Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

Egy fiatal mérnök a% FMKT-ról Fantázia és akarat Az ifjúság tevékenységé- hogyan válhat alkotóvá va­ne k legszebb területe: rész- laki az egyéni és a vállalati vétel a termelő munkában, a érdek egyeztetésével- „Fan- társadalom javainak gyara­pításában. Értékeket létre­hozni, alkotni — igazi, em­berhez méltó feladat. Külö­nösen így van ez, amióta a gazdaságirányítás új rend­szere a korábbinál jobban igényli — és megbecsüli — a kezdeményezést, az alkotást. A KISZ termelést segítő munkaformái között különö­sen fontos és speciális helyet tölt be a vállalati FMKT — Fiatal Műszakiak és Köz­gazdászok Tanácsa moz­galom, amelynek például a Salgótárjáni Kohászati Üze­mekben 35 tagja van. Milyen az általános kép? Általában, tehát országos viszonylatban helytálló a megállapítás: az elmúlt évek eredményei bizonyítják, hogy a fiatal műszakiak és köz­gazdászok tanácsai betöltöt­ték hivatásukat, elismert szerepet töltenek be a válla­latok gazdasági életében, fő­ként a műszaki \ fejlesztésben és a termelékenység emelé­sében. A tanácsok jó lehető­séget adtak a vezetői képes­ség kialakításához- Számos üzemben találhatunk olyan fiatal gazdasági vezetőket, akik az FMKT-ben bizonyí­tották szervező-irányító kész­ségüket. Nógrád megyében az FMKT mozgalom legsikere­sebb területe — az iparszer­kezeti változásból természet­szerűleg következő hatás kez­detéig — a Nógrádi Szénbá­nyák Vállalat volt. Jelenleg az a helyzet, hogy a salgó­tarjáni járásba telepített új üzemek fiatal műszakijai nem ismerik eléggé a mozgalom­ban rejlő lehetőségeket. A súlyponteltolódás szempont­jából különösen érdekes, ho­gyan látja a megye legna­gyobb ipari üzemének FMKT-vezetője, Szabó Ist­ván fiatal mérnök a válla­latnál működő csoport jele­nét és jövőjét? A Somoskőújfalui születé­sű villamosmérnök nyolc éve a salgótarjáni gépipari tech­nikumiban érettségizett, fel­vették a műszaki egyetemre, az üzem ösztöndíjasaként. Három éve dolgozik a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek­ben, s bár a műszerszabályo­zás a szakterülete, jelenleg viUamosmeghajtással foglal­kozik. A két terület közti kü­lönbséget más érdekes mun­kák keresésével, vállalásával és tanulással igyekszik ki­egyenlíteni — sikerrel. Sze­mélyes példája egyben válasz arra a kérdésre, amelyet a nemrég végzett fiatal mérnö­kök. technikusok és közgaz­dászok gyakran feltesznek: «•.. A Dolgozz hibátlanul mozga­lomban is kérik az FMKT segít­ségét" — mondja Szabó István mérnök tűzte és akarat” — mondja Szabó István. „Valamennyi­re is eredeti gondolatok és akarat nélkül nem sokra megy az ember. Tizenötezer forintos pályadíj A bizonyítás egyik lehető­ségét az országosan és az üzemben meghirdetett pá­lyázatok jelentik. A legutób­bi országos pályázatra az SKÜ-ből nem jelentkezett senki, ugyanakkor jelenleg is négy-öt témával foglalkoznak egyénileg és csoportosan az üzembem — A nagyüzemi FMKT egyik hiányossága, hogy mind ez ideig nem sikerült a hely­ben érvényes formát, az el­bírálási rendszert kialakíta­ni és alkalmazni — mondja Szabó István, aikä nem egé­szen egy esztendeje vezeti a fiatalok tanácsát. — Élttől függetlenül a mű­szaki fejlesztést segítő, a ter­melékenységet növelő szak- dolgozatok készítői elsősorban az FMKT-tagok közül kerül­nek ki. A villamos fűtésű kemen­cék folyamatos fűtésszabá­lyozásának megoldásával pél­dául ő foglalkozik. Erre 15 ezer forintos pályadíjat ír­tak ki. A sokszoros be- és kikapcsolás kiküszöbölésével a megnövekedett igények­nek pontosságban, szilárd Ságban jobban megfelelő hengerelt áru állítható elő, De részt vállalt egy másik pályázat kimunkálásában is, amelyet Rajták István ve­gyésszel és Balázs Zoltán ko­hómérnökkel közösen végez. A téma nagyon röviden: a méregdrága horganyzókádak élettartamának növelése. A közgazdasági szemlélet tér hódítására jellemző, hogy a világ minden tájáról áraján latokat kértek — márkás ká­dakra. — Kiváncsiak vagyunk, mennyiért adják a legmoder­nebb darabokat... De a végső cél: a mi kádjaink élettarta­mának növelése Műszaki ffond —- emberi gond — Tény, hogy egyetlen fia­tal, vezető beosztású műsza­kit sem tudok említeni, aki az FMKT-foan elért sikerei alapján került szakmailag magasabb pozícióba. A fia­tal műszakiak és közgazdá­szok olyan erőtartalékot al­kotnak, akiket az eddiginél összehangoltabb és főleg az FMKT-re nézve egyértelműbb vállalati megbízatásokkal le­het csak „kiaknázni”. A vál­lalat műszaki gondjainak megoldásában a fiatalok egyé­ni problémája — az érvé­nyesülés, az alkotás lehető­ségei is benne vannak. A leg­jobb példa erre — egyben ar legfrissebb is — a napokban tárgyalt velem a nagyüzem műszaki i gazgatóhelyettese arról, hogyan kapcsolódhat az FMKT a „Dolgozz hibátlanöl” mozgalom célkitűzéseihez. Alkotásra, bizonyításra al­kalmas feladat lesz kiderí­teni, mi a gyakori géphibáeo- dásofe oka, mi drágítja meg egyes termékek előállításá­nak üzemi költségeit. Az okok feltárásán túl a fiatal műsza­kiaktól és közgazdászoktól a megoldásra tett javaslatokat várja a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek gazdasági veze­tése- Harmincöt gondolkodó fiatal, aki nem áll hadilábon a fantáziával és az akarattal — sokat tehet! Pataki László Alakul Hollókőn a műemlék-rezervátum Megyénk egyik legnépsze­rűbb idegenforgalmi neveze­tességének ígérkezik a Holló­kőn kialakítandó műemlék-re­zervátum. Az átalakítási és rendezési munkák ezekben a napokban nagy lendülettel ha­ladnak előre, s már azt is ígé­rik, hogy jövőre a Hollókőre látogató turisták maradandó élményekkel megrakodva tér­hetnek haza. Az Országos Műemlékvé­delmi Felügyelőség hozzálá­tott egy régi épület turista- szállóvá való átalakításához. A mintegy 104 000 forintos költ­séggel járó átalakítás még az idén, előreláthatóan szeptem­ber végéig befejeződik. A tu­ristaszálló építésével foglalko­zók ezzel a munkával azt kí­vánják bizonyítani, hogy az összhang megtörése nélkül a hagyományos külső megha­gyásával is kényelmes, lajcá- lyos szobákat bocsátanak a Vendégek rendelkezésére. A szálló külseje megőrzi az ere­deti palóc építkezés nyomait, az épület belsejében viszont vízvezeték, cserépkályha, mo­dem berendezés szolgálja majd a turisták kényelmét. Ugyanilyen stílusban alakít­ják ki az új postát és az or­vosi rendelőt is. E két munka már a befejezéshez közeledik. Vizet és villanyt is vezet­nek fel a nevezetes hollókői várba. A nagy munkához az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség dolgozói máris hozzáfogtak. A befejezéssel, le­hetővé válik a vár végleges állagmegóvása, a múzeum es a kilátó felépítése. Ugyancsak az Országos Mű­emlékvédelmi Felügyelőség felméréseket és terveket ké­szít az idén a hpllókő.i étterem, a háziipari műhelyek és a to­vábbi turistaszállások felépí­téséhez. A vendégek kényelmét szol­gálja a község tisztasági für­dőjének helyreállítása is, en­nek munkáit a jövő évben fe­jezik be. — szendi •— Hetvenöt éves, de a felületes szemlélő nem látja többnek ötvenötnél. Tíz évet nyugod­tan letagadhatna az életéből, öszes, rövid sörtehajának min­den szála úgy ágaskodik a fe­jén, mintha acélból lenne. Arca telt, pirosas, talán csak a homlokát barázdálja néhány ránc. Szeme fürge mozgású, alakra középtermetű. Ha leül, még ennél is kisebbnek lát­szik, de válla széles, mellkasa erős. Ha ökölbe szorítja kér­ges tenyerét, inas karján ki­dagadnak az izmok. Nyugdíjas kovácsmester. Ebben a kis, hegyek közé tele­pült községben. Bánkon min­denki ismeri. Bogár Gábor tizenhét éve telepedett le a faluban. — Hogyan tudott ilyen fiatalos maradni? — kér­deztem tőle. S mert beszélge­tés közben az arcáról egy pil­lanatra sem tűnt el a mosoly, még megtoldottam egy kér­déssel: mindig ilyen jókedvű? — Mindig — mondta. S a nevető ráncok vidáman tán­coltak az arcán. — Ha valaki soha sem veszíti el a jókedvét, akkor sokáig fiatal marad... Pedig négy évtizedet, éle­tének egyik felét abban a kor­ban élte le, amikor a szegény­embernek nem volt könnyű megőrizni a jókedvét. Hitét, erejét és bizakodását még a legszégyenteljesebb időszakban sem veszítette el. Azokban az években, amelyekről a bori koncentrációs táborból a halál­Az anyag is ásványkincs Nógrád föld alatti kincseként általában a szenet ismerik, pedig van más is. A Felső- petényben bányászott agyag ma talán jobban keresett termék, marat a szén. Már ezelőtt,’ mintegy negyven évvei termelték a falsőpete- nyi agyagot, de akkor még kevés emberrel, és csak a javát, a ma első osztályúinak minősí­tett termékeket szedték. Sokan úgy véük, hogy erre az alapanyagra telepítették vala­mikor a romhányi cserépkálykagyárat is. A bánya története most van feldolgozás alatt. Bizonyára sok részletkérdést tisztáznak majd. Tény, hogy a felsőperényi bánya termékei ma is keresettek és nincsenek piac nélkül. Az ál­lamosítás óta évről évre növekedik az igény. Tűzálló agyagot száHítatnak a kohászatnak, szállítanak finomabb terméket a porcelángyá- rakraak, a kerámiaápamnak, csak győzzék az igényeket kielégítem. — Ma kilencféle terméket szállítunk — mondja Jéger Sándor, a laboratórium veze­tője, aki beszámolt arról, hogy végered­ményben minden szállítmányukat a laborató­riumi vizsgálatok alapján kialakított műbi­zonylatokkal küldik el. Az elmúlt negyedév­ben például az üzem laboratóriuméban 1650 anyagelemzést végeztek. Igaz, ehhez megvan a technikai, műszaki felszereltségük is. A bányászoknak az első osztályú, úgyne­vezett fehér agyagért csdllónként 5—15 forint külön prémiumot fizetnek. Ez az a termék, amiből soha sincs elegendő, és a jelenleg ter­mettnek többszörösét venné át a magyar ipar. Amit ők nem szállítanak, azt külföldről kell behozniuk. A porcelán- és kerámiaipar alap­anyaga mellett tűzálló agyagot is szállítanak. Elnnél a terméknél viszont, ahogy mondják, nagyon nehéz tartani a tűzállósági előíráso­kat. Csak keveréssel tudják egyelőre még előállítani, de nem biztos, hogy a jövőben is alkalmas nyersanyagot szállíthatnak. Ásványi kincsünk a felsőpetényi agyag. Több évvel ezelőtt megkezdték és már be is fejezték a kutatófúrásokat, hogy felderítést végezzenek a bánya jövője érdekében. A fú­rások sikeresek voltak. Az idén áprilisban mór meg is kezdték az úgynevezett ötös szá­mú táró ki ha j tását. Ez több mint 1100 méter hosszú lesz, körszetaényfoen hajtják, és be­tanádornkővel biztosítják. Ezt a beruházást három év alatt kell befejezni, és azt jelenti, hogy a jelenlegi igen körülményes szállítást leegyszerűsítik vele. Az új táró egy újabb ás­ványmező feltárása. Hazafelé haladó fejtéssel akarják kiaknázni az új terület ásványkin­csét Az új táró saját erőből készül. Mi éri meg és mi nem? Ez a kérdés hm már mindenkit foglalkoztat és választ keres­tek erre a felsőpetényi ásványbányánál is. Jelenleg 80—90 százalék közötti költségszint­tel termelik a különböző minőségű ipari alapanyagot, illetve anyagot. A piaci igé­nyek arra engednek következtetni, hogy ér­demes beruházni ennél az üzemnél. Az új táró nemcsak egy újabb mezőt kapcsol be a termelésbe, és a szállítást teszi egyszerűbbé, olcsóbbá, hanem magát a bányaművelés kor­szerűsítését is eredményezi. Kapacitásbővítést jelent, korszerűbb, jobb munkakörülményeket teremt az ott dolgozó bányászok számára. Egyelőre kilenc méteres a legszélesebb fejté­si homlok, de lehet, hogy a jövőben széle­sebb fejtéseket is alkalmazhatnak. Az agyag települése nem azonos a szénével. A lencsés települések miatt a leggyakoribb a gurítós rendszerű fejtés, ami azt jelenti, hogy a bá­nyászoknak menniük kell az ásvány után. Nincs elegendő tárolóterületük ma még, hogy a kívánt minőséget keveréssel állítják elő. A jövőben erre is szeretnének módot találni. Tény az, hogy megyénk e különleges ásvány­kincsét minél gazdaságosabban, lehetőleg nyereségesen állítsák elő már csók azért is, hiszen több száz üzemmel van kapcsolatuk. Igény van tehát a felsőpetényi agyagra, és elsősorban a jobb minőségű porcelán, illetve kerámia alapanyagának a termelését kell majd szorgalmazniuk. Az itt dolgozó bányászok sem keresnék ke­vesebbet, mint amennyit ma a szénbányászai fizet. Érdekes mégis, hogy ennél a bányánál munkaerőhiánnyal küszködnek Az első fél­éves tervet nem tudták maradéktalanul tel­jesíteni, de az elmaradás lényegesen kisebb arányú, mint amennyivel kevesebb embert foglalkoztattak. Pillanatnyilag a tervhez vi­szonyítva is mintegy ötven. emberre lenne szükségük, akik közül több mint negyvenet a fiad alatti munkahelyek várnak. B. J, Raktárkom hin át Dejtáron Tovább fejlesztik a MÉK met is építelek Sserv&settehb Az Ipoly Bútorgyár szécsényi ^telepén csökkent ugyan a munkás- 'létszám, de ugyanakkor három és fél millió forinttal emelkedett a termelési érték az első fél évben. A termelékenység növekedését jobb munkaszervezéssel érték el az üzemben. Ahogy Galcsik Gyu­la telepvezető elmondotta, az el­múlt években a műveletek folya­matossága gyakran megszakadt. Az idén átszervezték a munkát, szükségessé vált néhány gép üzembe helyezése is. Az intézke­déssel jobb összhangot teremtet­tek az egyes alapműveletek között, s meggyorsult a termelőmunka is. Az üzem további tervei között szerepel egy peremforgató gép el­készítése, amelyet a karbantartó­részleg készít el. dejtáii zöldség- és gyü­mölcs tároló telepét. A ko­rábbi években megépítették a húszvagooos rakárt, aihoi zöldséget és gyümöl­csöt tároltak. A raktárépü­let körül szabadtéri tároló is van, ahová elsősorban a burgonya kerül. A raktár­telepet az idén tovább fej- lésztik. Újabb 20 vagonos raktár építését kezdték meg, amelynek lerakták az alap­ijait, azonkívül tartósító üze­a teíepre. Az építkezésre két és fél millió forintot fordítanak. A tárolótelepen a munkát gépesítik. Hatszázezer fo­rintért három elektromos targoncát vásároltak a ki­es berakodás meggyorsítá­sára. Mivel a dejtári tele­pen exportra kerülő gyü­mölcsöt is tárolnak, úgy tervezik, hogy jövőre a te­lepre hűtőházat építenek, napi 10 tonna kapacitású jéggyárral. Arcképek Batyuval a vállán rss/sss/Asssssssssssrssr/yrsA/sssrjmesMvew. 111« lr 111 wi.tMWlirBrww/AW/// oa induló mártír költő, Rad­nóti Miklós így írt: „Oly kor­ban éltem én e földön, Makor az ember úgy elaijasult, Hogy önként, s kéjjel lát, Nemcsak parancsra...” A húszas évek elején szerez­te meg a segédlevelet. Akkor még Polgárban lakott. Tizen­négy kovács volt a községben abban az időben, mit is kezd­hetett volna ott a tizenötödik? Bogár Gábor batyut vett a vállára és ide-oda hányódott az országban. Pedig akkor már a második szakma, a géplaka­tos mesterség is tarsolyában volt. Dolgozott egy ideig Mis­kolcon és Egerben. Végül a nőtincsi malomnál kötött ki. Nem volt pénze, gyalog indult el szülőfalujából. Négy napon át rótta a kilométereket, hogy elfoglalhassa a megígért ál­lást. — Különös fickó volt a mol­nár — emlékezett vissza. — Két liter pálinkára volt „hite­lesítve”. Délelőtt felöntött a garatra, sokszor kora délutánig a malom felé se nézett. Akkor aztán neki, hajtott egész este, néha még éjszaka is. Egyszer megsokalltám a dolgot, mond­tam neki, vegye tudomásul, ha lejár a munkaidő, leállítom a gépeket. Ügy is lett. Szegény inasok másnap alig bírták ki­kotorni a hengerek közül a ga­bonát. Szóltam a gazdának is, tegyen el onnan, mert én sze­líd ember vagyok, de nem ál­lok jót magamért, ennek a mol­nárnak egyszer leverem a de­rekát. .. A két szakmát a felszabadu­lási években még eggyel gya­rapította: három évig esztergá­lyos volt Csepelen. A csepeli munkások között barátokra és harcostársakra talált. Amikor már jegyre sem lehetett kapni fát, kimentek a Király-erdőbe, onnan hozták a tüzelőt. Néhá- nyukat másnap elvitték és ala­posan helybenhagyták. Nem sokkal a felszabadulás előtt úgy háromszáz embert összetereltek a németek a sportpályán. Kihajtották őket — köztük Bogár Gábort is — közmunkára. Már szürkült, de még mindig nem engedték ab­bahagyni a munkát. — Már régen vége a munkaidőnek, mi megyünk haza — mondták a hangadók. A két német rájuk fogta a puskát. Odakiáltották nekik: „Ti csak ketten vagy­tok, mi meg háromszázan. Csak két-három embert tud­tok agyonlőni, aztán végetek.-” Amikor ki akarták üríteni Csepelt, kalapáccsal és vas- rudakkal vonultak föl a mun­kások és követelték, hogy en­gedjék szabadon a polgármes­tert, akit elvittek. Hiába me­redekek az ácsúcsövek felé­jük. .. Még a szülőfalujában történt. Az egyik kovácsmester, aki­nek járt a Népszava, Bogár Gábort küldte le a lapért a postára. — Hát, már maga is kommunista? — kérdezte nagy hangon a postamester. — Az hát — vágta rá Bogár Gá­bor. Pedig valójában csak negyvenötben lépett be a pártba, ahova származása, sorsa és a csepeli évek meg­próbáltatásai és harcai vezet­ték el. Felszabadulásunk negyed- százados évfordulóján jubileu­mi emlékérmet kapott, amire nagyon büszke. .. Kiss Sándor NÓGRÁD — 1970. július 22., szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom