Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-26 / 174. szám

# Lsí írja a jogszabály Kikre terjed ki a polgári védelmi kötelezettség ? Á polgári védelmi kötelezettség szabályozásának részle­tes ismertetésénél a kiindulási alapot a kötelezettség terje­delmének meghatározása, vagyis az a kérdés képezi, hogy az állampolgárok közül kilóé terjed ki ez a kötelezettség. A kérdés jelentősége abban van, hogy a polgári védelmi köte­lezettség alatt álló személyeket feladataik teljesítésével ösz- szefüggóshen ezen a címen — amint már korábbi cikke­inkben utaltunk rá — különböző kötelezettségek terhelik, il­letve különböző jogok illetik meg. Tekintettel arra, hogy a kötelezettség terjedelmének meghatározása alapvető jelentőségű, az ide vonatkozó szabá­lyokat törvényi rendelkezés — a Honvédelmi Törvény 71. paragrafus 1—2. bekezdése határozza meg. A polgári védelmi kötelezettség a Honvédelmi Törvény e rendelkezése szerint: — a férfiakra a 14. év betöltésétől a 65. év betöltéséig, — a nőkre a 14. év betöltésétől a 60. év betöltéséig ter­jed ki. A Honvédelmi Törvény nyilvánvalóan azért állapította meg a 14. életévben a polgári védelmi kötelezettség kezde­tét, mert a kötelezett egyrészt ebben a korban már eléri a megfelelő fizikai és szellemi . fejlettséget, másrészt egyéb jogszabályok — Polgári Törvénykönyv, Munka Törvény- könyve stb. — is különböző joghatásokat fűznek ehhez a korhatárhoz. A 14 éves fiatalkorú már munkaviszony ban áll­hat, keresetével szabadon rendelkezhet. Mindez jogi, gazda­sági stb. szempontból a 14 éves fiatalkorú önállóságának fo­kozott elismerését jelenti. Nyilvánvaló, hogy az ilyen fia­talok a rendkívül sokféle polgári védelmi feladat közül — fizikai, szellemi fejlettségük folytán — számos feladat ellá­tásában közreműködhetnek. A polgári védelmi kötelezettség felső korhatárát (nőknél 60., férfiaknál 65. év) a polgári védelmi feladatok ellátására való alkalmasság korhatára képezi. Amennyiben azonban a polgári védelmi kötelezettség teljesítéséhez szükséges alkal­masság már a felsőbb korhatár alatt ténylegesen nem áll fenn és ezt megfelelően igazolják, az érintett személy, mint alkalmatlan, a polgári védelmi kötelezettség alól mentesül, Az Ilyen személy ugyanis a polgári védelmi kötelezettség keretében ráháruló feladatokat ellátni nem tudja. Ezért — bár a Honvédelmi Törvény ilyen mentességi okot nem is­mer —, a polgári védelmi feladatok ellátásának biztosítása érdekében gyakorlatilag az ilyen személy polgári védelmi igénybevételére nem kerülhet sor. Radioaktív kiszáradás elleni védelem Atomfegyver robbanása után a terep sugárszennyeződik, melynek fajtái és forrásai kü­lönbözők leheti ak. A hasadási láncreakció és a töltet hasa­dás! termékeinek következté­ben az atomrobbanást külön­böző sugárzó részecskék ki bo­csa jtása kíséri. Ezek a ré­szecskék különböző áthatoló­képességgel rendelkeznek, és ezért a robbanás pillanatában mindegyik más és más mér­tékben hat az emberekre. Az atomrobbanáskor keletkező radioaktiv sugárzás ugyanis ionizálja az élő sejtek állo­mányába tartozó anyagok atomjait és az a sugárbeteg­ség kifejlődéséhez vezet. A su­gárbetegség hosszú időre munkaképtelenné teheti az embert, különösen súlyos ese­tekben pedig halálos kimene­telű lehet. Az atomrobbanás következ­tében fellépő nagy áthatoló képességű gamma- és neutron­sugárzás mellett nagy meny- nyiségű egyéb sugárzó anyag is keletkezik — az atomtöltet hasadási termékei — melynek jelentős része a robbanás kö­vetkeztében a földre hullik. Ez a lehulló sugárzó anyag a te­rep szennyeződésének fő for­rása, mely különböző elemek hasadási termékeinek keveré­kéből áll. A terep és tereptárgyak su­gárszennyeződésének másik forrása a robbanás felhőjéből leszóródó bombatöltet anyagá­nak a maghasadáson át nem esett része. Ezek az anyagok radioaktív bomlásuk során al­fa-részecskéket bocsátanak ki. Az alfa-részecskék hatása el­len jó védelmet jelent a kö­zönséges ruha. De ha alfa­aktív termékek a szervezetbe kerülnek, akkor ennek ko­moly következményei lehet­nek. A szennyeződés harmadik forrása a másodlagos vagy in­dukált radioaktív sugárzás, mely a terepen és a tereptár­gyakon a neutronok hatására keletkezik, A talaj, a létesít­mények, épületek stb, anyagá­ban több olyan elem van — szilícium, nátrium, kalcium, cink, réz, stb. — amelyeknek atommagjai elnyelik a neut­ronokat, és radioaktívvá vál­nak. Az így képződő radio­aktív izotópok az átalakulás folyamán főleg béta és gamma sugarakat bocsátanak ki. A mesterséges radioaktivitás- fo­kozza a terep természetes szennyezettségét, különösen a robbanás utáni kezdeti idő­szakban. Egy hidrogónbomba robbanása például, melyet igen erős neutronsugárzás kísér, nagy fokú és hosszú ideig tar­tó mesterséges radioaktivitást idéz elő a robbanás zónájában. Különösen nagyfokú mester­séges sugárzás figyelhető meg olyan talajoknál, amelyek bő­séges mennyiségű sót tartal­maznak. A terep radioaktív szennye­ződésének forrásai gyakorlati­lag egyidőben jelentkeznek, hatásuk azonban külön-külön mutatkozik, és a szennyeződés teljes értéke sem mindig egy­forma. A szennyeződés általá­nos mérve függ a robbanás formájától, a bomba méreté­től, fajtájától, a meteorológiai viszonyoktól és a terep, vala­mint a tereptárgyak jellegétől. A földi robbanások — kü­lönösen a robbanás központi körzetében — a terep foko­zottabb mértékű szennyeződó­sét idézik elő. ilyen robbaná­sok esetén a terepen nagy- mennyiségű radioaktív sálak képződik, amely a talaj meg­olvadása és a lehulló radioak­tív anyagokkal való keveredés folytán keletkezett radioaktív anyagokkal együtt földre hull az a talajmennyiség is, ame­lyet a robbanás felszívott. A robbanás következtében kelet­kezet radioaktív anyagoknak az első két órában kb, 1/3-a hull le, a fenn maradó rész huzamosabb ideig a levegőben marad. Az idő múlásával azonban a szennyeződés mér­téke önmagától csökken, ami a radioaktív anyagok termé­szetes bomlásával magyaráz­ható, a lehulló hasadási ter­mékek többségének ugyanis kicsi a felezési ideje. A radio­aktív kiszóródás az atomrob­banás centrumától rendkívül nagy távolságra is bekövet­kezhet. Ezért a lakosságnak különböző légzésvédő, bőrvé­dő eszközökkel kell ellene vé­dekezni, Jó védelmet nyújta­nak a családi óvóhelyek, de a kapható sugárdózis mennyi­sége jóval kevesebbre csökken abban az esetben is, ha a ki­szóródás ideje alatt lakásunk­ban tartózkodunk. Harcászati gyakorlat előtt' Mint lapunk hasábjain beszámoltunk róla, eredeti tervének megfelelően a Polgári Véde­lem Nógrád megyei Parancsnoksága augusz­tus 29—30-án, Balassagyarmaton rendezi har­cászati gyakorlatát. Ebből az alkalomból ke­restük fel Lombos Mártont, a Balassagyar­mati városi Tanács VB elnökét, a volgári vé­delem városi parancsnokát azzal - a céllal, hogy tájékoztatót kapjunk a városi gyakorlat felkészüléséről. — A gyakorlat céljainak megvalósítása ér­dekében, valamint a vele összefüggő politi­kai gyakorlatokra nagyon sokrétűek és apró­lékoson készülünk. A felkészülés első fázisá­ban akadtak olyanok, akik felvetették, hogy most fejezték be az átszervezést, érdemes-e gyakorlatot tartani. A megyei vezetés, wla- mint a városi párt és tanács igyekezett eze­ket a hangokat leszerelni, és olyan álláspon­tot képvisel, hogy az átszervezés során új erők kerültek a különböző szakszolgálatokba, éppen ezért a gyakorlat jó lesz ahhoz, hogy felmérjük az átszervezés során végzett mun­kánkat és áttekintést kapjunk a szervezést követő pozitív vagy negatív jelenségekről. Ez további munkánkhoz rendkívül nagy se­gítséget ad majd. Elmondotta Lombos Márton, hogy a gya­korlat során a városi szolgálatparancsnokok és üzemek felkészülésének tevékenységét, kü­lönösen a kiképzési munkát helyezik előtérbe olyan formában, hogy a gyakorlati tevékeny­ség magas követelményét veszik alapul. A kiképzéshez egyébként külön intézkedési ter­vet készített a városi polgári védelmi pa­rancsnokság. A lakosság és a dolgozók fel­készülésére pedig közös párt- is tanácsülésen határozatot hoztak. Összeállításunk most elsősorban szakmai ol­dalról segíti a balassagyarmati gyakorlat si­kerét. PV. KISLEXIKON A polgári védelem feladatai 1. Lakosság szervezett ki­képzése a polgári védelmi fela­datok végrehajtására. 2. Lakosság műszaki, radio­lógiai, vegyi, biológiai védel­mének megszervezése. 3. Lakosság légi, radiológiai, vegyi, biológiai riasztása. 4. Létfenntartáshoz szüksé­ges anyagi javak (élelmiszer, víz, állatállomány, takarmány és más termékek) védelme, A lakosság önvédelme érde­kében tudni kell: ■1. Hogyan tud védekezni a radioaktív és vegyi szennye­zettséggel szemben. — Polgári védelmi szervek által szervezett kimenekítéssel (gyalog, gépjárművek, vonat stb.). Äz állampolgárok nr \ ; „ - ?3t .. : ■“% A HABOK!? KITÖRÉSÉ­NEK küszöbén, de különösen kirobbanása után nagy jelen­tősége lesz az öntudatnak, ál­dó zattoéiszségn ek és fegyelme­zettségnek. Az állampolgá­roktól megköveteli a fokozott munkát Mindenkinek egyik legfontosabb kötelessége lesz alárendelni személyes érde­keit a köz érdekeinek és tel­jesíteni a polgári védelmi szervektől kapott utasításokat is. Számolni lehet az ellenség diverzáns tevékenységével is. Rombolással, mesterségesen létrehozott szennyezéssel, fer­tőzéssel igyekszik működő- képtelenné tenni az ipari üzemeket, erőműveket, víz­műveket, közlekedési beren­dezéseket, állatállományt, ve­téseket, raktárakat, élelmi­szer-készleteket és ezzel meg­bénítaná a gazdasági életet. Az ellenség a hátország te­rületére repülőgépekről, heli­kopterekről ejtőernyős alaku- lartofoat dobhat le, Ezek a la­kott helységeket is veszé­lyeztetik. A RENDKÍVÜLI KÖRÜL­MÉNYEK, valamint a mun­kavállalók más irányú elfog­laltsága szükségessé teszik átmeneti időre egyes szolgál­tatások csökkentését, illetve szüneteltetését. A korlátozá­sok elsősorban a közlekedést és az üzemanyag-felhasználást érintik, de kiterjedhetnek egyes élelmiszer- és egyéb köz­szükségleti cikkek ellátásának korlátozására is. Az élet és közvagyon men­tése érdekében a polgári vé­delmi szervek máir békeidő­ben a lakosságból bizonyos egységeket szerveznek, s hasz­nálnak fel a mentési munkák végzésében. A lakosság eset­leges támadás esetén saját és embertársai érdekében a ren­delkezésre álló eszközök fel­használásával öntevékenyen részt vesz a miunkák végzésé­ben. A károk nagy részét tfiz okozza. Ezért megfelelő in­tézkedéseket keli tenni a tűz­károk csökkentése és tovább­terjedésüknek megakadályo­zására, A megelőző tűzvédel­mi intézkedések végrehajtása a lakosságtól lelkiismeretes munkát kíván. Az üzemek, ben, raktárakban, műhelyek­ben, munkahelyeken korlátoz­zák a gyúlékony nyersanyag, félkész gyártmány és készter­mék tárolási mennyiségét. A gyúlékony anyagokat szétta- iepftik. Állami gazdaságok­ban, termelőszövetkezetek­ben fontos feladat a termé­kek, az állatállomány őrzésé­nek és figyelőszolgálatnak megszervezése. AZ ÓVÓHELYEK felhasz­nálható állapotba tételéhez a lakosság munkája is szüksé­ges. Ez az óvóhelyek kitakarí­tásából, ha szükséges, kijaví­tásából, kimeszeléséből, a vil­lamos és egyéb közmű-be­rendezések működőképes ál­lapotba helyezéséből, bútor­zattal, felszerelésekkel való ellátásából áll. Azokon a he­lyeken, ahol megfelelő lét­számú óvóhely nem áH ren­delkezésre; ki kell jelölni a szükségóvóhelyek megépíté­sének helyét. Amennyiben erre a célra épületpimce nem áll rendelkezésre, megfelelő helyen fedett árokóvóhely, futóárok létesítéséire alkalmas terület kiválasztása, szükséges. A terület kiválasztásánál fi­gyelemmel kell lenni a te­rep adta lehetőségeikre és a lakott, illetve a veszélyezte­tett területtől való távolságra. A szülkségóvóhelyök meg­építése után szükséges azokat berendezni és felszerelni olyan anyagokkal, amelyek általában minden háztartás­ban megtalálhatók, mint pl. különféle szerszámok, padok, székek, ágyak, ivóvíz tárolá­sára szolgáló edények, lám­pák, községekben és a város peremién levő területeken ge­rendáik, oszlopok, ácskapcsok stlb. Számolni kell azzal, hogy adott esetben a lakosságnak saját magának kell óvóhe­lyeit, szükségővóhelyeit fel­szerelni, berendezni. Az óvó­helyek és szükségóvóhelyek felszerelésénél soha nem szabad megfeledkezni az ön,mentéshez szükséges szer­számok — csákány, véső, fal­bontóvas stb. — megfelelő helyen történő elhelyezéséről, A POLGÁRI VÉDELMI SZERVEK felszólítására a la­kosság saját érdekében állít­sa össze az óvóhelycsomagot, amely a legfontosabb tárgya­kat, eszközöket tartalmazza. Az óvóhely csomagban ésszerű beletenni a fontos iratokat ok­mányokat, egyéni sebkötöző csomagot, kisebb mennyiségű élelmiszert, vizet, betegek ré­szére gyógyszert. Legjobb, ha az óvóhelycsomag tartalmát erre alkalmas, nem nagy bő­röndben, műanyagdobozban helyezik el. Az így elkészített óvóhelycsomagot könnyen hozzáférhető, az óvóhelyre vonulás útvonalába eső he­lyen. a lakásban kell elhe­lyezni. A légitámadás veszélyét jelző jeleket ismerni keli minden állampolgárnak. Is­merni kell a szennyezettség veszélyét jelző' RBV- (radio­lógiai, biológiai, vegyi) jele­ket is. A légi és radiológiai, biológiai, vegyi riadók elren­delését a Kossuth Rádió nyűit szövegű közléséből, elekt­romos és kézi szirénáik jelzé­séből, üzemek, mozdonyok sípjának, kürtjének megszó­laltatásából, községekben a harangok félxeveróséből tud­hatjuk meg. Légd riadó elrendelése sziré­nával: Háromszor félperces, két­szer félperces szünettel, meg­ismételt, változó magasságú, úgynevezett üvöltő hang. — Teljes elzárkózással, me­lyet lakásában önállóan kell végrehajtani, a nyílászáró szer­kezetek légmentes elzárásával, az élelmiszer, ivóvíz, állatállo­mány, takarmány védelmének biztosításával. — Szükség-védőeszközök al­kalmazásával. — Csak ellenőrzött élelmi­szerek fogyasztásával. 2. Milyen szükség-védőesz­közök állnak rendelkezésre. Személyi védelemre: a) Légzésvédő porálarc as orr, száj, fül és szem védel­mére. Anyaga: szövet, filc. El­készíthető házilag. b) Csuklya. e) Nylon esőkabát, vászon­köpeny, esőköpemy, fóliás- anyagok. d) Gumitalpú lábbelik, gu­micsizma, impregnált szövött­anyagú kesztyűk. Nyílászáró szerkezetek elzá­rására: pokróc, szalma, desz­ka, fólia lehetőség szerinti együttes alkalmazása. sicap Polgári védelmi napot tar­tottak vasárnap a Vas megyei Szeleste községben. Délelőtt, a polgári védelmi szakemberek és a község vezetői Szeleste polgári védelmi készültségéről tárgyaltak, majd az egészség- ügyi és járványügyi egységek nagy érdeklődéssel kísért mentő és mentesítő gyakorla­tot rendeztek a községben, va­lamint a helyi termelőszövet­kezet központi majorjában. A balassagyarmati városi polgári védelmi gyakorlatra készülnek a város polgári védelmi egészségügyi szakaszai la. A (elkészülés so­rán nagy segítséget nyújt az úgynevezett AMBU-baba, amelyen a légmodernebb élesztésl eljárásokat sajátítják el a szakszolgálat tag­jai. Ezen gyakorolják a szájbelélegzést, a szív-masszázst és a vérnyo­más-mérést NÖGRÁD — 1970. júüus 26., vasárnap jj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom