Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-18 / 193. szám

fl tanulóidő lejárt Kerekasztal-beszélgetés Kisferenyén I, Mi kerül a borítékba? A Laka tál kát részek fémes csörömpölése fogadja a láto­gatót az EDZETT Fémlemez- ipán Művek zár- és lakat- gyárának szécsényi gyár- egysegében. A patkó alakú műhelyben januárban kezdő­dött a termelés és ma mér másfél száznál több asszony dolgozik két műszakban a hosszú munkaasztaloknál. Többségük a háztartásból került az iparba, sok a fia­tal lány és asszony, akiknek ez az első munkahelyük. A csörömpölés a műszak- váltást jelzi. Hatezer Mátyás, a délelőttösök műszakveze­tője átadja a műhelyt váltó­társának, Zsíros Lászlónak. A kedvező időpontnak kö­szönhetem, hogy Így ketten is kalauzolnak a műhelyben, sőt nem sokkal később Var­ga János fődiszpécser is csat­lakozik hozzánk. Az egyik munkaasztalnál Mester László né brigádja dolgozik. Középméretű — sajnos, a típusét nem je­gyeztem fel — lakatot sze­relnek, amelynek kilenc al­katrésze van, a szereléshez pedig kilenc részfolyamat tartozik, a csoport létszáma kilenc dolgozó — Mi jóformán kezdettől fogva együtt vagyunk — mutatja be a kollektívát a csoportvezető. — Valamen­nyiünknek ez az első mun­kahelye. Gondolhatja, hogy idő kellett hozzá, amíg ösz- szeszoktunk. és megismer­tük a munkát, Jól érezzük itt magunkat, szívesen dol­gozunk az üzemben. Nagyon örülünk neki, hogy ezt a munkalehetőséget megterem­tették számunkra. Nincs is nekünk semmi bajunk, csak a fizetés lenne egy kicsit több. A dolgozóik sorra elmond­ják. ki mit csinál. Domán Jánosné és Mester László­nk kengyeleznek, három la­katalkatrészt illesztenek ösz- sze. Péter Erzsiké a lakatrú­gót teszi a helyére, Horváth Istvánná az oldallemezekkeJ foglalatoskodik, Heznícsek Józsefné a kupakot. OláhTi- borné a fedőlemezt teszi fel az alakuló lakatra. Strehó Bertalanná feladata a be- döntés, Pittmann Báláné kulcsol, Horváth Mária pe­dig csomagolja a kész laka­tokat. — Mennyit keresnek? ~ kérdem. — Eddig hatforintös óra­bérben dolgoztunk — mond­ja Domán Jánosné. — A ta­nulóbérről Júliusban tértünk át a teljesítménybérezésre, de nem volt elegendő anyag, nem tudtuk teljesíteni a normát. Erről mi nem tehet­tünk, ezért kereset-kiegészí­tést kaptunk. — Augusztus elejétől már jó az alkatrészellátás — ve­szi át a szót Mester László- né. — Most már annyi ke­rül a borítékba, amennyit dolgozunk. Tartunk tőle, hogy nem tudunk száz szá­zalékot tejlesíteni és akkor fizetésünk is kevesebb lesz. Eddig még jól állunk, de ha rfiegint közbejön valami, könnyen elcsúszhatunk ... — Mi jöhetne közbe? Egymás szavába vágva so­rolják: — Há nem lesz elegendő alkatrész... — Ha más gyártmányra kell átállni... — Ha gyakran kell javí­tani a gépet . Matuszka Mihály rendész- szel és a fődiszpécserrel át­megyünk a pántgyártó mű­helybe. Egy kisebb belső he­lyiségben Gyulavári Tibor gépkezelő éppen szerszámot cserél a leszabógépen, öt is a teljesítménybérezéssel kap­csolatos problémák foglal­koztatják. Panaszkodik a szerszámra, hogy letörik a teteje, gyakran kell cserél, ni, A két leszabógép öreg, viharvert jószág, a harmadik éppen főjavításon van. Gond, hogy gyűrődik az anyag és sokszor kell az egyik pánt­méretről a másikra átállni. Sok a kieső idő, így a napi ötvenkét ezres normát nehéz teljesíteni, A külső üzem­csarnokban levő két csaple- daraboló gép sokkal meg­bízhatóbb. a két munkate­rületen a prémiumfeltételek mégis teljesen azonosak,.. Keleesényi Béla csaple- daraboló július hónapban kilencvennégy százalékos teljesítmény ért el. Itt sem könnyű — mond­ja, — Egy műszakban 36 000 csapnak kell lekerülni a gépekről. Egyetlen hüvely­csere fél óra munkakiesést jelent. Indokolt-e a dolgozók ag­godalma? — Már van elegendő al­katrész — válaszol Imre Sándor főmérnök. — Az asz- szonyok nyugodtan dolgoz­hatnak, csak rajtuk múlik, mennyit teljesítenek. A mág- nescsappantyúsok már júli­usban teljesíteni tudták a száz százalékot. Természete­sen, ha olyan dolgok szól­nak közbe, amikről a dolgo­zók nem tehetnek, emiatt augusztus hónapban sem ká­rosodhatnak. A leszabóknak és a csap- darabolóknak sem kell attól tartani, hogy megcsappan a fizetésük. Ugyan a normá­kon egyelőre nem változtat­hatnak, hiszen azokat a sop­roni gyárnál hosszú évek gyakorlata alakftótta ki, s többé-kevésbé azonos felté­teleket teremtenek a munká­hoz. De olyanok a prémö umfeltételek, hogy már 65 százalékos teljesítmény ese­tén a teljes órabért bárki megkaphatja. Ha ennél töb­bet teljesít, fizetőse is ará­nyosan növekszik. Csak az igyekezeten múlik, ki meny­nyit keresetet visz haza a borítékban... Kiss Sándor Előkészületek a mezőgazdasági kiállításra Euren dolgozlak vasárnap a vásárváros építésén A megtett ut tükrében A nők helyzete a párthatározat nyomán „Pártunk küldetése, párt­szerveink mindennapi fel­adata, hogy mozgósítsák az egész társadalmat — a fej­lődéssel összhangban — az élet minden területén a nők teljes egyenjogúságának biz­tosításáért.” (Idézet a Központi Bizott­ság határozatából.) Az egyik nagyüzemben tör­tént. A fizetésemelés lehetősé­geiről tanácskoztak a gazdasá­gi vezetők. Két névnél hosz- szabb vita támadt. Azonos szakképzettségű, egyforma gyakorlattal rendelkező embe­rekről volt szó. A különbség, hogy az egyik férfi, a másik nő. Végül a férfi kapta a na­gyobb fizetést. Indokolás: a férfi családfenntartó, a nő vi­szont „csak” kiegészíti a csa­lád jövedelmét. Másik példa. Magas tudo­mányos fokozatot elért orvos­nő és egy nála alacsonyabb képesítéssel rendelkező orvos nyújtotta be pályázatát főor­vosi állásra. Az eredmény: a férfi pályázatát fogadták el. Azzal a megokolással, hogy „mégiscsak férfi, inkább őt választjuk,” KI leni mondások a gyakorlatban A példák kirívók és hason­lóak nem egy esetben történ­tek. A nők teljes egyenjogú­ságát az egyenlő munkáért egyenlő bért elvet, a politikai jogok gyakorlását törvény rögzíti. A gyakorlatban, az élet mindennapjaiban viszont ellentmondások tapasztalha­tók, Ezért foglalkozott a párt Központi Bizottsága a közel­múltban részletesen a nők helyzetével, felmérve az eltelt huszonöt esztendő eredmé­nyeit, rámutatva a hibákra és a visszásságokra Is. A párthatározat egyértelmű, világosan és konkrétan megha­tározza a feladatot. A végre­hajtás sikere azonban a párt- alapszervezeteken, pártbizott­ságokon, tömegszervezeteken és nem utolsósorban az üze­meken, gyárakon, intézménye­ken múlik. változott a nők helyzete a párthatározat megjelenése óta a munkahelyeken. Miért fontos' Többször felvetődött a kér­dés az elmúlt hetekben, hó­napokban; miért volt szükség most, huszonöt év távlatából a nők helyzetének értékelésére, miért foglalkozott ezzel a kérdéssel a Központi Bizott­ság? A válasz nagyon egyér­telmű. Az eredményeket, amelyek a nők egyenjogúsítá­sa tegén elértünk, senki nem vonhatja kétségbe. Az elmúlt két évtizedben a nők kéthar­mad része munkát vállalt. Ez az arány Nógrád megyében talán még magasabb. Ez tár­sadalmunk jelentős Vívmánya. A felmérésre mindenképpen szükség volt, hogy a megtett út ismeretében pártunk ösz- szegezni tudja a további fel­adatokat. A párt a nők hely­zetének, a nők gondjainak megoldását szolgáló határoza­tok végrehajtásának ellenőr­zését minden fokon magára vállalta. A mindennapi párt­munka fontos részeként te­kinti, Nőbizottságok alakultak a népfront irányításéval, ame­lyek tevékenyen részt vesznek a határozat megvalósításában. Cél, hogy a nők érdekében hozott döntéseknél ott legye­nek a nők is. Nélkülük ne történjék intézkedés semmi­lyen fokon, Az üzemekben, termelőszövetkezetekben, in­tézményekben