Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-09 / 159. szám

Nógrád a Jegbetcgcbb megye Megyénk társadalombiztosítása 1969-ben A napokban tették közzé a Szakszervezetek Társadalom- biztosítási Főigazgatósága 1969. évi statisztikai jelenté­sét. Az adatok hazánk tár­sadalombiztosításának továb­bi fejlődéséről tanúskodnak. 1969-ben az ország lakosságá­nak 97 százaléka részesült társadalombiztosításban és a kiadásokra a nemzeti jövede­lem több mint 11 százalékát fordítottuk. A műit évben a dolgozók jogosultságát több új jogszabályi rendelkezés bő. vitette, első alkalommal fi­zettek például táppénzt a nyereségrészesedés után. Az SZTK főigazgatóságának je­lentése érdekes adatokat tar­talmaz Nógrád megyéről is. LEGMAGASABB A TÁPPÉNZES ARANY A statisztika szerint me­gyénkben a táppénzre jogo­sultak száma 69 ezer, a be­tegellátásra biztosítottak szá­ma— a vasutas dolgozókkal együtt — 123 ezer fő. Nóg­rád változatlanul az ország „legbetegebb” megyéje: 6,8 százalékos táppénzes arányá­val messze megelőzi a többi megyét. (Nógrád után Komá­rom és Borsod 6—6 százalék­kal következik). Figyelemre érdemes adat az is, hogy a salgótarjáni igazgatóság terü­letén 7,5, a balassagyarmati­nál pedig 4,7 volt a táppén­zesek aránya. Ez utóbbi 0,1 százalékkal az országos átlag alatt van. Növekedett a gyógyszerfel­használás is. Az egy gyógy­szervényre jutó költség 20,10 forint volt, országosan a leg­magasabb. Az egy biztosított­ra jutó évi gyógyszerköltség 360 forint, szintén több mint egy évvel korábban. Az egy ipari biztosítottra jutó úti­költség 23,51 forint a mező- gazdasági tsz-biztosítottaknál pedig 14,09 forint volt. SEGÉLYEK A statisztika szerint 100 biztosítottból az iparban 17,3, a mezőgazdaságban 5,9. a csa­ládi pótlékban részesült csa­ládok száma. Országszerte po_ zitív hatása van a gyermek- gondozási segélynek. 1969-ben 870 millió forintot tett ki a segélyezés költsége, az 1968. évi 449 millióval szemben. (1970-re 970 millió forint a költségvetési előirányzat). Ezer lakosra 1969-ben 15 él- vesziiletés jutott. Nógrád me­I 1-20 évei fiatalok! A Magyar Rádió és Televízió szerkesztői fokozottabban szeretnének támaszkodni ifjú nézőik, hallgatóik véleményé­re. Ezért várjuk olyan 14 és 20 év közötti tanuló, szakmun­kástanuló. illetve a mezőgazdaságban vagy az iparban dol­gozó fiatalok jelentkezését, akik számunkra a televízió és a rádió műsorairól — időnként — véleményt mondanak. Kérjük a jelentkezési lap kitöltését és visszaküldését.* A rendszeres értékelők között jutalomtárgyat, köztük tele­víziót, rádiót sorsolunk ki. Név: • •* t•*«*«••i Lakcím: ...................................... ............................................................... É letkor: ..................................................................................-................. F oglalkozás: .............................................................................................. A tanulókat kérjük: írják be, hogy milyen típusú isko­lába (gimnázium, technikum, szakközépiskola, főiskola, egye­tem, st’o.) járnak, a már dolgozók írják be legmagasabb is­kolai végzettségüket: ... Otthonukban van-e rádiókészülék? ............................................. O tthonukban van-e televíziókészülék? ........................................... K öszönettel MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ Tömegkommunikációs Kutatóközpont * A jelentkezési lapot levelezőlapra ragasztva, vagy le­vélborítékban 1 forintos bélyeggel kérjük a következő címre küldeni: „Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpont — Budapest, VIII., Bródy Sándor u. 5—7.” a i KOSSUTH RADIO: 8.20: Kamara­zene. — 9.00: Tudomány a fantá­zia tükrében, II. Ember és műem­ber. — 9.25: Verbunkosok, népda­lok. — 10.05: Éjszaka hazamentek a katonák. Sobor Antal hangjáté­ka. — 10.39: Zenekari muzsika. — 12.20: Ki nyer ma? Játék és mu­zsika tíz percben. — 12.30: Meló­diakoktél. —• 13.40: Vita a korsze­rű mezőgazdaságról. — 14.00: Beethoven: Hármasverseny. — 14 38: Acstörténetek. Vaszilij Be­lov kisregénye folytatásokban. — 15.15: Rádiószínház. Dundo Maro- je. — 16.29: Andalúziái dallamok. 16.49: Simor András hegedül. — 17.15: Kovács Apollónia népdalo­kat és nótákat énekel. — 17.35: Nyitott stúdió egy idénytémáról. — 18.00: Bizet: Carmen. Négyfelvo- násos opera. — 21.39: Albert Ist­ván népi zenekara játszik, Kürthy Éva és Marczis Demeter énekel. — 22.20: Egy éj Velencében. Részle­tek Strauss operettjéből. — 22.50: A hazai társadalomkutatás tapasz­talataiból. — 23.10: Tánczene éjfé­lig. — 0.10—0.25: Rácz Aladár Couperin-műveket cimbalmozik. PETŐFI RADIO: 8.05: Timmy Tom. Mesejáték, IV. rész. — 8.27: ránczene Finnországból. — 9.00: Weber operáiból. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 12.00: Virág­énekek. — 12.15: Rahmaninov; c- moll zongoraverseny. — 12.48: ős­erdőben. sivatagban. Dr. Balog János akadémikus útibeszámoló­SOR Ja, VI. rész. — 13.20: Tenoráriák. — 13.35: Magánvélemény köz­ügyekben. Szántó Jenő írása. — 14.00: Kettőtől hatig. . . a Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.10: A Stúdió u játszik. — 18.30: Kör­kép a mai magyar novelláról. — 19.00; Hangverseny a stúdióban. — 19.40: Csárdások. — 19.52: Jó es­tét, gyerekek! — 20.00: Esti Kró­nika, II. — 20.28: Az Ifjúsági Rá­diószínpad bemutatója. Muzsikáló kút. — 21.13: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 21.39: Heinrich Heine költeményei. *— 21.45: Rádióhangversenyekről. Som. fai László műsora. — 22.24: Fog­orvosok debreceni tanácskozása. 22.34: A Zeneművészeti Főiskola Liszt Ferenc kamarakórusának hangversenye az Országos Filhar­mónia kamaratermében. — 23.47: Fábián Márta és Zsákai János cim­balmozik. — 24.00—0.10: Hírek, idő­járás. TELEVÍZIÓ: 17.58: Műsorismerte­tés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Óvo­dások filmműsora. — 18.40: Nehéz lecke. — 19.25: Esti mese. — 19.35: A nyugtalan Amerikában. Boldi­zsár Iván útinaplójából. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: „Halló”. Ifjúsági vásár. — 21.20: Egyperces novellák. Örkény István műsora. — 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 19.00 és 22.15: Tv-híradó. — 20.05: Szórakoz­tató műsor. írdessen Ö n is gyében az iparban 2370, a mezőgazdaságban 420 dolgo­zó vette igénybe a gyermek- gondozási segélyt, a biztosí­tottak 3,6, illetve 1,5 száza­léka. Ez az arány mind az iparban, mind pedig a me­zőgazdaságban meghaladja az országos átlagot. Jelentős összeget tett ki az egyéb segélyezés is. A többi között Nógrád megye minden ezer ipari biztosítottjából 27,7, mezőgazdasági biztosítottjá­ból pedig 6,5 részesült anya­gi segélyben. Temetési se­gélyt ezer ipari biztosítottból 16,9, mezőgazdasági biztosí­tottból pedig 20,9 kapott. A LAKOSSÁG 14,1 SZÁZALÉKA NYUGDÍJAS A nyugdíjasok száma az or­szág lakosságának 13,4 száza­lékát tette ki, 0,6 százalék­kal többet, mint az előző év­ben. A nyugdíjkiadás 10,3 milliád forintról 11,2 milli- árdra emelkedett. (1970. már­cius 1-től újabb, mintegy 900 millió forinttal növekszik a kiadás az alacsonyabb össze­gű nyugdíjak és járulékok kiegészítése miatt). Nógrád- ban a nyugdíjasok-járulékosok a lakosság 14,1 százalékát ad ják, 0,7 százalékkal többet az országos átlagnál. A megyei SZTK 1969-ben az iparban 2169, a mezőgazdaságban 636 öregségi, rokkantsági és bal­eseti nyugdíj, és 198, illetve 42 baleseti járadék teljesítő határozatot hozott. 1969-ben a társadalombiz­tosítási igazgatósághoz 9514 panaszlevél érkezett — 14 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Nógrád minden 10 ezer biztosítottjából 34 írt panaszos levelet, ami jóval kevesebb, mint az előző évi, de több mint az országos át­lag. A salgótarjáni igazgató­ságot például csak a szolno­ki, debreceni és a tapolcai előzi meg. A statisztika alap­ján úgy tűnik, hogy megyénk ben a javulás ellenére is nagyobb gondot kell fordíts ni az ügyintézésre. K A. NÓGRÁD - 1970. július 9., csütörtök Vadászat Új módszerek a A MAVOSZ megyei intéző bizottsága a vadászati fegye­lem, a jó vadgazdálkodás elő­segítése érdekében kezdemé­nyezte, hogy külön-külön meg­tárgyalja a vadásztársaságok helyzetét. A tárgyalást meg­előzőleg minden részletre ki­terjedően tanulmányozzák a vadásztársaságok életét Ezt követően beszámoltatják a va­dásztársaság elnökét, hogy meg­ismerjék a vezetőség álláspont­ját is a folyó munkáról. Ezt hasonlítják össze a saját ta­pasztalataikkal. Elsőnek az ipolyvecei va­dásztársaság munkáját vitatták meg a megyei intéző bizottsági ülésen Helyes lenne, ha meg­állapításai nyilvánosságra is kerülnének. Nyári feladatok Ezekben a hónapokban ala­pozzuk meg az eredményes téli vadászatokat. Most ügyelni kell az erdők, mezők csendjé­re. A szarvas a borját, az őz a gidáját tanítja, vezetgeti. Nem szabad megzavarni őket. é jó vadász most készül a vadkár elhárítására is. A vaddisznók még nem keresik fel a kultúr- területeket. De mikor érésbe indul a szálkamentes búza, a zab, majd a kukorica, búcsút mond az erdő mélyének és a kul túrterületekre veti magát. A vadriasztó berendezéseket a földtulajdonosokkal közösen szereljük fel. Ezek a hetek a legalkalma­sabbak a téli takarmány biz­tosítására is. A vadföldeket ka­száljuk le. hogy őszre friss termést hozzanak, a lekaszált takarmányt pedig kazlazzuk be. A lombtakarmány kiváló tápértékű. Most kell gyűjteni, amíg a levelek fiatalok. Ki kell takarítani a forrásokat, kitisz­títani a dagonyákat, rendbe­hozni a cserkeutakat, magas­leseket. Ha szorgalmaskodik a vadász, nyugodtan nézhet az őszi vadászidény elé. Fácánt tenyésztenek Egyre sokat ígérőbb me­gyénkben a fácántenyészet. A rétsági, az ipolvecei, az őr­halmi, a palotási, a szécsényi és a kisterenyei vadásztársasá­gok foglalkoznak mesterséges fácántenyésztéssel. A hat va­dásztársaság jelenleg 11 200 fá­cánt tenyészt. Ipolyvecén már 2000 csirke van. amíg a többi társaságnál most keltetik a to­jásokat. Kisterenyén úgy ha­tároztak, hogy ha a 2200 to­jás kikel, még az idén újabb 2000 tojást keltetnek. Azok a vadásztársaságok, amelyek fácántenyésztéssel foglalkoznak, nagyon éssze­rűen gondolkodnak. Az élő fá­cán darabonként 120 forint jövedelmet biztosít. A lőtt fá­cán ára 60 forint. Természete­sen nagy gondot jelent a fá­cánok felnevelése. Gondosan etetni kell őket, megfelelő idő­ben szabadon engedni, de to­vábbra is figyelemmel kísérni életüket és megvédeni a ra­gadozóktól. Védekezzünk a baleset ellen A vadászra mindig leselkedik a veszély: a vadászbaleset. Nem régen szomorúan kellett tudomásul vennünk, hogy is­mét halálos vadászbaleset tör­tént. Mire kell ügyelnünk, hogy elkerüljük ezt a tragédiát? A vadászatnak törvényes szabályai vannak. A lőfegyvert nem szabad betölteni, csak a vadászat színhelyén. Nyáron rosszabbak a látási viszo­nyok. Csak sejtésre, zörgésre, nem szabad lőni. Fegyverét csak akkor használhatja a va­dász, ha pontosan meggyőző­dött arról, hogy mire lő és a célponton túl senkinek nem veszélyezteti az életét. A baleset a kapzsiságból következik. Minden áron el­ejteni a vadat. Ez nem va­dászhoz méltó magatartás. Az ilyen természetű embereket távolítsák el a társaságokból, mielőtt komoly bajt okoznak. Most újból, tanfolyamok ke­retében tárgyalnak a vadász- társaságok a baleset elhárítá­sáról. Ezeket a tudnivalókat nagyon alaposan, körültekin­tően beszéljék meg. Araxty­és ezüstérmes trófeák Az országos trófeabíráló bi­zottság a közelmúltban felül­vizsgálta a Nógrád megyében 1969-ben zsákmányolt szarvas- és őzagancsokat. Ezek közül két szarvasbika-tróíeát arany­éremmel. kettőt ezüstérem­mel, az azonos időben elejtett őzbakok trófeái közül pedig kettőt aranyéremmel tüntetett ki. Az érmeket és az oklevele­ket megküldték a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának. Az értékes díjak átadására a közeljövőben kerül sor. Autósok figyelem! r —iSzolgáltatások: személy- és tehergépkocsik kis- és középjavítása, műszeres vizsgálat, garanciális szolgálat, kerékbeállitás, szervizszolgáltatás. Az AFIT XVL sz. Autójavító Vállalat 6. sz. üzemegysége július 1-től megkezdte nyári üzemeltetését. Munkaidő reggel 6—22 óráig. Munkaszüneti napokon 6—22 óráig ügyeleti szolgálat. Korszerű technológiai berendezések. Gyors és pontos munka. Időt kímél meg, ha gépjárműve javításával megkeresi az AFIT-szervizt, Állomás út AFIT XVI., sz. Autójavító Vállalat 6. sz. üzemegysége Salgótarján. Telefon: 25-30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom