Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-12 / 162. szám

rtaőrőg búvár as arficxókn földön

Elő freskók a holtak

Fiataloknak

városában

— nyárra

A klasszikus görög művészet építészetéről es szobraszataroi híres. Feljegyzések szerint ugyan festészetük is virágzott, de vazarajzaikon túl ez nem vált közismertté. A legutóbbi két évben Olaszországban került napvilágra az a több száz, ma már kétségtelenül ókori görög eredetű freskó, amelynek tudományos vizsgálata most folyik, értékelése pedig még meg sem kezdődött.

Nápolytól 80 kilométerrel délre, Paestumban, az athéni Parthenonhoz megszólalásig hasonló Neptun templom áll. Neptunnak, a tenger Istenének, görögül Poseidon a neve; Paestum városának pedig görögül Pose idoma. Időszámításunk előtt hét évszázaddal alapították a sarelnói öböl partján görög gyarmatosítók, a város a Nagy Görög Birodalom egyik legfontosabb csomópontja volt. Kétszáz évvel később elfoglalták a lukánok, a római-görög keverék néptörzs, akiket Vergiliusz „emberfarkasoknak” nevezett; a valóságban hegyi lakók voltak, de ebben a korszakban megszállva tartották a Lucaniát, a mai délolasz Basilksata-tarto- mányt.

Három bazilika állta az évezredeket. A középületek, a villák kincseikkel, falfestményeikkel az idő és a háborúk martalékaivá váltak, s nem utolsósorban a lávakitöréseké. Az idősebb Plimiusz — aki maga Is a Vezúv kitörésekor lelte halállát — történeti munkáiban említi is az ógörög festményeket. Nyomuk azonban nem maradt, legalábbis ezt hitték a régészek, akik 1953-ban kezdtek dolgozni Paestum környékén. További 11 templom maradványaira bukkanták, márvány- és elefántcsontszobrokra, kerámiatárgyakra, sőt freskórészletekre is; ezek azonban egytől egyig a lukánok munkái vol tak, legfeljebb egy-egy kis részletben emlékeztettek a görögök stílusára.

Éppen ezek a kis részletek ébresztették fel a tudósok kíváncsiságát. Egy olasz, régészcsapat, Mario Napoli proíesz- szor vezetésével, szívós munkába kezdett a salerinol öböl mentén, azzal a kitűzött céllal, hogy az utókor nem érheti be a vázaraj zokikal, vagy még kevésbé a későbbi, római művészet görög stílusutánza- taival.

1968 nyarán Paestum városfalának déli részénél egy sár- kamrára bukkantak. Az effajta lelet nem számított újdonságnak errefelé, de nemvárt meglepetéssé vált abban a pillanatban, amikor a fedőlapot felemelték. A sírkamra falait festmények borították, méghozzá olyan frissnek és épnek látszottak, mintha tegnap készültek volna. A görög vázák piros, fekete, sárga és kék színeivel festett freskók témáikban is megegyeztek a vázákéival. A két hosszanti falon halotti tort ábrázolnak a rajzok; az egyetlen, kék ecsetvonással jelzett heverőn szakállas, babérkoszorús vendégek félig fekvő helyzetben zenét hallgatnak és iszogatnak. A két rövidebb falon flótások vezette gyászmenetet láthatunk. A legnagyobb szenzációt azonban a sírkamra fedőlapjának belső felén talált rajz keltette. A kék ég hátterében, két fa között _ a mély vízbe ugró atléta rajza, nemcsak s2ínei frisseségével, hanem ábrázolásának realitásával és egyszerűségével is akármelyik mai művész méltó alkotása' is lehetne.

Napoli professzor a leletet „Búvársír”-n,ak nevezte el, s bizonyítottnak látta a római történetíró feljegyzését: a finom árnyalatú rajzok a görög festészet kétségtelen magas kultúrájáról tanúskodnak. Publikációját 1968-ban és 1969-ben több tanulmány követte, elsősorban Olaszországban és Franciaországban, Az első, ép görög freskó óriási érdeklődést, és élénk vitát keltett régészkörökben. Az addig ismert, időszámításunk előtti

századokból való sírraizokon — legnagyobb részük Taranto és Apulia környékéin került napvilágra — a geometrikus vonalak domináltak, az etruszk sírraj zok meg éppenséggel teljesen elvontak. Egyik fajta sem emlékeztei távolról sem a Buvárslr élénkségére, eletszerűségére.

1969-ben a régészvitába belekeveredtek a történészek is. Kiindulva abból, hogy a sírfestészetnek az ógörög világban semmiféle hagyománya nincs, mert a görögök — ellentétben például az egyiptomiakkal — nem hittek a túlvilági életiben, amellett kardoskodtak, hogy a Búvársír nem görög, hanem Lukán festő munkája. Legfeljebb — írták tanulmányaikban — olyan előkélő, görög származású személyt temettek a sírba, akit szülőhazája stílusában készített rajzokkal tiszteltek meg. Állításaiknak filozófiai alátámasztást is találtak. Pü- thagoraszt emlegették, illetve Paestumhoz közeli, Rroton- ban alapított iskoláját Az ő tanai között vallásos-misztikus elképzelések is voltak, elfért benne a lélekvándorlás meséje is. Még az is lehet, hogy a sírba temetett személy Pütihagorasz követője volt, de egyáltalán nem biztos, hogy görög, s így a sír- rajzok is, csak görög stílusúak, utánzatok, de tukán eredetűek.

A vita mind hangosabbá kerekedett, úgy látszott, elnyomja Napoli professzor hangját. Miig egy napon, 1969. július 12-én Luigi Franco földműves mondott valamit, hangosan, ékes toszkán nyelven. A salemoi öböl környéke arról is híres, hogy itt terem a legszebb articsóka. Luigi Franco büszke volt szépen ápolt articsókaföldjére. Ezen a júliusi napon ekéje valamibe beleütközött, sőt meg is sérült. Mindjárt sejtette, hogy valami ókori kő lehet, mostanában sokat hallott az ilyenekről. Az első perceikben csak a szerszámot sajnálta, de azután eszébe jutott, hogy a múzeum jutalmat ad annak, aki földjén valami régiséget talál; így hát bejelentette a kárát. Még aznap odamentek a régészek, s egy sírt találtak Luigi Franco földjén. A sír üres volt és testetlen. De tovább ástak az articsókák alatt. Négy nap múlva, július 16-án feltárult a paestumá „holtak városa”: a következő

három hónap során 83 sírkamra került felszínre, a legtöbbjük a legelső freskóhoz hasonló, élénk színű falakkal.

Ma 140 freskót vizsgálnak a régészek, a sírkamrafalakat feltárás után azonnal a helyi múzeumba szállították. Az azóta odasereglett régészek szerint Paestum „a görög festészet nagy pillanata”, s a holtak városa aligha ígér kevesebbet mint a trójai, mükénéi vagy az egyiptomi „régészparadicsom”, tehát azok a centrumok, ahol beláthatatlan lehetőségei vannak a kutatásnak.

A freskók eredetének vitája tehát — bizonyítékok bőségében — eldőlt, a kormeghatározásban a sírokban talált, s már jól ismert „eredeti” görög vázák is segítettek. A rajzókon természetesen sokhelyütt kimutatható a liukán hatás, de a görög mitológiából ismert figurák és jeleneteié nem hagynak semmi kétséget afelől, hogy alkotóik görögök voltgk.

Az átlag 2 méter hosszú, másfél méter széles és 90 centiméter magas sírkamrák falait azonnal vegyszeres és műszeres vizsgálatok alá vetették. Az éles fények ismételt, javított ecsetvonásokat is elárultak már a holtak árnyékát a Stdxen átszállító Kháron, a kocsit hajtó Hermész alakjain, a harci jeleneteken, a szarvasvadászokom, a sárkányokon, griffeken. A jeleneteket, az egyes figurákat gyakran keretezik díszítő elemek, virágok, gránátalmák, amelyek szintén a vázákról ismert vonalak, a termékenység szimbólumai.

A helyszínen gőzerővel folynak az ásatások, a múzeumban pedig jóformán kezdetén vannak a tudományos vizsgálatoknak. Az első kérdések, amelyekre a kutatóknak fe- lelniök kell: miként lehetséges, hogy a föld teljes épségben őrizte meg két és fél • ezer éven át a freskókat. A földközi-tengeri medencék földiének klimatikus körülményei kedvezőek ugyan, de ez a tény önmagában még nem kielégítő magyarázat. Másfelől a>z sem érdektelen, hogy a penészesedést milyen tényezők akadályozták meg. mi volt a festékek kötőanyaga, mi állt ellen a gombásodásnak. a baktériumoknak — és az idő vasfogának.

(A Delta júliusi számából.)

V. Gy.

Szintetikus, úgynevezett raasche- lon alapanyagból készült fehér (még mini) szoknya, fehér betétes, nyomott mintás hosszftott blúzzal. A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár terméke. Az új alapanyagú, különböző fazonú és mintázatú ruhákból az Idén 300 000 darabot hoznak forgalomba

Fiatal lányok részére tervezett, bővülő szárú, világos nadrágkosztümök. Fiatalos kiegészítőjük a pettyes, tarka muszlinsál. Hűvösebb napokra, üdüléshez, utazáshoz praktikus, divatos öltözék. A Gyapjúmosó- és Szövőgyár vékony, gytirődésmentes szövetéből a Divattervező Vállalat tervezte.

(MTl-fotó — Hadas János felv.)

Szépítőszereh régen és ma

Kozmetikus kongresszust tartottak a közelmúltban Párizsban. A világ minden tájáról érkeztek szakemberek a divat- és a szépítőszerek fővárosába erre az alkalomra: Magyarországról Komjáthyné Fe. her Zsóka kozmetikust hívták meg a több hetes rendezvény- sorozatra.

— Mit látott, mi újdonságot hozott a párizsi kongresz- szusról ?

— Különösen azok a kozmetikumok, alapanyagok ragadták meg figyelmemet, amelyeket a magyar kozmetikusok is felhasználhatnak, hozzájuthatnak. Párizsban évek óta nagy divat és siker a gyógyvizekkel, forrásvizekkel a hidratánkezelés. Porlasztóval viszik fel az arcra az Évian vizet és pakolással rögzítik. A hatás meglepő, a bőr felfrissül, feléled. Magyar- országon köztudottan sok a forrás, a gyógyhatású víz. Kozmetikában nagyszerűen felhasználható.

Láttam plasztikai sebészeti műtéteket — szájkorrigálást, szemnagyítást, ránceltűnte- tést, mellplasztikát. Az egyik angol kozmetikus vörös és fehér foltos páciensei részére készített speciális anyagokból alapozószerű losziont és krémet, melyet különböző szín- árnyalatban, variálva rakott a bőrre. Egy francia orvos báránysejteket ültetett az emberi szervezetbe, sejtfelfrissítés céljából. Kozmetikai szerek közül most nagyon divatos a ráncok elleni Germe Deblé-, a nyugtató hatású Azu- lene-pakolás, s vezető helyre került a plantapakolás. Mi itthon abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy bőséges választék áll rendelkezésünkre a sokféle kitűnő hatású gyógynövényből, amelyek kozmetikai felhasználása ma is időszerű.

— Hallott egzótikus kozmetikumokról is ?

— Megismerkedtem távol- keleti országok képviselőivel. A japán kolléganő mesélte, hogy hazájában a családtagok az évezredek óta ismert fogásokkal masszírozzák egymás testét. A kozmetikusok Japánban kicsi, könnyű gépekkel dolgoznak, kedvelik az ultrahang- és tranzisztoros kezelést. Véleményük szerint az álom szépítő hatással van a bőrre, hogy a páciensei álomba merüljenek, bekapcsolják a magnetofont, amely konyhazajt és esőkopogást hallat. Kozmetikai műhelyüket miniatűr japán kertecskével, bokrokkal, törpe fákkal, sziklákkal. vízesésekkel díszítik. A pakolások alapanyagát — az algát, a tengervízből nyerik. Karcsú alakjukat a halból, rákokból, tengeri füvekből, rizsből álló táplálék biztosítja.

— Az iráni kozmetikusnő Teheránból jött. Tőle hallottam, hogy a bennszülött nők a trópusi növények nagy leveleit megszárítják, famozsárban összetörik, pálmaolajjal keverik és arcukra kenik, hogy bőrük megfiatalodjék. Az alexandriai nők már évszázadok óta tudják, hogy a teknős-béka vére „örök ifjúsággal” ajándékozza meg az embert. (Sok kozmetikai szer készül teknőckivonattal).

Ezért az alexandriai nők a nap első sugaraival kelnek, s indulnak a halásznegyed felé, ahol a halászoktól borsos áron vásárolják meg a friss teknősvért.

— A szépítő-, fiatalító szerek közé újból bevonult a szívvel való fiatalítás. Galambszív, szívkivonat igen népszerű a fiatalodni vágyó francia páciensek körében. Azt már nagyanyáink is tudták, hogy az esővíz, a hóié hatásos szépítőszer. Most hivatalos elismerést kapott a néphit. A St. Luisi egyetem biológusai kísérleti pocsolyában egysejtű moszatokat tenyésztettek. A vizsgálatok megállapították, hogy esőzés után megnő a víz B—12 vitamintartalma. Különösen áll ez májusi és júniusi esőzések idején. így most már tudományos alapot is kapott a sokat publikált hidratánke- zelés, amelyet a világ asszonyai már ősidők óta használnak. Használják hát lányaink, asszonyaink ma is bátran a vegyipar korszakában.

Kádár Márta

Jó fogást!

Ha valaki társaságban elmondja, hogy kedvenc időtöltése a horgászás, többnyire megmosolyogják. Nagyon ritkán sikerül Így, társaságban, beszélgetés közben bárkit is meggyőzni, hogy milyen érdekes lehet ez az időtöltés, jobban mondva szenvedély. A legtöbb ember úgy képzeli, hogy aki nem sportszerűen horgászik, az valamiféle filozofálásra hajlamos egyén, aki órákig, esetleg naphosszat ül a vízparton, és várja, hogy egy öngyilkosjelölt halacska bekapja a horgot. Ezeket szokták „kukacfürösztőnek” és „zsinóirnosónak” csúfolni.

A sporthorgász viszont megsértődne, ha feltételeznék róla. hogy órák hosszat ül a vízparton, és ráadásul még kukaccal eteti a halakat. A sporthorgász csaknem állandóan mozog és műlégigyel, s legfeljebb villantóval dolgozik. A halásizás magasiskolája a műléggyel való halfogás. És mivel az a híre, hogy nehezen megtanulható, sokan meg sem próbálják. Még alig akadt, aki példáiul megbánta volna, hogy hozzáfogott a piszitrángozás- hoz. A műléggyel való horgászáshoz is türelem kell, de az aki hosszú gumicsizmáiban bent áll a vízben és kiveti horgát, olyan feszültséggel várja a pisztrángot, hogy unalom szóba sem kerülhet. Aki csak egyszer is átélte azt

az izgalmat, amely akkor támad, amikor az erős pisztráng felbukkan a víz felszínére, hogy a horgász által ügyesen eléje helyezett műlegyet, valamilyen ínyencfalatnak vélve bekapja, utóbb már maga fog mosolyogni azokon, akik a horgászást unalmasnak találják.

Persze, nem csak müléggyel és villantóval lehet horgászni. A békés halfajták halászatára ezek nem alkalmasak. Akinek egyszer horgára akadt egy tízkilós ponty, amelyet sikerült partra is vonszolnia, az egy életen élt emlegeti majd küzdelmét a nagy hallaiL

Nyilvánvaló, hogy még a jól felszerelt és szerencsés horgásznak sem sikerül naponta a fogás. De a horgászás sokkal több mint hal- szerzés a halászléhez. Aki csak azért vesz horgászboltot a kezébe, hogy némi változatosságot hozzon étrendjébe, az okosabban teszi, ha a halboltban szerzi be magának kedvenc halát

A horgászás nem unalmas üldögélés a vízparton, hanem kiváló lehetőség a hajszás, modem életből való kikapcsolódásra. A folyók és tavak természeti szépségei is hozzájárulnak, hogy ez a sport és szórakozás testi és lelki felüdülést hozzon.

E. R.

RECEPTEK

Meggyes, cseresznyés rétes. A kinyújtott, kissé megszikkasztott, zsírral meglocsolt réteslapot meghintjük zsemlemorzsával. Az asztal teljes szélességében jól megszórjuk kimagozott, levétől lecsurgatott meggyel, vagy cseresznyével, ízlés szerint meghintjük porcukorral (s fél kiló gyümölcsre 5—6 deka diót számítva) és darabosra vágott dióval. Ízesíthetjük még fahéjjal is. Felgöngyölítjük, a tetejét zsírral megkenve, szép pirosra Sütjük.

Meggyes lepény. 10 deka vajat 10 deka porcukorral és 6 tojás sárgájával habosra keverünk. Lassan hozzávegyítünk 10 deka lisztet (fele lehet szitált zsemlemorzsa Is). Egy csepp fahéjjal, vagy citromhéjjal ízesítjük. Késhegynyi szódabikarbónát és végül a 6 tojás kemény habját vegyítjük hozzá. Kivajazott, meglisztezett tepsibe öntjük, a tetejét megszórjuk gyümölcscsel és lassú tűznél pirosra sütjük. Készíthetjük cseresznyével, ribizlivel is. A kisült tésztát vaníliás porcukorral meghintve hosszúkás darabokra vágjuk.

Málnakrém. 15—20 c\eka jól megmosott, leosurgatott gyümölcsöt szitán áttörünk, ízlés szerint cukrozzuk 10—15 deka cukorral, s elkeverjük 7 deci tejszínből vert kemény tejszínhabbal. Egész szem gyümölcsökkel díszítjük. Jól lehűtve fogyasztjuk. Piskótatésztát adunk mellé. Készíthetjük eperből, őszibarackból is.

Eperparafé. 5 tojás sárgájából, fél liter tejjel és 25 deka porcukorul lassú tűzön, vagy gőz fölött állandó keveréssel sűrű krémet főzünk, s kihűtjük. Közben 3/4 kilónyi megtisztított epret szitán áttörünk és hozzá keverjük a kihűlt krémhez. 3/4 liter tejszínt kemény habbá verve elvegyítjük a krémmel. Üvegtányérkákba rakjuk és 2—3 órára hűtőszekrénybe tesszük. Készíthetjük málnából, őszi-, vagy kajszi- barackból is. Készíthetünk vegyes parfét is. Fele-fele, vagy harmada arányban Ízesíthetjük vaníliával, gyümölccsel, csokoládéval is.

Málnahab: 30—40 deka gyümölcsöt pKxrcelántálban jól összetörünk. (Ha nem szeretjük magvasan át i3 passzíroz- hatjuk.) Ízlés szerint 10—15

deka porcukorral édesítjük. 5 tojás fehérjéből kemény habot verünk, s hozzá vegyítjük a gyümölcspéphez. Poharakba, vagy mély üvegtálakba rákjuk, a tetejét tejszínhabbal, vagy cukrozott tojáshabbal és málnaszemekkel díszítjük. Lehűtve tálaljuk. Készíthetjük eperből, ribizliből, kajszibarackból, őszibarackból is. Babapiskótát, vagy házi készítésű piskótatésztát adhatunk mellé.

Likőrös eperkrém. Mély tá- nyérkákat háromnegyed részig megtöltünk megtisztított, cukrozott eperrel, s annyi cukrozott. áttört ep>er levét öntjük rá, hogy ne fedje él teljesen a gyümölcsöt. Citromlével egy p>ohárka konyakkal, rummal, vagy ízlés szerinti fűszeres aro- májú likőrrel ízesítjük. A tetejére keményre vert, cukrozott tejszínhabot rakunk, néhány szem eperrel díszítjük és hideg helyen pár órát érlelj ük.

Bundás kajszibarack. Érett, nagy, húsos kajszibarackokat meghámozunk. Kettévágjuk, porcukorral jól meghintjük, s kicsit állni hagyjuk. Közben 4 tojásból, hat evőkanálnyi liszttel és kevés tejjel sűrű palacsintatésztát készítünk. Egy kevés kis olvasztott vajat adunk hozzá, majd el vegyi tjük a tojások keményre vert habjával. A fél barackokat a tésztába mártva, evőkanállal úgy rakjuk forró zsírba, hogy bőséges bundája legyen. Mindkét oldalán pirosra sütve, vaníliás, vagy fahéjas porcukorral meghintve forrón tálaljuk.

Habos gyümölcslepény. Másfél pohár lisztet, egy pohár cukorral, egy pohár tejjel, egy egész tojással, 5 deka vajjal, s egy fél adag sütőporral jól összedolgozunk. A tésztát vajjal kikent tepsiben félig megsütjük. Közben 30—40 deka gyümölcsöt megtisztítunk. (Lehet eper, meggy, málna, sárga- és őszibarack, szilva.) Szép sorjában, hogy az egész tésztát egyenletesen beborítsa, rárakjuk a félig megsütött tésztára. Meghintjük kevés zsemlemorzsával és a gyümölcstől függően több, kevesebb porcukorral. (Ha kedveljük, szórhatunk rá egy kis törött fahéjat is, vagy darált diót.) A tetejét • 2 tojás sárgájából keményre vert, kissé megcukrozott tojáshabbal borítjuk, és nem túl meleg sütőben, szép pirosra sütjük.

NÓGRAD — 1970. július 12., vasárnap U