogy a magyar dolgozók si­kerei, csakúgy, mint más szo­cialista államok dolgozóinak sikerei, sok tekintetben az összes testvéri országok szo­ros, sokoldalú együttműködé­se és összeforrottsága által váltak lehetségessé. A ma­gyar népnek a gazdaság, a kultúra fejlesztésében és az életszínvonal emelésében el­ért eredményei egyidejűleg íontos hozzájárulást jelente­nek az egész szocialista kö­zösség szilárdításához, gazda­sági és katonai erejének nö­veléséhez, tekintélyének to­vábbi öregbítéséhez és nem­zetközi befolyásának fokozá­sához. Alekszej Koszigin, Fock Je­nó és a kíséretükben levő sze. mélyiségek ezután körülbelül egyórás — a tervezettnél Jó­val hosszabb — sétát tettek a kiállításon. A vendégek sok helyen elbeszélgettek a gé­peket bemutató demonstráto­rokkal. A délutáni órákban a kiál­lítást megnyitották, a nagy- közönség számára is. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, aki a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé­nek ülésén részt vett magyar küldöttséget vezeti Moszkvá­ban, a delegáció többi tagjá­val együtt péntek reggel meg­látogatta a szovjet fővárosban megnyílt jubileumi kiállítást. Pártunk első titkára és Fock Jenő. a Minisztertanács elnö­ke meghívta a bemutatóra a Szovjetunió Kommunista Pártjának több vezetőjét is Részt vettek a látogatáson A. Kirilenko és A. Pelse, a po­litikai bizottság tagjai, J. And­ropov, és P, Gyemicsev. a Po­litikai Bizottság póttagjai és J. Kulakov, a KB titkára. népeknek. Kitartó és eredmé nyes harcuk a biztosítéka an­nak, hogy az amerikai inter­venciósok terveire kudarc vár. — Különösen nagy jelentő­ségű lenne, ha megjavulna az együttműködés a Kínai Nép- köztársaság és más szocialista országok között. Pártunk és kormányunk ebből Indul ki, amikor nagy figyelemmel kí­séri mindazt, ami a világ leg­népesebb szocialista országá­ban végbemegy, örülünk min­den olyan hírnek, amely a Kínai Népköztársaság és a többi szocialista ország kap­csolatainak javulását jelzi. Reméljük, hogy azok a nagy­fontosságú tárgyalások, ame­lyek a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság képviselői kö­zött folynak, eredményekhez vezetnek. Értékeljük, hogy az utóbbi hónapokban javult a légkör az európai szocialista országok — köztünk hazánk — és a Kinai Népköztársaság között. Ugyanakkor nem táp­lálunk illúziókat. Nem tart­juk valószínűnek, hogy azok a mély elvi jellegű nézeteltéré­sek, amelyek pártjaink és or­szágaink között régóta vita tárgyét képezik, máról hol­napra eltűnnek, de hisszük, hogy az Ideológiai nézetelté­rések ellenére javíthatók ál­lamközi kapcsolataink és lét­rehozható az együttműködés az Imperializmus elleni harc­ban. Ez azt jelentené, hogy számottevően megnövekedne a nemzetközi fejlődést döntően befolyásoló szocialista orszá­gok ereje és hatása a világ­politikában. — zárta beszédét Komócsin Zoltán. EröftHJfik a két ősztől y szövetségét Kalocsán, az I. István által alapított érsekség székhelyén csütörtökön ünnepi nagygyű­lésen méltatták szocialista al­kotmányunkat, s emlékeztek az államalapító királyra, szü. tetésének 10OU. évfordulója alkalmából. A Beloiannisz- kertben megtartott nagygyű­lésen dr. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartott beszédet. A nemzeti egységről szólva Bencsik István aláhúzta, hogy Lenin eszméinek szellemében járunk el, amikor a két nagy nemzetfenntartó osztály. y a munkásosztály és a paraszt­ság szoros szövetségének mindinkább szocialista tar­talmú megerősítésén munkál­kodunk. A gazdaságirányítás rendszere sokat segít abban, hogy e két nagy osztály job­ban megértse egymás problé­máit, s a mindennapi élet teendőin keresztül érzékelje egymásra utaltságát *es egy­más segítésének szükségessé­gét. Munkásosztályunk, pa­rasztságunk és értelmiségünk ma merőben más, mint ne­gyedszázaddal ezelőtt volt. S a fejlődés évről évre fokozó­dik. minden osztálynak és dolgozó rétegnek az egyetér­tése a szocializmus, a béke, a nemzeti függetlenség meg­szilárdítása érdekében egyre nagyobbá válik. Csak ez az öntudatos, egy- célú nemzeti egység viheti győzelemre a szocializmus Ügyét. Csiak a néppel együtt és nem a nép ellenére Tehet megvalósítani a boldogabb társadalmat. — Ezért alakult ki és ezért lett élő erővé a párttagokat és pártonkivülieket egységbe tömörítő népfrontmozgatom. Ez a mozgalom az egység lé. tőnek előfeltétele, azért, hogy olyan politikai, történelmi helyzet alakuljon ki. amely­ben a különböző társadalmi osztályok és rétegek többsé­gének az érdeke találkozik egy fő nemzeti kérdésben. Ilyen volt a második világ­háború idején az antifasiszta harc, s ilyen most hazánkban a szocializmus teljes felépíT tése. Fokozzuk a szocialista eszmeiséget Több minit 10 000 helyi és környékbeli lakos vett részt a kisújszállási városi ligetben megrendezett ünnepi nagy­gyűlésen. A nagygyűlés szó- noka Orbán László, a műve­lődésügyi miniszter első he. lyettese volt. Bevezetőben méltatta au­gusztus 20-a jelentőségét majd belpolitikai, kultúráiig életünk több aktuális kérdé­sével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a kul­túra és a tudomány területén is jelentősek eredményeink. Ebben döntő szerepe van an­nak, hogy’ értelmiségünk mind nagyobb része állítja tudásét, szakismereteit a szocialista építőmunka szolgálatába. Nemcsak Ifjúságunk nevelése, ben, de kultúrába életünkben is kulcsszerepe van iskolá­inknak, amelyeknek szelleme, munkája a tanulóifjúságon tűi is messze kihat a társa­dalom életének szélesebb te­rületeire. — Államunk, dolgozó né­pünk hatalmas anyagi eezkö- a°kkel — 1970-ben csaknem 16 milliárd forinttal — tá­mogatja a tudományt és a kultúrát. Ezzel biztosítja, hogy a kulturális cikkek, szolgál­tatások, a könyv, a színház­jegy stb. tehát a kultúra ol­csó és hozzáférhető legyen a legszélesebb néprétegek szá­mára. ■ Szükséges az Is, hogy kultúra és közművelődés egész területén erősítsük a szociálisé eszmeiséget és erő­teljesebben szorítsuk 'vissza az eszméinktől idegen, a szocia­lizmusnak ellentmondó törek­véseket, tendenciákat. ame­lyek a kultúrál!« élet egyes területein 1» jelentkeznek. Teendőinket annál fonto­sabb hangsúlyozni ezen s téren, mert szocialista építő- munkánk minden területe, a népgazdaság gyors fejlesztése, a tudományos és technikai forradalom, a szocialista de­mokrácia egyaránt megköve­teli a széles körű ismerete­ket, a szakismereteket és az általános kulturális és esz­mei színvonal emelését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom