Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
■'S ■ .< . " ' ' ■ m ■■ •>f f^nr* A szombati, vasárnapi rakodásról A kérő szónak nincs foganatja Az eddig kialakult és a továbbiakban várható árufuvarozási helyzet nehézségei szükségessé teszik, hogy a Nógrád megyei Szállítási Bizottság rendszeresen figyelem, mel kísérje a megyénkben levő nagyüzemek és vállalatok részére érkező vasúti kocsik kirakásának alakulását. A szállítási bizottság legutóbbi ülésén megállapította, hogy egyre több azoknak a vállalatoknak és üzemeknek száma, amelyek a részükre érkező vasúti kocsikat késedelmesen rakják ki, különösen szombaton és vasárnap, valamint egyéb ünnepnapokon. A bizottság levélben kérte az érintett vállalatok és üzemek vezetőit, hogy a vasútikocsi- ellátás megjavítása érdekében az érkező árukat időben rakják ki. A kérő szónak azonban kevés volt a foganatja. Májusban több vállalat késve rakta ki az érkező árut. A takarmánykeverő vállalat a részére érkezett kocsimeny- nyiség 68, a TÜZÉP Vállalat 22, az ÁFOR 33, a 2. sz. AKÖV 35, a Kohászati Üzemek 45, a Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregysége 100, az ötvözetgyár 82, a síküveggyár pedig 85 százalékát késve rakta ki. Kocsiálláspénz címén az előbbi sorrendet figyelembe véve a következőket fizették: 8596, 8320, 6120, 19166, 168 820, 18 864, 109 008, és 27 980 forint. Az elveszett órák száma meghaladja a 25 ezret. Az előbb említett vállalatok nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy ez év első negyedévében a vasútnál jelentkező szállítási lemaradás csaknem kétmillió tonnát tett ki. A lemaradás a második negyedévben az árvíz okozta nehézségek miatt legalább kétszeresére növekedik. Mindez azt jelenti, hogy még kevesebb kocsi áll majd rendelkezésre, mint korábban. A fuvaroztatók egyre türelmetlenebbül sürgetik áruik szállítását. A termelési kiesések elkerülése, az építkezések időbeni megkezdése, az előirányzott torvek teljesítése megkívánja, hogy ismételten felhívjuk a vasúti kocsikat késedelmesen kirakó vállalatok vezetőinek figyelmét mulasztásuk pótlására, a kocsik forgalmának meggyorsítására, mivel ez népgazdasági érdek. Fekete Albert Nógrád megyei szállítási főelőadó A rétek hasznosításáról Megyénk sok jó minőségű réttel rendelkezik, különösen az Ipoly menti árterületen. A statisztikai adatok szerint: az állataink számára szükséges téli szálasta- karmány-szükséglet jelentős részét a réti széna biztosíthatja. Éppen ezért törekedni kell arra, hogy a lekaszálásra kerülő zöld gyep értékanyagából minél kevesebb menjen veszendőbe. Az idén végzett hozammérések szerint a kaszálókban, ahol műtrágyázás nem történt, az első termés 40—60 mázsa zöld termés volt, ezzel szemben azoknál a mintalegelős termelőszövetkezeteknél, ahol rendszeresen műtrágyázták a területet, 140—160 mázsa volt a zöldhozam. Például: Csécse 165, Cser- hátsurány 144, Becske 167, Tolmács 170 mázsa, Ezekről a nagy értékű gyepterületekről a kései kaszálás és az elkésett betakarítás miatt, rossz minőségű szénát gyűjtenek be. Az értékes széna készíté sének legfontosabb munkája a megfelelő időpontban történő kaszálás, majd a betakarítás. A rét gyepnövényeinek virágzás kezdetén legnagyobb az emészthető fehérjetartalma, virágzástól a magkötésig az emészthető fehérjetartalom jelentősen csökken. Az értékes gyepnövények a virágzás kezdetén a szárukban és leveleikben tartalékolt táplálóanyagokból aránylag keveset használnak el, ugyanakkora magkötésig nem sokat gyarapszik a tömegük, viszont annál többet romlik a minőségük. Leghelyesebb, ha a rétet a virágzás elején kaszáljuk. Korszerű borjúnevelés A megyei mezőgazdasági izemekiben egyre nagyobb nértékben térnek át a kor- ;zerű borjúnevelésre. Az utóh- >i négy-öt évben már beve- :ették az itatásos, tápszeres levelést. A borjúnevelőket is •nnek megfelelően építik fel. \ borjakat elkülönítik az inyáktól. így javítják az ál~ ategészségügyi feltételeket is. Ízzel másfél—két hónappal le- ■övidítették a hizlalás! időt, is hatmillió forint megtaka- -ítást is eredményezett az el- árás a hagyományos nevelés- íez viszonyítva. A korai kaszálással azt is elérhetjük, hogy a második, úgynevezett sarjúkaszálás után még egy jó utánlegel- tetést is végezhetünk. A rétkaszálás időpontjának helyes megválasztása azért is fontos, mert megkésett kaszálás esetén a gyomnövények többsége elhullatja magvait, és ezzel a rét talaját gyomokkal fertőzi. Ezzel szemben a korai kaszálás megtisztítja a gyomnövényállományt a gyomtól. A gyomnövényfajok tekintélyes része erre az időre nem köt magot, és huzamosabb ideig végzett korai kaszálással lassan kipusztulnak. Ismeretes, bogy a gyepnövények kaszálás utáni gyors és erőteljes sarjadzására a gyepnövények indáiban, bokrosodási csomóiban raktározott tartaléktápanyag nagy jelentőségű. A korai kaszálás azért is fontos, mert a virágzás előtt levő növény szervezetében jóval több a felhalmozódott tápláló anyag, itt kesevebb idő kell a regenerálódásra. A rétkaszálás helyes agrotechnikájához szorosan hozzátartozik a kaszálás mélysége, illetőleg a vágás után visszamaradó tarlómagasság. Ez különösen kézikaszáláskor gyakran előforduló hiba, elsősorban ahol részes kaszálást végeznek. A vizsgálatok szerint ha a füvet 4—5 centiméternél alacsonyabb tarlóra vágjuk, nehezen tér magához. Vontatottan indul fejlődésnek különösen ott, ahol öntözési lehetőség nincs, és elmarad a tápanyag-utánpótlás is. A rétek kései kaszálása, s ehhez még a szokásos, úgynevezett borotválása, azok a rendszerint együttjáró káros tényezők, amelyek együttes hatására rétjeink kaszálásra érdemes sarjútermést nem adnak, sőt sokszor a rét gyepnövényállománya is kiritkul. Pintér Sándor lapjaink Ifjúságra Türelmetlenség — kritikai megjegyzések A fiatalok fejlődése alapvetően megyénk politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális előrehaladásával kötesöniha- tásiban valósul meg. Enm-ek a társadalmi háttérnek a figyelembevételével azt mondhatjuk, hogy ifjúságunk fejlődése összhangban van a megye általános fejlődésével, eredményeink nagy hatással vannak a fiatalokra és azok tőlük el nem választhatók. Fiataljaink túlnyomó része odaadó híve a szocializmusnak, tiszteli az alkotómunkát. Állásfoglalásuk szép példáját mutatja a szocialista munka- versenybe való részvételük, a „Vádoljuk az imperializmust” akció jegyében lebonyolított politikai rendezvények és kommunista munkaakciók, a nagy történelmi és társadalmi évfordulók megünneplésében való részvételük. A KISZ- és úttörőszervezetek irányításával őrzik és ápolják megyénk munkásmozgalmi hagyományait, szép sikereket érnek el a politikai, munkásmozgalmi és szakmai vetélkedőkön országos méretekben is. Azt szeretném nyomatékosan aláhúzni, hogy megyénk ifjúsága a szocializmus építésével összhangban, alapvetően egészségesen fejlődik. Ennek nem mond ellent az sem, ha a fiatalok körében gyakran türelmetlenséggel, kritikai megjegyzésekkel találkozunk munkánk gyakorlatát illetően. Fiataljaink leggyakrabban azokat a meglevő hibákat, ellentmondásokat és mulasztásokat teszik szóvá, amelyek ellen mi is harcolunk a pántban és más fórumokon. Az ilyen kritikai észrevételeket nem elfojtani, hanem bátorítani keli és megnyitni számukra is az utat, hogy bekapcsolódjanak a jogosan bírált fogyatékosságok felszámolásaiba. Követelmény és ideál Az eddigieknél többet kell tennünk megyénk ifjúságának saooiialisita szellemű neveléséért, hogy a mi ifjúságunk ne passzív alany, hanem cseleik- vő résztvevő legyen. Ifjúságunk elé a szocialista ember típusát kell követeüménykémt és ideálként állítani. Széles körű átfogó nevelőtevékenyEgerben, a Szőlészeti Kutató Intézet üvegházában beértek a legkorábbi fajták, a „Csabagyöngye” és a „Gárdonyi Géza” fürtjei. Az utóbbi a nagyközönség előtt még kevéssé ismert fajta, sötétkék színű. A „Csabagyöngye” és a „Medoc noir” kereszteződéséből állították elő. Az intézetben a fotóriporter megörökítette azt a mozzanatot, amikor a beérett fürtről letépett szem nedvéből refraktométer segítségével állapítják meg a cukorfokot. (MTI fotó — Kunkovács László felvétele) seggel, értelemre és érzelemre ható módszerekkel meg kell értetni, hogy a: szocialista társadalom felépítésének egész korszaka forradalmi jellegű, különböző állomásai egyformán fontosak és kölcsönösen feltételezik egymást (hatalomért folyó harc, békés építőmunka). A történelem nálunk is megváltoztatta a forradalmárokkal szembeni igényeket. Ma a kiinduló pont az, hogy az idősebb generáció lerakta a szocializmus alapjait, a fiatalságra viszont nem kisebb feladat vár, minthogy felépítse, berendezze, otthonosabbá tegye az új társadalmat, alapvetően megváltoztassa az emberek életéit, egészében átformálják tudatukat Továbbfejlesszék, megszilárdítsák a szocialista közösségi erkölcsöt, életformát Annak elismerése, hogy megyénkben az ifjúság döntő többsége becsületesen tanul, készül a felnőtt életre és lelkiismeretesen dolgozik — nem jelentheti — azt, hogy a jelenlegi állapotokat idealizáljuk. Elég nagy a társadalmilag közömbös fiatalok száma. A közéleti érdeklődés felkeltésében az úttörő- és KlSZ-szer- vezetek kezdeti lépéseit nem követi további céltudatos törekvés. Az úttörő- és diákparla- mentek, a munkásifjúság és más ifjúsági rétegek számára lebonyolított vitafórumok ta- pasiztaiaibaá egyértelműen azt húzzák alá, hogy minél több lehetőséget kell adni a véleménynyilvánításra, az aktivitás kibontakoztatására. A KiISZ-em belül is fejleszteni kell a demokratizmust, de szélesebb értelemben is lehetőséget kell adni a fiataloknak. Hátráltatja politikai, közéleti aktivitásuk kibontakozását a felnőttek előítélete is, amely szerint 20—30 év között nem tekintik valóban felnőttnek és vezetésre alkalmasnak; a fiatalokat. Az aktivitás növekedése ellen hat az is, hogy a fiatalokat a legtöbb helyen olyan feladatokkal bízzák meg, ami gyakran jelentéktelen, nem elég vonzó, nem állnak arányban képességeikkel, rátermettségükkel, alatta maradnak felkészültségüknek Pedig képességeikből, erejükből többre telik. Számíthatunk rájuk A lelkesítő célokkal, a ma forradakniságának bemutatásával, a bizalommal és a lehetőségek fejlesztésével tovább növelhető aktivitásuk. Mindez nem jelentheti, hogy kritika nélkül menjünk el ifjúságunk különböző negatív jelenségei mellett.. Arról van szó, hogy a jelenleginél jobban meg kel! ismerni törekvéseiket, jobban éreztetni kell velük, hogy számít'ink rájuk. A fiatalok egy csoportjára azonban nem csupán a közömbösség jellemző, hanem egészségtelen, a társadalomtól idegen magatartás is. Sok fiatal munkáját, csak „úgy- ahogv” végzi és az utóbbi időben megnőtt körükben a „vándormadarak” száma. Mások — főként közéipisikolások és fiatal értelmiségiek egy kisebb része 'ebecsüli eredményeinket. hamis illúziókat táplálnak az általuk nem ismert kapitalista országok iránt. Művelődésben, életstílusban és életszemléletben több fiatalnál érzékelhető a nyugati hatás. Mindezeken túl — elenyésző számban bár —. de vannak megyénkben is közrendünkkel és törvényeinkkel szembe kerülő, garázda, léha életmódot élő fiatalok is Ez annál is inkább figyelemét érdemel. mert — bár számúk nem nagy —, de az utóbbi időben emelkedő tendenciát mutat. Társadalom és a csatád Az utóbbi időben az ifjúság nevelésére ható különböző tényezők — mindenekelőtt a társadalom — szerepének erőteljes hangsúlyozása mellett kevesebbet szólunk a család, a szülők felelősségéről. Ezzel együtt úgy tűnik — néhányszor hallani is ilyen véleményt —, hogy társadalmunkban csökken a család szerepe, a gyermekért való felelőssége. Vallóban igaz, hogy mind több az olyan család, ahol mind a két szülő dolgozik, ezért lerövidül a gyermekkel való foglalkozás ideje. Az utóbbi években megyénkben is megnőtt a munkába llépő nők, családanyáik száma, a két városban és a járások területén is. Ehhez hozzátehetjük, hogy várhatóan tovább is növekszik. Mindezeket figyelembe véve is határozottan kell képviselnünk mindenütt, ahogy a szülők felelőssége nem csökkenhet a gyermek, az ifjúság nevelésében. A fiatalok nem nélkülözhetik azt a segítséget, amelyet a szülői háztól kell megkapniok és azt csakis a szülői ház, a család adhatje meg számukra. A család és a társadalom e vonatkozásiban nem helyettesítheti, hanem kiegészíti egymást, együttesen vesznek részt a nevelésben. Kiss József, a megyei pártbizottság oszt. vez. (Folytatása következik) A rolót lelrriKták Ma reggel Salgótarjánban., az íigynevezett sarki boltban már nem húzzák fel a bolt nyitását jelző rolót: a ' 88-as számú élelmiszerbolt egyszer, s mindenkorra elbúcsúzott vevőitől. Kár érte. De búcsúzni kell, mert a régi helyett itt is utat kér az új. A fogyasztók nevében is köszönjük az eladóknak, a vezetőknek azt a kedvességet, amit egy ilyen kis, szűk üzletben, rendkívül nehéz tárolási körülmények között a vevőkért, a vásárlókért tettek. Ebből talán masok is tanulhatnának. . . Hiszen ebben az üzletben volt kedvesség, udvarias kiszolgálás, áruválaszték, s mi kell több az egy. szerű vásárlónak! Most elbúcsúztatják a 188-as, sarki élelmiszerboltot. Mindjárt az is felvetődik, mi lesz a városközpontban a lakosság, a bejáró dolgozok, a Salgótarjánba érkező külföldiek ellátásával? Nos, az Élelmi- szer-kiskereskedelmi Vállalat erről is gondoskodik. Megnyitotta új üzletét a Lenin téren, a Nemzeti önkiszolgálóval majdnem szemben levő boltját csakúgy, mint a Pécskő utcában, vasárnap délelőtt 7— 11 óráig nyitva tartja. A Lenin téri boltot hétköznap 7—20 óráig üzemelteti. Szervezeti intézkedéseket is tett. \ Pécskő utcai tej, kenyér- boltot az úgynevezett hagyományos kiszolgálási formából önkiszolgáló bolttá alakította át, s ezzel egyidőben kibővítették az áruk választékát — ha hiányzik is majd a 188-as, pótolják az üzletet az előbb említett intézkedések. Igaz, hogy az ulóhbi intézkedéssel egyes lakok véleménye megoszlik. De ha figyelembe vesszük, hogy haladó kereskedelmi módszert alkalmaznak, mrlvnck segítségével meggyorsul a kiszolgálás — ami egyébként is pan sz volt eddig a Pécskő utcai üzletre —, akkor csak üdvözölhetjü! a vállalat ilven kezdeményezését. Egy üzlet rolóját ma reggel már nem húzzák fel. a sarkon a hajnali órákban már nem látjuk a tejes-, tcjíolösüvegeket, a kenyeret szállító „göngyöleget”. Megszokott ismerősiéi, ismerősöktől búcsúzunk. Kérésünk csak egy lehet. Pótolják a 188-ast, biztosítsák a lakosság zavartalan áruellátását. — So — NÓGRÁD — 1970. július 1., szerda
