Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-12 / 162. szám

Kevesebb gyümölcs — több pénz Ügy mondják tréfásan, hogy a balassagyarmati járás bo- gyósgyümöles-tei-mesztő terű. Jeteinek Drégelypalánk a fő­városa. Nem véletlen ez a tré­fálkozás, hiszen valóban Dré- gelypalánk állt rá elsőként a valóban nagyüzemi szamóca-, málna, és feketeribizli-ter- mesztésre. Mind a három bo­gyós gyümölcsből 100—100 holdon telepítettek, s a dré- gelypalánki málna hamarosan ismert lett nemcsak megyénk, ben, hanem az országhatáro­kon túl is, ahová a gyümölcs zömét szállították, s ma is szállítják. Drégelypalánk hírét csak növelte az a társulás, ame­lyet a Szondy György Tsz az ipolyvecei Szabadság és a hont) Győzelem • Tsz-szel ho­zott létre szörp készítésére.1 A szörpüzem címkéje most már a három község hírét viszi szét az országban. Kapás Jó­zsef, a termelőszövetkezet el­nöke mesélte, hogy nemcsak az élelmiszer-kiskereskedel­mi és vendéglátóipari üzle­tekbe viszik el szívesen a Pa­lackos málnát és földiepret, hanem újabban az üdülőket is ellátják az üzemükben készült málnaszörppel, narancsitallal és jaffával. Sőt. valószínűleg a pártkongresszus résztvevői­nek is ők szállítanak palacko­zott málnaszörpöt kelencezer üveggel. Drégelypalánkon már ott tartanak, hogy ezekben a na­pokban nemcsak a munkáról, hanem eredményekről is le­het beszélni, hiszen a szamó­caidény befejeződött, s javá­ban tart a málna- és fekete- ribizli szedése. Éppen ezért megkérdeztük Korcsok Józse­fet, a drégelypalánk: Szondy György Tsz főkönyvelőjét, milyen volt a termés, és ho­gyan alakult a pénzügyi be­vétel. Meglepetésünkre azt válaszolta, hogy gyenge volt a termés, de csodálkozásun­kat rögtön leintette azzal, hogy éppen ezért jó ára volt a gyümölcsnek. Ügy is lehetne mondani, hogy kevesebb volt a termés szamócából mint ál­talában lenni szokott, de a tavalyinál sokkal jobb, pénz­bevételben pedig éppen két­szerese a tavalyinak. Eddig már több mint ötmillió fo­rint szamócából a termelőszö­vetkezet bevétele, s ennek fe­lét kifizették jövedelemként azoknak a tsz-tagoknak, akik a szamócaterületeket gondoz­zák. Így is mintegy 200 ezer forinttal teljesítette túl bevé­teli tervét a termelőszövetke­zet, pedig még a málna és fe- keteribizli szedése jócskán hátra van. A szamóca 14—15 forintos átlagáron kelt el, s még a dzsemnek való, apró gyü­mölcsnél is megfizették a tíz forintot kilónként. Egyébként a szamóca teljes egészében exportra megy, csak az ap­róbb szemű, amely már nem Hűtővagonba kerülnek az exportrekeszekbe szedett málna­bogyók. Ezek a hűtővagonok viszik el Svájcba és a buda­örsi repülőtérre az illatos gyümölcsöt, amely a repülőtérről egyenesen Angliába utazik. üti meg az előírt méretet, ke- ségű földiepret és málnát a rül a belföldi piacokra. gyárnak is. A málnát is nagyrészt kül­földre szállítják, ami viszont visszamarad, az a három tsz szörpüzemébe kerül, ahol pulpnak dolgozzák fel. Nagy a kereslet tehát mál­nában is. A Dunakeszi Gyü­mölcs- és Konzervgyár veze­tői is gyakori vendégek a ter­melőszövetkezetben, epret és málnát szeretnének vásárolni, de képtelenek konkurrálni a magas exportárakkal. Tekin­tettel arra, hogy a drégely- palánki tsz-nek jó a kapcso­lata a dunakeszi konzerv­gyárral, a szövetkezet vezetői biztosítanak bizonyos mennyi­Június vége óta Drégelypa­lánk csaknem egész lakos­sága a határban tölti nappa­lait, korán reggel megkez­dődik a bogyós gyümölcsű- ek termésének szedése. A délutáni órákban a HUN- GAROFRUCT megbízottja a szamócatáblák szélén, a he­lyi átvevőtelepen osztályoz­va veszi át a friss gyümöl­csöt. Jelenleg a málna a slá­ger, amiből ugyancsak sok tér. mett Drégelypalánkon. s az is olyan nagy szemű, amilyet nem minden esztendőben lát­ni. Lakos György Élni tudtunk a kopott Beszélgetés Berki Mihállyal, a megyei tanács csúcsvezetőségének titkárával A párt IX. kongresszusán elfogadott Szervezeti Szabály­zat kibővítette a hivatali pártszervezetek jogkörét, biz­tosította számukra az üzemi pártszervezettel azonos jogo­kat, az ellenőrzés és a beszá­moltatás jogát. Ezek alapján a hivatali pártszervezeteknek a párthatározatok, az állami határozatok végrehajtásának szervezése mellett — ellen­őrző munkájukban — a hiva­tali munka egészével kell foglalkozniuk. A szocialista törvényesség betartása, a bü­rokrácia elleni harc, a szak­mai munka támogatása, a ha­táskörök decentralizálásának segítése és a személyzeti mun­ka javítása a legfontosabb feladataik. Ezekről beszélge­tett munkatársunk Berki Mi­hállyal, a megyei tanács csúcsvezetőségének titkárával. — Mi volt az utóbbi idő­ben legfontosabb tevékeny­ségük? — kérdeztük. — Elöljáróban jelentem ki, hogy megítélésünk szerint él­ni tudtunk a kapott lehetősé­gekkel — mondotta a beszél­getés során Berki Mihály elv­társ. — A megyei tanács csúcsvezetősége és a hozzátar­tozó alapszervezetek tevé­kenységében az elmúlt négy évben a gazdaságpolitikai kérdésekkel való foglalkozás dominált. 1986-tól. azóta, hogy a Központi Bizottság meghoz­ta a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló határozatát, a vállalat irányítással, a ta­nácsi önállósággal, a szocia­lista demokratizmus szélesíté­sével, a hatáskörök decentra­lizálásával, a kettős aláren­deltség megszűnésével össze­függő kérdések rendszeresen napirendre kerültek. A gaz­dasági mechanizmus reform­jának tartalmi kérdéseivel összefüggésben az előkészítés időszakában a tanács párt- szervezetei kezdeményezőleg léptek fel és elérték, hogy a gazdasági mechanizmus lé­nyegét sikerült a párttagság­gal -és a pártonkívüli dolgo­zók többségével megértetni és elfogadtatni. — Milyen tények bizo­nyítják ezt az állítást? A megnövékedett tanácsi önállóság, a feladatok decent­ralizálása megkövetelte, hogy pártszervezeteink is foglal­kozzanak az alsóbb tanácsok irányító, ellenőrző munkájá­nak megjavításáról szóló me­gyei párt- és tanács vb-hatá- rozat végrehajtásával. EV mondhatjuk, hogy a határo­zat megvalósulása jó úton ha­lad, az alapszervezetek és az egyes osztályok konkrét in­tézkedési tervet kidolgozva munkálkodnak az irányító és ellenőrző munka színvonalá­nak emelésén. A tanácsi munka egyszerű­sítése és decentralizálása so­rán párttagjaink példamuta­tásával több javaslat érkezett, aminek eredményeképpen számos hatósági jogkör járá­sokhoz. illetve községekhez került. Rendszeresen foglal­koznak alapszervezeteink a községi közös tanácsok szer­vezésére hozott párt- és ta­nács vb-határozatok végrehaj­tásával, a megye lakosságá­nak, a dolgozók panaszainak, beadványainak gyors és haté­kony intézésével. — Ebben a munkában milyen szerep jutott a párt­csoportoknak? — A sokoldalú és bonyolult feladatok megoldásában véle­ményem szerint jelentős sze­rep hárul a hivatali alapszer­vezetek sajátosságainak meg­felelően a pártcsoportokra. A különböző osztályokat, terüle­teket összefogó alapszerveze- tek tevékenységének össze­hangolásában,1 a pártmegbíza­tások teljesítésének ellenőrzé­sében, a feladatokra való szervezésben a pártcsoportok tevékenysége kiemelkedő. A hi_ vatali pártszervek munkájá­ban a hivatal előtt álló fel­adatok segítése jelentős he­lyet foglal el. Éppen ezért a csúcsvezetőség és az alapszer­vezetek együttműködési prog­ramot készítettek a hivatal előtt álló feladatok segítése érdekében. így többek kö­zött a tanácsi dolgozók po­litikai, szakmai felkészültségi színvonalának növelését. A felsőbb párt- és állami szer­vek által hozott határozatok végrehajtásának segítését. A közhangulat formálását, a kul­turált, figyelmes és lelkiisme­retes ügyintézést, és a bürok­ratizmus elleni harcot, a párttagok és pártonkívüliek kapcsolatát, de sorolhatnám tovább is. Végső soron a csúcsvezetőség és az alap­szervezetek a munkaprog­ramban rögzített célkitűzé­seknek és feladatoknak meg­felelően több olyan témát tűztek napirendre vezetőségi és taggyűléseken, amelyek a hivatali munka egészét, illet­ve annak kiemelt részterületét érintették. Itt mondom el azt is, hogy a hivatalvezetés kü­lönböző témákban kikéri a csúcsvezetőség véleményét. Az együttműködési program alapján kialakult munkastí­lus megfelelő módon segíti Magyar írók ai árvízkárosultakért Az árvíz sújtotta országré­szek megsegítésére a Magyar írók Szövetsége — az egyéb felajánlásokon túl —, fizikai munkával is segíteni kívánja a mielőbbi helyreállítást. Az író­szövetség éppen ezért ötven íróból álló építőbrigádot küld Fehérgyarmatra. A brigád jú­lius 12-től 19-ig vesz részt Fe­hérgyarmat házainak felépíté­sében. Eelsősorban a lapát nyelét fogják meg íróink, épí­tői segédmunkát kívánnak vé­gezni. A felmerülő költségeket az Írószövetség viseli. A bri­gádot a Budapesten élő író­kon, költőkön kívül a nagyobb vidéki szellemi centrumaink­ban élő alkotók teszik ki. A múltkoriban megdöbben­tő hír érkezett hozzánk Mi- hálygergéről. Arról értesítet­tek, hogy pusztulnak a szarvasmarhák. Akinek vala­mi köze is van az állattenyész­téshez, érzékenyen reagál az ilyen bejelentésre és igyek­szik felderíteni a valóságot. Nem Is szólva arról, hogy a hozzánk továbbított értesítést azzal a szándékkal küldték; eszközeinkkel tettre mozgósít­sunk mindenkit, aki segíthet valamit. Akkor kezdett érdekessé válni a dolog, amikor megkér­deztük az állatorvost, hogy mi ebből a hírből a valóság? Értetlenül nézett ránk. Ter­mészetesen a legapróbb rész­leteket sem kikerülve, utána­néztünk a dolognak. Kiderült, a híresztelésből annyi az igaz­ság, hogy még a bárányok el- lése idején — ötszáz bárány született — öt kisbárány el­pusztult. A betegség okát nem ismerték, felderíteni sem tud­ták, az egyik elpusztult álla­tot felküldték Budapestre a kutatóintézetbe, hogy állapít­sák meg, mi okozta vesztét. Még nem kaptak választ. Bizonyára sokakat érdekel, hogy kitől ered ez a valótlan hír, amely egy nagyüzemi gaz­daság tekintélyét ássa alá. Mikor a tsz irodájába be­léptünk, és megkérdeztük a tsz elnökét, hogy mi erről a híresztelésről a véleménye, ő is azt kérdezte: Egy bejelentés nyomában Lelepleződött a rágalmazó — Ki mondta ezt? Azonnal indultunk az állat- tenyésztő telepre. Tudni kell Mihálygergéről. hogy náluk az iparmedence közelsége miatt nincs különösebb hagyománya a szarvasmarha-tenyésztésnek. A tsz megalakulása előtt csak néhány háznál tartottak tehe­net. A majort Is a megalaku­lás óta építették. Először egy szerfás ólat, ahová térdig érő sárban, úttalan szántón ke­resztül lehetett eljutni. Né­hány esztendővel ezelőtt épí­tettek bekötőutat, több millió forintért. Felépítettek utána egy korszerű tehénistállót. be- bejezés előtt áll a legújabb, 132 férőhelyes istálló építése. Az istállókba bevezették a vi­zet, fejőgépekkel fejnek, és az egy tehénre jutó évi tej­termelés 2800 liter, amit az idén háromezerre akarnak emelni. Találkoztunk a hízómarhák megtekintésekor Varga Gyulá­val, a hetvenéves gondozóval. Ha látni akar valaki büszkél­kedő gondozót, akkor ne saj­nálja a fáradságot, keresse fel ezt az embert. Biztosan el­mondja, amit nekünk; — Tudják, milyen elégedett volt a kereskedő, amikor be­lemarkolt az állat combjába? Lehetett is, mert ilyen jószá­got a környéken nem talál. Csak addig álltak üresen a férőhelyek, amíg kitakarították az istállót. Már- újból hízók kérődznek benne. Az öreg Varga pedig most, mikor még csak félidősek az állatok, fo­gadni kész, hogy nem találunk jobbat a környéken. Lehet, hogy igaza van. Kint jártunk a Forrai ha­tárrészen is. Elsőrendű a he­gyi legelő és az istállótól mindössze néhány száz méter­re fekszik. Ide hajtják ki a teheneket. Mert a takarmány- ellátás gond a tsz-ben. Mi­kor rátértek a szarvasmarha­tenyésztésre, ötven holddal megnövelték a takarmányter­mesztő területet. De vétek is volna ezeket a jó legelőket ki­használatlanul hagyni. Jártunk a Ligetes dűlőben is. Nyári szállásra ide terelik a növen­dékeket. Tudományos igény­nyel derítették fel, jót tesz-e ez az állatoknak. A jó legelő, a napfény, a levegő, a szük­séges jártatás edzi őket. Amel­lett, hogy itt bőségében van a jószág a takarmánynak, még öt-hat vagonnal be is takarí­tottak innen szénát. Ez a valóság, erről győződ­tünk meg, ellentétben a felje­lentővel. Mert ha az illető azt jelenti be Mihálygergéről, hogy a megöregedett gondo­zók miatt veszélyben van a községben a nagy költséggel, sok fáradsággal megteremtett, szakosított állattenyésztés, sen­ki sem vitatkozik. Mert ez Igaz. A fiatalok nem mennek az állattenyésztésbe. De olyasmit állítani, hogy pusztul az állomány, ez nem igaz. Láttuk mi ifjú Fenes Lászlót, a főállattenyésztőt, és Gyalog Jánost, a főagronó- must vitatkozni azon, mit csi­náljanak, hogy még jobb le­gyen az állomány, nagyobb a tejtermelés. Ilyen aggódó em­berek keze alatt nem hull el jószág. Tulajdonképpen egy község­beli sértődött ember állította, hogy hull a jószág. Haragból tette, nem számolt azzal, hogy a harag nem jó tanácsadó. így röppent fel a mihálygergei tsz-ről a híresztelés. Hogy mi lesz a rágalmazó sorsa, már nem a mi dolgunk. A gergei- ek azonban örüljenek, hogy a rágalmazó ma már nem talál hitelre, könnyen lelepleződik. Bobál Gyula egyrészt az állami feladatok megoldását, másrészt a hiva­tali pártszervezet ellenőrző munkájának javítását. — Hogyan foglalná össze a csúcsvezetés előtt álló to­vábbi feladatokat? — A pártunk X. kongresz- szusára való felkészüléssel egy időben alapszervezeteink készítik beszámolóikat a vég­zett munkáról, és vizsgálják azokat a területeket, ahol a jövőben fokozni kell a mun­ka hatékonyságát. A feladatok között a jövő­ben is első helyen lesz a ta­nácsi dolgozók politikai kép­zettségének fokozása és rend­szeres, politikai tájékoztatá­sa. E mellett erősíteni kell az állami határozatok végrehaj­tásának pártellenőrzését. Je­lenleg ugyanis ez a pártirá­nyításnak egyik leggyengébb része. Gyakran nem kísérjük még figyelemmel a párt po­litikájának gyakorlati meg­valósítását szolgáló állami intézkedéseket és nem is el­lenőrizzük az állami határoza­tok végrehajtását. Ezen a té­ren el kell érni. hogy a fel­sőbb pártszervek és a válasz­tott tanácsi szervek állásfogla­lásai, határozatai gyorsabban, szakszerűbben és maradékta­lanul végrehajtásra kerülje­nek. Mindehhez ki kell alakí­tani a csúcsvezetőség és az alapszervezetek legmegfele­lőbb munkastílusát. Vizsgálják alapszervezeteink a beszámolók készítése során a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztésének újabb módszereit és lehetőségeit, a pártirányítás hatékonyságát. Ügy gondoljuk, hogy a kongresszusra való felkészü­lés során, amikor az alapszer­vek értékelik eddigi munká­jukat, vizsgálják az egyes te­rületen elért eredményeket és problémákat. E vizsgálatok elősegítik majd a párt szer­vezeti életének fellendülését és a pártpolitikai munka mel­lett. ráirányítják az alapszer­vezetek figyelmét a tanács előtt álló legfontosabb gazda­ságpolitikai feladatokra is. Többek között: a harmadik ötéves terv, ezen belül az 1970. évi tervfeladatok mara­déktalan teljesítésére és a kö­vetkező negyedik ötéves ter­vünk célkitűzéseinek' megis­merésére, a megye negyedik ötéves tervének elkészítésével kapcsolatos feladatokra. Pártszervezeteink a felké­szülés során értékelték a párt­tagok pártmegbízatásait, s jelenleg a legfontosabb fel­adat a választások káder­előkészítése. Célunk az, hogy a vezetőségekbe olyan kom­munisták kerüljenek, akik ér­tik és érvényesíteni tudják a párt politikáját, a kommunis­ta erkölcs követelményei sze­rint élnek, a munkában és a magánéletben tanúsított pél­damutató magatartásukkal megszervezték munkatársaik megbecsülését, elismerését — mondotta Berki Mihály elv­társ. S. L. Polni Den 1970 Az idén történt meg először, hogy az ultrarövidhullámú hét versenyén négy rádióamatőr állomás vett részt megyénkből. Közülük kettő úgynevezett ki­települt állomás volt — a Na­rancson és Szandaváralján —, kettő pedig helyből, Salgótar­jánból dolgozott. A berendezések teljesítmé­nyéhez képest nagyszámú ösz- szeköttetést létesítettek a Pól­ói Den 1970 elnevezésű ver­senyben. Különösen a salgó­tarjáni rádióklub Karancsra települt állomása ért el jó eredményt, ahonnan — egy Watt teljesítményű tranzisz­toros adóval dolgoztak — na­gyobb távolságok áthidalása sikerült. NOGRAD — 1970. július 12., vasárnap i á

Next

/
Oldalképek
Tartalom