Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

Horgolt nyári pulóver A könnyű nyári pulóvert horgolhatjuk bébifonalból, vagy vékony szálú szintetikus fonalból is, hármas horgolótűvel. A méretnek (szabásmintának) megfelelő láncszem­sort behorgoljuk ráhajtásos pálcával, de a ráhajtást külön nem horgoljuk le, csak ráhajtunk a tűre, s a pálcát úgy készítjük, mint a rövidpálcát. 2. sor: 2 láncszem, az első pálcára i szorosszem és 2 egyráhajtásos pálca, a követ­kező, harmadik pálcára 1 szorosszem és 2 egyráhajtásos pálca, ismételünk és szoros­szemmel fejezzük be a sort. 3. sor: 2 láncszem3 minden pálcára■ egyráhajtásos pálca, de a ráhajtást nem hor­goljuk le. A második és harmadik sor ismétlésével dolgozunk. Ha kész vagyunk kifeszítjük, átgőzöljük, száradni hagyjuk és összevarrás után, a karöltőt három soron, a nyakat egy soron körülhorgoljuk ráhajtásos pálcákkal —, de a ráhajtását külön nem horgoljuk le —, s ezzel egyben a karöltőnek a megfelelő beszűkítést is megadjuk. Szegedy Béláné Vizes rtalom Furcsa, szokatlan szó: víz- ártaloan. Hogyan? Hát a víz is meg­árthat az embernek? Meg bizony! És nem is csak altkor, ha fertőzött, szennyezett, káros anyagot tar­talmaz, vagy felhevülten, ki- melegedetten, jéghidegre hűtve hirtelen issza valaki, hanem másképpen is. Éppen ezt sze­retném most elmondani. Meleg, nyári napsütésben izzad és szomjazik az ember. Minél jobban szomjazik, an­nál többet iszik. Minél töb­bet iszik, annál jobban iz­zad. Ezt ma már mindenki tudja. Azt is tudjuk, hogy a verí­tékezés a .szervezet hőszabá­lyozásának egyik igen fontos üteme. A veríték elpárologta­tósa — az izzadt test megszá- radása — komoly hőmennyi­séget igényel, és ezt a hőt a szervezettől vonja el. Az izzadással tehát az emberi test önmagát hűti. Ezért élet­fontos folyamat. Végül azt is tudja minden­ki, hogy a veríték sós; kony­hasót, zsírsavakat, kevés cuk­rot, vasat és egyéb vegyi bomlástermékeket is tartalmaz, így az izzadó ember nemcsak vizet, hanem tekintélyes meny- nyiségű vegyianyagot — első­sorban konyhasót — veszít. ... És most állítsuk csak fel az egyenleget: melegben az izzadás természetszerűleg fo­kozódik, a szomjúság nő, a folyadékfelvétel szaporodik, de a felvett víz csak a folya- défcmennyisiéget szaporítja, a sót valósággal kimossa a szer­vezetből. Az ártalomnak te­hát a víz az oka, ezért helyes, ha ezen a furcsa néven ne­vezzük. A sóveszteség okozhat vala­milyen kellemetlensóget, a vízártalom észlelhető panaszo­kat okoz? Sajnos igen! Jó ideig nem tudtuk, hogy nagy melegben, tikkasztó nyárban, kohó- és téglagyári munká­soknál, szén- és mészégetők­nél, aratóknál mi okozza a gyakori étvágytalanságot, fej­fájást, gyengeség és levertség érzését. Mia már tudjuk: a szervezet sóvesztesége, ami a vízártalom következménye. A sóveszteség persze pótlás­ra szarul. Ma már az izzasz­tó meleg munkahelyeken dol­gozók a védőital mellé sós kekszet kapnák, hogy szerve­zetük sóegyensúlya ne káro­sodjék. Az üzemorvosi megfi­gyelések azt bizonyítják, hogy a sós keksz fogyasztásával a vízártalom vitathatatlanul megelőzhető. Ezek szerint kevesebb vizet igyák, inkább tűrje a szomjú­ságot valaki? — hangzik a jo­gos kérdés. Nem! Az ilyen ön­kínzás káros és szükségtelen. Az izzadás csökkenthető a folyadékfelvétel megszorításá­val, de ilyen esetben a hő­mennyiség elvezetéséről — a test lehűtéséről — más módon kell gondoskodni, és ez feles­leges munkát jelent. Sokkal egyszerűbb a folyadékpótlás helyes megszervezése, illetve annak a megszokása, hogy ne csak vizet, szódavizet, fröccsöt, vagy sört igyék valaki, ha­nem olyan folyadékot amiben vegyi t anyagok, elsősorban sók is vannak. Sőt! A szomjazást enyhítik, a folyadékegyensúlyt biztosítják a folyadékbő táp­lálékok. a leves, a főzelékek, a salátafélék és a gyümölcsök. Az italok között a gyümöles- leveket, gyümölcsszörpöket, és a különböző üdítő italokat em­líthetjük. A bennük található sók, a konyhasónál lényegesen hasznosabbak. A két csoport között áll a legfontosabb és leghasznosabb ital és egyben étel, a tej, ami kellően le­hűtve folyadékszaporító, só­pótló, és még kellően hűsítő hatása is van. Még egy gyakorlati taná­csot adhatok arra a kérdésre, hogy mivel csökkentsük na­gyobb létszámú, erős napon dolgozó, az átlagosnál többet izzadó munkáscsoportok tag­jainak a szomjúságát, úgy hogy a vízártalmat megelőz­zük? Egyszerű módon! A gon­dosan kezelt, tiszta ivóvíz minden literében oldjunk 1 gramm konyhasót és csep­pentsünk három csepp kö- zenes erősségű ecetet. Ez az ital kellemesen üdítő és a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a vízártalom kellemetlenségeit megelőzi. Dr. Buga László Családjogi törvényünk biz­tosítja a jogot, hogy alapos és komoly ok esetén bármelyik tél kérheti a házassági köte­lék felbontását, ennek elbírá­lásánál azonban a kiskorúak érdekét messzemenően szem- elött tartja az ítélkezés. Államunk féltő szeretettel gondoskodik a családról, védi a családot, mert a családi életforma — egyes téves né­zetekkel ellentétben — nem vesztette el létjogosultságát. A jó családi otthon jóleső biztonságot, felüdülést jelent a család minden egyes tagjá­nak, azonban^ ha bármelyik fél hibájából megromlik a családi élet — elviselhetetlen társadalmi börtön. Ezért nyújtott módot törvényünk arra, hogy ha már semmi remény nincs a család eggyé kovácsolódására — felbontják a köteléket, melyet már csak a jog, és nem a házassághoz elengedhetetlenül szükséges szeretet köt össze. Felmerült az utóbbi időben a kérdés: válságba került-e a házasság intézménye? A fe­lelet rövid: Nem!... Hanem válságba került az a házassá­gi életforma, mely az újonnan kialakult és nagyon bonyo­lult, megváltozott követel­ményeknek nem felel meg. A báizastársak egymással szembeni igénye ma egészen más. mint régen. Azok a há­zasságok, ahol a felek régi, el­avult érveket hangoztatva „nem értik meg az idők sza­vát” — nem lehetnek jó há­zasságok, s előbb vagy utóbb, de zátonyra kerülnek. Leg­gyakoribb ok a válásnál, a „harmadik” megjelenése, az alkoholizmus, de igen nagy Százalékban az, hogy a felek életvíteligénye nem tud ösz- stehangolódmi. A válás viharában Az igazi otthonban még ma is az apa a tekintély, a jog, az anya a szeretet, a gondos­kodás, a gyermek a ragasz­kodás, a kedvesség megteste­sítője. Az ilyen család tala­ján nőtt gyermekek legtöbb­je egészséges, derűs felfogá­sú ember lesz. Ha a családi egység bár­mely okból felbomlik, az ár­tatlan áldozat a gyermek lesz. A gyermek minden esetben lelki sebet kap, s hogy ez a seb mekkora, mikor és ho­gyan gyógyul be, az teljesen a szülőktől, a válás előtti és utáni magatartásuktól függ. Igen kevés kivételtől elte­kintve mindem szülő szívből szereti gyermekét, hiszen a gyermek életének folytatását jelenti. Ez a szeretet akikor is benne él, amikor a válá­si viharok indulatában egy­mást valamikor nagyon szere­tő két ember magából kikelve kiabál gyermekfüleknek nem való dolgokat. A gyermek lel­ke olyan, mint a legérzéke­nyebb viasztábla, minden fel­raj zolódilk rá, elraktározva jót, rosszat élménytárában. Ez az élménytár alakítja ki egész egyéniségét. A szülő indulatában nem is gondol arra, hogy durva szavai milyen fájó sebet ej-, tenek gyermeke lelkén. Olyan sebet, melyet nem lehet gyor­san. begyógyítani, mint a tes­ti sebeket — talán azért sem, mert kívülről nem is lehet látni, vagy csak akkor, ami­kor lelkileg már teljesen le­tört. A szülők, ha gyermekük elesik, megüti magát, gondo­san ápolják, bekötik a se­bet. A lelki sebet azonban, melyet a válás viharában, leg­többször a gyermekét nagyon szerető szülő üt gyermeke szívén — már nem ápolja ilyen féltő gonddal, mert ez nem vérzik kívülről. Pedig mennyivel jobban tudnak aaok fájni... Mi hát a teendő, hogy mind a házastársak, mind a gyer­mek a legkönnyebben vészel­je át ezeket a nagyon nehéz és mindenképpen nagyon szomorú emléket jelentő idő­ket? összegezhetem egy mondat­ban : kultúrált magatartás! 1!! Ha egy házasság már vég­képpen csődbe jutott, akkor veszekedéssel, szidalmakkal, durvasággal egyik fél sem tudija visszaszerezni a mási­kat, ezzel egy lépést sem le­het előbbre jutni, inkább őszinte „négyszemközti” be­szélgetések keretében próbál­ják tisztázni a helyzetet egy- másközt, de soha sem a gyer­mek előtt! Tudom... ez nagyon ne­héz, mikor az indulatok egész skálája rohamozza gon­dolkodásunkat, tetteinket. Azt is tudom, hogy tanácsot adni nagyon könnyű, és mégis én ezt az egyetlen utat látom emberhez méltónak. A becsa­pott ajtón nehezebb vissza^ térni, mint amelyet halkan tettek be, de ezen túlmenően az indulattal teli állapot ki­hat egészségünkre, murikat eredményünkre, környeze­tünkre és kiskorú gyerme­keinkre. A lelkiismeretes szülőnek ez az egyik legfontosabb szempont, hiszen a gyermek olyan meghatóan védtelen, annyira kiszolgáltatott, hogy nemcsak szülői kötelesség óv­ni őt, hanem kötelesség vé­deni a gyengébbet az erősebb jogén. Ki védje a gyermeket, ha nem elsősorban saját szü­lei? A válásnál legjobban a gyermek szenved lelkileg, még akkor is, ha nem lát durva jeleneteket, ezért kell elsősorban őt átmenteni a válságos időkön. Ez elsőren­dű szülői kötelesség. A gyer­mek ösztönösen érzi a csa­lád megbomlását, szülei el­szakadását, bizonytalan lesz, kicsúszik lába alól a talaj, hiszen biztonságérzete csak akkor teljes, ha egyik kezét az anyja, a másikat az apja fogja. Az elvált házastársak ne akarják gyermekük előtt egy­más tekintélyét lerombolni, mert helyrehozhatatlan kárt okoznak a gyermeknek, pedig ezt bizonyára egyik sem akar­ja.. A gyermeknek — bármi történik is a két szülő között — fel kell tekintenie a szülei­re, mert ezzel a lelki útrava- lóval indul el egy egész élet­re és ez lesz alapja majd az ő családi életének is. összegezve: a felborult családi élet helyett csak úgy lehet tiszta lelkiismeretitel új életet kezdeni, ha sikerült gyermekünket átmenteni a legnehezebb időszakon és nem alázzuk meg emberi mivoltá­ban sem volt házastársunkat, sem önmagunkat Fási Katalin Bélyeggyűjtőknek fáíudapesl '71 béiyeqkiáUítás A közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint a művelő­désügyi miniszter támogatásá­val sikerült a nagy bélyegju­bileumi kiállítás céljára a Hősök terén levő Szépművé­szeti Múzeum helyiségeit meg­kapni. Az 1961-ben rendezett nemzetközi kiállításunk egy részét is a múzeum márvány- termében mutattuk be. Azóta a II. világháború során káro­kat szenvedett, további része­ket is restaurálták a múzeum­ban és így a márványterem­hez a jövő évi kiállítás alkal­mával további termeket is kapcsolhatunk. A kiállítás fő része tehát a Budapesti Nemzetközi Vásár területé helyett a Szépművé­szeti Múzeumban kerül a kö­zönség elé. Itt helyezik el a postaigazgatóságok és bélyeg- múzeumok anyagát, valamint a meghívott személyek és a tiszteleti osztálygyűjteménye, it, a nemzeti osztály és az ország-gyűjtemények egy ré­szét. A kiállítás anyagának to­vábbi részeit, köztük a légi­posta- és motívumgyűjtemé­nyeket a szövetség akkorra el­készülő székházának kiállítási termében helyezik el. A kiál­lításon ifjúsági osztály, nem lesz. A kiállítás központjában a magyar bélyeg áll. Az előzetes hírekből úgy tűnik, hogy szin­te a világ minden részéből a legnagyobb magyar klasszikus gyűjtemények adnak találko­zót egymásnak a Budapest’71 kiállításon. A kiállítás anya­gánál inkább a minőségre, mint a nagy terjedelemre tö­rekednek. A kiállítás anyaga mintegy 3500 . keretet fog be­tölteni. A kiállítás ideje alatt Bu­dapesten tartja évi kongres­szusát a FIP, a Bélyeggyűjtők Nemzetközi Szövetsége. Ugyan­csak összejövetelt tart Buda­pesten az AIJP a Filatelista Újságírók Nemzetközi Szövet­sége, míg a FISA, a Légiposta­bélyeggyűjtők Nemzetközi Szer­vezete elnökségi ülését rende­zi fővárosunkban a jubileumi kiállítás alatt. A kiállítás megbízottai 21 európai és 14 tengerentúli or­szágban fejtenek ki tevékeny­séget. Az 1971. szeptember 4—12 között rendezendő ki­állítás zsűrije 3 nagydíjat ítél oda. Az egyiket a tiszteleti osztály legjobb gyűjteménye kapja, a másikat, a nemzeti nagydíjat a legjobb magyar gyűjteménynek ítélik, s végül, a nemzetközi nagydíjat a ver­senyosztály legjobb gyűjtemé­nye nyeri el. A magyar postaigazgatás egyéb segítségén kívül azzal is támogatja a rendező bizottság munkáját, hogy már 1969-ben kiadott egy feláras bélyeget a kiállítás propagálására, és eb­ben az évben is megjelent egy 3 bélyegből álló feláras soro­zat a jubileumi kiállítás cél­jaira. A rendezés évében. 1971-ben még egy féláras so­rozatot és blokkot bocsátanak ki. Eredményea szakkörvezelöi tanfolyam Igen jó eredménnyel zárult a KISZ központi bizottsága, äz Üttörőszövetség és a MABÉOSZ által, Salgótarján­ban április 9—11-én rendezett, 2. országos ifjúsági bélyeg- gyűjtő szakkörvezetői tanfo­lyama. Az utóbbi 2—3 évben igen sok új ifjúsági bélyeg- gyűjtő szakkör alakult, és ezek vezetői közül soikan igé­nyelték munkájukhoz ’az el­méleti és gyakorlati segítséget A tanfolyamon közel 200 stzak- körvezető vett részt; mintegy 80 százalékuk új vezető. Az elhangzott előadások és a csoportos foglalkozások a szakkörvezetőknek irányt mu­tattak munkájukhoz. K.égi magyar bélyegesetek Sok országban a közönség előszeretettel szerzi be bélyeg­szükségletét füzet formájában. Kényelmes, mert a bélyegeket zsebben lehet hordani. Hazánkban a felszabadulás óta néhány alkalmi bélyeget adott ki a postaigazgatás fü­zet formájában, majdnem ki­zárólag a bélyeggyűjtők ré­szére. Voltak azonban olyan kiadású miagyar bélyegfüzetek, amelyekről a gyűjtők alig tud­nak és majd a Monográfia egyik következő kötetében fognak olvasni róluk. A Ma­gyar Posta 1901-ben hozta for­galomba első bélyegfüzeteit, e téren az úttörők közé tarto­zott! A füzetek külön-külön 4. 5, 10, 25, 35 filléres bélyegeket tartalmaztak, mindegyikben 4 lapocska volt, egyenként 6 bélyeggel, egy füzetben tehát csak egyfajta bélyeg. A füze­teknek kemény fedőlapja volt, és azon szöveg ismertette tar­talmát és árát. A 4 filléres füzetek a bérmentesítés költ­ségének emelése miatt már a következő évben kikerültek a forgalomból, a többi füzetet néhány évig nyomatta a pos­ta. Mivel azonban a magyar közönség nem kedvelte meg a bélyegvásárlásnak ezt a mód­ját, a készletek a postánál visszamaradtak és a bélyege­ket belkezelésben használták fel. 1910-ben azután a bélyeg­füzetek kiadását megszüntet­ték. N0GRÄD — 1970. július 19., vasárnap 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom