Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
Engedély... Az észak-írországi belügyminisztérium közleménye szerint engedélyezték Bernadette Devlinnek, az angol parlament 23 éves képviselőnőjének, hogy börtöncellájában is elláthassa egyes parlamenti teendőit, — jelenti kedden a Reuter Iroda. Ismeretes, hogy a fiatal képviselőnőt a múlt évi észak-írországi tüntetésekben való részvételéért hat hónap börtönre ítélték, és nemrég kezdte meg büntetésének letöltését. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint Devlin kisasszony hetenként egy alkalommal találkozhat és tárgyalhat munkatársaival, de figyelmeztették, ezeket az alkalmakat nem használhatja fel arra, hogy átfogó politikai vitákba bocsátkozzon. Felháborodás a nemzetközösség országaiban a brit fegyverszállításokmiatt A nemzetiközösségi orszá- majd amikor könnygázbombá- gokban heves felháborodás fo- kát dobtak közéjük, visszavo- gadta az angol kormány hét- nultak az utca másik oldalára, fői politikai nyilatkozatát a az egyetem régi épületébe. Dél-Afrikába irányuló fegyver- Milton Obote ugandai elnök szállításokkal kapcsolatban. hétfőn este nyilatkozatban ítél- Zambia fővárosában, Lusa- ^ el az angol kormányt, mert kában, kedden több száz diák az baráti és erkölcsi támoga- tüntetett a brit főmegbízott re- tást nyújt a fajgyűlölő politi- zidenciája előtt. A tüntetők kát folytató dél-afrikai rend- Detörtek több ablakot, és le- szemek. tépték az angol zászlót. A diá- Üj-Delhiben kedden több kok plakátokat vittek maguk- indiai parlamenti vezető köve- kal, amelyeken ilyen szövegek telte, hogy válaszként a brit voltak olvashatók: „Anglia ha- konzervatív kormány döntésé- dat üzent neküiik, mi hadatl re, India lépjen ki a nemzetüzenünk Angliának” „Heatl közösségből, vagy legalábbis menjen a pokolba!” a tűnte- í erőteljesen lazítsa nemzetkötők áttörték a rendőrkordont, I zössógi kötelezettségeit. Csalidra Sekar kongresszuspárti kép- —T*váselő javasolta, hogy India kezdeményezze egy nemzetközösségi értekezlet összehívását, ahol elmarasztalják Nagy- Britamniát. A levélben, amelyet Indira Gandhi intézett Heat-hez a hét végén: a miniszterelnöknő figyelmeztette Angliát, hogy döntése növelni fogja a feszültséget az Indiai-óceán térségében. Chury Doen térségében, a Phnom Penhtől délkeletre a kam- bodauü kormányhadsereg egyik aknavetője lövi a szabadságharcosok feltételezett állásait A The Nationalist című tanzániai lap kedden ugyancsak kifejtette, hogy a brit döntés rendkívül sérelmes az afrikai kormányokra és főként a nemzetközösségi országokra nézve. Keith Holyoake Űj-Zéland-i miniszterelnök is nyilatkozott kedden. Kifejtette, hogy kormánya megértéssel fogadja ugyan Nagy-Britannia indokait, amelyek a pretoriai rendszer fegyveres támogatására indították, de Üj-Zéland a maga részéről továbbra sem szállít fegyvereket Dél-Afrikának és változatlanul elhatárolja magát a pretoriai kormány faji megkülönböztetési politikájától. A malaysiai külügyminisztérium nyilatkozata kedden ugyancsak hangsúlyozza, hogy a konzervatív kormány esetleges fegyverszállításai ösztönzést adnak a dél-afrikai apartheid politika folytatásához, s így ellentétben vannak az ENSZ-nek a faji megkülönböztetést elítélő határozataival. (MTI) Nagykövetet cserél a VDK és Ceylon A Vietnami Demokratikus Köztársaság Külügyminisztériuma kedden közölte: a VDK és Ceylon kormánya elhatározta, hogy nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatokat létesít egymással. (MTI) Kémkedésért letartóztatták A Belügymlnlsatériuim illetékes szerved 1970. július 14- én a Német Szövetségi Köztársaság javára végzett kémkedés alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték Kerényi Mária, 41 éves budapesti lakost, a Magyar Rádió és Televízió szerződéses alkalmazottját. A nyomozás eddigi megállapításai szerint Kerényi Mária 1968 óta rendszeresen adott át államtiittkoit képező adatokat a Német Szövetségi Köztársaság egyik vezető beosztású tisztviselőjének, aki státuszával visszaélve, kém- adatok kiszolgáltatására kérte fel. Kerényi Mária ügyében a vizsgálatot folytatják. (MTI) n lengyel HUSZONHAT esztendővel ezelőtt, 1944. július 22-én. a kelet-európai népekre támadt fasiszta hordákat üldözve, a szovjet hadsereg és a véle együtt harcoló hazafias lengyel hadosztályok már Lengyelország felszabadításáért küdöttek. Az első nagyobb lengyel város, Lublin fölött ismét a fehérpiros nemzeti zászló lobogott, elérkezett az ideje annak, hogy a lengyel nép legjobbjai, a munkásosztály pártjának vezetésével lerakják az új állam alapköveit. A luhlini felhívás vált azzá a politikai alappá, amelyre azután az új népi Lengyelországot felépítették — eleinte mérhetetlen erőfeszítésekkel, később mind nagyobb sikerekkel. A társadalmi átalakítást és a romhalmazzá vált ország újjáépítését egyidejűleg kellett elvégezni. Az állam szerves részévé kellett integrálni azokat a területeket, amelyeket sok évszázados német hódoltság után Lengyelország a potsdami megállapodások értelmében visszakapott. És szembe kellett nézni azzal a mindennél fájdalmasabb tény- nyel, hogy a lengyel nemzet Európa legmegtizedeltebb népeként érte meg a felszabadulást. Az újrakezdés óta immár több mint negyedszázad telt el. Ez a történelmileg nagyon rövid idő — hiszen Lengyel- ország már állami létének ezredik évfordulóját is megérte, megünnepelte az elmúlt években — mégis elégnek bizonyult ahhoz, hogy a Lengyel Népköztársaság Európa fejlett nemzeteinek sorába emelkedjék és politikailag is olyan tényezővé váljak, amilyen korábban sohasem volt. EZEK AZ eredmények két nagy felismerésnek köszönhetők. Az első az, hogy a nemzeti függetlenség zászlóvivője a munkásosztály, s csakis a szocialista rendszerben lehetett megteremteni a szilárd államiság minden szükséges előfeltételét. A másik felismerés, hogy független és stabil Lengyelország csakis a Szovjetunióval és a szomszédos szocialista országokkal, testvénnépejakel szoros és megbonthatatlan szövetségben, létezhet. Ha a lublini kiáltvány 26. évifordulóján fel akarjuk mérni a népi Lengyelország minden eredményét, vívmányát, akkor mércéüL nemcsak azokat az ipari, mezőgazdasági és kulturális mutatóikat használhatjuk, amelyek Lengyelország helyét ma a fejlett ipari államok sorában jelölik ki. E részleteknél sokkal meggyőzőbb az az összkép, melynek tudomásulvétele elől immár az a kormány sem tud többé kitérni, melynek elődei két évtizeden át a revans politikáját hirdették és követték a Lengyel Népköztársasággal szemben. Az NSZK-ról van szó, mely eljutott annak a halaszthatatlan felismerésinek a küszöbéig, hogy a lengyel állammal a status quo alapján kell rendeznie viszonyát. Olyan eredménye ez a szocialista Lengyelországnak, amely mindennél nagyobb hozzájárulás egész Európa békéjének és biztonságának megszilárdításiáihoz. EZEKET az eredményeket köszönti és továbbá, közös sikereket kíván népünk a testvéri lengyel nemzet felszabadulása nagy ünnepén. (H) Tlgfrisketrecek A felszámolás: porhintés Nasszer moszkvai tárgyalásai után NASSZER akkor érkezett a szovjet fővárosba, amikor június végén — Washingtonban szellőztették az újnak minősített amerikai rendezési tervet a közel-keleti válság megoldására. Az EAK elnökének és a kíséretében levő egyiptomi kulcsembereknek csaknem háromhetes moszkvai tartózkodása ekként etválaszitibatat- lam attól a ténytől, hogy — legalábbis taktikailag — mozgásba jött az éveken, át az időhúzást alkalmazó amerikai diplomácia. Moszkvát megelőzően Nasszer Tri.pöli- ban a haladó arab államok vezetőivel tanácskozott, ott ismerkedett meg az amerikai tervvel, amelyet már akkor joggal minősítettek az arab fővárosokban sokféleképpen értelmezhető, s szándékosain ködös megfogalmazásokat használó — talán tervinek, is csak fenntartásokkal mondható — diplomáciai kezdeményezésinek. Nasszer tehát nemcsak az EAK, hanem a tripoli csoport szóivi vőjeként is ment a szovjet fővárosba. Ottani megbeszélései pedig a közel-keleti helyzet felettébb kritikus szakaszához kapcsolódtak. Hogy a Közel-Keleten három évvel a háború után módosult a katonai és politikai helyzet — mindenekelőtt a legnagyobb szovjet segítségben részesült egyiptomi oldalon —, azt következtetve jól tükrözi az amerikaiaknak, Izrael fő támogatóinak, immár több hónapos manőverezése azokkal a bizonyos Phantom gépekkel, ami elválaszthatatlanul kapcsolódott Washington újbóli lázas erőfeszítéséhez az arab országok megosztására. Az arab akcióegység megbontását az USA annyira fontosnak tartja, hogy evégett hajlandó taktikai engedményekre is: elfogadná látszik a Biztonsági Tanács határozatán alapuló rendezést, de területi játékot próbál az arabok egymással való szembeállítás ára, és visszacsempészné az Izraelben követelt „közvetlen”, vagyis politikai diktátumot jelentő tárgyalási forrna néhány elemét a Jar_ ring-misszió keretében. Az amerikai manőverezésiben azonban nem az a lényeg, hogy az USA imperialista érdekeit szolgálja, hiszen ez egyaránt jellemzője a merev, vagy a rugalmas módszereknek. (Legújabban az izraeli atombomba lélektani zsaroló eszközét is „bedobta” a New York Times révén a CIA. Ez az újabb esemény jól tükrözi a rugalmas és fenyegető elemiek keveredését az amerikai—izraeli játszmáiban, amelynek célja a régi: a haladó arab országok megtörése, vagy legalábbis az ahhoz vezető meggyengítése.) A fő és a meghatározó tény, hogy az amerikai terv és a körötte csapott Washington és Tel Aviv közti — a Die Zeit szavaival — „jól kiszámított házi perpatvar” a maga módján az arab oldalon végbement változásokat. és a Szovjetunió közel-keleti erőfeszítéseinek az eredményét tükrözi. A moszkvai tárgyalásokra tehát valóban új közel-keleti helyzetiben került sor. Elhúzódásuk nyilvánvalóan nemcsak a kialakult helyzet részletes felmérésének következménye: az idő lehetővé tette a folyamatos konzultációt az: egyes anafo fővárosokkal, ami Nasszer szóvivői szerepéből is következett. Másfelől alighanem többszöri nagyhatalmi érintkezésre is sor kerül” aiminit Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet látogatásai sejtetik, a New York-i négyhatalmi ENSZ-mébízottt megbeszélésekről nem is szólva. Természetesen szorosan kapcsolódott a kiadott közleményben kiemelt politikai megbeszélésekhez az EAK védelmi képességének további erősítéséről a hadügyminiszterek részvéteiével folytatott eszmecsere. Az egyezhetett szovjet— egyiptomi álláspont szükségszerűen tartalmazza a politd- tifcai rendezés melletti ismételt hitvallást és az egyiptomi védelmi képesség további szilárdítása melletti elkötelezettséget. A közel-keleti megoldás csak küzdelem eredményeként lehet igazságos. (Ennek a küzdelemnek valamennyi eszközét használni kell, a diplomáciait és a katonait csakúgy, mint a népi ellenállást a megszállókkal szemben. A szélsőségesnek nevezett arab erők éppen a küzdelemformáknak erre a kombinációjára nem képesek.) Moszkvában megállapíthatták a kedvező közel-keleti fejlődési folyamatokat, de számiba vették azokat a veszélyeket is, amelyek az imperialista aknamunkából, az izjraeli és mögöttük álló amerikai héják esetleges kalandorvállalkozása ifcból származnak. AZ IGAZSÁGOS rendezésért, a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának hiánytalan végrehajtásáért kifejtett erőfeszítéseket tovább kell folytatni: ez a moszkvai tárgyalások lényege. Avar János 2 NOGRAD - 1970. július 22., szerda Női foglyokat is kínoznak A sajgóm miniszterelnök — kedden reggel rendeletét irt alá a tigrisketrecek „felszámolásáról”. A í-endelet aláírása után a bábrezsim miniszterelnökének sajtóhivatala közleményt hozott nyilvánosságra. Ebből kitűnik, hogy a dél-vietnami igazság-, bel- és tájékoztatásügyi minisztérium képviselőiből álló két küldöttség július 14-én. és 19-én megtekintette a Con Son szigetén levő büntetőtábort. „E büntetőtábor még 1895- ben, tehát a francia gyarmati uralom idején létesült — állapítja meg a közlemény —, s nem felel meg a jelenlegi követelményeknek. Ezért a kormány elhatározta, hogy a mai naptól kezdve nem használja a tábor magánzárkáit, s elrendeli azoknak azonnali rendibehozását, hogy a . tábori fegyelem megszegése miatt büntetett foglyok jobb egészségügyi körülmények között tölthessék le büntetésüket...” Ügy tűnik azonban, hogy a saigoni bábrezsim ezzel az intézkedésével csak port akar hinteni a Con Son szigeti „tigrisketrecek” miatt felháborodott közvélemény szemébe. A saigoni kormány szóvivője ugyanis a közlemény közzététele után egy újságírónak arra a kérdésére, hogy vajon a hírhedt tigrisketieceket lerombolják-e, így válaszolt: „ön bizonyára észrevette, hogy a közleményben nincs szó lerombolásról ...” A dél-vietnami Can Tho börtönben őrzött női foglyokat is „tigriskeírecekben” kínozzák, akárcsak a hírhedt Con Son sziget fogjait — közölte kedden a VNA hírügynökség. A Can Tho-i börtön női foglyai levelet juttattak el a délvietnami partizánokhoz. Ebben elmondották, hogy kezük és lábuk ujjaira kapcsolt elektródokkal kínozzák-, korbácsolják és éles tárgyakkal ütlegelik a foglyokat, akiket moszkitótól hemzsegő kis cellák!» zsúfoltak össze. A börtönőrök — a levél szerint — azzal szórakoznak, hogy csípőfogóval kihüzogatják a foglyok fogát, szappanos vagy meszes vizet öntenek a szájuk!», és más módokon kínozzák őket. (MTI) Nixon sajtóértekezlete Nixon elnök rögtönzött sajtókonferenciát tartott a Fehér Házban. Az elnök ellenezte egy esetleges koalíciós kormány megalakítását Saigonban , (Telefotó — AP—MTI—KS) Vádol a gyilkos William Calley hadnagy, akit azzal vádolnak, hogy az 1968. évi My Lai-i tömegmészárlás során L02 vietnami polgárt gyilkolt meg, hétfőn keresetet nyújtott be a wa- shintoni járási bíróságon az Egyesült Államok és a hadsereg egyes tisztjei ellen. Keresetében azt állítja, hogy „alkotmányos” jogait megsértették, mert azért tartották a hadseregben, hogy bűnvádi eljárást indíthassanak ellette . Szerinte a hadsereg által közzétett információk „gyökeresen megváltoztatták a tanúk gondolkodását”, s ezért nem számíthat pártatlan bíráskodásra. Ezekre az okokra hivatkozva követeli: szüntessék be az ellene indított katonai törvényszéki eljárást, ejtsék el az ellene felhozott vádakat, s ügyét tegyék át polgári bírósághoz. Calley hadnagyot — mint ismeretes — augusztus 24-én állítják katonai bíróság elé. (MTI)
