Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-31 / 178. szám

Művelődési gondok Hasznoson Hasznos hegyek közé bújt más tekintetben sem alkáli- Nem is közömbös a tanácsi falucska a pásztói járásban, más igényes produkcióra, így kárendleltség vezetőinek sem. Nincsenek nagy történései, színvonalasabb társadalmi A jó célra még a télen kiíbé' ritkáin hallani róla, pedig alig eseményekre sem. A szépen reltek két alkalmas helyisé- kőhajításnyira él a járási szaporodó KISZ-esküjvőket get, az egyikben a könyvtár székhelytől. például az iskolában, vagy a kapott otthont, a A it ««mkétKzáz i lakosú tele- tEmácsi épületben rendezzük. Az eaerketszaz lakosú tele A színház iránti igényt pedig püHés kulturális elete is kévés ,.m, ... lehetőségiéit kínál az embe­másik klubélet al­ki­rekmek, főképpen szórakozita­ugy hogy próbálijuk a pásztói kielégíteni, művelődési tó időtöltésben, mert a heti ^ egyszeri mozin kívül ritka az egyéb program. Ennek több okát említi Várakozó János- né, a népművelés helyi ügyei­nek fiaital intézője: — A község művelődési otthona — mondja — korsze­rűtlen, öreg épület — ráadá­sul italbolttal terhelten. A A nehéz körülmények elle­nére is dicséretes viszont a hasznosi ismeretterjesztés. kalmas lehetne alakítására. De egyelőre csak lehetne. A község ugyan szép beren­dezést is vásárolt, ám jelen­leg külön tiszteletdíjas veze­tője van a könyvtárnak és külön a művelődési otthon­nak — ez gátol ja az egés-zsé­Igaz, ebben komoly érdeme ges kibontakozást. így is van a községet patronáló Ko- megférhetnének egymás mel­hászati Üzemeknek, amely különféle témák örökben rend­szeresen küld előadóikat, de segíti a munkát az isikolaigaz­rend elkiezésre álló helyiség ga)tó és a doktornő is. A látó­egyetlen nagyterem — min den nélkül. Itt vetőt a mozi és itt rendezünk időnként tánc- mulatságokat, de másra nem alkalmas. — Jár-e színház a faluba? — Sajnos, még a Déryné­nek stem kifizetődő, mert a te­rem befogadóképessége 130 fő és öltözők sincsenek. De az érdeklődés pe­dig azt jelzi, hogy a falu la­kóiban, erős a művelődési igény. Nem közömbös tehát, hogy lett, de kétségkívül jobb vol­na a tisztségek összevonása, hiszen a két intézmény most is közös költségvetéssel dol­gozik. A probléma végleges rendezése sajnos, egyre ha­lasztódik, ennek pedig a mű­velődési élet látja végső so­ron a kárát. Ügy látjuk, a járási tanács a közigazgatásilag . nemrég segítségére van szükség, hogy Pásztóhoz csatolt Hasznoson a továbbiákban miképpen ala­kulnak a művelődés, az igé­nyes szórakozás lehetőségei. legalább a meglevő lehetősé­gekkel jobban élhessenek a hasznosiak. (b. t.) Változások előszele Kifogások intézkedések a Zlfl-ben Bár korántsem könnyűipa­ri jellegű, mégis, akár női üzemnek is lehetne mondani a Zomámoipari Művek salgó­gyon kiesd a valószínűsége — dott a három/m üszkös egész­szál elgondolkozva Dianovsz- ségügyi szolgáltatás is, ki Gyula. — A másik nagy gond a Roháos Józsefinél, aki ezen a bevásárlás volt — szól aszak­tarjánd gyáregységét, hiszen beszélgetésein csaknem 1300 szervezeti titkár. — Részben dolgozóinak több miint egy- harmada nő. Így hát a nőik­ről való gondoskodáshoz kü­lönös érdeke fűződik a gyár­nak, főleg ha a női munka­erő-utánpótlás nehézségeit is nőt képvisel, regen formál- segítettünk azzal, hogy a gyá- gatjá már magában a szava- ri büfét csomagolt zsírral, kait, s most 6 is hozzátesz va­lamit a gondokhoz: — Azt kellene már megol­dani, hogy legalább szómba ­fägyeiemibe vesszük. „Női té- tan éjjel ne dolgozzanak az imákról” beszélgetünk Dia- anyák! novszfci Gyulával, a gyér igaz­gatójával, Téglái Antallal, a szakszervezeti bizottság titká­rával és Roháos Jázse&iévet, Kis csönd után a szakszer­vezeti bizottság titkára veszi fél a beszéd fonalát: liszttel, száraz tésztafélékkel elláttuk, ez azonban még min­dig kevés. — Mostanában tárgyalunk a MESZÖV-veil arról, hogy itt, a környéken ABC-éruihá- zalt hozzanak létre. Amint anyagi lehetőségeink enge­dik, mi is hozzájárulunk — — Ma is gondolkozunk teszi hozzá a.z igazgató a vállalati nőbizotrtság helyet- ezen. Véleményem szerint tes titkárával. — Igaz, hogy a gyárnak ér­deke a nőkkel való törődés, A Zománcipari Művek sal­egycsaipasra megoldana nem gótarjáná gyáregységénél is lehet, de fokozatosan talán intézkedési terv készül a nők ígiem. ügy pélriául,hogy előbb helyzetének javítására. S hiszen nem mindlegy, hogyan a kiét- és ennél többgyerekes arait mia még a gyári, asszo­érzi magát nálunk a csaknem 1300 nő. Ezenkívül azonban anyákat memjbemenk fel a myok kifogásolnak, annak szombat éjszakai munka alól, megoldását a terv kötelező lelkiismereti kérdés is ez, azt őket követnék az egygyere- feladatként írja majd elő. hiszem, enélfcül nem juthat­nánk egyről kettőre. — Vágjunk rögtön a téma legkényesebb részébe — veszi kesek. Persze ez több éves Tennivaló bőséggel van, a programot jelentene. megvalósítás pedig a gyária­Bár nem ez a jéüLemziő, de kom múlik... előfordul még, hogy egész- Szendi Márta A dinnyés naplója Kovács László, a a csécsei termelőszövetkezet dmnyeker- tésze. Tavasszal kiköltözik a kunyhóba, amit a dinnyeföld szélén húz fel. Ez a tanyája egészen addig, míg a kényes kis dinnyepalánták ízletes gyümölcsöt nem érlelnek. — Élhetne más nyék között is? körűimé­it a szót a vállalat igazgató- ségre ártalmas munfcahelye­— Hogyne — mondja ne­vetve Kovács László. — Hor­ton háromszobás lakásom van, Dehát a dinnyekertész az or­szág vándora... Naplója, amelyet húsz éve vezet, mutatja mozgalmas, tar­talmas életét. — Jó termés ígérkezik — mondja elégedetten. — A nyolc vagon görögdinnyét és az egy vagon sárgadinnyét, amelyre szerződtünk, minden megerőltetés nélkül elszállít­juk ... Még fölöslegünk is marad. Azt meg elviszik a környékbeli üzletek. Kovács László jól számol. A csécsei dinnye mindig ka­pós volt. A termelőszövetkezetnek nagy zöldségkertészete is van. Hét holdon paprikát, uborkát és káposztát termelnek. A pa­radicsom harminc holdon ho­zott termést. A tehergépkocsik alig győzik szállítani az árut Pásztora és Salgótarjánba. — öt üzletet látunk el zöld­áruval — magyarázza Kovács László. — Most a paprika, az uborka és a káposzta a slá­ger. A MÉK-boltok mellett a hatvani konvervgyámak is szállítunk uborkát, paprikát. Az elmúlt hónapok munká­ja, fáradozása meghozta az eredményt. A kertészet jelen­tős jövedelmet ad a közös gaz­daságnak és nem jár rosszul Kovács László sem. Most még csak paprikát, uborkát, ká­posztát és paradicsomot szál­lítanak a sűrűn forduló teher­gépkocsik. A napokban azon­ban már megkezdődik a dinnyeszüret is Csécsén. A dinnyekertész családja ősszel elhagyja o kunyhót. Té­len a tágas kőház melegebb, kényelmesebb is. Annyi azon­ban bizonyos, hogy Kovács László naplója újabb eredmé­nyes esztendő hasznos tapasz­talataival lesz gazdagabb. Ruman Imre Bélyeg gyűj tőknek SzáHodaposta vUagyavovszágon A helyi, félhivatalos, vagy nem hivatalos egyik érdekes A következő évben a levele- po6tabélyegek zőlapokon 1 krajcár, a levele- csoportját al- ken 2 krajcár értékjelzéssel kotják a szállodapostát bé- két különböző bélyeget hasz- lyegei. Ezek közé tartoznak náltak. 1901-től, az első fil­az Erdélyben, a Nagyszeben melletti havasokban fekvő ál­lami szanatórium bélyegei. A lér értékű kiadástól 1906-ig a levelezőlapok költsége 2 fillér, a leveleké 4 fillér vöt. Ezután „Kurhaus auf der Hohen 1910-ig 2 és 5 fillér, 1919-ig Rinne” nevű gyógyhelynek 3 és 5 fillér volt a költség. A azért volt német neve, mivel szanatórium és a küldönc­a környéken túlnyomóan szász lakosság élt. Később a posta az 1916—17 években, a háborús események miatt szanatórium hivatalos neve nem működött, de a turisták „Kurhaus Hohe Rinne” lett. már 1917 végén felkeresték A szanatórium nagyon távol é6 használták a sérült és hiá- feküdt a legközelebbi kis nyos felszereltségű épületet, postahivataltól, Keresztény- 1922-ig tartott a szanatórium sziget helységtől és a legköze- helyreállítása és 1923-ban új, lebbi nagyobb várostól. Nagy.- román nevet kapott: Paltinis. szebentől is. így a postát a Ebben az időben a szanatóri­postahivatalhoz szanatóriumhoz te-hozta és ezért a és onnan a um postájának különközvetf- küldönc vit- tési díja 30 és 50 báni volt. A közvetí- szanatórium bélyegeinek tésért a rendes bérmentesí- utolsó kiadása 1924-ben jelent tési díjon felül a levelezőknek meg, majd a román hatóságok különdíjat is kellett fizetni- 1926-ban a bélyegek haszná- ök. Ennek a díjnak a lerová- latát betiltották. Más lehető­forgalomba a ség hiányában azonban a bé- különbélyegeit, lyegeket 1929-ig használták. A szanatórium postabélyegei­nek összesen 9 kiadása ke­sára hozták szanatórium a M. Kir. Posta, majd a ro­mán posta hallgatólagos tu­domásával. Ez a helyi posta rült forgalomba, többször fo- kisebb-nagyobb megszakítá- gazott és fogazatban formá­sokkal 1895-től 1929-ig műkő- ban- is. Bélyegkiállításokon dött. A bélyegek első kiadása néha láthatók ezekből a bé- 1895-ben került forgalomba és lyegekből szép és igen sok értékjelzés nélkül 2 krajcár változatot felvonultató gyűjte- költséglerovásra használták, menyek. £enin- bélyeg k iá Uh ás a Szovjetunió fővárosában A Lenin-centenárium je- két a nagyszabású ünnepi ki. gyében Moszkvában rendez- állításra. A gyűjteményeket ... . . ,,, 500 vitrinben helyezték el- A tek a szovjet belyeggyujtok leggzebb gyűjteményeket eddigi legnagyobb szabású ki- éremmel és oklevéllel jutal- állításukat. A gyűjtemények a mázták. A szovjet posta a ki- nagy szovjet ország 60 váró- állítás alkalmából bélyegsoro­sából érkeztek, s 9 szocialista zatot és emlékborítékot bocsá- ország — köztük hazánk — tott ki. A helyszíni poetahiva- bélyeggyűjtői is elküldték tál különleges emlékbélyegzőt legszebb Lenin-gyűjteményei- használt. A pillangó „Achilles-sarka” A lepkék ravaszsága, agya- val védekeznek azok ellen a furtsága egyáltalán nem olyan ragadozó rovarok ellen, ame­tyefc kedvenc eledele éppen a köztudott, mint például a ro- t“rfca pillangóm A korszerű Xa. káé. Pedig már több mint fél boratóriumi eszközök adják évszázada ismerik a tudósok a meg ezeknek a megfigyelések- lepkék „kaméleontulajdonsá- nek is tudományos alapjukat, gait”: színekkel, szagokkal, re- (A Delta augusztusi szarná- pülési sebességük változtatásé- bői.) ja. — Az asszonyok 80 száza­léka háromműszaikios tálslban dolgozik, ami ken dolgoznak a nők, ilyen a beosz- csiszoló és a tisztító. Tölbbgé bizony pd miunka alkalmazásával — főleg a többgyermekes nagyot lehet fordítani a rniue- amyák esetében — távol áll kakörülményeken. Ezt kérni az ideális megoldásitól. A pa- már annyi lenne, minit nyílott nászok leggyakoribbja éppen kapukat döngetni, hiszen a gé­ez. Az éremnek ez esetben is két oldala van: nemcsak az pékét máris megrendelték. Az előbbiektől is talán ösiz­asseonyok kérik a kétműisza- szetettebb gondot jelent a nők kos munkarend bevezetését, a szakképzettsége. Ügy motnri­mi érdekünk is ezt diktálja, hiszen háramműszakos mun­káira még lasszóval is nehéz embert fogni. jak a ZIM-nél: ahol nők dol­goznak, oda nem kell szak­képzettség. Igaz viszont en­nek árnyalatnyi módosítása — Hogyan orvosolják háté is: ott dolgoznak a nők, aho­legigyiakoribb panaszt? — Résziben máris orvosol­tuk — mondja az igazgató. — Idén két műszakra állítottuk át a gáztűzhelyszereidét, aihol töibb mint kétszáz nő dolgo­zik. Amikor megszületett a döntés, többen aggályoskod­tak, a termelés visszaesésétől tartottak, sőt még ki is szá­mították, mennyivel fog „megikárosodhi” a vállalat. Kellemes meglepetésre senki sem számított, pedig ez tör­tént. A termelés nem csök­kent, a létszámgondjaink megoldódtak, most már min­denki a szereidébe kívánko­zik, ez lett a legnépszerűbb munkahelyünk, — Lehet még kereskednünk a sajitolóműhelyben is, leg­alábbis annak egy részében — teszi hozzá Téglái Anitái. — Azokat a munkafázisokat, amelyek nincsenek kötve, át lehet még állítani kétműsziakos munkarendire. Éppen most végzik a felmé­rést, hogy hány dolgozót és milyen mértékben érintene ez az intézkedés. — Foglalkoztunk azzal a gondolattal is, hogy bevezet­jük a két műszakot a hagyo­mányos szereidében, bár en­nek — őszintén szólva — na­vá nem kell a szakképzettség, Mi is a helyzet tulajdonkép­pen? — A szakmásított tanfolya­mok népszerűek — mondja az igazgató. — A zománcozóban megrendezett szakmásdtott tanfolyamom például hat nő szerzett szakmunkás-bizonyít­ványt. Sok nő tanult a MEO és a munkabeíró tanfolya­mon is. A művezetőd tanfo­lyam viszont teljes egészében a férfiaké volt, mind ez ide­ig nem sikerült elérnünk, hogy asszonyt állítsunk mű­vezetőd posztra. Pedig akad­nak többen is, akik ráter­mettséggel, jól ellátnák a fel­adatot. Az állam! oktatásban csak elvétve vesznek részt a nők. A legutóbbi három esztendő­ben gépipari technikumban mindössze öt, gimnáziumiban géphez nyolc, közgazdasági techni­kumban tiz asszony és lány végzett. Az 1300-as létszám­hoz viszonyítva elenyésző ez a szám. Korábban nem tarthattak nőgyűlést a vállalatnál anél­kül, hogy az üzemorvosi té­mát valamilyen formában szó­vá ne tették volna. Ősztől fogva azonban lesz már üzem­orvosa a gyárnak, s megoldó­NOGRAD - 1970. július 31., péntek AbjBo’xúkő!- Sty*™ * i g ELETREri 24. — Herr Doktor. Ilyesmiről szó sem lehet. Amit teszek, hazámért teszem. Azt akarom, hogy ez a oélzóberendezés a német hadsereg kezében le­gyen. Ha adni is a pénzt, úgyis eldobnám, mert számomra át­kozott lenne... Ranken jó emberismerőnek tartotta magát, tapasztalt kém volt, de csodálkozott. — ön igazi német, Herr Lang. A harmadik birodalom és a führer neveiben kell ön­nek köszönetét mondanom... Most pedig, ha szabad kér­deznem, hány tervrajzkészlet van még a birtokában? Lang higgadtan elmagya­rázta Rankeninak, hogy a cél­zókészülék még nincs teljesen készen, sok tervezésre van még szükség, és a berendezés­nek mintegy háromnegyed részével készültek el eddig. — Megkaphatnám a többit is öntől? — Ami, készen van, termé­szetesen. És Ranken másnap este már meg is kapj® Lángtól az összes kész tervrajzok má­solatait. A véletlen úgy hoz­ta. vagy éppen Ranken in- ■ézte így a dolgokat, hogy az a tengerésztiszt, aki először került kapcsolatba Lánggá!, ezekben a napokban éppen New Yorkban tartózkodott, t lefont kaptam tőlük, hogy nem győzök válaszolni... Kö­zöltem is velük, hogy sajnos nem tudom amerikai ügynö­künk telefonszámét, így nem tudom gyorsan a válaszokat megszerezni kérdéseikre — mondja gúnyorosan. a tenger­nagy. A Luftwaffe mérnökei úgy hitték, hogy a tervrajzok alapján elő is tudják állítani a oélzóké&züléket. Azonnal Ham- nácsadójét, és megparancsol- hozzákezdtek a mintadarab ta neki, hogy tanulmányozza kidolgozásához, de az ameri- át a terveket. A mérnök két kai sorozatgyártás módszerei napot kért rá. Amikor Ran- meghaladták a német gyárak gorúbb parancsot adta a ha- ken ismét felkereste Canarist, képességeit, s így a mintada- jóstisztmek, hogy senkinek ne a mérnököt ott találta a ten- rabok nem sikerültek. De a szóljon az anyagról. Rejtse el gemagy irodájában. Mindkét- kudarc igazi oka nem ez volt: ten elmerültek a tervrajzok nem ismerték az anyag ösz- tanulmanyozasaban. szetételét, s így azok min­— Mondja, tudatában van den kísérletinél kiégtek... amikor burgba, visszaindult a célzókészülék terv­rajzai mér a kabinjában rej­tőzködtek. Ranken a legszi­és őrizze a tervrajzokat, mindaddig, amíg ő vissza nem tér. Ranken saját maga akarta learatni a babérokat annak, hogy milyen nagy do- Ekkor Ranken art a paran­log került a kezünkbe? — Csot kapta, hogy mindenkép- ugrotit fel Oanaris, amikor pen vegye rá Lángot, térjen megpillantotta a belépő Ran- haza Németországba, akár­kent, majd a mérnök vette osaik rövid időre is. Canaris és a führer előtt. Mert biztos volt benne, hogy az ügy feltétlenül eljut a führer füléig, aki majd meg fogja kérdezni, ki bonyolí­totta le az egészet? S akkor majd ő, Ranken, szerényen lehajtja a fejét. . . Egy ilyen húzásért legalábbis lovagike- reszt jár. Ranken meghosszabbította amerikai tartózkodását, mi­vel Lang azt ígérte, hogy a tervezést két hét leforgása alatt teljesen befejezik. Így Is történt, s amikor visszain­dult Európába, már a komp­lett tervrajz birtokában volt Hamburgban néhány alatt összeállították a rész letrajzokat, amelyeket azután Ranken személyesen vitt ■ a Luftwaffe főparancsnokságé­ra. Elhatározta, hogy ugyan­csak személyesen «7« mól be Canarisnak ts. Az Abwehr főnöke fellelke sült a hallottaknál. Nyomban magához rendelte műszaki ta­át a szót: — Hónapok óta Igyekszünk megszerezni ezt a tervrajzot. Hallottunk róla valamit, hogy az amerikaiak egy szédületes cétzóké&züléket találtak fel, de eddig semmit sem sike­rült róla megtudnunk. Nyfl­A tengerésrtiszt, aki annak idején a kapcsolatot Láng­gal felvette, következő útján már vitte Ranken utasítását Lánghoz: „Igazán boldognak érezném magam, ha önt és kedves családját a nyár folyamán tan megmondom, a Luftwaffe vendégül láthatnám Német­tökéletesített célzókészűléke elbújhat mellette. Pedig az is valamit, de nem ér túl sokat, ezért is kellett megszerkeszte­ni a zuhanóbombázók több típusát, S így is csak a stu- PaP kákban lehetünk biztosak, hogy eltalálják a célt. Amit azonban ön szerzett meg, az egész bombázás technikáját és stratégiáját áralakífja. — Továbbra Is fenn kell tartani az összeköttetést La.naga! — javasolta Canaris országiban. Arra is lehetőség lesz, hogy meglátogassa ro­konait. Véleményem szerint nagyon kedvező lesz egy Ilyen utazás” — szólt a meghívás. Lang némi habozás után elfo­gadta az ajánlatot, bár sok nehézséggel kellett megküz­denie, amíg szabadságot ka­pott, hogy a háború szelőitől terhes Németországba utaz­zék. Ranken azonban végül is megkapta a választ: „Lang úr és felesége boldogan tesz — Tudom, előre, hogy a Luft- eleget dr. Ranken meghívásá- waffe eláraszt majd a kérdé- nak”. seível. Már így is annyi te- (Folytatjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom