Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-30 / 177. szám
Gond a fúvósok Becsó Károly igazgatónak ma már sok öröme van a pásztói Lovász József Művelődési Központban. A nyári hőségben is folyik az új művelődési évad előkészítése, a tervezés, a szervezés. A jelenlegi munka — ha nem is látványos — az őszi, téli napok tartalmas és sokszínű mű. velődési és szórakozási lehetőségét alapozza meg. Megkezdődött a készülődés a színházi évadra, az ismeretterjesztő -napokra. terveket dolgoznak ki a zenei ismeret- terjesztésre. Figyelemre méltó az a tevékenység is, amely az igények reális számbavételének jegyében zajlik. Felmérésekei végeznek, közvélemény-kutató lapokat adnak ki. Az örömök között gond is akad. Becsó Károly — többi között — a fúvószenekart említi, amely ez év tavaszán alakút meg. Elsősorban azzal a céllal hozták létre, hogy a családi és társadalmi ünnepeket színvonalasabbá tegyék. — Sajnos, várakozásainkkal ellentétben, kicsi az érdeklődés a fúvószenekar iránt — mondja az igazgató. — Ez annál inkább érthetetlen, mert hiszen a fiatalok kitűnő zenei továbbképzési lehetőséget Halló, Budapest! Pásztó nemcsak most, mióta előléptették nagyközséggé, hanem már korábban is sok mindent kinőtt. Érvényes ez a postára is. Minden tekintetben kicsi. Há pedig 50 milliméteres csapadék esik, akikor két napra megszűnik a község kapcsolata a külvilággal. Ugyanis ennyi idő kell, amíg a Elsősorban fiatal leányokat, asszonyokat foglalkoztat a Fővárosi Kézműipari pásztói bőrdíszműüzeme. Termékeik nagy részét exportra küldik Vállalat Kialakulóban a megye újabb könnyűipari bázisa RÉGEN dédelgetett álmaik, szézalékra növekedett. Első- elképzeléseik megvalósítását sarban a nők jutottak új A vezetőik gyakran hangsúlyozták és elismeréssel szóltak arról a segítségről, amelyet a ... megyei tanácstól kaptak. Ernők aranya a tárás valameny- ^ továbbra is számítanak, de munkaalkalomhoz. Ma már a látják a járás vezetői Pásztó és Jobbágyi iparosításában.. Mondták akkor is, hogy a járása székhely fejlődésében nyá keresőjéhez viszonyítva az nem várnak mindent felülről, iparban meghaladja a 36 száalapvető változást csak a na- gyobb arányú ipartelepítés hozhat. Ennek az ideje érkezett el a magunk mögött ha- Az ediddigi fejlődés osiak biz' PáS^18 tató kezdet, mert az új te- „feüfedeztek”, főleg a buida- ’ pesti üzemek. Ha nem is gyors ütemben, de egymás ■ után jelentették be: telephelyet kívánnak létrehozni Pásztóm. lephelyek végleges kát a soron következő ötéves hanem a rendelkezésre álló erőket okosan és célszerűen használják majd fel. AZ IPARFEJLESZTESBEN kialakított elképzelésük reá- fonmáju- Ids, egybevág a megyei elképzelésekkel és jól igazodik a tervben nyerik el. A járás járás adottságaihoz, öt év fejlesztési terve szerint 1976- ra újabb ezer főnek biztos itaígy kapott otthont a Fővárosi Kézműipari Vállalat, a közlekedési nyomda. Közben lyesem, ide összpontosítják az a megyei üzemek közül is je- erőket. Iparfejlesztést tervez- 1 ént kőzett a RIOUEX Építő- nefc még Jobbágyiban. A Bumúlva nyugodtan álUthaitjuk, hogy Pasztán a megye iparának munkaalkalmat. Elsősor- nak második könnyűipari bábán Pásztóm, mert igen he- mga letilt. telefonhálózatot helyrehozzák. Kellemetlen ez a posta dolgozóinak is, mert elsősorban őket szidják, holott ők is szeretnének jobb körülmények közé kerülni, s a gyorsabb fejlődésnek indult iparosodó járási székhely egyéb, a postával kapcsolatos igényeit — köztük a telefonra vonatkozókat is — kielégíteni. A jelenlegi 300-as központ annyira kicsi, hogy a járás első számú vezetőinek sem tud vonalat biztosítani. E miatt előadódhat, hogy sürgős ügyekben csak késve tudnak intézkedni. Ugyanakkor a letelepülő üzemek is egymás után jelentik be kívánságaikat. A Budapestvidéki Postaigazgatóság kérésére a járási tanács tervosztálya elkészítette elképzeléseit, amit el is küldött abban a reményben, hogy közösen megtalálják a megoldást. Az elképzelésben egy 300 vonalas automata telefon- központ felállítása is szerepel. Megoldásra eddig még nem találtak lehetőségiét, mert a posta a költségekhez nem tud hozzájárulni. A járás vezetői nem szűkkeblűek. A szanálás költségeit — egymillió forint — vállalják, közművesített területet adnak az új postának, hajlandók további tárgyalásokat is folytatni. Halló, Budapest! Kérjük a Budapestvidéki Postaigazgatóság szíves és biztató válaszát. _____ I nterpelláció LÖKIK JÓZSEF Üvegipari Müvek készülékgyárának lakatos, az nács elnöke válaszolt: A Béke szerszám- és utcában a negyedik ötéves terv dolgozója a végére várható az út elkészítése, kővetkezőket kérdezte: Mikor A helyijárat bevezetése érdekélesz jó út Pásztőn a Béke utcá- ben mindent megteszünk, hogy ban, mikor lesz helyijárat a já- a jövő év végére sikerüljön. Ez rási székhelyen? azonban nemcsak rajtunk, hanem a 2. sz. AKÖV vezetőin is ISPÁN KAROLY, a járási ta- múlik. ipari Vállalat, hogy új telephelyet létesít. A járási székdapesitről letelepült új üzemek 1972-ben dolgoznak hely első komoly, jelentős majd teljes kapacitással. Űj abban a váci kötöttárulétszám- gyár jelentkezett, hogy 600 főnek, legnagyobb részt nőknek tud munkát adni. Az ajánlatot elfogadták, mert a mező- gazdaság gépesítésével újabb munkaerők szabadulnak fel ipari üzeme a szerszám' készülékgyár pedig ban gyarapodott. Az iparosítás eredményeként a járásiban az ipariban foglalkoztatottak szama az pásztóm, és a hozzá tartozó 1966 évi 6,9 százalékról 14 vonzási körzetben. Tudósok a majorban G yorsan megnőttek a Ez a folyamat szinte ug- nyárfák a nagy fehér rá&szerűen megnövelte a ter- épúletek körül. így aztán csak melőszövetkezetek igényét az a „beavatottak” tudják, hogy új, korszerű épületberuházá- e zöld lombsátor között a sok iránt Azonban a gom- fnegye egyik legkorszerűbb ba módra szaporodó gazdasági állattenyésztő telepe épül fel épületekkel nem bírta a ver- néhány esztendő alatt. senyt a technikai színvonal. . .. - , így aztán az a furcsa helyzet Az első épület alapjait 5 ev_ állt elő Szurdokpüspökiben is, ^1 astak. Azota elke- hogy a korszerűnek mondott szült két szazférohelyes te- épületekben kissé elavult, henistaiio, az elletoostailo es emiatt költséges techinológiá- a központi takarmanyos. Fent val doigoznjak. Ezen pedig ad- ííaíOS’, a szurdokpüspöki Beke dig kejj változtatni, míg az Tsz elnöke azonban meg nem ellentmondások súlyát viselni tekinti befejezettnek az épít- tudja a szövetkezet. A Béke kezest. A szakosított telepen Tsz„ben mort zöid utat kap újabb száz tehénnek és ugyan- az dj technológia. A számi tá- annyi novendekallatnak szál- ^ termelőkéig?4 adó istálló, komplex tej- nyeb,b lesz a munka, s közeké3 készül. A srarvasmarha. iet,h viszi a gazdaságot a vi- allomany most 450 a szövet- iágpiac igényeihez, követel- kezetben. A szakemberek sze- ménveihez rint ez csupán 70 százaléka az y A üzem méreteinek leginkább A számításokat manapság megfelelő állatlétszámnak. A nem nélkülözheti egyetlen további 30 százalékot a kö- mezőgazdasági nagyüzem sem. zeli években pótolják. A szurdokpüspöki szakembe. ... „ .... rek a Gödöllői AgrártudomáA járás _ mezogazdasaganak nyi Egyetem segítségét kér- hosszu tavu fejlesztési terve ték. A termelésfejlesztési osz- elsosorban az allattenyesztés tály kutatói számolják M gyarapodásával számol a szó- hogyan lehet a mostani 2560 vetkezet efcben. A talajvedo ^ gazdálkodás, a tájnak meg- tejhozamot fokozatosan felelő növénytermesztés mel- 3500, majd 4000 liter fölé lett a szarvasmarha- és a ser- emelni. A tudósok láfogatásá- téslétszám fejlesztését való- k számítgatásának eredmé. sitjak meg a közös gazdasa- ’ „ .................... g ok. A Hl. ötéves terv ide- nyefeeppen Szurdokpüspökije alatt négy szakosított ben a falu szélén, a dús lom- szarvasmarha' telepet alakítót- bú nyárfák között a megye ^munta, SameeiSteÄsze^ ^ . ^korszerűbb., leg- szurdokpüspökiek erőfeszítése, eredményesebb majorja «pül tovább folyik a járásban. fel. Szökőkút a parkban A park a falu közepén van. akik addig csak messziről pis- ahol az állami dotáció és a Ha Jakus Pál, a termelőszö- lógtak a szövetkezet felé. Nem hitel mellett erőteljesen buzog vetkezet elnöke arra vetődik, is igen kívánkoznak el innen a harmadik forrás, a saját erő. és ideje is akad, szívesen fi- az' emberek most sem. A Az egyházasdengelegi Kossuth gyeli a szökőkubat, a víz já- 3300 holdas nagyüzemnek 450 Termelőszövetkezet az épüle- tékát. A parkot a szökőkúttal tagja van. Még fiatalok is lekhez, gépekhez, a talajvédő a szövetkezet építőbrigádja vannak közöttük, bár nem gazdálkodás kialakításához készítette. Előbb azonban meg annyian, hogy elhessegetnék évente három és fél millió kellett építendők a törpe víz- Jakus Pál feje fölül a nemze- forintot tesz a maga erejé- művet. A falu nyelvén: az el- dékváltás gondját. Azonban a bői. Az építőbrigádot, amely ső lépcsőt, amely ellátja víz- kulturáltabb élet- és munka- korábban csak a majorban zel az iskolát, az óvodát, a körülményeket elég erős mág- dolgozott, egyre sűrűbben lát- lakásokat és a falu szélén a nesnek tartja ahhoz, hogy a ni benn a faluban, szövetkezet majorját szövetkezetbe vonzza a fiaAz építkezés „mérnöke” az talc>k'a1' Jakus Pál, mielőtt a szövetkezetbe jött, a községi ta- elnök volt. Amikor 1961-ben A közös gazdaság és a falu nácsnál volt. A tanáccsal ma rábízták a tagok a szövetkezet is az építés, a fejlesztés idővezetését, 16 forint volt a szakát éli. A legjelentősebb bemunkaegység. Hitelből ten- ruházás a nagyüzemi szarvas- közös beruházás volt a tör- gődtek egyik évről a másikra, marhatelep, 1972-re teljesen pe vízmű is, amely a lakosság Híre szaladt akkoriban, hogy elkészül. Évente három és fél kilencven százalékát látja el Egyházasdengelegen az új el- milliót fordítanak rá és ebből egészséges, jó vízzel. A követnék mindjárt az első évben egymillió-kétszázezer forint a kező lépés, hogy eljusson a negyven forintot „fizetett”. A nAn7P », víz a kimaradt tíz százalékhoz tagok egyszerre a szövetkezet , penze’ is. S közben, mintegy pihenésfelé fordultak. Rendszeres U-1 gazdaságirányítási rend- képpen, építették a parkot a munkások lettek azok is, szerben ott építenék gyorsan, szökőkúttal, a falu közepén. is kitűnően együtt dolgozik. Utakat építettek együtt, s Mintegy nyolcszáaötvenezer forintos költséggel építik a majorban fürdő- ős öltözőépületét állattenyésztők körül kapnának nálunk. Elsősorban a gimnázium és a szakmunkásképző iskola első osztályosainak, s az általános iskolák nyolcadikosainak jelentkezésére számítunk. Fa- és rézfúvós szaktanárok oktatják a jelentkezőket ingyenesen. Néhány hely még szabad. Szeptember 1-ig fogadjuk el a jelentkezéseket. A szülőd figyelmét is felhívjuk erre a lehetőségre. Ősztől májusig tart a jelentkezők továbbképzése, hetenként két alkalommal. Je. lenleg 12 tagja van a fúvószenekarnak, 15 hangszérünk van, de legalább harminc fiatal tagja lehet. Többet a kultúráért! Mind több szó esik manapság arról, — s ez a pásztói járásiban is így van —, hogy a gazdasági problémákhoz tudatilag is mindinkább fel kell nőni. A negyedik ötéves terv a giazdaslfei fejlesztésen túl igen tekintélyes szerepeit szán a kulturális élet magasabb színvonalra emelésének is. MimdeinekeJött az úgynevezett kulturális beruházásokról ejtsünk néhány szót. Palotáson, a községi tanácson Cziaink János vb- elmökkei beszélgetünk a tervezett fejlesztésről. Július l_tól ide tartozik Héhalom, Szarvasgede és Kisibá- gyon. Palotáson a kulturális ágazatban két nagy gonddal küzdenek: a korszerű művelődési otthon és a itanjtermek hiányával. — Elsősorban művelődési otthon építését tervezzük — mondja a vfo-elnök. — De már az alakuló tanácsülésen felvetődött, hogy ha már a körzet kialakul, meg kell teremtenünk kulturális vonatkozásban is a körzeti központot. Erről ma még nem beszélhetünk. Az iskolában jelenleg 11 tanulócsoportunk van, Kisbágyonból a felső tagozatosok járnak hozzánk Palotásra, Héhalomban az iskola önálló, Szarva sgedéről a felsősök Jobbágyiban tanulnak. Ma hat tanteremmel rendelkezünk, a hetedik a művelődési ház, amelyet szükségtanteremként használunk. A palotása alsó tagozatosok például délután járnak iskolába. A körzetkialakításhoz legalább 12-13 tantereimre lenne szükségünk.' Ezt saját erőből nem tudjuk megépíteni, annál is inkább, mert — mint mondottam — a művelődési otthon építése viszi el a pénzünket. Ha lehet, két- három év múlva szeretnénk átadni rendeltetésének az új objektumot. Idén a terveket szeretnénk elkészíteni. Az iskolaépítéshez pedig járási segítséget várunk. A palotása gondok nem egyedülállóak, a járásban szinte általános a korszerű művelődési épületek hiánya, s ezt az elkövetkezendő időszakban mielőbb szeretnék felszámolni, vagy legalábbis enyhíteni. Pásztőn például befejezéséihez közeledik egy néigyitantermes gimnázium építése. A nagyközségi rang, s a szükségletek általános iskolai, óvoda, bölcsőde építését is sürgetik. S ezek az jigények az üzemfejlesztésekhez is szorosan kapcsolódnak. A közművelődés gondjai között szerepel a személyi feltételek hiánya is. Éppen ezért a jövőben legalább hétnyolc függetlenített, s megfelelő népművelői képzettséggel rendelkező szakembert kívánnak letelepíteni Pásztőn, illetve legalább a körzeti központokban. Huszonnyolc, Jórészt elmaradt község, apró település a Mátrában és a Cserhátban. Ez volt valamikor a pásztói járás. A települések viszonylag kis létszámúak most is, gyarapodásuk azonban számottevő volt az elmúlt években. Sokat változtak a falvak, a bennük élő emberek is ázóta, hogy közösben szántották a földet. A 48 ezer hold mezőgazdaságilag művelhető területen 17 termelőszövetkezet és két állami gazdaság dolgozik egyre eredményesebben. Pásztó a nagyközség rangjára emelkedett járási székhely pedig az ipartelepítéssel megteszi az első lépéseket a várossá alakulás felé. Az oldalt összeállította: Vincze Istvánná, Venesz Károly és Tóth Elemér. Fényképezett: Koppány György.
