Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
A bíróságo9 rendőrségen jártunk... Az egyik bűnügy már a bíróságon fejeződött be. Főszereplője egy asszony és a lánya. A bűncselekmény Zagy- vapalíalván történt es a két nő mellett a harmadik szereplő az alkohol. A második történetünk ..hőse” egy 20 éves pusztamárkházi fiatalember, akivel a rendőrségen találkoztunk nem mindennapi öltözékben, amellyel különös elvek párosultak. Széttépte a panaszkönyvet Úgy látszik, nem volt elég az a bor, amelyet Szántó Fe- rencné 33 éves zagyvapálíalvi lakos férjével együtt lakásán elfogyasztott július 24-én, a délelőtti óráikibian. Szántó és neje inni indultak és betértek az úgynevezett kaszinó italimérő helyiségébe. Italt kértek, de blokkot nem kaptak. A pénztárosnő látta, hogy mindketten ittasak és ezárt elutasította kérésüket. No több sem kellett Szántónénak, Hangoskodott, fenyegetőzött, szidta a pénztáros- nőt, de jutott a válogatott, szép szavakból a felszolgáló hölgynek is. aki félelmében a pult mögé szaladt. Mint ilyenkor lenni szokott. még Szántónénak állt feljebb. Követelte a panasz- könyvet, sőt utána is nyúlt, s leszakította a falról. Közben megcsúszott és elesett a padlón. Vita támadt és a vendégek — lehettek mintegy harmincán — megrökönyödtem nézték a botrányosan viselkedő Szántónét. Az egyik vendég vita közben a telefonhoz lépett és beszólt a körzeti megbízottnak. A rendőr főtörzsőrmester azonnal a helyszínre sietett, miközben megérkezett a kocsmáiba Szántóné édesanyja, az 57 éves Bognár Margit. A rendőr látta, hogy Szántóné hangoskodik, s kezében a panaszkönytwel veri az asztalt. Odalépett hozzá és felszólította, hogy hagyja el a helyiséget. A felszólítás nem használt, mire a rendőr megfogta Szántóné karját és megpróbálta az ajtó felé vezetni. Több sem kellett az ittas nőnek. Szembefordult a rendőrrel, sértő, ocsmány szavakat kiabált, majd neki támadt. Előbb még dühében »zétitépte a panaszkönyvet. Ekkor lépett közbe anyja, Bognár Margit is. ö hátulról támadt. Háromszor hátba vágta a rendőrt, akinek nagymehezen sikerült a két asszonyt kituszkolni az ajtón. Az anya és lánya még ©kikor sem csendesül! Újabb támadásokat kíséreltek meg. amit a rendőr elhárított és közben botrányos módon viselkedtek. — szitkozódtak, kiabáltak, mígnem megérkezett az URH-s kocsi. Szántónét a kijózanítóba vitték. A Salgótarjáni Járásbíróság Szántó Ferencnél és Bognár Margitét hivatalos személy elleni erőszakban mondta ki bűnösnek és ezért Szántónét öt hónap szabadságvesztésre, Bognár Margitot három hónap felfüggesztett szabadság- vesztésre ítélte. Szántónénak a büntetést szigorított bünite- tésvégrehajtási munkahelyen kell eltoltenie. Az ítélet nem jogerős Hippi új ruhát vásárolt — Jaj, kérem segítsenek. Nagy baj történt. Délelőtt személyi kölcsönt vettünk fel az asszonnyal. Ruhára kellett a pénz, a 6000 forint. Nem voltam otthon, az asszony elment vásárolni, mire visszajött, számolja a pénzt, hiányzik 1600 forint. Valaki bemászott az ablakon. .. — ezekkel a szavakkal állított be a Salgótarjáni járási-városi Rendőrkapitányságra július 30-án P. István pusztamárk- héizá lakosi. Másnap már kézre került a tettes. Sándor István rendőr- törzsőrmester szolgálatteljesítés közben elfogta Zsákai Sándor 20 éves puszitamárk- házi lakost és bekísérte a kapitányságra. Zsákai egy széken ül. Magas, vénypk arcú fiatalember, elképesztő öltözékben. Piros színű zakó, ugyanilyen nadrág. A nadrág szára olyan bő, hogy akár öten is belebúj'hatnáinak. — Magáinak az én nadrágom, nekem meg a maga nadrágja nem tetszik. Nem mindegy, hogy hol viselem? Pest, vagy Tarján mindegy, nem? — Erre kellett a pénz? — Erre is. Tarjámban csináltattam 900 forintért. A fehér öltönyömet benn is hagytam. Tudtam, hogy a sógorainak pénzt vettek fel. Bemásztam az ablakon. .. — A többi? — Egy százast elvertem a srácokkal. — Iszik? — Soha. — Két hónapja nem dolgozik. — Nem. Kértem, hogy adjanak könnyű munkát. Nem adtak, leléptem. — Mivel töltötte napjait? — Otthon voltam, ha kedvem szottyant, bejöttem Tar- jánba a srácokhoz. Ültünk a szókőkútnál. Van magnó, hallgattuk az angol számokat, néztük a .csajokat. Mentünk a csajok után, ha volt csaj. jó volt, ha nem volt csaj, mentünk tovább. Az esti vonattal mindig hazajöttem. — Kik a barátai? — A Paraszt, a Tatonyos meg a többiek. Ha jó buli van,, összeverődünk. Ülünk a pádon a sétányon. Beszélgetünk, hülyéskedünk. — Meddig szeretne csak úgy a pádon ülni? — Majd később megkomolyodom — A lányok? — Azt ne is kérdezze. Lányok? Csak rájuk nézek, már jönnek. — Mit vár? — Mit várjak? Mit bánom én, kaphatok akár öt évet is. Nem érdekel. Zsákai Sándor beceneve: Hippi. Ana líabéta. A nevét úgy-ahogy, le tudja írni. A városi-járási rendőrkapitányság őrizetbe vette és eljárást indít ellene. Szokács László Pedagógusszemmel Iskolaérett'•© gyermek Az iskolába lépés a gyermek fejlődésében a legjelentősebb fordulópont. Hatéves kora után megváltozik a gyermek egész életmódja. Eddig ismeretlen feladatok megoldását kívánja tóle az iskola. Jobban kell alkalmazkodni környezetéhez, társaihoz, az iskola sajátos világához. Az óvodáskor fő tevékenységi formáját, a játékot felváltja a tanulás. Mások lesznek örömei, gondjai, kötelességei, miközben személyisége magasabb szinten és újabb területeken is kibontakozik. Az iskolába lépés újszerű és intenzív alkalmazkodást kíván a gyermektől. Gyermekeink hatéves korban túlnyomó többségükben iskolaérettekké válnak. Akadnak azonban kivételek is, eléggé tekintélyes számban. Ha az iskolaéretlen gyermeket tévedésből, a szülő türelmetlensége folytán (ne veszítsen egy évet!), vagy más okból mégis beiskolázzuk, abból súlyos nevelési problémák adódhatnak. A gyermek későbbi megismerőképességeit, ismeretszerzését az első osztályban alapozzuk 101 A z MSZMP Központi Bizottságának határozata a IV. ötéves terv irányelveiről a közművelődés dolgozói számára is iránymutató. Hiszen a népgazdaság fejlesztésének követelményei, elsősorban a gazdasági munka minőségének javítása elképzelhetetlen a jelenleginél magasabb fokú általános és szakmai műveltségű tömegek nélkül. A szocializmus teljes felépítését tűztük ki célul, gazdaságpolitikánkat is ennek szolgálatába állítjuk. Ezt kell szolgálnia kultúrpolitikánknak is. Amint Aczél György mondotta: a kulturális forradalom végigvi telének legfőbb eszköze a közművelődés. Ezúttal csupán erről kivárnunk szólni, a teljesség igénye nélkül. Az iskola-, a tudomány-, a művészetpolitika alapjait leraktuk. Most a „negyedik szférán”, a közművelődésen a sor. Fejlesztése, korszerűbbé tétele, természetesen, csak az előbbiekkel szoros összefüggésben képzelhető el. Egyúttal arányok változásáról van tehát szó, a szellemi energia és az anyagi eszközök vonatkozásában. Az országos népművelési konferencia e tekintetben is csupán a kezdetet jelentette. Többi között, ismételten emlékeztetett a művelődéspolitika elemei közötti összefüggésekre. A todományt ma mér egyre inkább termelőerőnek tekintjük. Nem árt azonban újra hangoztatni, hogy a tudomány nem pusztán önmagában tölti be ezt a szerepet. A dolgozók tudatába át kell vinni a tudományos eredményeket, hogy termelőerővé váljanak. A közművelődésnek napjainkban jegyzet Követni a változó időt mindinkább ez a hallatlanul fontos szerepe, egyik Leglényegesebb új vonása is előtérbe kerül. A közművelődés tudományos alapjainak lerakásánál tartunk. Elméleti alap nélkül a » gyakorlati munka sem lehet igazán hatékony. A közművelődés tudományos alapjait a tudomány segítsége nélkül a gyakorlat nem tudja létrehozni. Sok vita volt a korábbiakban a művészet és a köz- művelődés kapcsolatáról is. A művészet valóban más, mint a közművelődés. Nem felejthetjük el azonban, hogy a művészet célja, a művész önmegvalósulásának sikere szorosan összefügg a közművelődés állapotával, a kettő között dialektikus kapcsolat van. Ézt az összefüggést a művészeiknek, alkotóknak is mind teljesebben fel kell ismerniük. A közművelődés társadalmi meghatározottsága nyilvánvaló, a politika, a termelés és a közművelődés kapcsolatairól napjainkban ugyancsak mind több szó esik. Az összefüggéseket még sorolhatnánk. Végső soron azonban elég arra utalnunk, hogy a szocialista embertípus kialakításáról van szó. A Központi Bizottság határozata az új ötéves terv irányelveiről ezzel kapcsolatban — egyében kívül — megállapítja: „A IV. ötéves tervidőszak alapvető életszínvonal-politikai célja a növekvő munikatelljesítményekkei, a gazdasági lehetőségekkel összhangban a dolgozók jövedelmének emelése, a szociális-egészségügyi ellátás javítása, valamint kedvezőbb leheitőségek teremtése a művelődéshez, a szakképzéshez, a pihenéshez és az egyéni képességek kibontakoztatásához.” Hogyan? Miután mosit csak a közművelődésről szólunk, nem árthat még két mondatot idézni a határozatból: „A vidéki művelődési központok fokozatos kiépítésével bővíteni kell a népművelési, művészeti intézmények és a közkönyvtárak hálózatát. Emellett a meglevő intézmények működési feltételeit is javítani kell.” A művelődési otthonok megújulása az úgynevezett tipizálással megkezdődött. Ennek, mint ismeretes. nem a „rangsorolás” az értelme, hanem a helyi viszonyokhoz való fokozott kapcsolódás, a korszerűen felmért helyi igények alapján. Napjainkig ugyanis művelődési otthonainkban elavult a munka, meg kellett bontani az eddigi egységes rendszert. Kissé talán „elaludtunk”. nem vettük észre, hogy más az emberek érdeklődése. mások a követelmények. A tipizálás tehát megtörtént. Nem árt azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a három típus csak modelleket jelöl, amelyeket nem betű szerint lehet csak megvalósítani, bizonyos értelemben el is lehet térni tőle. Arról van szó, hogy az új, mai követelmények sem örökre szólnak. Követni kell a gyakorlati munkáiban a gyorsan változó Idő követelményeit, az emberek új gondjaira napról napra oda kell figyelni. A művészeti intézményekről ezúttal nem szólunk. A közkönyvtárakról is csupán annyit: a könyvtár a helyi viszonyok ismeretében igyekezzék még tágabb kapcsolatot kiépíteni az oktatással, a termeléssel, mint a tudomány közvetítésének egyik legfontosabb központja. Ezért a továbbiakban is küz- denünk kell az elaprózottság ellen. Korszerű könyvtári szolgáltatási csak a körzeti központokban, megfelelő könyvállománnyal és korszerű helyiségekkel rendelkező, szakképzett könyvtáros által vezetett intézmények képesek végezni. Az MSZMP közelgő X. kongresszusa minden bizonnyal szintén előkelő helyen foglalkozik majd a közművelődéssel. Egységes szemlélet, közös gondolkodás kialakítására van szükség Ezt szolgálják a szervezeti változások is. A változások az új közigazgatási reformmal szintén összefüggenek. A közművei ődési szakfelügyelet továbbfejlesztéséről ugyancsak szó van, s nem utolsósorban az anyagiakról, a személyi feltételekről. Nem is lehet ez másképp akkor, amikor a népgazdasági terveknek is mind szervesebb részévé válik a közművelődés. ' Tóth Elemér meg. Ha nem sajátítja el az írás, olvasás, számolás alapismereteit, ez egész későbbi fejlődésére kihat. Az első osztályban elszenvedett kudarcok személyiségének alakulását évekre, sok esetben életre szólóan is visszavethetik. Ezért a gyermek iskolaérettségéről dönteni nagy felelősség. Szélesre tárhatjuk a harmonikusan fejlett hatévesek előtt a egismerésnek, a további fejődésnek, az egyéni boldogulásnak lehetőségeit, de téves döntésünkkel pedig a fejlődésben visszamaradt gyermeket boldogtalanságra ítélhetjük, mivel eleve megfosztjuk az érdeklődéssel, örömmel és eredményesen végzett munka lehetőségétől; mivel eleve sikertelenségre, kudarcélményekre kárhoztatjuk. az iskola Éretlenség okai Az iskolába lépésig tartó fejlődés folyamán többféle tényező eredményezhet iskola- éretlenséget. A szellemileg és testileg harmonikusan fejlett 6 éves gyermek iskolaéretlen lehet csupán azért, mert éppenhogy- csak betöltötte a 6. évet. Ebben az életkorban néhány hónapos életkori különbségnek is döntő szerepe lehet. A föld országainak körülbelül a fele, a szocialista országok többsége csak 7 éves korban iskolázza be a gyermekeket. (A társadalmi, szociális, éghajlati tényezők is befolyásolják az iskolaérettséget!) Vannak gyermekek, akik valamilyen gyermekkori betegség miatt 1—2 évvel visszamaradtak a fejlődésben. Ez esetben a testi, lelki fejlődés ritmusa zökkent ki a normális mederből. Nem szellemi fogyatékosak, de még nem iskolaérettek, beiskolázásukat tehát 1—2 évvel el kell halasztani. Az ingerszegény környezetben felnőtt gyermekek is nehezen fejlődnek, azaz személyiségük egészében vagy részlegesen visszamaradt a normális fejlődés ütemétől. Az élményszegény családi környezet miatt hiányos ismeretekkel rendelkeznek a valóság jelenségeiről, ezek legelemibb összefügéseiről, értelmi fejlődésük lelassult, fejletlen érzelmi, erkölcsi, akarati sajátosságaik. és beszédkészségük fejletlensége miatt 6 éves korukban alkalmatlanok a beiskolázásra. Iskolaéretlenek lehetnek az agyonkényeztetett gyermekek is, bár látszólag testileg és szellemileg egvaránt fejlettek. Ha iskolaéretlenségük ellenére mégis beiskolázzák ezeket, figyelmetlenségükkel, önfegyelmük hiányával, alkalmazkodási képességük fejletlenségével, túlzott játékosságukkal, olykor bohóckodásukkal sok gondot okoznak az első osztály tanítójának, saját szüleiknek pedig csalódást akoznak az eredményes tanulásra való alkalmatlanságukkal. KOMPLEX VIZSGALAT SZÜKSÉGES Az iskolaérettség eldöntésének kritériumait és a vizsgálat módszereit a pedagógusok és pszichológusok régóta keresik. A kutatások eddig igen értékes részeredményekkel jártak, de még korántsem zárultak le. A pszichológusok és más szakemberek továbbra is azon fáradoznak, hogy olyan egységesen alkalmazható módszert dolgozzanak ki, amellyel az iskolaérettség csalhatatlanul megállapítható. Annyi máris bizonyos, hogy a különböző tesztmódszerek (intelligencia-vizsgálatok és egyéb próbák) más módszerektől elszigetelten nem vezethetnek célhoz. Az iskolaérettség sok tényezős probléma, megállapítása komplex vizsgálatot követel. Ebben a vizsgálatban együtt kell működnie a szülőnek, a pszichológusnak, a gyermek- és idegorvosnak és a pedagógusnak. VISSZATÉRŐ GONDOK Nálunk jelenleg rendelet írja elő a tanköteles korba lépők orvosi vizsgálatát. Mivel ez a vizsgálat csupán a gyermek egészségi állapotára, biológiai fejlettségére terjed ki, ezért nem tekinthető iskola- érettségi vizsgálatnak. A vizsgálatok hiányosságaira az 1. osztályt tanító pedagógusok elég sokat panaszkodnak. A körzeti orvosi rendelőkben az iskolaérettség nem állapítható meg, ha csak az orvos végez saját szempontú vizsgálatot. De így is megállapíthatóak lennének a különböző érzékszervi megbetegedések, funkcionális zavarok, de vannak esetek, amikor a pedagógus még ezekről sem kap értesítést. Olykor a pedagógusnak kell észrevennie, hogy a gyermek rövidlátó, nagyot hall, színvak. stb. Holott a pedagógusnak abban a biztos tudatban kellene kezdeni az új elsősökkel a közös munkát, hogy kis nö- vendégeinek nemcsak érzékszervei, de pszichikai megismerőképességei (figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás). érdeklődése, érzelmi él© te, erkölcsi, esztétikai, akarat' sajátosságai, egyszóval egész személyiségük életkoruknak megfelelően fejlett. NEVELÉSI TANÁCSADÓKAT Nemcsak az iskolaérettség szakszerű megállapításának ügye, de az ún. problematikus gyermekekkel való speciális foglalkozás, a pedagógiai tanácsadás általánosabb szempontjai is indokolják. hogy Nógrád megyében is megszervezzék illetékes szervek a nevelési tanácsadó állomást (jobb esetben állomásokat). A főváros kerületeiben és más vidéki városokban ezek már szép eredménnyel működnek. Kiss István NÖGRÁD - 1970. augusztus 2., vasárnap 7