Is nőbizottsá­gok tevékenykednek. Képvise­lőjük jelen van a gazdasági és politika tanácskozásokon véle­ményét meghallgatják, nélkü­le nem döntenek semmilyen fontos kérdésben. Fontos intézkedések A mérföldkövet jelentő párthatározat nyomán kor­mányhatározat látott napvilá­got, amely konkrét intézke­déseket tartalmaz. Kimondja a gazdasági vezetők felelőssé­gét a gondok megoldásában. Első és legfontosabb a bérek és fizetések felülvizsgálata. ami a legtöbb dolgozó asz- szonynak jogos panasza. Va­lamennyi üzemben mérjék fel, hogy valóban megvalósul- e a fizetésben is az egyenjo­gúság a férfi és a női dolgo­zók között. Azt a hibás elvet, hogy a férfi a családfő és ezért szükséges, hogy több fizetése legyen, fokozatosan fel kell számolni. Az asszonyok mun­kakörülményeinek javítását, a három műszak megszünteté­sét, a szociális létesítmények kiterjesztését, állandóan je­lenlevő követelményként ke­zelik. A dolgozó édesanyák napi gondját csökkentené az óvodák, bölcsődék férőhelyei­nek emelése. A lehetőségek adottak, va­lamennyi üzemnek, intéz­ménynek, gyárnak lehetősége van saját anyagi hozzájáru­lással óvodát, bölcsődét épí­teni. Megkülönböztetett fi­gyelmet érdemelnek az egye­dülálló nők és a nagycsaládos asszonyok. Ök azok, akik kénytelenek a legnehezebb munkát is elvégezni legkeve­sebb bérért. Helyzetük felmé­rése és a gondoskodás min­denképpen helyénvaló. Szó esett az üzletek nyitva­tartási rendjéről, amelynek. nem megfelelő szervezése gyakran okoz felesleges gon­dot, bosszúságot, idegességet. A szolgáltatások bővítése el­maradt az igényektől. Hogr szükség van rá, azt a minden­napok _ gyakorlata igazolja. Alapvető, gondolkodásbeli visszásságok megszüntetésé­re van szükség. Ne legyen az, hogy egy férfit azért részesít­senek előnyben, mert férfi. A nők nagy része betanított, vagy segédmunkásként dolgo­zik. Gyakran a családi kötött­ségek, a gyermeknevelés, a munkahelyi ösztönzés nem megfelelő volta akadályozza tanulásukat. A gondok és nehézségek nyilvánvalóak. Ebben a ke­rékasztal-beszélgetés minden résztvevője egyetértett A megoldás nem lehet kam­pányszerű, hanem hosszú évek munkáját jelenti. Csata! Erzsébet (Folytatjuk) Szerelők, kőművesek, fes­tők és mázoiótk. aszfaltozók, asztalosok és sok más szak­ma mesteremberei vasárnap Is serényen dolgoztak a me­zőgazdasági és élelmiszer­ipari kiállítás és vásár terü­letén, hogy időben elkerül­jön minden pavilon az augusztus 38-i nyitányra. Míg hétköznapokon há­romezren építik a „vásárvá­rost", ezen a vasárnapon kö­rülbelül ezren folytatták a fokozódó tempójú munkát. Mint mondják, minden per­cet ki kell használni, hiszen óriási területen, 83 és fél hektáron készül a mostani vásár, Látnivalóban és területén is- bővebb, na­gyobb lesz ez a kiállítás * hátom évvel ezelőttinél, amelynek egyébként egy­millió 3001)00 látogatója volt. Folyamatosan érkeznek a kiállítandó áruk: eddig már körülbelül 50 vagonból és 30—40 kamionból rakták ki a bemutató anyagát. A tó- vábbiákban még legalább Ugyanennyi mezőgazdasági termék, gép, és élelmiszer- ipari berendezés várható. Elmondták a vásár rende zőj, hogy körülbelül 800— ioöo állat, szarvasmarha, ló, juh, sertés elhelyezéséről kell majd gondoskodni, Ér­dekesség lesz az a tejüzem, amelyet a szarvasmarha- istállók mellett rendeznek be, ahol a frissen fejt tejet a látogatók szeene láttára dol­gozzák fel, s a különféle tej­termékeket a helyszínen árusítják majd. Az ezer köbméteres víztároló — hid- rpglóbusz — törzsét éppen vasárnap emelték a helyére. Tizenöt hektár területet parkosítanak, » a különböző bemutatókhoz vezető utakat összesen 18 kilométer hosz- szan aszfaltozzák. A külföl­di kiállítók —- nyolc szocia­lista és nyolc tőké» ország — pavilonjai már készen áll­nak. Ezúttal kutyakiállítással is bővül a vásár látványa. Szeptember 12-én és 13-án összesen i860 négylábú ver­senyző lép a zsűrik elé. Ezért hívta össze a kiste- renyei területi pártbizottság, valamint a járási Hazafias Népfront kerekasztal-beszél- getésre az üzemek, hivatalok, Iskolák, termelőszövetkeze­tek, a vasút, az ÁFÉSZ, a ta­nács, valamint a tömegszerve- zetek vezetőit és alapszervi párttítkárait. A beszélgetésen részt vett a megyei pártbizott­ság, valamint a salgótarjáni iárási pártbizottság munkatár­sa is. A kerekasztal-beszélgetés­nek egyetlen témája volt. Mennyiben sikerült előbbre lépni a párthatározat megva­lósításéban, milyen feladatok jelentkeznek a gyakorlati ér­vényesítésben és mennyiben Két gép és 40—50 asszony dolgozott napokon ét a patvarcl burgonyaföldön. Az őrhalmi szövetkezet patvarcl üzem­egységében 120 holdon termelnek vetoburgonvat. A húsz hold gülbaba szedését a napokban fejezték be a szorgalmas asszonytagok Betegség-e Az előzetes edzés nélkül megmérkőző labdarúgócsapa­tok játékosai a megmondha­tói, miként reagálnak másnap a túlzottan igénybe vett iz­mok, nylyen tüneteket okoz az izomláz. Kiadósabb gya­logtúra, huzamosabb ideig tartó úszás vagy futás, de még egy alapos nagytakarítás is kiváltja az izmoknak ezt a fájdalmas „lázát”. A megeről­tetett izmok ilyenkor kita­pintható«» megkeményednek, feszülnek, ami jelentős fáj­dalommal jár. (Az izomlázat olykor enyhe hőemelkedés kíséri, a fájó izmokat megta­pintva „tüzeseknek” érezzük, nyilván e két tünet ‘ nyomán alakult ki az izomláz kifeje­zés.) Mi megy végbe ilyenkor a szervezetben? Ehhez tudnunk kell, hogy az izmokhoz a vér juttatja el azokat a tápanya­gokat, melyeknek elégéséből, lebontásából származik az izommunka révén kifejtett energia. Az izomműködés köz­ben anyagcseretermékek ke­letkeznek (pl. széndioxid és víz). Ha nincs elegendő oxigén a tápanyagok lebontásához, ak­kor még tejsav is keletkezik: ez a helyzet áll elő intenzív izommunka esetén. A széndi­oxidot és a vizet tovább vi­szi a vér, így akadálytalanul eltávozhatnak a szervezetből a lélegzéssel. az izzadsággal és a vizelettel. A teisav oe- dig visszamarad, felhalmozódik az izmokban. A teisavfelhal- mozódástól az izmok meg- duzadnak, enyhe gyulladásos állapot áll be, s az egymás­hoz surlódó, izomrostok vált­iák ki a fájdalomérzetet. De az izomláz? ezzel még nincs vége a folya­matnak. Az orvoskutatók azt is megállapították, hogy a sa­vanyú anyagcseretermékek felhalmozódása folytán felbo. rul az izomrostok sejtjeinek egyensúlyi állapota (fokozódik az ozmotikus nyomás). A koncentrációkülönbség termé­szetes kiegyenlítődése során víz gyülemlik fel a szövetek­ben, nyomja az idegvégződé­seket, s ez ugyancsak fájdal­mat keit. Érdekes, hogy az enyhe izomláz olyan módon hat az izomra, hogy az teljesítőképe. sebb lesz, és néhány nappal később a korábbi teljesítmény már nem igényel különösebb erőfeszítést. Jól tudják ezt a sportorvosok és az edzők is, ezért az edzések alkalmával ennek megfelelően „adagol­ják” az izomígénybevételt. Ke­mény, megerőltető edzés után masszázzsal, víz alatti dörzsö­léssel ajánlatos megelőzni, vagy enyhébb lefolyásúvá ten. ni az izomlázat. Mindkettő a jobb vérellátást segíti elő. A „kutyaharapást szőrével” elv alapján, a fájó izom további dolgoztatásával, tornával vagy úszással Is csökkenthető az izomláz. Ha az egyik kar vagy láb olyan súlyos izomlázat szenved, hogy mozgatása nagy fájdalmat okoz. a másik kar­ral vagy lábbal végzett gya­korlatokkal is .biztosítható az egészséges vérellátás. De változatlanul jó hatású az a régebbi kezelési mód is. amikor a falusi ember „univer­zális” gvógvszerével, sósbor- szesszel dörzsölik be a fáradt és tólerőltetett végtagokat, iz­mokat. NÓGRÁD - 1970. augusztus 18„ kedd 5 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom