Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-14 / 163. szám
Csak a fiatalok on múlik ? A feltaláló főmérnök Nyugodt, megfontolt szavú ember Statut juhos, az jlvu- zetgyar toinemöké. Amit mond. amit lesz, aobol érezni lenet a celtudaiossagot Ez a kiilsöség azonoan csak látszat, niert alapja oan mégiscsak nyugtalan ember Az a típus, aki a szakmát, a foglalkozást, a kohómérnökséget nemcsak hivatásként gyakorolja, hanem szenvedélyes hobbyként is. A tenniakarás, az alkotás vágya örökké nyugtalanítja. A télen hat hétre a betegség kötötte az ágyhoz. — Bőven volt időm a gondolkodásra, hogyan tudjuk az idei évet dotációmentessé tenni. Meglesz. Tavalyelőtt 37 millió, tavaly 22 millió forint állami ártámogatásra szorultunk még, de az idén a termelés növekedése ellenére sem lesz dotációra szükségünk — mondja és még hozzáfűzi: — A műszaki fejlesztés eddig még soha nem volt olyan fontos követelmény, mint amilyen ma — mondja, pedig 5 igazán régi harcosa ennek. A kohómémöki diplomát 1943-ban védte meg, és két évi tanársegédeskedés után került Almásfüzitőre a timföldgyárhoz. Az ott eltöltött három évre több mint 10 díszes újítást bizonylat Is emlékezteti. Azóta itt él az ötvözetgyárnál. Hívták már az utóbbi' Időben is vastagabb Ijorítékért, de nemet mondott. Sokkal több köti őt ide, mint amennyit esetleg a nagyobb kereset jelentene számára. (*: Az ötvözetgyárban akkor meg harom-négy féle terméket gyártottak, ma 33—34 félét. Az üzemben akkor és ma előállított termelési értéket nehéz lenne összehasonlítani, de tény a nagy fejlődés és a termelés struktúrájának megváltozása. Nagyobb anyagi alap ugyan nem volt a fejlesztésre eddig sem. de a felújítás mindig a korszerűsítést is szolgálta, az elektrolizáló kemencék pedig a termelés mellett mindig kísérleti területet is jelentettek. Először a 3,5 megawattos transzformátorokat cserélték fel 5, majd 7,5 megawattosra. A legújabb terv szerint 12 megawattost szerelnek fel. Ezzel kapacitásbővítést érnek el,, és fajlagos anyagmegtakarítást, ugyanakkor jobb kész- áru-kihozatalt. A 3,5 megawattos transzformátorokkal egy kemence napi termelése a 45 százalékos ferroszilíciumból 13,5 tonna volt, ma pedig 20 tonna. Vau egy osztrák gyártmányú adagológépük. Alkalmazásához meg Kellett teremteni a feltételeket és a biztonság miatt még egy gép kellene. Ezzel lényegesen megköny- nyíthetik az adagolók munkáját és létszámot takarítanak meg. Máshol égető szükség van az emberekre. Egy kemencét eddig egy ember kezelt. Üj automatikai szerelnek fel, és így a jövőben egy ember már két kemence kezelését látja el. A csapoláson is változtatni akarnak. Daruzha- tóvá tenni a csarnokot és tágasabbá. Könnyíteni akarják az ott dolgozók munkáját. Vastag az idei műszaki intézkedési tervük, sok mindent akarnak megvalósítani a fejlesztés-korszerűsítés érdekében. Az üzem főmérnöke már régen megkapta a Kiváló újító kitüntetés arany fokozatát, azóta már a másodikra is jogosult lenna Hat elfogadott találmánnyal büszkélkedhetne, ha olyan természete lenne. Sőt öt újabb találmányt nyújtott be. Az egyik javaslat megvalósítása évi egymillió- kétszázezer forint megtakarítást jelentett az üzemnek. Az automatikus hegesztés sem régi, talán egy évtizedes múltja van nálunk. Ehhez szükséges a fedőpor, amit, teljes egészében importálunk. Egy új eljárás született, mely szerint a mangángyártós hulladékának, tehát salakjának a felhasználásával, itt, az ötvözetgyárban. a külföldről beszerzettnél sokkal olcsóbban állítják elő a fedőport. Ezt a terméket még el kellene jobban terjeszteni, talán nagyobb propagandát biztosítani a számára, mert még nagyobbak a lehetőségek, mint amennyit jelenleg hasznosítanak belőle, és a kapacitásuk is biztosított a több előállítására. A fémek oxidjait tartalmazó ércek folyamatos szelektív redukciója című találmány még hasznosításra vár. A hazai karbonátos mangánércek hasznosítása tíz éve foglalkoztatja már, de rajta kívül még sok szakembert. Ez azért fontos, mert Ürkúton jelentős, feltárt ilyen ércvagyonunk van, míg az eddig alkalmazott, oxidos ércből kevés. Épül már és a jövő év közepére elkészül az ötvözetgyárnál az elektrolitmangán előállítására alkalmas kísérleti üzem. Valószínű ez lesz majd az alapja egy későbbi, nagyobb üzemnek. Egy szolgálati találmányról is szó van. ami új gyártástechnológiát jelent, és évi mintegy kétmillió forint megtakarítás érhető el vele ebben az üzemben. Kísérleteznek az olajtüzelésű erőművek pernyéjéből a kurrens vanadium kinyerésével, és még egy egész sor más dologgal, ami a jövőt jelenti. — Téma bőven van, ami megoldásra vár, nyugdíjig biztos elég lenne, ha újabbak nem jönnének — mondja. Noteszában már 132. a sorszám, aminek egy része a megoldott, és nagyobb része a megoldásra váró témakör. A megoldásokhoz vannak segítőtársak is, ahogy mondja. Külső szakemberek, a fejlesztési osztály, illetve részleg B rezniczky Já- nottné kohómémök vezetésével, a kifejlesztett, jól felszerelt laboratórium Tamás Gusztáv vezetésével, és az üzemrészek műszakin!, akikkel közösen oldják meg a feladatokat. Mire van még Ideje Szalai János főmérnöknek? Az eddig elmondottakból csak arra lehet következtetni, hogy nem sok mindenre, ö más véleményeit van. — Akad azért idő. Jól felszerelt műszaki könyvtárunk van. és ha látok egy érdekes könyvet, azt megszerzem. Jár ide vagy 20 féle szakmai folyóirat, a legtöbb külföldi, ezeket mindig átnézem, mert ezek Is sok gondolatot ébresztenek az emberben. Nem szégyellem azt sem, hogy például sokszor a fiammal tanulok. Oroszul is vele tanultam meg. Az egyetemről is sok új dolgot hoz haza, és van miben véleményt cserélnünk. Kohómérnök lesz ő is, jövőre végez. Jó barátok vagyunk, érdeklődési körünk szinte azonos. — Infarktusom volt, és idegileg is kikészültem, azt tanácsolták, próbáljak meg kertészkedni. Megpróbáltam, valóban jő kikapcsolódás. A zenét is szeretem, ha van rá mód Salgótarjánban, mindig elmegyünk. Csak az alvásra sajnálom talán az időt — fejezte be szavait a főmérnök. Bodó János Valódi-e a ,,sziráki válság"? A sértődöttség nem segít —Mit mondanak az idősebbek? A cimben szereplő kérdőjelek elsősorban azt jelzik, hogy sem a riportban idézett beszélgetéstől, sem magától a riporttól nem várható végleges megoldás a sziráki kisze- sek ügyében. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert néhányan úgy vélekedtek Szi- rákon, hogy „ne legyen cikk belőle, mindenkit meg kell hallgatni...” A tények azonban már most tények, vizsgálatukat nem elodázni, hanem elkezdeni érdemes. r Átmeneti megtorpanás A KISZ pásztói járási bizottságán Kovács Ferenc járási titkár azt mondja: — Néhány hónappal ezelőtt első helyen említettem volna a Sziráki Állami Gazdaság •KISZ-szervezetét.. . Most arról értesültünk, hogy a száz fiatalt egyesítő alapszervezet kilenctagú vezetőségéből — heten(!) hivatalosan is le akarnak mondani. Elképzelni sem tudom, mi váltotta ki ezt a fordulatot. A legutóbbi választásokig Szilákon több KlSZ-alapszer- vezet működött. munkájuk alig-alig érte el az átlagosat, éppen ezért tavaly novemberben, az új választások idején fokozott érdeklődéssel figyelték a felnőttek az összevonás megvalósulását. A fiatalok ma is emlegetik: „soha annyi felnőtt vesető nem érdeklődött a helyi KISZ-alapszervezet életének alakulásáról.. Rövid összefoglaló — igazán csak vázlat — a nagy létszámú alapszervezet eddig elért eredményeiről: „Klub-KISZszervezetnek” mondják, hiszen az egyik legeredményesebb tevékenységi területük éppen a helyi ifjúsági klubkönyvtár (a megyei „klubszépségversenyben” a második lett, s ezért 10 000 forint jutalmat kapott!), eredményesen működik a honismereti szakkör, az irodalmi színpad (valamennyi jubileumi rendezvényen a műsor gerincét adták a fiatalok), rendszeresen szeretjei a kamarakórus. Mindez Laukó László KISZ-titkár, BiEgy szovjet katona kérése Érdekes levelet kapott szerkesztőségünk. Feladója Mu- rajov Gennagyij Vlagyjmiro- vics, a szovj elunióbeli Kaii- nyiszkaja kerületből. Azt írja levelében, hogy a Nagy Honvédő Háború éveiben a többi között részt vett a Salgótarján felszabadításáért folyó harcokban is. Az elmúlt napokban a Magyar Népköztársaság Honvédelmi Minisztériuma két képes albummal kedveskedett a felszabadító harcok hősének. Levélírónk most 47 éves, egy fafeldolgozó vállalatnál dolgozik, mint mester. Levelében a többi között ezeket írja: „Szeretném, ha negyedszázad múltával is, de levelezhetnék Önökkel. Ügy gondolom, hogy az újságon keresztül meg tudom találni ismerős magyar barátaimat. Ezek Salgótarján és Kecskemét városban éltek és a háború során mindennel, amivel tudtak, segítettek nekem és elv- társaiiminak. Emlékszem egy fiatal lányra, aki azokban a napokban, amikor mi harcolva haladtunk át Salgótarjánon, kijött elénk egy virágüzletből. Éva volt a neve. Abban a kerületben lakott, ahol egy bánya lejárata volt. Az apja bányász volt. Éva virágotokat fogadott benniinket, harcosokat Később tudtam meg, hogy ő nem félt a harcok zajától, nem félt a golyóiktól, s figyelmességével fejezte ki háláját irántunk, katonák iránt. Abban az időben egyébként könnyebb sérülésem volt, de a hadseregtörzs rendelkezésére álltam. Ezért egy Ideig Salgótarjánban tartózkodtam, ahol közelebbről is megismerhettem magyar elvtársaimat. Elfelejtettem már a vezetéknevüket, de egyre nagyon emlékszem. Volt egy asszony, aki figyelmes volt irántunk. Mosta a fehérneműinket, varrta az egyenruhánkat, ebédet készített nekünk. Ha ezek az elvtársak még élnek, vagy Salgótarjánban latonak, biztos vagyok benne, felelnek emlékeimre. Emié. kezve ezekre a rövid találkozásokra és ismeretségekre azokban a viharos években, úgy tűnik, hogy mindezzel mér akkor, 25 évvel ezelőtt kezdtük szervezni a népeink közötti barátságot, amit jelenleg is erősítünk. . Eddig a levél. Kérjük Évát, s azt az asszonyt, aki a leírtakból magára ismer, közölje címét szerkesztőségünkkel hogy elősegítsük egy 25 évvel ezelőtti barátság felelevenítését. A Nógrád megyei Idegenforgalmi Hivatal tóstrandi kempingjébe megérkezett a második turnus Pestről, a szakszervezeti gyermekcsoport, 93 fővel. Egy kis játék a függő kuglival. hart Erzsébet művelődési otthoni igazgató és két lelkiismeretes pedagógus, Szentes Ferenc és felesége odaadó munkájának eredménye. Sokat áldozott — anyagiakkal, ötletekkel, megértéssel — az állami gazdaság igazgatója, Cs. Nagy László Is. A bizalom kölcsönös volt — amikor a KISZ-szervezet az állami gazdaság kebelén belül újraalakult, harmincról nyolcvanra szökött a tagok száma! A száztagú KISZ-szervezet a járás egyik legjelentősebb alapszervezete, nem mindegy hát, vajon átmeneti megtorpanásról, az első komolyabb nehézség okozta zökkenőről, vagy valódi válságról van-e szó Szirákon?! Bagi Mihály, a gazdaság párttikára hosszabb ideig párt- iskolán tanult, nemrég érkezett haza. Szabadságon van, mégis szinte „fejest ugrott” a témába. Öt is nyugtalanítja a KISZ-vezetőség gondja-baja. A sziráki klubkönyvtárban beszélgetünk Laukó Lászlóval, Bihari Erzsébettel és Bagi Mihállyal. Bihari Erzsi is a lemondásra készülődő vezetőségi tagok között van. Először Laukó László KISZ-titkáré a Elkezdődött a párbeszéd — Nem szervezett frakcióról van szó, a vezetőségi tagokban fokozatosan alakult ki a többféle nézet: van, aki nem tartja alkalmasnak magát erre a feladatra, mások megnősültek, férjhez mentek, de a többség véleménye az, hogy az ígért támogatást nem kaptuk meg olyan mértékben, ahogy elvárható lett volna. — Pontosabban, Laci fiam, a kritika is csak úgy ér valamit — mondja Bagi Mihály. Pontosabban így fest a dolog: rét-legelő tisztítást vállaltak a gazdaság hatvan holdján — elsősorban a pénz miatt. Igaz, hogy egy társadalmi munkanapon mindössze hatan jelentek meg, de később jöttek volna sokkal többen is. Egy esetből nem lehet mesz- szemenő ítéletet levonni,- s talán érdemes lett volna figyelembe venni, hogy előtte járási szintű kulturális bemutatón vettek részt a sziráki fiatalok. A „pénzes” munkára szükségük van — ha majd külön alapot képez a helyi fiatalok anyagi támogatására a tanács és a többi szerv, kedvezőbb lesz a helyzet —, de valamilyen fizetség a parkosításért is járt volna. De nem kaptak semmit a homályos ígéreten kívül... Közben az akcióprogramban vállalt idényjellegű munka, a rétlegelő tisztítás időszerűtlenné vált. A parkosítást nem vállalták, csak „besegítettek”, S ez bizony az eredményen is meglátszott. Csak a fiatalokon múlott? A tanulságot a felnőtteknek is le kell vonni az esetből. Beathangverseny -- lámpaoliással Jogosan tartja sértőnek a vezetőség, hogy az alapszervezet egyetlen pingpongasztalát kérés nélkül vitte el a helyi földművesszövetkezet, ahol háziversenyt rendeztek. Érdemes elgondolkodni azon Is, hogy a község gazdasági, társadalmi és politikai életében milyen szerepet kap a KISZ? S gyakran az elmaradt erkölcsi elismerést sérelmesebbnek tarják a fiatalok az anyagi támogatás hiányánál. — Egyetlen tanács vb-re. hívtak meg eddig — mondja a KISZ-titkár. — Mindenkit megdicsértek a jubileumi rendezvényekben nyújtott segítségért. de a kiszeseket nem említették. Pedig a mi együtteseink. a mi fiataljaink adták a műsorok gerincét. Az üzemi négyszög megvalósítása sem lehet csupán az „idő feladata”. Az érdekvédelmi kormányrendelet, a készülő ifjúsági törvény, de a párt ifjúságpolitikai határozata is egyértelműen előírja ennek megvalósítását a gazdasági vezetőknek. De a sértődöttség sem vezet sehova. A gazdaság szép tervét — egy községi strand építését — több megértéssel, segítséggel kell fogadni a fiataloknak isi Bihari Erzsit az a morális vereség bántja, amelyet a helyi zenekartól kellett elszenvednie, A gazdaság KlSZ-helyisé- gében leoltott lámpák mellett beatm uzsikát játszottak többször is, és a furcsa szokást szóvá tette a művelődési ház vezetője. A zenekart rajta kívül nem figyelmeztette senki, ezért kinevették, amikor a következő „sötét bálon” kérdőre vonta őket. Rövidesen KISZ-vezetőség! ülést hívnak össze, amelyen részt vesznek a község vezetői is. Az idősebbek megértésére, tanácsára és a fiatalok megfontoltabb ..harcára” van most sziilrség Szirákon, ahol nem lehet valódi ok a válságra. — Itt és most. nekünk kell elrendeznünk a fiatalok ügyét, és me« is , tesszük» — mondja Bagi Mihály párttitkáz, Patak! Nógrádi képzőművészek Keszthelyen Simon István költő mondotta: „Hogy mit adott ez a táj művészeiben hazánknak, elég, ha csak a századiakra — Eg- ryre, Bernáthra, Borsosra, Barthára — gondolunk. Ecsetr jük, vésőjük az európai kultúra annyi szép alkotását keltette életre, ihletet a Balaton leikéből merítve, ha szabad ezt a fogalmat egy gyönyörű természeti tüneményre alkalmazni. S olyan meggyőző erővel, hogy büszkén érezhetjük: ezek vagyunk mi, vagy legalábbis ezek is vagyunk.” A balatoni nyári tárlatot idén már ötödik alkalommal rendezték meg Keszthelyen. A korábbi tárlatokon is figyelmet keltettek munkáikkal a Nógrád megyében, Salgótarjánban élő képzőművészeink. Idei szereplésük ugyancsak eredményes. A költő szavaival élve, mi is büszkék lehetünk tehát erre az évenként ismétlődő, rangos seregszemlére. Az Egry József-nagydíjat idén Orosz János festőművész kapta. A kiállítás első díját pedig Czinke Ferenc, Munkácsy- díjas grafikusművész nyerte el. Második díjat négyen kaptak. A tárlatot vasárnap délben Molnár János miniszterhelyet, tes nyitotta meg. Többi között szólott a képzőművészeti kiállítások helyéről, szerepé- ről a közművelődésben. Mini mondotta, Budapesten kívül vidéki városaink is mind ran- gosabb tárlatokkal hívják fel magukra a figyelmet. A megnyitón Salgótarján, ból Kelemen István és Végh Miklós, a Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának munkatársai,' valamini Czinke Ferenc grafikusművész volt jelen. Ott voltak egyébként hazánk közéletének képviselői, s az alkotók közül is többen. Amerigo Tot szobrászművész is jelen volt. Az idei balatoni nyári tárlaton több mint száz művész több mint kétszázötven alkotásával szerepeit; festménnyel, szoborral, grafikával. Czinke Ferenc Bartók-sorozatának két lapjával, s még két művel képviseltette magát a tárlaton. Lóránt János pedig féstményeit küldte el Keszthelyre. (tóth) NÓGRÁD - 1970. július 14., kedd
