Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-28 / 175. szám

Tízéves a honismereti mozgalom NÓGRÁD MEGYÉBEN szá­mottevő eredmények születtek az elmúlt évtized alatt a hon­ismereti mozgalomban. A leg­jelentősebb sikereket a hely- történeti rásban értük el. E munka kétirányú volt. A pol­gári, és ellenforradalmi-fasisz­ta történetírás talaján íródott, a megyéről szóló történeti munkák — mint például az 1910-ben és 1934-ben kiadott feldolgozások, a szénbányászat története, az üzemek életéről szóló tanulmányok — pótlása marxista szellemű, tudomá­nyos igényű monográfiáikkal, üzemtörténeti munkáikkal. 1961-ben jelent meg a salgótar­jáni iparvidék történetéről szóló tanulmánykötet. 1968-ban látott napvilágot a kohászati üze­mek 100 éves történetét bemu­tató üzemtörténeti áttekintés és számos, itt fél nem sorolt üzemi történeti munka. Az 1969—1970-es évek mi­nőségi fejlődést is hoztak. Me­gyei szerzők tollából megje­lent a nógrádi bányamunkás­mozgalom 100 éves történetét felölelő üzemi monográfia, és 1969-ben az olvasók kezébe került Nógrád megye történe­te 1849-től 1919-ig terjedő ré­szének kötete. A napokban ke­rül nagyközönség elé az 1919- től 1944-ig szóló fejezet. Elő­készületben van a felszaba­dulástól napjainkig terjedő történetét, továbbá a megye régebbi múltját 1948-ig be­mutató kötet. A HELYTÖRTÉNETÍRÁS másik fontos feladata az ad­dig fel nem tárt történelmi múlt dokumentumainak, élő emlékének, visszaemlékezései­nek gyűjtése, megírása, a szo­cialista, demokratikus-nem­zeti, szóval a haladó hagyo­mányok, továbbá a szocialista építőmunka sikereinek feltá­rása, közkincasé tétele. Az utóbbi időben e téren külö­nösen a megye munkásmozgal­ma adatainak gyűjtése, össze­gezése, publikálása terén ér­tünk el sikereket. (Például M. P.: A salgótarjáni iparvi­dék munkásmozgalmai, Sz. Ü.: A nógrádi partizánok, X S.: Nógrád megye gazdasági és társadalmi helyzete a felsza­badulás idején, stbj Több tanulmány jelent meg a megye irodalmi hagyomá­nyainak tárgyköréből. Ezek sorából is kiemelkednek a Madách-kutatással foglalkozó írások. Felsorolásuktól nagy számuk miatt el kell tekinte­nünk. Dicséretre méltó moz­galom indult — a salgótarjá­ni Madách Gimnázium tanu­lói részéről — a megye iro­dalmi emlékeinek feltárására. Eredményeiket már eddig négy füzetben tették közzé. A Palócföld irodalmi-művészeti- művelődésd folyóirat szinte rendszeresen közöl cikkeket a megye irodalmi hagyatékából. A Palócföld és a NÖGRÁD kulturális rovatának „műhely­munkája”, továbbá az újjá­éledő középiskolai irodalmi színpadok, a megjelenő év­könyvek. iskolai jubileumi ki­adványok, a megyéből elszár­mazott írókkal, költőkkel kialakított baráti kapcsolatok, a megyei és helyi könyvtárak irodalomismertető, -istápoló tevékenysége mind-mind fon­ti« építőkövei a múltból a mába vezető útnak, a szellemi élet vérkeringését segítő te­vékenységnek. KEZDETI EREDMÉNYEK születtek a megye művelődés­történetének feltárásában. Megjelent a megye középisko­láinak története, előkészület­ben van az általános iskolák, továbbá az úttörőszervezetek életét bemutató tanulmány. A megye szellemi nagyjainak felkutatására, bemutatására csak kísérletet tettünk. , A honismereti mozgalom fontos része volt az elmúlt tíz évben a megye természeti és műkincseinek feltárása, ápo­lása, bemutatása. Nógrád me­gye természeti tájai, hegyes­dombos vidéke, folyói, termé­szetalkotta értékei ma már nemcsak a megye lakosságát vonzzák. Számba vették a megye mű­kincseit is. Az Országos Mű­emléki Felügyelőség szakmai segítségével az igen lelkes műemléki albizottság dicséret­re méltó munkát fejtett ki. A hollókői rezervátum kiépítésé­ben, a Bánki tó és a szécsényi Porgách - kastély rendezésének megkezdésében számottevő ér­demeik vannak. A palóc nép életében, mun­kásságában, a termelőeszkö­zök fejlettségi színvonalában, szokásaiban, népviseletében bekövetkezett változásokat a Palóc Múzeum kíséri figye­lemmel, és gyűjti a szükséges emlékeket. Itt még a társa­dalmi segítség formái, mód­szerei nem alakultak ki. AZ ELÉRT EREDMÉNYEK feljogosítanak arra, hogy né­hány problémát is megemlít­sek. A megye honismereti te­vékenységének — akárcsak az országosnak — egyik negatív vonása, hogy az ipari üzemek, a városi jellegű kutatások kis­sé háttérbe szorultak. Elha­nyagoltuk a munkásság és fő­leg az évszázados bányamun­kássá g életével, munkájával, a termelőeszközök fejlődésével való foglalkozást. A másik gond, hogy időkö­zönként kissé a múltba fe­lejtkeztünk. Kissé elhanyagolt­nak tűnik a szocializmus kor­szaka emlékeinek gyűjtése, a megye 25 éves fejlődésének az iparban, mezőgazdaságban, kulturális életben bekövetke­zett változásainak megismer­tetése, a megyei eredmények és azok országos hatásának vizsgálata. Ugyancsak gond a honis­mereti aktivisták és helytörté­nészek állandó tájékoztatása, képzése, mert nem egy eset­ben, a megfelelő szakmai is­meretek híján a spontán gyűj­tés, kutatás során értéktelen tárgyak halmozódnak fél, vagy a társadalom számára kevés hasznot hozó falutörténet, helytörténeti krónika születik meg. Esetenként e problémá­kat súlyosbítja a marxista ala­pokon nyugvó társadalom- és természettudományos művelt­ség hiánya, az időközönként elő-előbúvó nacionalista szem­lélet, történetfelfogás. Itt kell szót ejteni arról is, hogy a honismereti tevékenység társadalmi érdeket szolgál. A feltárt értékek a nemzeti kincs részed, arra kell tehát töreked­nünk, hogy minél több embert részesítsünk a kiállított tár­gyak, megír ott művek élveze­tében. Dr. Motoái1 Pál Békéscsabán ezervagonos WaWthäzat építenek. Ä W> mfllíS forin­tos létesítmény egyik részét 1970. december végén adja át rendel­tetésének a Békés megyei Építőipari Vállalat. Képünkön: Az épü­lő acélvázas, úgy ni . .; 11 szendvics-paneles hütőház. r jjK .. J’. TŰ NÓGRÁD - 1970. július 28., kedd Külföldön a szécsényi TOWÍLL munkásai Csehszlovákiába, Magas­Tátra-i kirándulásra viszi legeredményesebb munkásait a szécsényi TÖVÁLL augusz­tus közepén. A kétnapos kül­földi jutalomüdülés mellett még egy balatoni és egy gyu­lai kirándulás is szerepel a programban. A két-két napos kirándulás költségeit, a kül- liöldi jutalomúthoz hasonlóan, a termelőszövetkezet, illetve a TÖVÁLL fedezi. M A I M KOSSUTH RAJWÖ: 8.20: Ver­bunkosok, népdalok. — 8.58: Har­sán a kürtszó! — 9.33: Legendák zenészekről. — 10,05: Zenekari muzsika. — 10.50: Szép magyar novella. — 11.02: Olasz opera- részletek. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.47: Üj Georgikon. — 14.02: Egyszer már tetszett! Csinn-Bumm Cir­kusz. — 15.10: Beethoven: Esz­dúr zongoraverseny. — 15.49: Kó- ruspódium. — 16.00: A világgaz­daság hírei. — 16.05: Kovács Apollónia népdalokat és cigány- dalokat énekel. — 16.23: Tör­vénykönyv. — 16.48: Polbeat. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Tallózás a világsajtóban. — 17.20: Capua: A cigánylány. — 18.04: 12 hónap története. — 18.29: Könnyűzenei híradó. — 19.25: A Szabó család. — 1£.55 Nótacsokor. — 20.29: Kék mezőben fehér Gló­busz. — 21.02: A Suisse Roman- de zenekar hangversenye a genfi Victoria Hallban. — Kb. 22.15 :— 22.20: Sporthírek. — 22.54: Kinek a hasznára? — 23.14: Ritmus és melódia... —■ 0.10:—0.25: Verdi: Macbeth. PETŐFI RADIO: 8.05: Schubert: Miriam diadaléneke. — 8.24: Mik- dobi és a Holnaplátók. — 8.49: Külpolitikai figyelő. — 9.04: Ope­rett. .. — 9.49; Parujr Szcvak ör­Döcögő heasdet után Milyen lesz a folytatás? Magyarnándorban is meg­alakult az összevont nőbizott- ság 11 tagból álló csúcsveze­tősége. Az alakuló ülés jó al­kalom lett volna arra, hogy az asszonyok sorra elmondják gondjaikat, bajaikat, éljenek a bíráló szó erejével, s kéré­seiket egyben az új nőbizott­ság gondjaira bízzák. Csakhogy nem egészen így történt. Az alakulás meglehe­tősen langyos hangulatban zaj­lott le, érdemi szó nemigen hangzott el. Igaz, távol maradt több régi nőtitkár, akik leg­jobb tudói voltak a nőtémák­nak. A többiek pedig — úgy tűnik —, megszokták már, hogy helyettük a nőmozgalmi vezetők szóljanak. A döcögő kezdetnek azon­ban még lehet nagyon jó foly­tatása. Benkó István, magyar- nándori Hazafias Népfront el­nöke véleménye szerint ezzel a folytatással meg kell várni a nagy nyári munkák végét, mert addig bizony különösebb „mozgásra” nemigen lehet szá­mítani. Ha az alakuló ülésen csen­desek voltak is az asszonyok, ez nem azt jelenti, hogy nincs semmi kérésük, igényük, gond­juk. Benkó István máris so­rolja: — Cserháthalápon például csak idénynapközi működik, s ez sokszor okoz „fejfájást” a családos asszonyoknak. Pedig lehet megoldást találni. A köz­ségben most két tanterem fel­szabadult, úgy gondolom, al­kalmasak ilyen célra. Inkább, minthogy raktárnak használja a tsz. — Aztán a főzési gondok. Aki azt hiszi, hogy a falusi asszonyoknak nem kell a kon­zerv és a félkész étó, az bi­zony nagyon téved. Keresettek nálunk ezek a cikkek, külö­nösen így, nyáridőben, amikor nincs idő a tűzhely körüli forgolódásra. Még kevés is a félkész étel. A főzési gondokat enyhítené az is, ha — legalább nyáron —, egy bisztrót mű­ködtetnének Magyamándor- han, ahol munkából jövet vagy menet egy tál meleg étót lehet­ne kapni. Az fensz gondolt már ilyen bisztró létrehozására, de két évnél hamarabb nem vár­ható a terv megvalósítása. Há segítene az állasmi gazdaság rs„ gyorsabban menne. Az egészségügyi felvilágosí­tó előadásnak mindig nagy si­kere volt Magyarnándorban, csakúgy, mint a különféle szakköröknek. Szükség van hát a jó, tartalmas program­ra, különösen télen, amikor nincsenek lekötve az asszo­nyok. S ha összeülnek a magyar- nándori, a mohorai, a cserhát- halápi és a debercsényi nö- aktivák, valamint az állami gazdaságból és az fmsz-ből delegált asszonyok. — a több szem többet lát alapján — bizonyára nem okoz gondot az érdekes program összeállítása. — szendi — meny költő versei. — 10.00:—12.00: Zenés műsor üdülőknek. — 12.00: Bach- és Bartók-müvek. — 13.02: Merre tart a nevelésügy a vilá­gon? — 13.20: Schubert: vni. (Befejezetlen) szimfónia. — 14.00:— 18.00: Kettőtől-hatig. . . — 18.10: Muzsikáról fiataloknak. — 18.35: Tudomány a fantázia tükrében. III. — 19.00: Bemutatjuk a len­gyel Muza Hanglemezgyár Cho- pin-összkiadását. — 19.50: Üj könyvek. 19.53: Jó estét, gye­rekek! — 20.25: A rádió dalszín­háza. — 21.5«: Népi zenekarok műsorából. — 22.30: A mártályi alkotóházban. — 28.45: Az Ak­kord énekegyüttes műsorából. — 23.15: Kár lenne elmulasztani. . . — 24.00:—0.10: Hírek. Időjárás. TELEVÍZIÓ: 17.58: Műsorismer­tetés. — 18.00; Hírek. — 18.05: Látványosság mindenütt. . . — 19.00: Francis az ósi Afrikában. — 19.25: Reklámműsor. — 19.35: Esti mese. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Fórum. — Kb. 21.50: Tv-híradó — 2. ki­adás. BESZTERCEBÁNYA: 18.10; Ka­tonai vetélkedő. — 19.00: és 22.00: Tv-hiradó. — 20.05: Bumeráng. 6. — 20.50: Utazó kamera. Galapa- gos-szigetek. 21.15; Rendelő. Megszüntethető-e a rokkant dolgozók munkaviszonya? A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT elvi állásfogla­lása szerint a rokkantsági nyugdíjra jogot szerzett dolgozó munkaviszonyét úgy lehet megszüntetni, mint bármely más dolgozóét. Az ilyen dolgozó esetéiben nem áll fenn a beteg­ség miatti felmondási tilalom. A megrokkant dolgozó — mondja az állásfoglalás — bár korábbi állapotához képest csökkent munkaképességgel rendelkezik, munkaviszonyának felmondása esetén csökkent munkaképességének megfelelő munkát vállalhat és emellett — a nyugdíj jogszabályok sze­rint — rokkiantsásgi teljes, vagy részinyugdíjat kap. A beteg dolgozó esetében ez a lehetőség nem áll fenn. A betegség alatti munkavállalás tiltott. A most ismertetettek alapján a vállalat — ha akarja — jogszerűen felmondhatja a rokkant dolgozó munkaviszonyát, de megteheti azt is, hogy fizetés nélküli szabadságot biztosít részére. Olvasónk nem köteles munkaviszonyát megszüntetni. Felhívjuk azonban a figyel­met arra, hogy munkaképessé válás után a vállalat köteles újból alkalmazni a dolgozót. Második állásban a főállás szerinti munkabért vagy a másodállásban betöltött munkakörre vonatkozó alapbért kell-e alapul venni? Kérdezi: A. G. mérnök olvasónk. A Munka Törvénykönyvének végrehajtási utasítása azt mondja, hogy a másodállásban az egyébként járó személyi alapbérnek csak a fele jár. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a másodállás szerinti bért kell figyelembe venni és nem azt, hogy a dolgozó főállásban mennyi alapbért kap. Korábban valóban volt egy ilyen rendelkezés, ez azonban már nincs hatályban. A másodállásban levő dolgozót az ott betöltött munkakörének megfelelően kell sorolni, meg kell állapítani, hogy mennyi a személyi alapbére, és az ennek megfelelően megállapított személyi alapbér 50 százalék® il­leti meg. 6 millió Az 1952-ben alakult Érsek- vadkert és Vidéke Ktsz —, mely kezdetben cipész-, szabó. és asztelosrészlegekkel is rendelkezett — sokáig komoly gondokkal küszködött. 1955- ben, 140 ezer forintos vesz­teség mellett már a felszámo­lás került szóba. Az év vé­gén — utolsó próbálkozásként — a tagság új vezetőséget választott, amely rövidesen megszüntette a ktsz vegyes jellegét, s kizárólag építőipari tevékenységre rendezkedett be. A-z OKISZ és a Nemzeti Bank 100 ezer forint hitel­lel segítette ekkor a szövet­kezetét. A profiltisztítást a termelé­si eredmények rohamos javo­nyereség Lása követte. Az építőanyag- és munkaerőhiány ellenére a ktsz 1969-ben hatmillió 105 ezer forintos nyereséget pro­dukált. Ebből az összegből négymillió közületi, egymillió hétszázezer forint bevétel pe­dig lakossági építkezésekből eredt. A bérszint egy év alatt 10 százalékkal emelkedett, a dolgozók között tavaly az év végén negyedmillió forint nyereségrészesedést. osztottak ki. A szövetkezet tervei között egy, a járás igényeit kielé­gítő gépkocsi-autójavító szer­viz létrehozása, a lakáskar­bantartási szolgáltatások fej­lesztése, s a szállítási kapaci­tás bővítése szerepel. Nem használt a büntetés Két évvel ezelőtt, 1968-ban egyéni kegyelemmel szabadult a börtönből Horváth Sándor, 35 éves balassagyarmati lakos. Horváthot 1957-ben emberölé­sért ítélték el 12 évre. Hor­váth megismerkedett egy asz- szonnyal, akivel élettársi kap­csolatot létesített. Ez év jú­lius 13-án azzal vált el tőle. hogy dolgozni megy diósjenői munkahelyére, az asszony pe­dig orvosi vizsgálatra indult. Diósjenőn Horváth fülébe ju­tott. hogy Balassagyarmaton itt is, ott is, mással látták az asszonyt. — A hír igaznak bi­zonyult. Az asszony egy fér­fivel, Mátyás Béla 27 éves balassagyarmati lakossal állt össze, akivel már korábban is ka oc-so latot tartott fenn. Minderről tudott Horváth Sándor, aki július 16-án, ita­lozás után Balassagyarmaton felkereste Mátyás Sándor la­kását. Itt találta Mátyás Belát és az asszonyt, akik a tévét nézték. Horváth . kérlelte a nőt, térjen vissza hozzá. Am az asszony nemet mondott. Horváth ezután eltávozott, és hazaindult Mátyás Béla is a nővel az oldalán. Horváth új­ra összetalálkozott velük az utcán, és újból kérlelte' az asszonyt, hogy térjen vissza. Miután újból elutasító választ kapott, elővette zsebkését, és hasba szúrta Mátyás Bélát, akit súlyos, de nem életveszé­lyes sérüléssel szállítottak a balassagyarmati kórházba. A megyei rendőr-főkapitányság Horváthot letartóztatta. A bűnügyben a vizsgálaf folyik. — ács — Továbbtanulás A rétsági járásban az 1970' 71-es tanévben az általános iskolát végzettek 73,8 száza­léka tanul tovább középfokon. Ebből 29 százalék középisko­lába, 44,8 százalék szakmun­kástanuló intézetbe jelentke­zett. A középiskolában to­vábbtanulók aránya nem kie­légítő: négy év alatt úgyszól­ván semmit sem emelkedett, állandóan 30 százalék körül mozog. A továbbtanulók lét­számán belül viszont a fizi­kai dolgozók gyermekeinek száma jelentősen emelkedett. Amíg az 1966/67-es tanévben 132 középiskolásból 84 volt fizikai dolgozó gyermeke, az 1969/70-es tanévben 132-ből 107. VILIIÉI látsz diósjenői telepére felvesz: ayors• és né pír ónöt általános adminisztrátori munkakör betöltésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom