Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

yilAG PROLETÁRJAI EGYESUUETEKI NŐG AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANaCS LAPJA ' XXVI EVF„ 195. SZÁM ARA: 1 FORINT 1970. AUGUSZTUS 20.. CSÜTÖRTÖK Alkotmányunk ünnepén f Irtai Géesi János Huszonegy évvel ezelőtt az országgyűlés ünnepi ülésen törvénybe iktatta a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Azóta hagyománnyá vált, hogy minden év augusztus 20-án megünnepeljük alkotmányunkat. Köszöntjük néphatalmunk alapját, a munkás-paraszt szövetséget, az új kenyérszegést. Ezen ’a napon emlékezünk meg az államalapító István ki­rályról. ' Ebben az évben ünneplésünk, megemlékezésünk a szo­kottnál is gazdagabb, tartalmasabb. Felszabadulásunk ne­gyedszázados jubileumán huszonegy éves alkotmányunkat ünnepeljük. A párt X. kongresszusára való felkészülés je­gyében elemezzük azt az utat, melyet megtettünk a társa­dalmi, gazdasági fejlődés, a munkás-paraszt szövetség erő­sítésében. Tartalmasabb az ünneplésünk azért, mert a száz éve született Leninre, a nagy forradalmárra, az első szocia­lista állam megalapítójára emlékezünk. István királyról való megemlékezésünknek az ad na­gyobb hangsúlyt, hogy millenniumi történelem idézésére ke­rül sor. Ezer évvel ezelőtt született a magyar államot meg­alapító első királyunk. István király a magyarság fennmaradása és az Európába való beilleszkedés érdekében a visszahúzó erőkkel szemben kemény kézzel államot teremtett, megszervezte a kor köve­telményeinek megfelelő intézményeket, kialakította az első közigazgatási határokat. Huszonegy évvel ezelőtt nagy politikai harc eredménye­ként jött létre szocialista típusú alkotmányunk. Minden fe­jezete, cikkelye tartalmazza azokat az alapvető változásokat, amelyek a felszabadulás után bekövetkeztek hazánkban, a társadalmi és osztályviszonyok fejlődésében, megszabja az állampolgárok jogait, kötelességeit, vázolja a szocializmus építésének nagyszerű célkitűzéseit. Pártunk, kormányunk napi politikai gyakorlata lehető­vé teszi, hogy alkotmányunk nem egyszerűen csak dekla­rálja a jogokat és a kötelességeket, hanem minden állam­polgár valóságosan élhet velük. Ma természetes, hogy min­denkinek joga van a munkához, a tanuláshoz, a pihenéshez — minden választópolgár részt vesz az országgyűlési képvi­selők. a helyi tanácsok megválasztásában, s közvetlenül és közvetve beleszól a közügyek intézésébe. Az állampolgárok túlnyomó többsége kötelezettségeit be­csülettel teljesíti. Ezt bizonyítják azok az eredmények, me­lyeket a szocializmus építésében elértünk. A hatalomra ke­rült nép az új államalapító, és a Szovjetunióval, a szocialis­ta országokkal együttműködve nagyszerű eredményeket ért el. ----­N em volt ez így történelmünk hosszú idején. Volt al­kotmány, de az uralkodó kisebbség a dolgozó osztályok el­len használta fel, a földbirtokosok, a tőkések érdekeit szol­gálta. Még a lehetősége sem volt meg, hogy a dolgozó em­ber beleszóljon az ország, a helyi ügyek intézésébe. '1919-ben Tanácsköztársaságunk alkotmánya biztosította első alkalommal történelmünkben a dolgozó emberek jogait, kötelességeit. Ezért valljuk alkotmányunk történeti előzmé­nyei közül a legpozitívabbnak Tanácsköztársaságunk al­kotmányát. A párt X. kongresszusára készülve Központi Bizottsá­gunk úgy ítéli meg, hogy alkotmányunk továbbfejlesztését, korszerűsítését is napirendre kell tűzni. Társadalmi és álla­mi életünk előrehaladása néhány vonatkozásban ma már túlhaladta az alkotmány rendelkezéseit. Jogos követelmény, hogy alkotmányunknak ki kell fejeznie a társadalmunkban bekövetkezett lényeges változásokat és utalnia kell a szocia­lizmus teljes felépítésével összefüggő társadalmi és állami feladatokra. Felszabadulásunk negyedszázados évfordulója alkalmá­ból nagyszerű eredményekről adhatunk számot. Pártunk irányításával jól szolgáltuk a dolgozók érdekeit. Jelentős fej­lődés következett be a munka- és életkörülmények javításá­ban. Az iparfejlesztésben, korszerűsítésben — a legutóbbi években az ipartelepítésben — nagyszerű eredményeket ér­tünk el. A legutóbbi években a gazdaságirányítási rendszer reformjával még tovább élénkült a gazdasági élet fejlődése. Mezőgazdasági üzemeink, állami gazdaságaink, termelő- szövetkezeteink — kedvezőtlen adottságaik ellenére — jól gazdálkodnak. A mezőgazdasági kultúrákban az országos át­laghoz nagyon közel álló eredményeket értek el. Az idei, rendkívül nehéz aratási és cséplési munka nagy erőfeszítést követel a mezőgazdasági munkásoktól, a termelőszövetkezeti parasztságtól. A politika, a termelés, a szolgáltatás, a kulturális és egészségügyi területen elért nagyszerű eredmények a mun­kások, a parasztok és az értelmiségiek munkáját dicsérik. — Joggal ünnepeljük ezt a nagyszerű harcot, a békés al­kotó munkát a harcban, a munkában egyre magasabb szín­vonalú osztályszövetséget. Ez a szövetség alapja, biztosítéka a szocializmus teljes felépítésének, a szocialista nemzeti egység megteremtésének. Eredményeinket — az áldozatos, szorgalmas munka mel­lett — annak köszönhetjük, hogy a felszabadulás után a szocialista országok közösségéhez csatlakoztunk. Ez a test­véri együttműködés a Szovjetunióval, a szocialista országok­kal, a világ haladó erőivel azt jelenti, hogy korunk paran­csoló követelményeit megértettük, az emberiség jobb jövő­jének, boldogulása mai letéteményeseinek nagy családjához tartozunk. Az emberiség békéjéért, az európai biztonságért, a szocialista országok testvéri együttműködéséért, a más rendszerű országokkal való kölcsönös érdekek alapján szer­vezett kapcsolatok kialakításáért folytatott küzdelem megfe­lel népünk igaz érdekeinek. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kong­resszusára készülünk. Belpolitikái életünk e legnagyobb ese­ménye jó alkalmat nyújt eredményeink számbavételére. A kongresszusi irányelvek tanulmányozása, majd a határoza­tok megvalósítása nemcsak a párttagok, hanem minden ál­lampolgár érdeke. A szocializmus teljes felépítésének folyta­tása nagy feladat. E munkában résztvenni nagyszerű köte­lesség mindenki számára, aki felelősséget érez jövőnkért, az emberi haladásért. Mai számunkban: Asszonyok falun (3. oldal) Mindent a kedves vendégért (4. oldal) A jubiláló síküveggyár (9. oldal) István, az államalapító (7. oldal) Irodalmi melléklet (8—9. oldal) Tudomány, technika (11. oldal) Üdvözlet Kemerovóból A Szovjetunió Kommunista Pártja Kemerovói Területi Bizottsága, testvérmegyénk, Kemerovó kommunistái é6 dolgozói nevében táviratban köszöntötte a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Nógrád me­gyei Bizottságát alkotmá­nyunk törvénybe iktatásának 21. évfordulója alkalmából. A táviratban ez áll: „Kedves Elvtársak! Fogad­ják szívből jövő jókívánsá­gainkat, s adják át a testvéri Nógrád megye minden kom­munistájának és dolgozójának a magyar nép nemzeti ünne­pe, az alkotmány napja alkal­mából. . Erősödjék és virágozzék a Magyar Népköztársaság! Él­jen a testvéri szocialista or­szágok megbonthatatlan ba­rátsága!” Ünnepi nagygyűlés Szerda délután az ünnepi a Népköztársaság Elnöki Ta- mány elnökhelyettesét, Jakab díszbe öltözött Székesfehérvá- nácsának elnöke, s ő volt a Sándort, az MSZMP Központi rótt, a Szabadság téren rende- szónoka a nagygyűlésnek, ame- Bizottságának osztályvezetőjét, nagygyűlés.' el megkezdő- lyesn körülbelül tíre/er ember, Herczeg Károlyt, a Fejér me- dótt az az országos esemény- helybeliek és vendégek soka- gyei pártbizottság első titká- sorozat, amellyel hazánk fel- sága vett részt. rát, dr. Tapolczai Jenőt, a szabadulásának jubileumi évé- Pontosan öt árakor fel- megyei tanács vb elnökét, az ben alkotmányunk törvénybe csendültek a Himnusz hang- MSZMP Központi Bizottságá- iktatásának 21. és az állam- jai, majd a nagygyűlésen el- nak tagjait, Prantner Józsefet, alapító I. István király szüle- nöklő Bencsik István, a Haza- az Állami Egyházügyi Hivatal tésének 1000. évfordulójára fias Népfront Országos Taná- elnökét, magas rangú egyházi emlékezünk. A székesfehérvá- csának főtitkára köszöntötte a személyiségeket, valamint az ri központi ünnepségre a vá- díszelnökségben helyet fogla- állami és társadalmi ólet több rosba érkezett Losonczi Pál, ló dr. Ajtai Miklóst, a kor- vezető képviselőjét. ■ ,n Losoncai Pál besséde Tisztelt ünnepi nagygyűlés! Tisztelt vendégeink! Kedves elvtársnök, elvtársak, barátaim! — Augusztus 20-án ország­szerte alkotmányunkról em­lékezik meg népünk. Idei al­kotmánynapi ünnepségünk egybeesik felszabadulásunk negyedszázados és államala­pító királyunk, I. István szü­letésének 1000. évfordulójá­val. zíti és védelmezi a szocialista a szocialista fejlődés útján, forradalom alapvető vívmá-. Ennek a példátlanul jelentős nyait. Mindenekfelett azt, történelmi szakasznak a hőse hogy a Magyar Népköztársa- és vezetője a munkásosztály, ságban minden hatalom a A párt irányításával bebizo* dolgozó népé, s társadal- nyitotta, hogy nemcsak a ha­munkban felszámoltuk a ki- talom megragadásához van zsákmányolás minden forrná- ereje, hanem politikai érett* ját. sége, szervezettsége és szer* vezőképessége alkalmassá te- szí az államvezetésre is. — Az alkotmány néphatal­munk alaptörvénye, a győze­— A Magyar Népköztársa* ság munkáshatalom. De ép­pen azért, mert munkáshata* lom, ez az állam minden bér csületes magyar állampolgár — Természetesen nem pa* ragrafusokat és jogi formulá­kat ünnepiünk, hanem azt a negyedszázados történelmi fo­lyamatot, amely a Magyar Népköztársaságot és annak alkotmányát megteremtette, lem okmánya, szentesíti, rög- és elindította társadalmunkat édes hazája. Ami Magyaron ______________szágon ma épül, az az egésa n emzet fölemelkedését szol­gálja. Mindenkinek, aki cse­lekvő módon szereti a hazá­ját, megvan itt a biztonságos helye és a megtisztelő fel­adata. — Szép hagyomány, hogy augusztus 20-án kerül az or Népművelők kitüntetése a megyei tanácson A megye élvonalbeli nép­művelői töltötték meg augusz­tus 19-én déleíőtt a megyei tanács kis vb-termét. A ben­sőséges ünnepélyt — mely­re összejöttek —, Hanko János, a megyei tanács vb elnökhelyettese nyitotta meg. Bevezetőjében üdvözölte a megjelenteket, majd beszéde további részében értékelte a népművelés eddigi eredménye­it és jelentőségét — A közművelődés az el­múlt évek során a társadalmi érdeklődés reflektorfényébe került. Most, amikor ennek legkiválóbb művelői elismerés­ben, kitüntetésben részesülnek, tulajdonképpen maga a köz- művelődési tevékenység is el­ismerésben részesül — mon­dotta Hamkó elvtárs. Ezután került sor a Szocia­lista kultúráért kitüntetésekés a miniszteri dicséretek átadá­sára, melyeket Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter megbí­zásából Hankó János nyújtott át a legjobb népművelőknek, a népművelés érdekében kifej­tett eredményes munkájuk el­ismeréséül. Szocialista kultúráért ki­tüntetésben részesültek: Csatai Árpádné, a Pusztaberki Álta­lános Iskola igazgatója, Géczi Tiborné, az Egyházasgergei Általános Iskola nevelője, Hemer ka Gyula, a balassagyar­mati Mikszáth Kálmán Műve­lődési Központ igazgatója, dr. Horváth István, a salgótarjá­ni pártbizottság munkatársa, mint a Balassi Bálint Megyei Könyvtár volt igazgatóhelyet­tese, Kemenessy Lászlóné, a Gsécsei Általános Iskola igaz­gatóhelyettese, a községi mű­velődési ház igazgatója, vala­mint Petreczki Tiborné, a Pásztói I. számú Általános Is­kola nevelője. Miniszteri dicséretet kap­tak: Budai József, az Erdő­kürti Általános Iskola tanára, Csongrády Béla, a Salgótarjá­ni városi Tanács VB művelő­désügyi osztályának felügye­lője, Éles Pál, a vanyarci köz­ségi könyvtár tiszteletdíjas könyvtárosa, Nagy Zoltánná, a Balassi Bálint Megyei Könyv­tár feldolgozó könyvtárosa, Némedi Gábor könyvkötő, ugyancsak a Balassi Bálint Megyei Könyvtár dolgozója és Rétéi Ferencné, a Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár kölcsön­ző könyvtárosa. Akitüntetettek nevében He- merka Gyula, a balassagyar­mati Mikszáth Kálmán Műve­lődési Központ igazgatója mon­dott köszönetét, és tett ígére­tet arra, hogy a továbbiakban, ha lehet még jobban, a kitün­tetéshez méltóan igyekeznek munkájukat végezni. szág asztalára az új kenyér. Ez az ünnepi aktus szervesen összefügg az alkotmánnyal. Már Petőfi Sándor is egy lé­legzetre mondta ki a költe­ményében: jog és haza, haza és jog. Ehhez harmadikként a mi nemzedékünk hozzátette a kenyeret is. Amikor a ha­zát, a jogot és a kenyeret említjük, lényegében ugyan­arra a szent ügyre gondolunk. Tisztelt ünneplő közönség! — Alkotmányunk idei ün­nepe összekapcsolódik állam­alapító nagy királyunk, Ist­ván születésének 1000. évfor­dulójával. Miben áll István király történelmi nagysága? — A nagy király határozot­tan és erélyesen végrehajtot­ta azt a fordulatot, amelynek nyomán kialakult a magyar állatniság. Vaskézzel hárítot­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom